Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-22 / 93. (3203.) szám

MM április 22, saomibat 1933 A FÖLDRAJZI KUTATÁS NAGY ESZTENDEJE: Á sarkvilág titkainak kifürkészése után a Mount Everest rejtélyét akarja felfedni Ruttledge nagy expediciója A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata a Himafaja-exped'cióhról — A sarki év nagy eseménye: aszó bója a Jeges Tengeren Prága, április 21. Az 1933. év a földrajz történetének igen jelentős esztendeje és olyan jelentős eredményekkel fog zámlni amelyek nemcsak a tudományos világ figyelmét kötik le a legnagyobb mértékben hanem a laikusok fokozott érdeklődését is felkeltették. Jelentős ez az esztendő a sarkvidéki kn tatások történetében, mert m arktíkus tu domány sarki esztendőnek nyilvánította 1933-at és nemzetközi együttműködéssel végzi a sarki világ ismeretlen titkainak kifürkészését De jelentős ez az év abból a szempontból is, hogy a kutató ember most győzte le a világ leghatalmasabb hegyóriá sát, a 8882 méteres Osomo Lungmát, ame­lyet Mount Everest néven ismerünk. Igaz, hogy ez a győzelem még nem teljes, csupán a legmodernebb földrajzi kutató esz­köznek, a repülőgépnek a segítségével sike­rült négy bátor angolnak az „Istenek trónol sa“ felé kerülnie, ám most gyálomszerrel is útban van a harmadik nagy Bverest-expedició és reménykednünk lehet, benne, hogy a két vállalkozás részbeni kudarca után Ruttledge csoportjának végre sikerül a kitűzött nagy cél elérése és az angol alpinisták ez alka­lommal tényleg meg fogják vetni lábukat a föld felszínén. ügy az arktíkus kutatás területéről, mint a Himalaja vidékéről a nagy távirati irodák jelentései éppen mára friss és szenzációs anyagot száll itattak. A Prágai Magyar Hír­lap hasábjain már nagyon sok cikkben fej tegettük úgy az arktíkus kutatás, mint a H im a la ja-ex pediciók nagy eredményeit és ezeknek a kutatásoknak nagy fontosságára való tekintettel bizonyára olvasóink érdek­lődésére tarthatnak számot azok a cikkeink, amelyeket néhány napon át ezeknek az ér- dekfeszitő tudományos problémáknak szen­telünk. Sarki expedíció — ember nélkül Az első rendkívül érdekes htr a sarki esz­tendő tudományos vállalkozásai egyik leg- érdekesebbikérőd számol he. Néhány nap múlva íenn az Északi Jeges Tengeren, az ojszibériai szigetek közelié­ben, egy nagy acélgömböt tesznek majd ki a tenger felszínére. Egy aoélgömböt, amely külsőleg nagyon ke­véssé fog különbözni azoktól az acélbójáktól, amelyeket mindenütt kiraknak és meghor­gonyoznak a tengereken, ahol hajók járnak, hogy megjelöljék a közlekedés útját. Azt az acélgömböt, amelyet most tesznek k.i a Je­ges Tengeren, szintén aoélsodronyok és hor­gonyok fogják megirögziteni, azonban nem a tengerfenéken, hanem egy szilárd jégtáblán. Ez a jégtábla aizután éppen úgy, mint Nan- sen történelmi nevezetességű Fram-ja, útra indul a sarki tengerben, a Jeges Tenger örvénylő áramlása, a drift lógja magával ragadni. Mivel a gömbnek nem lesz utasa, nem ember fogja a meg­figyelés munkáját végezni, hanem tökéle­tes miiszerek. Molcaanov orosz professzor konstruálta meg az automatikus megfigyelő és regisztráló műszereknek azt a pompás rendszerét, mely ember nélkül is tökéletesen el fogja vé­gezni a tudományos megfigyelés munkáját és emellett ^ végzett munkálatról tökéle­tesen be is fog számolni, amennyiben Molcsanov professzor egy automatikusan működő rövidhullámú küldőt építtetett be a bójába. .Az acélgömbbe (beépített instrumentumok napjában többször mérik meg n Wméraék­letet, a levegő nedvességét, a légnyomást és a szél irányát és ezeket a mérési eredmé­nyeket az automatikus küldő minden egyes mérés után kisugározza az éterbe Elsőrendű precíziós óira kapcsolja be a küldőt a nap­palnak és éjszakának megállapított óráiban és az éteren át olyan jelek, amelyek a Mor- se.jelek.hez hasonlítanak, adják meg az Északi Jeges Tengeren magányosan úszó acólgömb észlelési eredményeit. A szibériai parton két felvevő állomás fogadja ezeket a jegyeket és továbbítja az észlelő tudósoknak. A két felvevő állomás messzi fekszik egy­mástól, hogy ilyen módon keresztszondálás utján mindenkor meg le­hessen állapítani a bója helyét és igy térképen is egészen pontosan követ­hessék a drift által sodort acélgömib útját A kétméteres átmérőjű bója belsejébe egész sor batáriét építettek, amelyek auto­matikusan kikapcsolódnak, amint kimerül­tek. A bójába építettek egy úgynevezett iránykompaszt is, amely nagyfontosságu a szél irányának a meghatározására. És ami­kor júniusban a tömör jég határa északabb­ra fekszik, akkor orosz jégtörők fognak ki­szaladni a jég felső határáig és több ilyen automatikusan dolgozó bóját raknak ki és ezek a rádió hullámaival naponkint elküldik jelentésüket Szibériába, ahol aztán a jelenté­sekből pontosan össze fogják állá tani az arktíkus vidék meteorológiai térképét- Természetesen most még csak kísérletről van szó, de a szakkörök erősen biznak a kí­sérlet sikerében. És ebben az esetben a tu­dományos kutatásnak; ezt az érdekes módját állandósítani fogják. A tömör jég felső hatá­rán dolgozó összes megfigyelő állomások szikratávíró utján rendszeresen küldik majd jelentéseiket és igy a halászgőzösök felvevőjük révén állan­dóan tájékozva lesznek a Jeges Tenger klimatikus viszonyairól, megcsinálhatják meteorológiai térképüket, amelynek az eddig használtakkal szemben az a nagy előnyük lesz, hogy a pillanatnyi helyzetnek felelnek meg, mig az eddig fel­használt időjelentések néhány órán belül már öregek és a legtöbb esetben már meg­haladott időjárási helyzetről számolnak be­Ostrom a világ legmagasabb hegye ellen A térképen fehér folttal jelzik azokat a területeket, amelyeket az emberi kutatás nem közelíthetett meg, így ezeknek karto­gráfiai felvétele nem történhetett meg. A földrajzi kutatás előhaladásával ezek a fe­hér foltok mind ritkábbak lesznek a világ­térképen. Érdekes és hálás tudományos té­ma végigkutatni, hogy az utóbbi századok folyamán mint zsugo­rodnak egyre-másra ezek a fehér foltok és egyesek mint tűnnek el véglegesen a tér­képünkről­így Arábia belsejében a 126.000 négyzet­kilométer terjedelmű Dehna vagy Ro-b el KhaR sivatag is laesankint ismert területté vált, de déli része, a borzalmas Netfud puszta térképeinken 1930 végéig még mint fehér folt szerepelt, mígnem 1931 márciusában az angol Watson végigjárta ezt a rettegett siva­tagot is és igy újból eltűnt egy fehér folt a térképről. Hosszú ideig fehér főit volt az egész ark- tikus és anlarktikus terület- Még nemrégi­ben, a sarki kutatások romantikus korsza­kában, mondjuk századunk elején, a Cook- és Peary-féle harc idején, csaknem áthatol­hatatlan fátyol borította a sarki területeket — mint csapágyban — van motorjának min* den tengelye, ha visszatérnek a hideg éjszakák. A kenőolaj nyúlós és sürü és a startbatériának sokszoroznia kell erőfeszítéseit, hogy a mo* tort megindítsa. A megbízható ^akkumulátor, melynek magas kapacitása erős megterheléseket is kár nélkül kiáll, a hideg évszakban mutatja legjobban fölényét. A Saint Paul sziget kilenc Robinsonjának borzalmas két esztendeje a párisi törvény­széki tárgyaláson Kilenc hónapig várták a megváltó hajót élelem és ivóvíz nélkül Négyen meghaltak, egyikük beleőrüli az emberfeletti szenvedésekbe Párifi, április 21. A párisi polgári bíróság előtt a modern kor egyik legborzalmasabb ten­geri drámája fejeződött be most. Négy breton matróz perelte he azt a hajózási társaságot kár­térítés címén, melynek szolgálatában állottak. Ez a négy breton matróz túlélte az Indiai Óceánon fekvő Saint Paul szigetére küldött halászexpedició borzalmait s most a párisi törvényszéken teregették ki ennek a párat­lan expedíciónak hajmeresztő részleteit A hajózási társaság annak idején elhatározta, hogy az óceán magányos szigetén, amely tulaj­donképpen csupán a tenger felszínéről alig né­hány méternyi magasságra emelkedő eziklafok- ból áll, konzervgyárat létesít, amelyben a leg­finomabb homár- és 1 angusztakonzérvekét ké­szítik. Az ide számkivetett embereknek az élete azonban elviselhetetlennek bizonyult A trópikue nap izraóan tűző sugarai ellen egyet­len fa, egyetlen cserje nem nyújtott védelmet, nem termett még fü sem a forró sziklákon s természetesen ivóvizet sem lehetett találni Az állomást egyévi próbálkozás után leépítették. Csupán kilenc ember maradt önként vissza, akik azt a feladatot vállalták, hogy őrködnek a szigeten mindaddig, mig a gyár berendezé­sét teljesen le nem szerelik és el nem szállít­ják. Azonban a szerencsétlenek kilenc hónapon át hiába várakoztak arra a megváltó napra, ami­kor borzailunas számki ve tetteégük szigetéről el­szállítják őket. A mentőhajó néma mutatkozott. Éleim is zertlk elfogyott, ivóvizük bem volt, az­után tűzvész tört ki a telepen, amely barakkla­kásukat leégette. A kétségbeesett szigetlakók egyike a kiállóit szenvedésekbe beleőrült Egy őrizetlen pillanatban beogTOtt abba az egyetlen csónakba, amely a szigeten hátrama­radt, kievezett a messzi tengerre és soha többé nem tért vissza. Az óceánnak ezen a részén alig van forgalom, mert nem esik a rendes interkon­tinentális járatok vonalába. A szerencsétlen őrült ott pusztult el a nyílt óceánon étien és szomjan. A szigeten aztán betegség tört ki a sok nél­külözés következtében s ebben a rettenetes betegségben négyen pusztultak bele, akiket el sem lehetett a sziklafokon te­metni, hanem testüket a tengerbe kellett hányni A másik négy már feladott minden reményt, amikor messziről távoli füstfelleget vettek észre. Kétségbeesett igyekezettel adtak jeleket, a ha­jón észrevették a lakatlan sziklaszigetről inte­gető embereket, a gőzös arra vette irányát Egy Ausztráliába tartó angol gőzös volt ez, amely azután fedélzetére vette őket és Így ke­rültek vissza két évi borzalmas szenvedések után hazájukba. Miután a hajózási társaság szívtelenül megfeled­kezett és magukra hagyta a Saint Paul sziget kilenc szerencsétlenjét, a négy matróz kártérí­tési igénnyel lépett fel ellene. A drámai részle­tekben bővelkedő tárgyalás most ért végét és a bírd-ág ., i>-; , - • ;; ;--tn mondja W íté­letet. is. Ma szinte fájdalmas valóság, hogy ez a romantika teljesen szünőben van, a nagy ex­pedíciók, különösképpen a repülők és a lég­hajók a sarki területeket csaknem teljesen felderítették- Ellenben vannak még fehér foltok a földgömb leg­hatalmasabb magashegységi vidékén, a Himalaja csoportjában, amelyek tudomá­nyos és hégymászási szempontból teljes­séggel ismeretlenek. Itt még van terrénuma az életet is kockára vető kutató akaratnak. A Lady Houston-féle repülöexpedició áp­rilis 3-ika és 20-ika között két ízben győz­te le a Osomo Lungmát Ruttledge bátor pionírjai április elejére már felértek Kampa Dzongba, 5100 méter magasságba és április folyamán meg május havában vív­ják meg hősi harcukat a világ legnagyobb hegyével. Az expedíciók jelentései alapján s a régi Himalaja-ex pediciók történeti epizódjainak felelevenítésével fogok elkövetkező cikkeim­ben ezzel a nagyszerű földrajzi hőstettel fog-, lalkozni. Vasárnapi számiunkban kezdődik ez a Hdmalaja-icikkoorozat Dr. Vécsey Zoltán. ősi középázsiai utakon Síéin Aurél nagyjelentőségű tudományos felledezései London, április 20. Az angol tudományos iro­dalom egyik legfontosabb eseménye Sir Aurél Stein „Ősi középázsiai utakon11 (On Ancien! Oentral Aslan Tracks) cimü uj müvének meg­jelenése. A nagy magyar kutató ebben a mun­kájában középázsiai fölfedező útjainak óriási horderejű kultúrtörténeti vonatkozásait dolgoz­za fel. Lebilincselő előadásban ismerteti a könyv, a Tarlm oázisai táján talált régi civilizáció maradványait, valamint a régi kínai selyem­karavánok nyugati útjainak nyomait, amelyek egyszersmind a görög, indiai, perzsa és kínai kultúra találkozási pontjai voltak. A könyv fénypontja az Ezer Buddha barlangjainak leírása; ezekben Stein Aurél a XI. század ele­jén a tangutok betörése elől elrejtett felbecsülhetetlen értékű könyvtárt és mii- gyüjteményt talált meg. A felfedezett műkincsekből Stein Aurél több­száz pompás régi festett és hímzett selyemlobo­gót, a T'ang-konszak selyemszövő művészeté­nek legtökéletesebb darabjait, valamint körül­belül 6000 kínai, tibeti, indiai, szanszkrit és egyéb okiratot szerzett meg, amelyeknek laj­stromozásával és feldolgozásával a szakértők még mostanáig sem készültek el. Az okiratok rendkívül érdekes világot vetnek többi között Hsuang Tsang, a híres utazó kalandjaira, aki hat évszázaddal Marco Polo előtt élt, más írat­tok pedig a korábbi évezredek mindennapi életére vagy fontosabb politikai mozzanataira derítenek uj fényt Stein Aurél ez útja alkalmával több eddig is­meretlen élő és holt nyelvet fedezett fel é? az. első volt, aki kimutatta a klasszikus görög kul­túra nyomait a kínai civilizációban. — Hunfaivy Albert tátrai fürdőtitkár jubi­leuma. Tudósítónk jelenti: Hunfaivy Albert az ótátrafilredi gyógyfürdő titkára 10 esztendő óta vezeti az ótátrafüredi Grand Hotelt, a tátrai fürdőközönség legnagyobb megelégedésére. A népszerű titkárt eme jubileuma alkalmával min­den oldalról alhaknozták ezerencsekivánatokkaL 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom