Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-19 / 90. (3200.) szám

8 1933 április 19, szerda. Igen tisztelt Előfizetőinknek! tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési diJJal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával salát érdekükben kiadó- hivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. — A magyar belügyminiszter megtiltotta a horogkeresztes karazailag yís elését. Buda­pesti szerkeszt őségünik felelőnon jedenti: A ibelügyiminiszfer az e> tárgyban már koráb­ban kiadott rendeleted kiegészifejeképpen újabb rendeletét adott ki. amellyel megtiltja a horogkereszfes kairezalagok viselését. Mint ismeretes, az egyenruhák viselését magáno­soknak és egyesületeknek már régebben ki­adott rendelettel megtiltották. xx A tífusz gyógykezelésénél, a baj teljes lefolyása után is a közönséges ivóvizek hasz­nálata a legveszedelmesebb recidivát idéz­heti elő. A SALYATOR FORRÁS vasmentee- sége folytán a legideálisabb lábbadozók számára. — Németországi kirándulók Pástény-Fiir-! dőn. Az országos magyar idegenforgalmi ta­nács meghívására 360 sziléziai német kirán­duló Prágán át dr. Vásárhelyi Gyula vezeté­se alatt Pöcstyénbe érkezett- Úgy Prágában, mint. Pöst3*énben a vendégeket szívélyesen fogadták. A Grand Hotelben való étkezés és a fürdősziget megtekintése után Budapest felé folytatták útjukat. g. Akkumulátorok árleszállítása. A Langenetem & Klein akkumulátorgyár be­vált Elka-akkumulátorjai árát 15 százalékkal leszállította. Természetes, hogy ezen árleszállí­tás nem történik a minőség terhére, mert ezt a gyártás tökéletesítése és gondos kalkuláció tették lehetővé. — Húsvéti balesets tatisztifea Franciaor­szágban, Páriából jelentik: A Matin kimuta­tása szerint a húsvéti ünnepek alatt az ed­digi megállapít ások alapján harminchat ha­láleset és száz sebesülés történt Franciaor­szágban. Ez a kimutatás szombattól hétfőig terjed. — A francia minisztereket napszámra fizetik- | Franciaországban azzal számolnák.” hogy valamely kormányukat bármely nap megbuktatják és ezért ! napszámra fizetik minisztereiket- A Paul-Boncour-! kormányt reggel K7-tkor szavazták le. de még éj-! féli 12-ig kapták -meg a fizetésüket. Vita támadt azonban arról, joguk volt-e a minisztereknek ez időpontig kinevezéseiket- foganatom tani. Megjelent j ugyanis nyolc órakor reggel a hivatalos lap, amely j Paul-Boncournak a Dunabizottság tagjává való j kinevezését- hozta! Ezzel a tagsággal 107.000 frank j évi fizetés jár. Az állami tisztviselők egyesülete a kinevezés ellen foglalt állást, mert, két órával a bukás után jelent meg és mert a minisztereknek az a joga, hogy 12-ig vehetik fel n fizetésüket, nem involválja azt a jogot is, hogy 12-ig kinevez­hetnek. 1 tégely ára Ki 10. &&&ma Szeplő ellen a legbeoáltabb 9R‘Fl£Ry-créme dr Szeplő, májfoltok és minden Gg A nemű arctisztá- . V^_/ falanság azon- \J nal eltűnik. SfTUn­denütt kapható 9osián szétkiil­di: í)r. 2ad. 9ollák és €sa, 9iesiany <3\ooé SFTíesto nad Oáhom. — Egy napszámoscsalád borzalmas tűz- j katasztrófája Szentesen. Szolnokról jelentik: Az ugynevöz-ött kiosztott földeken tegnap este eddig ki nem derített okból kigyulladt Egyedi István napszámos házikója, amely­ben feleségével s hárem gyermekével lakott. A tűz oly gyorsasággal terjedt, hogy az elő- eiető tűzoltók a lángbaborult házból már csak Egyedit s egyik gyermekét, tudták meg­menteni, rnig az anya két gyermekével a lángokban lelte halálát A megmentett Egye­dit és gyermekét ds életveszélyes égési se­bekkel szállitolták kórházba. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Aufomatatelefon: 35-29 Éder-ncca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson ucca 34. sz., I em — Methód-fér 3 POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27 87 Lőrinckapu ucca 17 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadók vatal: Váralja ucca 7/2 * VJ71M0T Magyarországtia Romániába. Lengyelor Hzágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gal Magyar Hírlap44 pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca 17 II (Central passage.l Ilyen útlevelek meghosszabbítását >8 vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága !t., Panská ul. 12., Hl tm ctzkhzll. SzmiiÁz-Kc/^c>Kai>TaRA /rnmemmzMm&mmmmmaumHiMiiBawmBíaBimms&ix- - - .-.TgyTOarmíga mtnmiii' an—aa—rw^n i fflfr Budapesti színházak Hajsza a siker után — Hét bemutató iiz napon belül Budapest, április közepe. Még egy utolsó nekibuzdulás ebben a nem c-ok sikert látott színházi szezonban. A buda­pesti színházak a husvét előtti hétiben még egy­szer megfeszít ették az izmaikat, hogy meghódít­sák a legveszélyesebb istenasszonyt, a sikert. Bemutató bemutatót követett és például a Ma­gyar Királyi Operaház nyolc napon belül két premierrel ajándékozta meg a közönséget. így tett a Nemzeti Színház is, amely rövid időköz­ben mutatta be vitéz Somogyváry Gyula (Gyű la diák) „A kitagadottak44 gyűjtőcím alatt iro.tt három egyfelvonáeoeát. és Voinovich Gézának Shakespeare-ről szóló „Lidérc44 cimü szinjátékát. El kell ismernünk, hogy a budapesti színházak az ősz óta mindent elkövettek, hogy a közönség ízlését- eltalálják. Mindenféle darabbal próbál­koztak és nem rajtuk raullott, hogy a közön­séget nem sikerült — egy-két kivételtől elte­kintve — huzamosabb időn át bevonzani a né­zőtérre. A közönség Ízlése ugylátszik nagyon •megváltozott és a színházak hiába keresik, mi az, ami a közönség érdeklődését megragadja, — nem tudják megtalálni. Ha volt is egy-két nagyobb siker, úgy ez csudálatosképpen a köny- nyü múzsa diadalát jelenti; az irodalom, a köl­tészet, a gondolkozásra késztető téma ugylát­szik nem a mai világba való. Az emberek any­uéira fáradtak és kimerültek a mindennapi élet­ért folyó harcban és az általános gazdasági válság is annyira rányomja az emberekre a ma­ga bélyegét, hegy a közönség nem bírja a nagy és nehezebb problémákat, hanem pénzéért ne* vetni, mulatni, felejteni akar. Innét van, hogy a siker túlnyomó része az;opeí-ettie. jut. ami leg­jobban bizonyit a „Zsálk&amácska44 kétszázas, a ..Kndettszerelem44 százas szériája és most. a „Boloudóra44 és a Király Színházban bemutatott Harmath-Szidágyi-Brodszky operett, a „Kék lámpás44 sorozatos előadása. A nemzeti Színház, mint mondottuk, - a múlt j napokban Voinovich Gézának „Lidérc*’ cimü j szinjátékát mutatta be. Voinovich darabjának Shakespeare a hőse. Ahhoz, hogy a legkiválóbb magyar Shakespeare-kutatónak ezt a nagyszerű irodalmi felkészültséggel megirt darabját valaki teljesen át- és megértse, ahhoz az kell, hogy í tisztában legyen az a-voni hattyú életének j minden mozzanatával és ismerje minden dráma-1 ját. Persze ilyen ember kevés van s igy nem csoda, ha Voinovich igazán nagy irodalmi ér­tékű darabja nem arat úgynevezett közönség- sikert. De azért ezt a darabot elő kellett adni ée Márkus igazgatót a legnagyobb elismerés il­leti. hogy Voinovichnak ezt a müvét a színpad világításaiba helyezte. Shakespearenél érdeke- tbb alakot és az ő életénél érdekesebb dráma- émát — amint a szerző mondja — alig lehetne elképzelni: ő a legköltöibb és a legdrámaibb ( drámát elevenül meg. Voinovich Géza Shakes­peare életének azt a mozzanatát vetíti színpadra, amikor az iró beleszeretett a királynő egy ud­varhölgyébe, akit a legújabb kutatások szerint Mary Fitton-nak hivták. Ennek a hölgynek a szerelme az a bolygó tűz, az a lidórefény, amely Shakespeare költészetén végigvonul. Ámig a szerelem tart, Shakespeare róla mintázza víg- játékainak fénytől csillogó alakjait, — amint, ez a szerelem — a nő hibájából — vége tér, Sha­kespeare a sötét dráma felé fordul és hősnői csalfa nőkké változnak, akik az élet és a fér* fiák átka. Mondanunk sem kell, hogy a Nemzeti Szín­ház minden tekintetben gondos és művészi elő­adásban mutatta be Voinovich Gézának a eziim játékát. A színpadon Bajor Gizi és Odry Árpád, Hettyey Aranka, Gál Gyula, Lehotay Árpád, líray Tivadar, Ághy Erzsi és Füzese Anna ne­vei élkeskednek. Odry játssza Sfoakeepeare-t ée igyekszik művészetének erejével felidézni az iró alakiát, — Bajor Gizi, a ,#ötét hölgy44, ka­cér és ábrándos, hűséges és csapodéi, mosoly­gó és könnyező, aszerint, amint szerelmet ad, vagy ki akar ábrándítani. Az az elkelő közön­ség, amely a Voinovioh-darab bemutatóján vé­gighallgatta, az elismerés minden külső jelével halmozta al a kiváló szerzőt.. » Ezt a darabot megelőzően vitéz Somogyváry Gyula három egyfelvonáeosát mutatta be a Nemzeti Színház. Mind a három darabban a ma­gyar történelemnek cgy-egy feleljthetetlen alak­ját mutatja be akkor, amikor már elvégezte azt- a munkái, amelyet, számára a sors kiszabott. Thököly! Imre é* Zrínyi Ilona hősei az „Utolsó szárnycsapás44 oimti darabnak. — Mikes Kelő­in, ro megkapó küzdelme, szőreimo ég, a köteles- séigloljes'ités között, témája a „Virág ember1‘-pék és K/JSWüJh Lajos áll „A fin nsm Üthet vtaezti'4 cimü darab cselekményének középpontjában. Engem különösen ez az utolsó kapott meg. Azt a. pillanatot, örökíti meg a szerző, amikor Ko­saik megtudja, hogy megfosztották a magyaT állampolgárságától. Kürthy József maszkban és színjátszásban döbbenetes alakítása felejthetet­len marad mindazok előtt, akik látták. A három drámai miniatűr a magyar história nagy szám- üzötteinek életéből Somogyváry Gyula költé­szetének legszebb alkotásai közé tartozik. Ha a külső siker mégsem volt olyan nagy, amint azt a költő megérdemelte volna, annak az az oka, hogy a szinmüiró részben adós marad azokkal a kellékekkel, amelyek egy színpadi sikernek az előfeltételei. Ez azonban mitsem von le So­mogyváry Gyula költői és írói értékéből és egé­szen bizonyos, hogy az ö nevével még találkoz­ni fogunk a színpadon, ahol reá még- sok siker vár. A három darabban P. Márkus Emília, N. Tasnády Hona. llápolfhy Anna. Kiss Ferenc, Petbeő Attila, Garamszeghy Sándor játszottak nagyabb szerepet. A Magyar Királyi Operaház zenekarából a •műit héten Offenbacli szikrázó, vidám melódiái csendültek fel. A színház a muzsika halhatat­lan Aristopfhanesőnek Banditák cimü vigoperá- ját mutatta he. Ez a dalmű együttesekre felépí­tett kórus-opera, amely pompásan parodizálja a romantikus nagy operát. Hegy Meilhac és Ha- lévy mit irtaik meg a szövegkönyvben, az nőm is fontos emellett a zene mellett, amely Fleischer Antal karmesteri pálcája alatt a maga teljes szépségében, fölényes és derűs stílusában virág­zott ki az Öperaház zenekarából. A muzsikán van itt a hangsúly és Márkus László rendezé­sén. aki a zenének fölényes-'és derűs-stílusát- és 'ritmusgazdaságát a színpadi játék terén telje­sen érvényre juttatta. A budapesti előadásnak külön érdekessége az, hogy a második és a harmadik felvonásba egy-egy balettbetétet illesz­tettek bele. A vigopera főszerepeit. Szabó Lujza.. Orosz Júlia. Székelyhidy Ferenc. Rössler Endre, Lantiéin Lajos. Maleczky Oszkár, Kóré Endre, Szügyi Kálmán, Szüts László és Palota Árpád kezében voltaik. A festői díszleteket ifj. Oláh Gusztáv tervezte. A táncokat Ciepünsky balett- mester tanította be. A közönség látható élve­zettel hallgatta a második császárság nagy mu- lattatójának fülbemászó muzsikáját, sokat mu­latott, a mókákon és a fel vonás végek után za­josan ünnepelte a szereplőket. A Banditákat nyomon követte „Els&ler Fan- ny44, Nádor Mihálynak Faragó Jenő szövegére irt táncjátéka. Faragó Jenő, oly sok nagy si­kert aratott darab szerzője, Etesler Fgúnynak, az egykor ünnepelt és híres táncosnőnek az alakját állítja egy rendkívül érdekes és mozgal­mas cselekmény középpontjába. A táncosnő iránt szerelemre lobban a nagy Napóleonnak a bécsi udvarban élő fia. a Reicihetadti herceg, a Sasfiók, vagy amint a bécsi udvarnál nevezték: „Ferenc főherceg44. Fanoy ezt a szerelmet teljes szivével viszonozza és ki akarja szabadítani a Sasfiókot abból a fogságból, amit, számára a bécsi udvar minden pompája és fénye jelen­tett. Faragó Jenő szövege a, száz év előtti Bées és Schönibrunu hangulatát viszi a színpadra és ■mindjárt itt, meg kell mondanunk, hogy az Ope- Taház nagy tehetségű díszlettervezője és rende­zője, ifjabb Oláh Gusztáv, ezt a hangulatot a színnek, a fénynek és a stilezerüségmek káprá­zatos pompájával eleveníti meg, és ebben a hangulatban vezeti a táncosnőt a reichstadti herceg fénykoréi*'. A schönbrunni parkban a híres Gloriette alatt játszódik le az a, jelenet, amikor Faony elősegíti a herceg szökését, a terv azonban kiderül és a szerelmesek kényte­lenek elszakadni egymástól. Ehhez a szöveghez Nádor Mihály meggyőző erejű, melódiagazdag, nagyszerűen hangszerelt zenét itt, amelyik kü­lönösen a partitúrának abban -a részében bonta­kozik ki a maga telje® szépségében és mesteri szerkesztőtudáeiban, amikor a valóé,r születé­sét érzékelteti a hallgatóval. A táncjáték, ame­lyet a bemutatón maga a zeneszerző vezényelt, osztatlan és nagy sikert aratott. A címszerep­ben Szalai Karola nemcsak elragadóan bájos volt és nemcsak pompásan táncolt, hanem meg­látszott rajta, hogy alakítása a színészi szenve­dély füzében fogant. Kívüle Bordy Bella, Ve, nsey Elvira, Zsedényi, Kőszegi, Rrad,a voltak még szereplői a táncjátéknak, amelynek ko­reográfiája Cioplineky baléttmeeter gondos és ötletes munkája. A legutóbbi bemutatók során most, eljntol tünk a Belvárosi Színházba, ahol -0. Oh érfolton és R. Ne álé „Minden férj. •cimü darabját mu fetták be Lukatoa László kitűnő forditiaiban. A szerzők szerelini játéknak nevezik ezt a da­rabot, amelynek tárgya, hogy minden férj éle­tében, — hiszen tetszik tudni, — vannak olyan pillanatok, amikor, hogy is mondjam csak, könnyen hajlik arra, hogy a köteles hitvesi hű­ség ellen vétsen. Ez a darab is arról szól, hogy George Armstrong, akinek már két nagy gyer­meke van, beleszeret Maiind nevű gépír ónő jéb«r akiért el Í6 hagyná a családját, ha az utolsó pil­lanatban a leánynak nem jönne meg az esze. A két angol szerző igen érdekesen és szellemesen tárgyalja ezt a témát és különösen a második felvonás olyan ragyogó színpadi munka, ami­lyennel kevésszer találkozik az ember. A szín­ház Bárdos Artúr előkelő stilusu rendezésében Beregi Oszkár, Aknay Vilma, a Burgtbeater il­lusztris magyar művésznőjének, Ákos Erzsi, Tu- ray Ida és Apátby Imre szereplésével nagysze­rűen összehangolt előadásában mutatta be a müvet, amely a közönség körében nagy sikert aratott. A Vígszínház is angol, illetően amerikai új­donságot hozott. Szerzői George J. Kaufman és Edna Ferber. Címe „Vacsora nyolckor44. Azt mutatja be ez a darab, hogy egy vacsora elő­készületei során mi minden történik a meghí­vott vendégekkel. A szereplők a darabban csak a végén találkoznak. Addig mindegyik lejátssza előttünk azt, ami vele a vacsora előtt történik. Hogyan roppan össze és hogyan jut tudatára- bukásának a magát nagynak tartó színész, mi­lyen a cselédség élete a konyhában, hogyan szeretkezik a vendéglátó ház féltve őrzött kis­asszonya, hogyan él az orvos és milyen a han­gulat a megmillioroosodott parvenü hálószobá­jában. mindez külön-külön képekben vonul el a néző előtt, érdekesen és izgatóan, bár kissé a finomabb ponyvára emlékeztető stílusban. A darab, amelyet Harsányi Zsolt pompásan ülte­tett át magyarra és amelynek szerepei Fedák Sári, Góthué Kertész Ella, Ágai Irén, Titkos Ilona, Márkus Margit, Góth Sárdol, Csortos Gyula, Jávor Pál és Somlay Artúr kezében van­nak, a bemutatón nagyon tetszett. Mindenesetre olyan darab ez, amelynek témája és ennek a témának, a.,.megírási módja érdeklőd éeje_ tarthat számot és kétségtelen, hogy a Vigszinház ppm: pás és Góth Sándor, által kifogástalanul rende­zett előadása alkalmas is rá, hogy ezt az ér­deklődést fokozza és a siker irányába vezesse. Végül még meg keli emlékeznünk a Király Színház operett-bemutatójáról, a „Kék lámpás­ról44. amelynek szövegét Hannath Imre és Szi­lágyi László s zenéjét Brodszky Miklós irta. A Király Színház Föld Aurél igazgatása alatt mintha, újabb virágzásnak indulna. Az idegen szinházból adaptált Kadettszerelem sorozatos előadásai után most káprázatos szép kiállítás­ban hozta szinre ezt az uj operettet, amelyről mindjárt megjegyezzük, hogy a szövege messze felül áll a mai átlag operett-szövegeken. Béke­beli kémhistória, érdekes és izgalmas fordula­tokkal és természetesen az obligált szerelmes párral. Kár, hogy a zene nem minden tekintet­ben egyenértékű a szöveggel. Brodszky, sok szép sanzon szerzője, mintha erejét meghaladó feladatra vállalkozott volna, amikor ehhez a szöveghez zenét komponált. Ahol vidámnak, mulattatónak, kedvesnek, könnyűnek kell lenni, ott a zene is jó. De ahol a dráma erősebb tem­pót diktál, ott Brodszky fantáziája felmondja a szolgálatot és hiába Nagvpál Béla minden hangszerelő tudománya, a muzsika nem képes felemelkedni a szöveg drámai erejéhez. Mind­azonáltal a Kék lámpás egyike a legjobb ope­retteknek, amelyeket az utóbbi időben láttunk. A ez inház — mint mondottuk — káprázatos szép kiállitással és igen jó előadással sietett a szerzők szolgálatára és a darabra fordított sok költség és fáradság ugylátszik nem volt hiába­való, mert a darabnak a közönség körében is nagy sikere van. A kitünően egybevágó előadás Tihanyi Vilmos rendező érdeme. Az operett főbb szerepeit Honthy Hanna, Kosáry Emma, Mimy Shorp, egy Bécsiből idehozott, pezsgő tempera- mentumu és boszorkányos táneu szubrett, Ná­dor Jenő, Kertész Gábor, D4 Arrigo Kornél játsszák. Három ilyen kiváló primadonna, ra­gyogó kiállítás és a Nagypál által lendülettel vezényelt előadás már magéban véve is elég ahhoz, hogy a Kék lámpás elinduljon a. siker biztos ut.jára. Zólyomi Dezső. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON: Saerda: Forgószél. Csütörtök: Nyitott ablak. Péntek; Kainéliás hölgy. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR S/INHÁZ MŰSORA LÉVAN: Csütörtök <1. u.: Ludas Matyi. este: Légy jó mindhalálig. Pénti'k: Légy ló mimlha’á'lg Polio szappan minden mosáshoz.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom