Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-12 / 86. (3196.) szám

• IMS tpiffls 18. wtwfa.

9

KdZtíAZDASÍÁCP

Közgazdasági levelek

— Budapesti szerkesztőségünktől —

Budapest, április 11- A magyarországi fürdőhelyek ée Budapest az idén a korábbi évekét erősen meghaladó idegenforgalomra számítanak. Igaz, hogy az egész világra kiterjedő gazdasági válság ebben az évben még a tavalyinál is élesebb, Magyarország mégis azt reméli, hogy a nyaralási . lehetőségében korlátozott külföldi pihenni vágyó közönség nagyobb számiban fogja a magyar üdülőhelyeket fölkeresni. Körülbelül másfélévfizedes munkává! sikerült az utazó közönség figyelmét Budapest és a Balaton szépségeire, kitűnő pihenési lehetőségeire, a jó ellátásra stb. ráirányítani. Most már túlzás nélkül megállapítható, hogy az egész világon elismerik a magyarországi üdülés nagy és sok előnyét. Ebihez a fölismeréshez ebben az évben két különleges hatótényező is járul, olyan, amely méginkább alátámasztja a magyarországi tartózkodás kívánatos voltát.

Tudvalévő, hogy a rossz külkereskedelmi viszonyok következtében a külföldi hitelekkel tartozó magyarországi vállalatok és pénzinté- ■zetek nemcsak a tőketartozást nem bírják idegen pénznemben átutalni, de a kamatok fejében lefizetett pengőköveteléseket sem bírja a Magyar Nemzeti Bank a hitelező valutájára átváltani, Évenkint mintegy 25—30 millió pengő az óképpen fölgyülemlő összeg, amiből különféle módszerek segítségével mindenesetre sikerül a külföldi hitelezőket bizonyos juttatásban részesíteni. Tekintélyes összeg, mintegy 10 millió pengő azonban az eddigi tapasztalatok szerint átutalhatatlannak bizonyult. Az igy „befagyó tt“ követeléseket akarja most Madarassy Reck Gyula báró, a budapest Kereskedelmi Csarnok elnöke tervezete idegenforgalmi célra fölhasználni. A külföldi utazási irodák jegyfüzeteiket fognak eladni és az ezért befolyó angol, amerikai és francia lefizetéseket a magyar vállalatok hitelezői kapják meg, mig a jegyfüzetek fvásárlói magyarországi tartózkodásuk folya- mán jogot kapnak arra, hogy szállodai lakást és étkezést, színházi szórakozást, autótaxiköz- lekedést és egyebet külön készpénzfizetés nélkül vehessenek igénybe. Még a borravalót is ijegyfüzetszeivényekkel egyenlíthetik ki. Az eddigi hírek szerint körülbelül 3—4 millió pengőt szabadit föl a Magyar Nemzeti Bank erre a, célra.

Az előjelekből ítélve, a jegyfüzetek bevezetése sikeres lesz, egyrészt azért, mert az élelmiszerek ára Magyarországon még a világpiaci árszínvonalnál is alacsonyabb, másrészt pedig

azért, mert az érdekelt külföldi hitelezők még külön áldozatot is hajlandók hozni, hogy az idegen országbeli nyaraló közönséget előnyös föltételek nyújtásával ilyen magyar jegytfüzetek igénybevételére hangolják.

Az idegenforgalom jó kilátásait támasztja még alá az is, hogy a nyugodt magyar gazdasági és politikai viszonyok például a németországi helyzettel ellentétben, zavartalan üdülést és szórakozást. Ígérnek a pihenésre vágyó közönségnek. Több osztrák, svájci és francia újságban máris olyan cikkek jelennek meg, amelyek éppen a nyugodt politikai viszonyokra hivatkozva jósolnak erős idegenforgalmat Magyarország felé.

A magyar székesfőváros idegenforgalmának irányítása Kovácsházy Vilmos tanácsnok kezében van, aki szívós akarattal, sok szeretettel és nagy hozzáértéssel szolgálja az ügyet. Az ő javaslatára a magya-r főváros az idegenforgalom, illetve ezzel összefüggően a fürdőügy fejlesztésére minden évben sokat áldoz. Ebben a munkájában legújabban értékes segítőtársat kapott a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete vezetőségében, amely elhatározta, hogy a jövőben a magánalkalmazottaktól befolyó nyugdijjárulékokbói előálló díjtartalékot elsősorban idegenforgalmi célokra szolgáló beru- zási kölcsönökre fogja •fordítani.

*

idestova negyedéve működik a Magyar -Királyi Külkereskedelmi Hivatal és miután., úgy látszik, túljutott a kezdet nehézségein, működése révén az árukíviteli és 'behozatali igénylések gyorsabb adminisztrációja állott be. Fokozott tevékenység tapasztalható a szomszéd államokkal folyó kereskedelmi és áru csere egyezmények területén is. Elsősorban érdemel megemlítést a január elsejével életbetóptetett uj osztrák—magyar kereskedelmi szerződés, mely tudvalévőén azon az alapelven épült föl, hogy Magyarország Ausztria felé irányuló árukivitelének értéke 50 százalékkal múlja fölül Ausztriának Magyarországba irányuló árubehozatalát. Az első negyedévben ehelyett az előirányzott 50 százalékos arány helyett 70 százalékos ér tók többlet jelentkezett Magyarország javára. Ausztria szerződéses jogánál fogva az éisö negyedév végén összehivatta a hasonló esetek rendezése szárúdra kikötött vegyes államközi d öntöbizotteágo*- Ez a bizottság valószínűen

úgy fog határozni, hogy Magyarország az aratási időszak idején, amikor is az ország á.rufölvevőképessége mindenkor élénkebb, — további enyhítéseket nyújtson az osztrák áruk behozatala számára.

Komán viszonylatban néhány nappal ezelőtt jött létre a körülbelül 20 millió pengős keretben mozgó, egyévi időszakra szóló, magánkompenzációs elven fölépült árucsereegyezmény, amely érdekes szerkezeténél fogva a háromágú klrringszerződések sorában elsőnek jelentkezik I Európában. Tudvalévőén Magyarország áru- | forgalma Romániával szemben mindenkor be- | hozatali többletet mutatott föl. Miután Romá- j nia a magyar devizanehézségek folytán a Ma- j gyarorsz'ággal szemben jelentkező áruforgalmi I kiviteli többletét csak nehezen bírná, behajtani, : beleegyezett abba, hogy Magyarország áten- [ gedje neki a magyar—osztrák áruforgalomból \ Magyarország javára jelentkező kiviteli többle- ' tét, azaz Magyarország román külkereskedelmi deficitét közvetlenül az Osztrák Nemzeti Banknál fölgyülemlő magyar kiviteli többletből fogja fedezni. Ehhez a megoldáshoz a maga részéről az Osztrák Nemzeti Bank is hozzájárult, nem utolsó sorban azért, mert ezen a réven az osztrák áruk romániai piaci helyzetének javulását várja. Csehszlovákiában valószínűen különös érdeklődéssel figyelik a magyar—román—osztrák háromágú kliringegyez- mény kezdeti alakulását, hiszen tudvalévőén a Csehszlovák Nemzeti Bank a Németországgal előállott devizakonfliktufi el simítására megindult tárgyalásokon éppen arra törekszik, hogy Ausztria bekapcsolásával ugyancsak háromágú kliring segítségével találjon fedezetet tartósan | passzív német külkereskedelmi forgalmára, i Jugoszláviával ie árucseretáxgyalás folyik, j Ennek érdekes mellékhajtása az, hogy a jugo- ; szláv tárgyaló felek kijelentették érdektelen- I ségüket a készülő osztrák-—román—csehszlovák államközi fakartellel szemben arra az esetre, ha Magyarország záros határidőn belül szerződésben biztosítja nagyobb tétel jugoszláv tűzi-, és fürészeltfa átvételét. Ez annál érdekesebb, mert a tervezett fakarfcell éppen a fabehozatalra szorult országokra való tekintettel jött létre.

Magyarországnak a Németországgal szemben követendő magatartása nagyjából tisztázottnak tekinthető. A német piac a magyar mezőgazdasági termékek számára teljesen elveszett, — igaz, hogy a háború után eltelt másfél évtized alatt a német kormányok pártkülönbség nélkül •bántak mostohán a magyar kiviteli cikkek kezelésével. Az ország teljes elzárkózása most már messzebbmenő következményekkel fog járni. Mig a korábbi években a N-ámetotsz ággal szembeni behozatali többletet Magyarország devizában bírta kiegyenlíteni, most már erre nincs lehetőség: ennek egyenes velejárója, hogy a német cégek automatikusan abbahagyják magyarországi eladásaikat. Az elzárkózás tehát kétoldalú lesz, — anélkül azonban, hogy ebből Magyarország komolyan, károsodna. Máris megfigyelhető, hogy a.z eddig nélkülözhetetlennek hitt német vegyészeti cikkek legnagyobb része Franciaországból, Belgiumból és Svájcból könnyen pótolhatók. Ezek az uj beszerzési források annyiban is kellemesebbek, mert előnyösebb fizetési _ föltételeket alkalmaznak és ami még fontosabb: ezeknek az országoknak kormánya tényleges támogatással, vagy jóindulatú semlegességgel kiséri Magyarország árukíviteli törekvéseit.

*

A magyar búza- és rozstermelés megsegítésére ezelőtt három évvel bevezetett bole+ta- rendszer az idén végérvényesen megszűnik és helyreáll belső viszonylatban is a gabonakereskedelem teljes szabadsága. Eredetileg felvásárló- és exportmonopóliumot tervezett a magyar kormány. Utóbb azonban túlsúlyba, kerüli, azok véleménye, akik az államkincstárt okkal féltették az esetleges deficittől. A legújabb tervek szerint valamennyi szántóföldi 'termelési ág holdanként! termelési segítséghez fog jutni. A fedezetei a malmok által fizetendő (métermázsánkint 8 pengő) lisztforgalmi adó alkotja majd.

Az uj rendszer több szempontból célszerűbb és igazságosabb az eddigi rendszernél:

a belföldi, fogyasztásra, került lisztet eddig a búza métermázsájaként 10 pengőt kitevő bo- lettateher és 2.50 pengő liszt,forgalmi adó terhelte, azaz a belföldi fogyasztó a világpiaci árnál 12.50 pengővel drágább búzát kapott-. Ezentúl a felár csak S pengő lesz;

megszüntetik azt. az igazságtalanságot, hogy csak a búza- és rozstermelő jusson védelemhez az áruárak esése ellen. Meg fog könnyebbedni most már a kukorica,-, árpa-, zab- stb. termelők helyzete is. Azt is figyelembe veszik, hogy Magyarországon akkor jutott a búza és rozs- termejés külön jelentékeny támogatáshoz, ami- kór a többi búzatermelő állam éppen az ezekben az árucikkekben előállott túltermelés folytán vetésterületét józan meggondolásból csökkenteni kezdte.

Megszűnik az az igazságtalanság* is, hogy az olyan kisbirtokosok, akik csak saját fogyasztásukra termeltek búzát, vagy rozsot, csak egészen jelentéktelen támogatáshoz jutottak a földadó elengedése révén, a másik oldtt-Ion. viszont a nagybirtokosok holdanként! (8—9 mé- ter mázsa búzatermést Föltételezve) 32—36 pengő boletfajutaloinhoz jutottak. Az uj terv ezer int a kisbirtokosok holdanként i készpénzjutalma összegszerűen nagyobb lesz a közép- birtokosokénál, a nagybirtok pedig semmit sem fog kapni.

Úgy a magyar fogyasztó közönség, mint a magyar birtokostársada!orn zömét alkotó kisemberek tömege örömmel és bizalommal fogad ja a féléves, érdemekben gazdag működésre visszatekintő Gömbös-kormány eme legújabb tervezetét. SZITTYA,

Csehszlovák Központi Fielirusitó R, T. Prágában.

Ma tartotta alakuló közgyűlését a Csehszlovák Központi Faelárusitó R. T. Prágában, a földművelésügyi minisztérium Prága n. kerületi üléstermében, az állami erdők és birtokok vezérigazgatójának, Ing. dr. Simánnak elnöklete mellett.

Az intézőbizottságba a következőket választották be: Anderka Antal a Liechtenstein-féle birtokok központi igazgatója, Hrabár Konstantin, Ungvár város polgáremstere, Dr. Karval A, Imre, a Szlovák Bankok Szövetségének vezér- titkára, Komeda Károly, a Veeobecná dru2- etevni banka főigazgatója, Körner León faiparos, Petrzilka János, fanagykereskedő, Svoboda Károly, a Csehszlovák Agrárbank főigazgatója, Dr. Ing. Sírnék József, az érseki birtokok központi igazgatója, Ing. Zafko Péter, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara titkára.

A földművelésügyi minisztérium a következőket nevezte ki az intézőbizottságba: Ing. dr. Simán Károly, az állami erdők és birtokok vezérigazgatója, Dusek Károly, miniszteri tanár- esős. Ing. Voda Stanislav, erdő tanácsos, Ing. Komárek Rudolf, kormánytanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatója, Ing. Duras Henrik, kormánytanácsos és az az állami erdők.és birtokok igazgatója, Ing. Krisko Samu, kormánytanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatója, Ing. Panák Nikodém, erdőtanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatója, Ing. Pittermann Zdenek, erdőfőtanácsos és a.z állami erdők és birtokok igazgatója, Ing. Jordán Rudolf. kormánytanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatója, Ing. Kosár Ferenc, a földművelésügyi minisztérium osztálytanácsosa, JUDr. Banda Ferenc, a, kereskedelmi minisztérium osztályfőnöke.

A pénzügyminisztérium az intézőbizottságba .TTJDr. Kalfus Józsefet, a pénzügyminisztérium osztályfőtanácsosát küldte ki.

A felügyelőbizottságba a következőket választották: Cadsky Antal, a Csehszlovák Agrárbank prokuristája, Havránek János, a Vseobee- ná druástevni banka igazgatója, Dr. Hlousek Károly, a Csehszlovák Agrárbamk prokuristája, Meneák Ferenc, az Anglo-csehszlovák bank és a Prágai Hitelbank prokuristája, Zatloükal Ri- óhárd, Liechtenstein hercegi intéző-igazgató,

A felügyeiőbizottságba a földművelésügyi mi- misztérium a következőket küldte ki: Ing. Cer- mák Oszkár, az állami erdők és birtokok vezérigazgatójának helyettese, Ing, Trdlica Ferdinánd, kormánytanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatója, Ing. Kubice Alajos, erdőiőtanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatóságának intézője, Ing. Thegze László, erdőfőtanácsos és az állami erdők és birtokok igazgatója, Chrt János a legfelsőbb ellenőrző hivatal főigazgatója.

A pénzügyminisztérium továbbá kinevezte a felügyelőbizottságba Ti 11 e Józsefet, a pénzügyminisztérium osztálytanácsosát.

Az intézőbizottság alakuló közgyűlésén a társaság elnökének Ing. Dr. Simant, az állami erdők és birtokok vezérigazgatóját választották meg, elnökhelyettesnek pedig Svoboda Károlyt, a Csehszlovák Agrárbank főigazgatóját és a Csehszlovák Bankok Szövetségének elnökét választották meg. A felügyelőbizottság elnökének az állami erdők és birtokok vezérigazgatójának helyettesét, Ing. Cerrnák Oszkárt választották meg.

A Csehszlovák Központi Faelárusitó R. T. azonnal megkezdi működését.

Bezárult az ungvári borászati ki állítás. Az

Ungvárott. rendezett ruezinezkói országos borászati és szőlészeti 'kiállítás vasárnap fejeződött be. A kiállításnak 12-ezer látogatója volt. Mar- gócsy Aladárt, az ungvári bete-gbiztositó hiva- talnokát, aki tízezredik látogatója volt a kiállításnak, a. kiállító cégek különféle ajándékokkal halmozták el. Ezen kívül bő ajándékokban részesült a kiállítás minden ezredik látogatója. A kiállítás eredményével a termelők általában meg vannak elégedve. A nagyobb rendelések közül említést érdemel a lengyelországi rendelés, ezen kívül a .történelmi országokba is lekötöttek azonnali, és határidős üzleteket. A kiállított borokat díjazták. Az első dijat a Sehön- born-birtok beregszászi szőlészete, a másodikat a beregszászi állami borgazdaság, a harmadikat Eperjessy dr. ungvári- ügyvéd szőlészete, Tom- csápyi ungvári gyógyszerész é-s Nemes nagy- szőllőei. borászata kapta, A kiállításon elért, forgalom meghaladja az egymillió koronát.

A Cseh Iparbank (Ceeká prűmyslová banka) 1933 április 11-én tartotta meg XXXV. rendes közgyűlését Ing. Jezek Richárd ur elnöklete alatt. A közgyűlés elfogadta az 1932, évi mérleget, melyet a közelmúltban nyilvánosságra hoztak, valamint a többi indítványt, nevezetesen az alapszabályoknak a--banktörvény határozatainak értelmében való megváltoztatását. Továbbá elfogadta az 1933. évi felügyelcibizottságba megejtett választásokat.

A Csehszlovák Nemzeti Bank most kiadott kimutatása szerint április első hetében a bankjegyforgalom 6 milliárd 36 millió 198 ezer 37] koronát tett ki s az előző heti kimutatás eredményével szemben 236 millió 183 ezer koronával kisebb volt. A zsirokövet-elések 314 millió 863 ezer koronával emelkedtek 915 millió 403 ezer 317 koronára. Az egyéb passzívák tétele 5 millió 764 ezer koronával 215 millió 710 ezer koronára emelkedett. Az aranykészlet 126 ezer koronával csökkent s 1 milliárd 707 millió 760 ezer koronát tett ki A külföldi követelések és valutakészletek értéke 1 millió 581 ezer koronával emelkedett 1 milliárd 6 millió 155 ezer koronára, az egyéb készletek 1 millió 173 ezer koronával csökkentek s 163 millió 218 ezer koronát tettek .ki. A váltó leszámítolás 42 millió 337 ezer koronával emelkedett 968 millió 540 ezer koronára, az értékpapireszkont 1 millió 77 ezer koronával emelkedett 50 millió koronára. Az értékpapírokra nyújtott kölcsönök ösz- szege 34 millió 808 ezer koronával emelkedett 673 millió 573 ezer koronára. Az egyéb aktívák tétele 6 millió 640 ezer koronával emelkedett 403 millió 792 ezer koronára. Vagyondézs- mára befizettek 6 milliárd 87 millió 602 ezer 954 koronát. Az aranyfedezet 39.1 százalékos.

A gyakorlati gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének (megőrzése céljaitól olvassa el Föd©? Jené;

„A trágyázás elmélete és gyakorlata"

e. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ara 25'— Ké,

Cím: Abovce p, Sírkövéé.

A nemzetközi kereskedelmi kamara az arany- valutát követeli. A nemzetközi kereskedelmi kamara igazgatósági tanácsa Parisban e napokban tartott rendes tavaszi ülésén elsősorban a nemzetközi kamara által a nemzetközi gazdasági konferencia részére kidolgozott memorandummá] foglalkozott-. A nemzetközi kamara, emellett azt javasolja a nemzetközi gazdasági konferenciának, hogy megfelelő kezdeményező lépéseket tegyen annak érdekében, hogy valamennyi kulturáltam térjen vissza az aranyvalutához.

A csehszlovák kereskedelmi kamarák kirándulása Magyarországra. A csehszlovák kereskedelmi kamarák ez év április végén 'kirándulást, rendeznek Budapestre. A kirándulók a magyarországi kereskedelmi kamarák vendégei lesznek. A csehszlovák kereskedelmi kamarák eme kirándulásával a magyar kereskedelmi kamarák tavalyi csehszlovákiai látogatását akarják viszonozni. A kirándulást természetesen a

z aktuális kereskedelempolitikai kérdések megtár' gyalására is felhasználják.

Uj törvényjavaslat az árak ellenőrzéséről Az igazságügyminisztériumnak az árak ellenőrzése tárgyában kidolgozott törvényjavaslata a vállalkozói körökben olyan ellenzést váltott ki, hogy a minisztérium ezt a javaslatát visszavonta, Most egy uj javaslat jelent meg a nyilvánosság előtt, amelyről azt hirdetik, hogy ezt a javaslatot közgazdasági szakemberek dolgozták ki. Ez a javaslat az előzővel szemben némileg enyhébb intézkedéseket tartalmaz, nem olyan gazdag a bírságokban, házkutatásokban, börtönbüntetések osztogatásában, mint az előző és az árproblmémát elsősorban barátságos uton-módon akarja rendezni. Ennek ellenére az uj javaslat is eléggé gazdag a büntető rendelkezéseket illetőleg ti így lényegileg az uj javaslat is nagyon erős beavatkozásra ad módot az államnak a magángazdaságba.

A bankok szövetségéhez tartozó pénzintézetek április 15-én, nagyszombaton és április 16. 17-én a felek számára hivatalos órákat nem tartanak.Az erdőszindikátus megalakulása előtt, Az

erdőtulajdonosok s egyéb érdekeltek prágai értekezletükön elhatározták az erdőszindikátus megszervezését. A szindikátus megalakítását eddig valamennyi nagybirtok, az állami erdők igazgatósága s a csehszlovákiai fa-eladási részvénytársaság sürgeti, míg a községi és városi erdők igazgatásai eddig még nem léptek be a szindikátusba s a szindikátusi szerződés egyik- másik pontjának módosítását követelik. Különösen Olmütz város, amelynek igen nagy kiterjedésű erdőbiríoka van, a szindikátusi szerződéstervezet számos pontjának módosítását sürgeti,

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9.

NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Wi!son-ncca 34. sz., I. em. — Meíhód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon: 27-87. Lőrinckapc-acca 17.

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ucca 7/2.

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap** pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinekapu ucca 17-, II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását »s vállaljuk. A többi államokba szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal; Prága

II., Panská ul. 12, III, em. eszközli