Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-13 / 87. (3197.) szám

2 A kormánytöbbség a választási rend módosítására készül, mert fél a választásoktól A községi képviselőtestületek választási periódusát két évvel akarják meghosszabbí­tani — Két terv a kötött listarendszer meglazitására - A szenátust is át akarják szervezni — Kinevezett szenátorok Is lennének? Prága. április 12. A komplikált külpoliti­kai helyzet ás a gazdasági nehézségek követ­keztében a kormánytöbbség kerülni akarja a választási harcokat, mert érzi, hogy azok reá- nézve igen hátrányosak. A legközelebbi jövő­ben ismét aktuális lesz ez a kérdés, mert le­jár a választási periódusa a brüarii, imáhrisc-h- oszíiraui és znaimi képviselőtestületeknek. S miután Égerben és egyéb városokban a legutóbbi választások azt mutatták, hogy a radikális cseh és német ellenzék a német és cseh kormánypártok, különösen a szocialis­ták rovására erősödik, egyes kormánypárti tényezők a községi választások általános el­halasztását tervezik. A kormány előtt állí­tólag már hat hete fekszik egy javaslat, amely szerint a községi képviselőtestületek választási pe­riódusát négy évről hat évre hosszabbíta­nák meg. Az elhalasztáshoz elvben hozzájárult vala­mennyi koalíciós párt, csupán a csehagrá- riusok kívánják azt, hogy a választási periódus meghosszabbítása csak a nagyobb városokra vonatkozzék. Egy másik javaslattal a kormány azt. akarja elérni, hogy a polgármesterek megválasz­tására nagyobb befolyása Jegyen. Ez az utób­bi javaslat még jobban megnyirbálná az ön­kormányzatot. A községi választási rend novellája állító­lag busvét után kerül a parlament elé. A tetlge é$ a svájci üsiarendszer A kormánykoalíciós körökben azonkívül egyre .nagyobb tért hódit a jelöltlisták elleni mozgalom. Ebben az ügyben is két. javaslat fékezik a kormány előtt. Az egyik javaslat a belga választási rendet tartja szem előtt, amely szerint a szavazónak jogában áll a .jelöltlistán saját jelöltjét külön megjelölni anélkül, hogy a megjelölés következtében a szavazata érvénytelenné válna. A jelöltek ■sorrendjét a leadott szavazatok alapján álla­pítják meg olyképpen, hogy a legtöbb Sza­vazatot kapott jelölt kerülne első helyre. Hia a szavazólapként szereplő jelöltlistára a szavazó semmiféle megjegyzést nem fűz, ezt a szavazatot is a párt javára írják. Ezzel azt akarják elérni, hogy a jelöltlisták rend­szerének megtartása mellett a szavazónak módot adjanak arra, hogy szabadon kifeje­zésre juttathassák akaratukat, egyes jelöltek mellett. A másik javaslat a svájci példa alapján •készült. Eszerint a szavazók a jelöltlistákon tetszésszer int. törölhetnek egyes jelölteket, sőt más jelöltlistákon szereplő nevet ás ráír­hatnak, sőt akár önálló jelöltlistát is össze­állíthatnak azon az üres lapon, amelyet a jelöltlistákkal egyidejűleg kapnak. De az ágy összeállított önálló jelöltlistán is csak a hi­vatalos jelöltek szerepelhetnek, azaz a be­nyújtott jelöltlistákon szereplő neveket lehet csupán odaírni, tehát nem bármilyen nevet. A kormány most tanulmány tárgyává tette ezt a két javaslatot és elsősorban is azt vizs­gálja felül, melyik megoldás volna Csehszlo­vákia szempontjából alkalmasabb. Tervek a szenátus átszervezéséről Az ilyen módosítások talán javítanának a jelenlegi tarthatatlan helyzeten, azonban kisebbségi szempontból nagy éberséggel kell kisérni a választási rend módosítására vonaUkozó előkészületeket. Értesüléseink szerint komoly tanulmányi tanácskozások folynak a szenátus összeállításának módosí­tására vonatkozólag is. Általános' vélemény, hogy a szenátus mai összeállításában nem felel meg hivatásának, mert hiszen ugyan­olyan összeállítású, mint a képviseilőház és műn Icája tulajdonképpen csak formalizmus­ban merül ki, amikor a Iképviselőház által már elfogadott javaslatokat — a koalíciós fegyelem előírásai következtében — csak szankcionálja. Vannak tervek, amelyek Szerint a Szenátus tagjainak számát 150-röl 100-na csökkente­nék és a tagok egyrészét a tartományok, egy másik részét a különböző gazdasági és kulturális testületek delegálnák és a szenátorok bizonyos hányadát a köztársasá­gi elnök nevezné ki. Mindezek természetesen csak kombinációk, konkrétumról még egyáltalában nincsen szó, de az utóbbi időben egyre gyakrabban fog­lalkoznak a koalíciós pártok a választási rend módosításának a kérdésével. Kitűnőn bevált szer az ODOL-fogpaszfa; fogait tisztítja, épségben is tartja, ~ amellett nagyszerűn üdít az illata, manapság mindenki csakis ezt használja. Pozsony, április 12. A Slovenská Liga köz­ponti vezetősége Bella elnökletével ülést tar­tott. Bella jelentést tett a Slovenská Liga kül- döttségjárásáiól Dérer iskolaügyi miniszternél. A küldöttség egyenlő elbánást bért, a szloven- szkói úgynevezett kisebbségi iskolák számára a német vidékeken működő esek kisebbségi isko­lákkal. Nézete szerint az illetékes pénzügyi té­nyezők kevés megértést tanúsítanak „Szloven- szkó eme nagy sérelme” iránt. A liga elhatá­rozta., hogy e kérdésben emlékirattal fordul a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a nemzetgyűlés pártklubjaihoz. Hogy Szlovenszikő • érdekei a kisebbségi iskolák kérdésében meny­nyire nem respekt áltatnak, az élénken tanúsítja a. kormánynak a munfcaköksön első részlete fölhasználásáról szóló határozata, mély ismét csak a történelmi országrészekben való kisebb­ségi iskolák építéséről emlékezik meg, ellenben megfeledkezik Szlovenszkóról. A liga vezető­sége végül nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezi, hogy a németségnek a magán és köz­élet minden részébe való expanzív behatolásá­val szemben itt az ideje tudatosítani azt, hogy a csehszlovákéig jövője a sz-lávság erejében rejlik s az egész közéletet ennek a gondolat­nak irányában kell orientálni. Szűnjön meg a német külturtörekvések túlságos favorizálása — mondja a határozat — akár iskolákról, akár újságokról, akár könyvekről, akár előadások­ról. akár rádióról, akár filmről, vagy afcármily más vállalkozásról van is szó. Szintén elítélendő az is, hogy tisztán pár tindok ókból állami szub­venciókat' osztogatnak német és magyar újsá­gok finanszírozására. Magyarországon is bevezetik az angol szombatot Budapest, április 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Jól informált helyről úgy értesülünk, hogy a magyar kor­mány a legközelebbi időben rendeletet szán­dékozik kiadni a kötelező hétvégi, munka- szünetről, A kormányrendelet május 15-én lép életbe s ettől a naptól kezdve valameny- nyi közhivatalban szombaton délután 1 óra­kor fejezik be a munkát s a teljes munka- szünet hétfő reggeli 8 óráig tart. Bulgáriában megsemmisítették a kommunista munkáspárt harmincegy mandátumát Szófia, április 12. A szobranje a, tegnapi rendkívüli délelőtti és éjjeli ülés után elha­tározta, hogy a munkáspárt, frakciójának SÍ mandátumát megsemmisíti és a pártnak nem adja meg art a jogot, hogy uj képviselőket delegáljon. A döntés megindokolásánál a többség kifejtette, hogy a mai bolgár munkáspárt a betiltott kommunista párt örököse és ugyanolyan tevékenységet fejt ki, mint annakidején a kommunista párt kifejtett. A mun­káspárt megkísérelte a hadsereg damoraüzálását és szabotázsra ösztönözte a katonákat A párt a harmadik ínteamacdonále rendeletéi alapján működik és veszedelmes agitáeiót fejt ki az ifjúság körében, sőt sztrájkokat szított a középiskolások között A kormánypár­tok mellett az ellenzék legtöbb képviselője is a kormány javaslata mellett szavazott, ki­véve a szociáldemokratákat. Valószínűnek vehető, hogy a munkáspártot végleg feloszlat­ják Bulgáriában. A Slovenská Liga helyteleníti a magyarnyelvű kormány- lapok szubvencionálását mmm i Ida: íwcúHtyi Klárikának is megremegett a szive. Eszébe jutott, hogy a szerelem olyan betegség, amely­be bele ifi lehet halni. Majdnem eleikoltotta ma­gát rémületében. Még azt hihette róla ez az együgyű cseléd, hogy szerelmi bánatában ön­gyilkossá lett. Ekkor hirtelen erőt vei t rajta a kíváncsiság. — Nem keresett senki? — De igen. — Kicsoda? — Nem mondta meg a nevét. Fiatal ember volt. — Milyen? Bábi zavarba jött, — hiten bizony, nem emlékszem rá. Csak tu­dom, hogy nagyon megharagudott, amikor meg­mondtam neki, hogy a kisasszony alszik. — 8 aztán? — Aztán a fiatal ur saőkon fordult és el­ment. .— Nem üzent semmit? — Semmit. Pedig meg is kérdeztem tőle, hogy mit mondjak a kisasszonynak? ~ Ée semmit sem üzent? ■ — Semmit. Klárika összeráncolta a homlokát és kis ke­zét ökölbe szorította. — Akikor jól van. Tudod-e Bábi, hogy én majdnem szerelme® voltaim abban a fiúba? Bábi összecsapta a kezét. — Szentséged ég! Klárika vigasztalva simogatta meg az öreg­asszony fejét. — De most már nincsen semmi bajom. Hála isten, kigyógyultam. Mit gondolsz Bábi, nagy veszedelem fenyegetett? Bábi égnek emelte a szemót,. Az Isten óvjon 'meg téged, gyönyörüsé- g*tn attól a nagy veszedelemtől! ...Azóta semmit sem hallott róla és soha- wean látta őt. Kicsit, még fájt utána a szive, de 'tfW ért?zte> hogy alapjában véve igy van rend­jén a dolog. Örült, hogy az Isten megóvta öt attól a veszedelemtől. HI. Lujza tante tizenöt éve él a Somlói utón, egyemeletes kis úri villájában, hallos, hat szo­bás lakásban — legénylakásban, mint emleget­ni szokta — kotmornájávál és szakácsnő javai, öreg macskáival, kutyájával és emlékeivel. Fi­nom, okos, elmés, szabadszellemü, szép öreg kisasszony. Tizenöt éve tartja magának ezt a legényla­kást, közben azonban két évig Münchenben la­kott. Erről a müncheni tartózkodásról legendák keringtek a család körében, mint ahogy Lujza tante egész életét bizonyos homály és misztikus legendakor vette körül, ö maga sohasem be­szélt sem a benső életéről, sem különös kedv- teleseiről. Rideg és bizalmatlan természetű mat­róna volt valójában, ami nyilván védekezés akart lenni saját maga, az elérzékenyedés ^ és az önmaga felett való sajnálkozás ellen. Úgy mutatta, mintha rideg magányos élete éppen kedvére váló volna s azt fel nem cserélné sem­miféle családias, vagy gyengéd atmoszférával. Aki ránézett, bizonyára azt hitte, hogy ez a vénleány nagy és szomorú regényt- hordoz a lelkében. Szerelmi regényt, amelyben a hős és a hősnő nem lehettek egymásé, a hős eltűnt a hősnő életéből s Lujza, tante sohasem ment férj­hez. Olyan regényt, aminőt az élet, komponál és nem a rossz regényírók. Lehet, hogy így volt, de voltaképpen senki sem tudta az igazságot. Lujza, tante nem volt boldogtalan. Uigylátszik, a szenvedés lassan meghitt barátjává lett. Már harminc esztendős korában elkezdte az öreg és rideg matróna szerepét játszani. Egyedül élt, egyedül utazott ® önállóan vezette apró kis gaz­daságát. Amúgy ifi gőgös, nyakas dzsentri leány volt. magyarul gondolkozó, franciául és néme­tül olvasó, fiúsán nevelt, korán árvaságra, jutott egyetlen sarja a tamillának és vigasztalan fáj dalomban, egyedül valóságban és reménytelen eégjben megőrződött a leljoe, mint egy tjeztfar­tónak, várkapitánynak vagy urlovasnak. A csa­ládban rideg, szívtelen, önző és bolond agg­sz tíznek csúfolták. Most késő öregségében úgy készült a halálra, mint egy harcedzett veteránkatona. Pontos lel­tárt készített minden ingó és ingatlan vagyo­náról. Aranyforintokban számította ki dunán­túli földjének évi árendáját, a fundus instruc- ttne értékét, bútorainak, ruháinak, ékszereinek, ‘értékpapírjainak, .műkincseinek, csipkéinek árát. Egyetlen kínai porcellánfigura sem maradt ki a listából; ha Lujza néni meghal, közjegyzőnek, végrehajt ónak, a becsüsnek nem sok dolga akad. Minden rendben van, még a temetés, gyászistentisztelet ég a sírbolt költsége is, az örökösnek semmi gondja sem lesz a boldogult, emlékével. Amikor Klárika letette az érettségit, a nagy esemény után az alapítványi hölgy elhívta ma­gához és ott a szalonban egy öreg díványon maga mellé ültette. És beszédett mondott: — A családban, ugye, legendák keringenek a bolondos Lujza tantiről? No, ne mentegetőz­zetek, úgyis tudok mindent és megnyugtatlak benneteket, hogy egy cseppet sem í'áj a fejem a sok ostoba beszéd miatt, melyek azt mondják, hogy a vagyonomat már el is testáltam egy ala­pítandó macskaárv aháznak, vagy hogy még életemben létesíteni fogok egy roppant rnene- dékinfézetet öreg kanárimadarak számára. — De, ugyan, édes Lujza! — szólt közbe zavartan Klárika anyja. — Hagyd csak, édes húgom, — nevetett az alapítványi hölgy — tudom, hogy még rosz- szabbat is beszélnek rólam. Azt mondják, hogy Ha betegségi gyötri, Árva legyen gondja, emésztését Mindig rendben tartsa. az unokaöcsémhez, akivel el akarom vétetni a húgomat, gyengéd szálak fűznek. — De az Istenért! — sikoMöfct fel Klárika édesanyja és eltakarta az arcát. Lujza tante jóízűen és harsányan nevetett-. — Szóra sem érdemes. Nem is erről akar­tam beszélni, hanem a végrendeletről. — Ugyan, ráérsz még arra édes Lujzám —< suttogott sápadtan Klárika mamája,, de Klári­kának most, hogy erre visszagondolt, az is eszébe jutott, hogy a családban nagyon sokat beszéltek erről a végrendeletről. Mindenkinek az volt a sejtelme, hogy Lujza tante a vagyonát unokaöcceére, Rickenburg Andor báróra hagy­ja, ö tudta, hogy ez a kérdés szivdobogtatóan érdekli szüleit és az Andor-félo házasság tervé­nek is ez volt az alapja. És arra is emlékszik, hogy az édesanyja arca vérvörösre lángolt, amikor Lujza tante közölte velük, hogy minden vagyonának egyetlen örö­köse ő lesz, Klárika, igen, egyedül ö, ellenben... — Ellenben van egy kívánságom. Klárika el­végzi az egyetemet, — Mit? — A filozófiát; azt akarom, hogy diplomája legyen. És addig, amíg oklevele nincs, nem sza­bad gondolni a férjhezmenésre. Rögtön beleegyeztek. Lujza néni meg hozzátette: — Én ugyan legjobban azt szeretném." ha so­hasem menne férjhez. — Soha! — jelentette ki Kláriba, akinek na­gyon tetszett Lujza néni élete a maga cgyedül- valóságában, függetlenségében és gőgös elszi­geteltségében. De Lujza néni gúnyosan mosolygott. — Soha? Látszik, hogy gyermek vagy. El­jön azonban az idő, amikor majd máskép gon­dolkozol. Nem. Art nem kívánom, hogy vén­leány maradj. Menj férjhez. Ez a természet rendje. De... — De?... — kérdezte Klárika. amyj$, akiben erre a, második kikötésre újra megfagyott, a vér. Lujza, néni komoran folytatta: — De semmi romantika. Semmi szerelem. Nem szeretőm a szerelmi házasságokat. Férjben fogsz menni, de a jövendőbelidet én választom meg. — igen, — - Igen. Sőt már meg is választottam. Mind a Letten rémülten néztek rá. — Ugyan! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom