Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-16 / 89. (3199.) szám

26

VBKGía-jySAí^XCl'TnTfí^

1P33 áprflis !<, Tttaátmp.

Férfiak! Figyelem???

„Androsan"

A tudományé* sexuílÍ3»hormoo (Beo- jperrain) ledthlívpreparátuin, mtíytt már ríáen keres Férfias, érts ksr ismét. Használandó idegtú erőltetésnél, túl izgatottságnál, tüldolgoioftságnil,

stb. Kérjen tanácsot orrotátdl.

Eredeti csomagolás, 24 tabletta 21 Ke,

Speciális, 38 tabletta 59 Ki, Gyógy cső magolás, 200 tabletta L>5 Ki. Minden gyógyszertárban ás drogériában kapható, ha nem, utánvéttel küldi 5.20 Ki hoziászámltásával:

5$!, Cbem. Lator. J. S. Langer, Praha XVi, Zborovská ff. 46.

Drogériákban é» gyógyssertárakban Jdibcvesctctf ntaxók f*I« vétetnek.

olyan hathatósan tárnoka tan, mint w«dőtt, a gazdasági konjunktúra idejében..

Ha most a pozsonyi futbaliaport stagnálásának okait kutatjuk, végeredményben oda lyukadunk ki, hogy

minden bajnak tulajdonképpen a nehéz gazdasági helyzet az oka. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a futballhoz pénz kell. Egy játékos csak akkor tudja kifejteni képességeinek maximumát, ha egzisztenciája biztosítva van.

Valamikor s kluboknak nem okozott semmi nehézségeket, hogy játékosaikat jó állásokba elhelyezték. Ma a helyzet az, hogy az egyesületek nem tudnak egzisztenciát nyújtani a futballistáknak, akik ilyenképpen kénytelenek vándorbotot ragadni, hogy idegemben biztosítsák megélhetésüket. Csak a Ligeti példájára utalunk. Kocsis, Porub- tzky, Molnár és társaik csak azért mentek el Pozsonyból, mert odahaza nem tudtak megélni. Klubjuk nem tudott nekik állást szerezni. TJgyaoe* vonatkozik a többi egyesületre is. Közismert tény, hogy ma mintegy két csapatra való pozsonyi játékos rúgja idegenben a labdát.

Ezen a térem kivételes helyzete van a SK Bratisl-a- vámak, mint a csehszlovák társadalom reprezentáns pozsonyi klubjának. A SK Bratislava még ma is abban a kellemes helyzetben van, hogy összeköttetéseiméi fogva a játékosok anyagi létét biztosítani tadja i ezzel magyarázható, hogy az „idők vas- foga" egyáltalában nem kezdte ki a SK Braiisla- vát. Sőt a Bratislava még hívatásos trénert is szerződtetett, ami legjobb jele annak, hogy a. súlyos gazdasági viszonyokat nem érzi meg.

ben részt vett az Arany-család első ismeri ősének, Ferencnek fia, Sámuel is.

„Zárt sisakon s paizson kézibe kivont kardu

Nagy-falusi Arany, szalontai hajdú",

— mint kőltőívadéka énekli.

Aztán 23 éven keresztül csöndes békesség honolt ott a szalontai hajdú vár s torony tájién. De midőn II. Rákóczi György a fenesi síkon országával együtt életét is elvesztette, a hozzá mindig hűséges hajdúk semmi j-ót nem várhattak az Erdélyt e Bihart elözönlő tőröktől, összeült a hajdú tan ács és sok ide-oda meg- gyurása után a dolognak, határoztatott:

—• Inkább legyék az varjufiak fészke mi kedvelt várunk, mint az kontyos török zsákmánya.

Ee ők maguk égették föl szemük fényénél is jobban kedvelt várukat. De már futottak is aztán, mert nyakukon volt a török. Futott az Arany-nemzetség is, mely jóban-rosszban osztozott a többi hajdú famíliával.

Csak jó egy század múltán tűnnek föl ismét a szalontai hajdúk, midőn Mária Terézia királynő érdekében még egyszer lóra ültek. És Beöthy Pál kapitányuk a háború végeztével személyesen adta le jelentését a királynőnek, mondván:

— Föbéges asszonyom, a hajdúk, mint párducból ykek viaskodtak. De különlegesen

Arany II. Sámuel és György, Sléziábam magukat dicséretesen viselték.

Ez volt utolsó vitézkedésük. Mert Mária Terézia Szalontát és a többi hajdú falvakat kedvelt hívének, Esterházy Antal Pál hercegnek adta donáeióba. Az összes hajdú kiváltságok

— a nemesség, a regálejog, az adómentesség, a vámszedés, a t.elekjog — mind kútba -estek. £s midőn a Megyeri, Boncoe. Arany b Bakó hajdú családok azok visszaszerzése érdekében két évtizeden át kilincseltek, a hatóságok részéről mindig ez volt a refraine:

— Keressék kemdtek jussaikat az erdélyi fejedelemnél, akitől azokat kapták.

— Jó, jó — felelték busán lóbáló fejjel a hajduivadékok —, de hát nincs már Erdélynek fejedelme.

— Akkor kiváltságaik sincsenek! — pattogott a hatalom szava, — .punktum.

Hát... punktum. Az egykori hajdúnemesek elszóródtak az ország minden tájára és fájó szívvel intettek búcsút régi dicsőségük egyedüli maradványának — a szalontai csonka- toronynak. Mert az, hegyes sisaktetőveli meg- pútól tan, áll ma Is. Mitzeum. Annak a toronynak három emeletén, ahonnan régen a hajdú vitézek ietrázsálták a magyar böcsületet: most. ott az egyik világraszóló hi rés-ne vés magyar géniusz isfrázsálja a magyar művelődést, most ott az ő hátrahagyott emlékeinek múzeuma van.

£s itt. a hajdú ősök vitézi tetteit hirdető csonkatorony fölött kezdte meg szárnyalását éppen száz év előtt magyarok csodáshangu dali madara. Aztán most 50 éve halhatatlanná lett és nekícsa/pott a világ magyarlakta tájainak. Benéz a falvak kiesi házaiba, s, megértik szavát, 1 Picpezlk a paloták ormaira és örülnek jöttének, Mert, szólása aranyosan magyaros, éneke, mint, az arauyceengés, tollazata, nranyfényti. röpíiléee aranysávos, neve pedig — ■ Arany János.

INNI VAGY NEM INNI .. .

A SZÁRAZ ÉS NEDVES BAJNOKOK

A világ leghíresebb sportnagyságai nyilatkoznak az álkolholrö - Mit mond Nurmi, Taylor, Spencer, Houben, Hirschfeld, Blitz, Ballangrud, Mathisen, Kohlemainen, Peltzer, Lowe, Borotra, Gaudin, Kaufman, Thunberg ?

Prága, április 16.

A mindedkor! okmpdászotkon, főleg az elmúlt los-angwíesi világjátékokon, a különböző Eu rópa - bajnokságokon, s álltaiéban a külföldi sporteseményeken — ha valaki közeiről figyelhette és tanulmányozhatta a sport matadorjait, sokszor felmerült már az a kérdés, hogy — milyen a viszony a* aktív sportemberek, a tréninget tartó matadorok, a versenyló bajnokok és aa — alkohol között? Élnek-e alkoiholtlal a sport matadorjai ? Használ-e vagy Ártalmas-e számukra a* alkohol? Mit isznak, mennyit isznak, hogyan isszák, mikor isszák? És szabad-e inniok? Kívánják-© vagy parancsszóra nyúlnak a pohár után?

Mert, hogy a tréningben lévő vagy versenyző sportember számára ártalmas-e vagy hasznos-e a mértékletes alkohol -fogyasztás, ezt a kérdést eddig sem jobbra, sem balra még nem tudták eldönteni. Elvileg sem, gyakorlatilag sem. Vizsgálták már sokan higiénikus szempontból, latolgatták és tárgyalták a sportszerűség szempontjából, mérlegelték szociológiai szempontból. De e sok vizsgálat eddig döntő eredményt még nem hozott. Mórt eltér a ffiziológusok, a sportorvosok, a tapasztalat alapján nyilatkozó sportemberek véleménye.

Ab egyik csoport makacsul állítja, hogy a sport a legradikálisabb eszköz és propaganda az alkoholizmus ellen,

a sportembernek, különösen a tréninget (folytató, versenyző matadoroknak minden áron kerülniük kell az alkoholt,

a másik csoport híven kitart a mellett, hogy a sportemberek számára individuális kérdéssé lett a probléma; élhet-e alkohollal vagy nem, de ugyanakkor hangoztatja e vélemény azt is, hogy a mérséklettel alkalmazott alkohol-fogyasztás nem lehet ártalmas a gport matadorjaira, végül a harmad!k csoport nyíltan hirdeti, hogy bizonyos körülmények között a tréningben lévő, versenyző matadornak, bajnoknak igen is szüksége van az —■ alkoholnak nevezett energiaforrásra.

Érdekes azonban, hogy Starlingnak, a világhíres angol filológusnak e kérdésről irt munkája, valamint az amerikai tudóénak, Milesnek, Starting tanulmányára válaszul irt fejtegetései, F. I. J. Buijtendijk dr. professzornak, a groningeni holland királyi egyetem fiziológiai laboratóriuma igazgatójának nyilvánosan is elmondott véleménye (pedig ő a st. nroritai és ez amszterdami olimpiászokon minden olimpikont megvizsgált ée sportorvosi szempontokból sok atlétát tanulmányozott), továbbá Storm van Leeuwen professzornak az egyetemi katedrán elhangzott előadásai sem adtak eddig határozott feleletet arra a kérdésre, hogy árt-e vagy használ-e az alkohol a sport matadorjainak;

Akik nem félnek az alkoholtól!

De hát mit mondanak maguk a sport matadorjai? Mit mond először is a „gépember", a Nurmi! Kerüli-e a sört, a bort? Iszik-e egy cocktailt, egy whisky szódát? Mikor? Startja előtti napon-e? Vagy versenykor, vagy verseny után? Azt mondták • ezt írták róla, hogy ez a finn vegetáriánus. Azt is mondták, hogy antialkoholista. Bár bizonyosat senki sem tudott róla, hisz a „gépember" az atlétikai pályán ikivül nem nagy barátja a nyilvá- noeságrualk, különösen niem szerelme® az — újságírókba! Meglestem Nurmit egyezer Düsseldorfban, egyezer Amszterdamban. És láttam, mikor szinte közvetlenül a startja ellőtt, hatalmas bibiteket evett b korsó habsó sört ívott hozzá. Láttam az amerikaiakat; laylor-t, Harum-t, 8pencer-t.... — ittak. Egy pohár kával, de a versenyük napján s a verseny — előtt. És elárulták, hogy otthon a „száraz" Amerikában i* kijár számukra, ha nehéz feladat előtt állanak, egy kis „B0iverő3ltő"! A nevesebb német matadorok közűi Honben, Kömig, Engelhardt, Hirschfeld, Stras®berger és még többen mások —- hozzányúlnak verseny napján is a boros pohárhoz, sőt Busch, Hoke, Waitzer, ismert német sport tanárok, egyszerűen előírják a „szabályszerű" alkoholfogyasztást! Egy nagyszerű eredményeket elért e ma is aktív német olimpikon arra a kérdésre, lingy mi a véleménye a versenyző atléta allkoholfogyaszitásáról, nyugodt megfontolással igy felőlit.

— Bier ist uieán flüeaiges Brot!

De érdekes voflit Houheu válasza is. Ezt. mondlta:

— Rógente azt az atlétát, aki tréningtársai széni eláttára egy pohár sönt ívott, egyszerűen — kivégezték. Régente a sport és az alkohol úgy vászon ytett egymáshoz, minit a — viz és a tűz. Ma elsősorban senki sem kívánhat a Riport matadorjaitól aszkéta életet, másodsorban kiűzi tudomásai, hogy sok testi- ős ídegmaiinikált végző férfiúnak, tehát a nagy versenyekben szereplő sportembereknek is, sokszor szüksége van a ménsélkleteia alkoholra. Az egyiknek azért, hogy idegeit caillápitfia, a másiknak azért, hogy a start-lázát, mérsékelje, a harmad ilkmk, hogy a verseny előtti ójs-z. kán jó aludjon, a negyediknek, hogy a kimerítő verseny után hamar öeszoezedfoícwre megát

És Houben elmondott egy esetet. 1927-ben, Londonban, a 200 yardos bajnokságért küzdöttek. Ab ő nemeit honfitársa: Schüller volt b verseny favonitija. Közös szobáiban azáJllásollták ©1 őket. És Schüller mögött volt a nagyobb munka, az eredményesebb tréning. De a német bajnok izgatott volt. Előző este nem bírt elaludni. A másnapi bajnokság részleteit gyúrta ex agyában, miközben fáradtan hánykolódott az ágyában. Houben viszont hü maradt az elvéhez b ezen az estén i« ivott egy pohár bort. Hamar elaludt, kipihenve kelt fel. nyugodtan, bizakodva ment ki a verseny színhelyére és a 200 yardos bajnokságot megnyerte a favorit Schülller előtt.

— Ma is azt állítom, hogy ezt as értékes győzel- met az előző napi egy pohár jó bornak köszönhetem. — fejezte be beszélgetésünket Houben

Akik irtóznak az alhoholtöl

Nézzük már most az érmet másik oldaláról. Gerard Blitz, az ismert belga vízi sportsmann. halálos ellensége az alkoholnak. Az ő keze alatt szereplő belga úszóknak ugyancsak kenüleiök kell ezt az „energia forrást"! A norvég korcsolyázók j szemefényeit, Iván Ballangrudot e az 1000 és 1500 méteres világrekordért, Oscar Mathisent is megkérdeztem, ők lakonikus rövidséggel feleltek:

— Soha egy cseppet sem!

Hannes Kohlemainen, a manaithoni győztes olimpikon is azt felelte, hogy messziről elkerüli ez alkoholt, A legtöbb holland sportmaiador is — ha iifczik, csak — tejet fogyaszt. A svéd Rudolf Bvensson, a birkózó olimpiai bajnok is igy felelt:

— Isten mentsen az alkoholtól!

Az alkoholfogyasztás ellen nyilatkozott a másik svéd Sven Thofelt, az ötös versenyek olimpiai győztese is. Peltzer dr., a világhírű német futó azt mondta, hogy* ő kétezer élt a mérsékletéé aKkohöl- fogyiasztáesal vereenykarriérje alatt, de mind a két alkalommal nagy kára lett ebből! A 800 méteres világbajnok D. G. A. Lowe ie hirdeti, 'hogy a sportembernek eem nem illik, sem nem szabad, sem nem jó — alkoholt fogyasztania. Ée még többen vannak a ,^portprimadonnák" között, akik nem

csak elvileg kifogásolják, ha a sportmatador alkohollal él, hanem egyszerűen mesterséges, tiltott segítségnek, „doping"-nak tekintik az illető szervezete által megkívánt talán meg is szokott — pohár sört, vagy pohár bort.

Akik mérsékelt alkoholfogyasztás nélkül nem is tudnának versenyezni!

S végül a harmadik csoportban is sokan vannak. ök a mérsékletéé alkoholfogyasztás hívei. Például Borotrát, a nagyszerű francia tennlszbaj- nokot kérdeztem, azt mondta:

— Akár versenylóm, akár nem, minden nap megiszom egy pohár bort és nem fordítok hátat egy pohár cocktailnak sem!

L. H. F. Gunther, m evezős bajnok, a Diamond Soull kouitínensi győztese elmondta, hogy októbertől márciusig, amiikor a lehetőleg heti 2—3 napi eveoée csak testmozgást jelentett, rendszeres sör- fogyasztó volt, március után. mikor már egy „coach" uralkodott felette, redukált mértékben, de — bort ivott, nagy versenyeinek startjai előtt pedig szövetségi előírásra 2 pohár pezsgőt fogyasztott. És becsületes pályafutása alatt nem akadt soha senki, aki ezt a napi fél pohár tiszta bor, vagy egyes esetekkor a két pohár pezsső fogyasztását sportszerűtlennek. „doping“-u«k nyilvánította volna! Lucien Gaudin, akii a vivósportban már 190F>-ben világbajnokságot szerzett, szintén azt állítja, hogy a sportember szervezetének sokszor szüksége van a mérsékletea alkoholfogyasztásra, 4 svájci Kaufmann, a kerékpáros világbajnok is naponta egyszer, szabályszerű időpontban elfogyasztott egy kis pohár bort. A világhírű vitorlázó matadorok ie hirdetik, hogy a kellő alkalommal s kellő mennyiségben használt alkoholra szükség vám 0 vitorlázósportnál Viktor Linóid, a többszörös stájer kerékpáros világbajnok is kérdésemre azt felelte, hogy viz. tea. tej, kávé helyett helyesebb egy kevés alkohol fogyasztása. Pahud de Mortange* főhadnagy, a losangelesd. cflimpiésa lowasbajnokságánafc győztese, mondta: verseny

előtt sohasem, verseny után mindig él egy pohárka alkohollal. Clas Thunherg-től, a nagyszerű korcsolyázó bajnoktól hallottam, hogy ezeptember- deoemberben, a „nagy tréning időben*'- sok oogm- cot iszik, igaz ugyan, hogy ő viszont a verseny napjai alatt teljesen ezüneteltetí az alkoholfogyasztást. A profi és amatőr labdarugók közűi nagyon sokan bizonyos mértékű alkoholfogyasztása 1 élnek. Példéül — rumos teát isznak. KüSönöoec téten. Általában a francia éB az olasz sparteanbeTek a borról, a németek a sörről neon mondanak te sess tréning, sem verseny állott. A* alkohol nyugtató hatással lehet a testre és telekre, ta emésztést segítheti, a köz érzületet javíthatja. Azt mondják, hogy a modern sporthigiéna már nem tilthatja, el a jó alkohoflbőt • — kereset

K. F . H.

a legnőiesebb hivatás

Copyright by Instiiut de soáns eoemé- tiquee. Alexandra D. Jürss, Bratislava, Savoy.

A* utolsó jégitorszak utáni időben, a neandervölgyi ember letűnése után, tehát csekély 40.000 év eilőfct, feltűnik Európában egy uj emberfajta, amelyet a Franciaországban talált teletek után aurftgnac-fajnak neveznek és mely már a nyíllal való 'bánást, a tűzrakást sőt a ruasozást te ismeri. Már mint az aurignac-hölgyefc, természetesen.

Kérem ne mosolyogjanak ezen, mert ezt Moszkowezky Max dr. állítja a Voesisdhe Zeitung hasábjain, ahol német protfesszoros alapossággal cikket irt arról, hogy az emberiség bölcsőjét nem Ázsiában, hanem Afrikában keli keresni.

Ükanyáimk tehátt már a mamumut idejében csáno- eitották magukat és kozmetikáztok. Nem csoda hát, hogy a szépségápolás ilyen Ősi tradíciókkal oda- fejlőd'ött, hogy ma már tekintélyes ipart jelent és százezreiknek ad kenyeret. Talán nem is olyan nagy túlzás, ha ennek az uj foglalkozásnak további

40.000 érvre jövőt jósolunk, — hacsak közben egy újabb jégkorszak le nem söpri az embert kozmetikástul a földgoQyóbi»rőL

A szépeégákpoláfl a legtipikusabb női hivatást Jelenti, először azért, mert nincsen olyan nő, akit Őszintén ne érdekelne, másodszor azért, mert kevés Igyekezettel ikönnyen meg lehet tanultai minden fortélyát.

CteehezílováklMbae ez x hivatás még a kezdet kezdetén áll, nem úgy mint Amerikában, Francia- országban, Németországban, vagy ekár Magyar- országon, ahol nagyon szélessé fejlődött és a nőle nagy tömegének ad kenyeret. Pedig Csehszlovákiában a szépségápolás ezidőszerint még szabad foglalkozás és üzése nicsen miég hosszú gyakorlati évekhez kötve. Egészen bizonyos azoubön, hogy Csehszlovákiában le rendezni fogják ezt a kérdést ée a kozmetikai hivatás kifejtéséhez szükséges engedélyt sokkal nehezebb lősz majd megkaphatni.

Vannak bizonyos alapfeltételek, melyekkel annak a nőnek, aki a szépségápolást űzni akarja, bírnia kell. így a kozni etikusnőnek, ha maga nem is a földre szállt szépség, mégis olyan külsővel kell birnia, amely ne legyein kiabáló cáfolata és megtagadása a szépségápolás lehetőségeinek. Jó- lizliés, kellemes modor, kézügyesség mind olyan tulajdonságok, amelyek nélkül a kezdő kozmetikus- u ő csak nehezen boldogul.

Fontos, hogy azok a nők. akik ezt: a pályát választják, eleve tudják, mit. kívánnak ma tőlük, mit kell megtanulniuk é6 ue higyfék, hegy « „ktkéezítéei" tudás elegendő, hogy ennek a pályának nekimehetnek.

Ma már a raépeégápolásrt űző nőtől * tmdományoe alapokra helyezett, teljesen indivMuálte és jól átgondolt kozmetikai kezelési módok tökéletes ismeretét ikővetelik és ma nem elégséges már, ha a fiatal kozmetikusnő szépségápoló szereket ajánl, hanem elvárják tőle, hogy a különböző kos- metilcai szereknek kémiád és fizikális hatásait te teljeeen Ismerje.

Ha a kozmetikai hivatási nem is káván meg akadémikus képzettséget, minden női, aki ezt a pályát választja, saját érdeleiében teszi, ha nem aura helyez súlyt, hogy a® erre a hivatásra való kiképzésen minél gyorsabban esik át, hanem arra, hogy lelkiismeretes kiképzéssel minél alaposabban sajátítja el mindazt, amit tudnia keli.

Nagy súlyt kell helyeznie az elméleti kiképzésre is, mert elengedhetetlen, hogy a-; kezdő kozmeti- kusnő ne ismerje jól a bőr anatómiáját^ a bőr szöveteinek felépítését, ideghálózatát és mirigyeinek funkcióit. Meg kell tanulnia, hogy magának a bőrnek milyen szerepe van az egész organizmus háztartásában és működésének zavarai, milyen látható külső formában jelentkeznek és mik azok a módszerek, amelyekkel normális működését vissza lehet állitand. Kísérleti módon kell megismernie, hogy a kozmetikai szerek alapanyagainak vegyi tulajdonságai milyen hatást fejtenek lei az arcbőrre. Meg kell ismernie a különböző fizikális ée kémiád kezelési eljárások lényegét, tudnia kell, hogy es etremaeszáze. arcgöngyölés, arofürdök hatása miben áll, tisztában kell lennie továbbá, hogy ez elektromos árammal vagy besugárzással való kezelés milyen elveken épül fel.

A praktikus részben a növendékek ne élettel, n bábukon, hanem élő modelleken gyakorolják azt, amit az elméleti részben tanultak. Gyakorlati módon is ismerjék meg a bőr különböző típusait és azok racionális kezelését. A sűrű gyakorlat nemcsak azért fontos, hogy a növendék kiképzése után az életben tényleg meg is tudja állni a helyét ée önálló munkára képes legyen, hanem azért is, mert a hibásan alkalmazói t kezelés többet árt, mint használ.

OehsZlovákiában a ezépségápoló intézetek száma, Igen gyér, miért is ez a hivatás még sok el- hetlyedkedléfli tehetőségeit nyújt. örvendetes szimptóma, hogy minél több szépéé gápoló intézet létesül, a nők annál több figyelmet fordítanak kozmellíkaii ápolásukra, Ennek a magyarázatát abban kell keresni, hogy minél több kozmetikus, nő működik, annál több nőt hódit meg a rendszeres arcápolásnak és ezek viszont annál szélesebb rétegekben teszik a modern szépségápolást népszerűvé.

ALEXANDRA D. JÜBS&