Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-01 / 50. (3160.) szám

ltM ttágjtjg 1, •nutés. 'PUhsxAH v\AGVAR*H1RüA& Árva Józsi három csodája Bemutató a magyar Operaházban Budapest, február 28. Kodály Székely fonó­jának világsikere után szinte vártuk, hogy en­nek a speciális műfajnak mihamar akadnak kö­vetői. A budapesti- Operaiház szombati újdon­sága az „Árva Jóséi három csodája" bájos, fi­nom zenei mesejáték, melynek szövegét régi székely népmese nyomán Márkus László és Mohácsi Jenő írták. A mese mindig alkalmas zenei feldolgozásra, kiesen a képzelet világából nőtt ki ée szinte áhitozza a muzsikát, amely a titkok és csodák mélyébe világit. Sokkal ké­nyesebb feladat azonban a mesének átgyúrása színpadézerű cselekménnyé. Az eredeti székely mese Kriza János Vadrózsáiból való, ott még ,Jíaláez Józsi1* a cdme. Sok-sok részletét kellett megváltoztatni, újaikat bet oldani, az elbeszélés tempóját pedig meggyorsítani, hogy a színpad­ra alkalmassá legyen. Márkus László avatott müvészkeze és Mohácsi Jenő írói készsége ki­tünően végezte el a színpadi beállítás nehéz munkáját ég a zeneszerző számára érdekes ke­verék-műfajt teremtett, amelyben elfér egymást szerencsésen 'kiegészítve, pantomimé, ballet, a történést magyarázó ének és a szinmögötti kó­rusok. A mese szerint két részre osztott színpa­don felváltva a gazdag Urfi és a szegény Józsi házában bonyolódik le a cselekmény, ügyesen •alkalmazott fényhatások , emelik ki a mese gyorsan változó mozzanatait, csak kár a fél- színpadot egy nyikorogva mozgó . függönnyel el-eltakargatni, mert a lesötétitett szinpadrész is megtenné. A mese szerint Józsi csendesen éldegél szegényes kunyhójában, szemben a gaz­dag Urfi kastélyával. Józsi egyszer aranyhalat fog és azt odaajándékozza egy szegény öreg­nek, akit a gazdag Urfi szívtelenül elkergetett. Az öreg hálából tündérré varázsolja az arany­halat ég a ragyogó tündér palotát emel Józsi kunyhója helyéire. A gazdag Urfi megirigyeli Józsi szerencséjét és el akarja azt pusztítani, boldogságát pedig megrabolni, három nehéz próbával. Józsi két próbát derekasan megállt, de a harmadik a legnehezebb, mert az kívánta tőle, hogy hívja meg Isten őfelségét az Urfi ebédjére. A darabnak talán legszínesebb képe, amikor a tündérleány, Józsi és a tündérsereg Istenhez könyörög a meghívás elfogadásáért. Ragyogó világítási effektusok kápráztatnak itt el. Isten őfelsége elfogadta a meghívást és az előbbi szegény koldus képében megjelenik a gazdag Urfi házánál, de ez ktkergeti őt. Ekkor nagy robajjal elsülved az Urfi kastélya és Isten őfelsége átmegy Írva. Józsiihoz, aki vendégül látja. A pantomimé kivitele nem mindenben sike­rült, Írva Józsi szánaimatkeltő, bárgyú figura, pedig a mese jószívű, szerény, munkás ember­nek faragta ki. Határozottan túloz a gazdag Urfi megszemélyesítője, aki örökös toporzéko­lásában inár-már bosszantó. A tündérleány Sza- lay Karola ábrázolásában nyer tökéletes mese- formát. Minden mozdulata kifejező báj, kecses­ség. Aanlkor a színen megjelenik,, rögtön a kép központjává lesz. A „sorsfaragó'V három ember, akik a mesét elbeszélik, a színpad egyik sarkában ülve: Maleeziky Oszkár, Kálmán Usz­kár és Koréh Endre. Kényes, nehéz intonációik­ban bővelkedő szólamaikat biztosan énekelték, de a szövegük alig érthető. Csillogó hangú Fi- lemile volt Szabó Lujza. . A mesejáték Kósa György müve. Önmagát találja me£ a mese színes, hangulatos világá­ban. Muzsikája a témához illő, az igénytelen­ségig halkuló, de meggyőző, őszinte és poéti- kus. Eszközeiben és kifejezésmódjában sokat vett át Bartóktól, Stravin6zkytől és Kodálytól, akiknek tehetséges epigoaja, A groteszket Stra- vinszkvtől, a népies hangot pedig Kodálytól ta­nulta. Zenekara kamarazenei finomságokat hal­moz a muzsikus fül számára. De csak mozaik- szerű r észl e te zépségékben bővelkedő ez a zene, hiányzik az egész mü nagyvonalú konstruk­ciója. Éppen ez az, amit nem lesett el meste­reitől, vagy ez megtanulhatatlan volna?. A bu­dapesti öperaház zenekara gondosan kidolgozta a partitúrát és Fleischer Antal a tőle telhetőt adta a karmesteri pulton. A darab koreográ­fiája Cieplinski Jánostól ered, a rendezés"ifj. Oláh Gusztáv bemutatkozása uj szerepkörében. A díszleteket és jelmezeket Fülőp Zoltán ter­vezte pompás ízléssel A magyar újdonságot nagy rokohszenvvel fogadták és a szerzőket többször a lámpák elé szólította a premier kö­zönsége. Sauerwald Géza. Szállók az urnák Az udvarion magyar beszéd története Nyelvünk dicséretes tisztogatási mozgalmát most Kertész Manónak, a Szokás-mondások* érdemes szerzőjének, egy újabb, nemkevéebé figyelemremél­tó könyve gazdagította. Föntirott ciáné magából a könyv gazdag anyagából va® kiemelve, de annak tartalmát csakis jelzi, mivel munkájának a szoká­sos köznapi nyelvészkedést nagyban meghaladó, sokhelyütt még az ókori nyelvekbe is visszanyúló, tudó mán yos értéke van. Ez azonban nem kisebbíti annak értékét a laikus müveit, ember szemében sem, mivel az egész föl- dolgozás módja és célja mégis az marad, hogy a müveit magyar nyelv használóinak — és ki nem az köztünk. — hasznára legyen. Igazolására talán élég annyi ha az egyes feje­zetek címéiből kiemelünk egy sorozatot mutatóba, íme: Ur. Asszony. Nagyasszony. Urambátyám. Atyámfia. Nemes, nemzete*, vitézlő, tekintetes, nagyságos, méltóságos stb. stb. Szerelmes. Kedves. Magas. ön. Kegyed. Kezét csókolom stb. Ebből a mutatóból a Szállók az Urnák szólás- módot, a pohárköszöntők ma is közkeletű beveze­tését emeljük ki, amelynek látszólagos nyelvtani ellentmondását elsőnek szerzőnk deríti föl kikuta­tott gyökerei szerint. Eleddig Eötvös Károly, boldogult „vajdánk** elbeszélése után az volt a légyalószinübb, hogy a régi világból a jobbágyság telelepüléséből, vagyis „megszállásából1* maradt ránk, nevezetesen ebből a formájából: „szállók (megszállok) az ur jobbágyának41. Á nagy vajda valóban jó helyütt ás tapogatózott, de elhumorizál- fa a dolgát. Kertész Manó egy 15Ü0-ben kelt levél végén kezdi: „Reteknek (kegyeteknek, kemdtek- nek) jó akaró atyafia szolgál míg ól... Dersffy Orsolya11. Aminek tiszta az értelme. A szolgál szó 1740-ben még iigy is előfordul: „Igaz alázatosság­gal szolgál az Urnák1*. (Itt már érezni benne a mai „alázatos szolgáját11 is), de már 1760-ban Így is rö­vidítik: „Szálok kendnek11 (kegyelmednek), . ami később az 1 betű kettőzésével a mai „szállók az urnák*1 alakra vezetett, De más újabb szerkezet a válasz: „Állok elejibe1*. A megszólítások területéről elég csak érinteni, hogy.a régi latinos te csak a XVI. század derekán (Mátyás kora) kezd az Írott nyelvben kegyelmeddé (majd uras ág óddá, nagyságoddá stb., parasztosan kenddé, vagy kelméddé) átalakulni. Ennek ilyen formái is keletkeznek: kígyelmed, tekegyelmed stb. De a szövegben még olykor a második személy jár ja. A kegyed, ön, maga stb. forma már a harmadik személyt is beleszőtte, természetesen a német Sie mintájára. E részben Kertész Manó könyve va­lóban igen bő és érdekes régi levélbeli anyagot dolgozott, föl, amiből futtában csak azt enditjük föl, hogy a kezét csókolom köszönés nem született magyar földön, hanem Ausztria unterthánigst ud­vari nyelvében és eleinfén meg is tették, nem­csak mondták. Kertész Manó ezzel a könyvvel mindenképpen nagy szolgálatot tett nemcsak a nyelvművelésnek, hanem a nvelvtnzdoanánynak ős. • ■. ■, , (*) Zenedélután a Hobay-paletában. Budapestről jelentik: Előkelő közönség gyűlt össze vasárnap délután Hubay Jenő mairgitrakparti palotájában S50? A csehszlovák — magyar kompenzációs egyezmény elégtelen kihasználása. A cseh­szlovákiai és a magyarországi kereskedelmi körök között az utóbbi időben több kompen­zációs szállítási szerződés jött létre, amelyek kapcsán Csehszlovákiából különösen gömbfát és vágott fát exportálnak. A devizabizottság a közelinültban engedélyezte 15 millió korona értékű fának kompenzációs kivitelét s egy másik esetben 24 millió koronás üzletet is engedélyezett. A gyakorlati eredmények azon­ban távolról sem 'érik el a várakozást. A Pra- ger Presse jelentése szerint Csehszlovákiában megfelelő érdeklődés mutatkozik a magyar zsír iránt, állítólag azonban Magyarország nem képes felvenni a csehszlovákiai fát. Né­zetünk szerint a gyér kereskedelmi kapcsola­tok oka sokkal inkább maga a deviza engedé­lyezési eljárás, a kompenzációs üzleték puszta létezése: és más hasonló „vivmány11, amit ki­zárólag a kereskedelem akadályozására talál­tak ki. . Í7.7 millió pengővel csökkent a magyar bank­jegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Banknak a 'követelések és tartozások február 23,iki állásáról közzétett kimutatása szerint , a bankjegyforgalom a hónap harmadik hetében 17 millió 706.350 pengővel 300,740.475 pengőre apadt A jegyforgalom lemorzsolódá­sát a- leszámitóláéi számlán történt visszafize­tések és a zsirószámlákra eszközölt befizetések tették lehetővé. A leszámítolási számlán a visz- szafizetések 11.4 millióval haladták felül az uj folyósításokat és a számla állománya ezzel az összeggel 429.1 millió pengőre csökkent. A zsi- róezámla állománya viszont a befizetések kö­vetkeztében 10.8 millióval 94.0 miliióra emelke­dett. Ebből. az . összegből 62.7 millió pengő az állami számlákra esik. Az állam tartozása vál­tozatlanul 51.1 millióval szerepel. Az egyéb kö­vetelések tétele 1.0. millióval 14.3 millióra sza­porodott, viszont az egyéb tartozásoké 3.1 mil­lióval 196.4 millióra csökkent. Az érek észlet 2,503.245 pengővel 125,078.841 pengőre szapo­rodott. Ebből az.összegből 96.5 millió az arany­ra, 17-8, millió az alapszabályszerűen beszámít­ható devizákra és 10.6 millió a váltópénzre esik. zene délutánra. Ezúttal különösen szép produkciót hallott a zenedéiutiai közönsége. Haydn B-dur kvartettjét Hubay, Zathureczky, Zsolt és Kerpely előadásában. Ladányi Ilona, az Operábaz tagja, Schubert-, Schumann- és Bralrms-dalokat énekelt Héra Ottó cLr. zongorakiséretével. Végűi Schubert „Forellenkvintetri-je következett. Fisoher .Annié, Hubay, Zsolt, Kerpely ée Schwakn tolmácsolá­sában- A meghívott vendégsereg elragadtatással tapsolt valamennyi előadónak­(*) A „Vereshaju* a kassai Katolikus Legény­egyesület színpadán. Kassáról jelentik: A Marica grófnő szépen sikerült előadása után a kassai Ka­tolikus Legényegyestilet jónevtj gárdája most, már­cius 4-én, szombaton este .^9 órai kezdettel a „Vereefcajiá'-t hozza színre az egyesület házi szín­padán. A szerepek jórésze kipróbált erők kezében vau, de sok uj tehetség is fog bemutatkozni e leg­újabb vállalkozásban. A rendezés munkáját Pechár László végzi, akinek már sok sikere volt a ren­dezésekben. A hely árakat — tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre — S, 6 és 4 koronás árakban állapította meg a vezetőség. A jegyek elővételben a Legéoyegyeeület gondnokságánál (Rákóczi k. 62) kaphatók. A magyar működve lés hűséges kassai munkásait remélhetően támogatni fogja a. magyar közönség. (*) A pozsonyi rádió szerdai magyar óráján Tol- may Alfréd: Moldva ciánt novellájában emlékeik oneg Smetanáról. A 'zenei részben Macudzinski- Hakuos Sylvia Sanetaua koncert-fantáziáját és egy cseh táncát játsza. Blaho-Bartoe Heléna és Blaho János dir., a szlovák nemzeti színház művészei Az eladott menyasszonyból duókat és áriákat éne­kelnek & rádió zenekarának kísérete mellett (*) Nem Írok többé kritikát! Párásban uj lap in­dult meg, amelynek Rempart a címe. Kiadója fel­szólította Henry Bernstein-t, a híres drámaírót, hogy legyen a lap színházi kritikusa. „Nem vállal­hatom a feladatót14, válaszolta Bemstem, „Nem vagyok arra hivatott, hogy kollégáim felett ítéletet mondjak. Ha eddig írtam is néha kritikát, többé nem írok soha, soha!11 A párisi lapok élénken kom­mentálják Bernstein elhatározását. (*) Miről szól Strauss Richárd nj operája, az „Arabella*1? Hírül adtuk, hogy Strauss Richárd „Arabella11 ciantt uj operáját, amellyel most ké­szült el, nyáron a drezdai állami operahás fog­ja először bemutatni. Az uj Strauss-opera szöveg­könyve Ilofmamis; thai Hugó utolsó munkája és az osztrák költő a librettót Lucidor cimü Bécsben játszódó novellájából irta, miután Strauss annak­idején arra kérte, hogy ismét olyan bécsi szellemű operaszöveget írjon számira, mint amilyen A ró- ssalovag. Az Arabella cselekménye a bécsi ariszto­krata-világban történik, l$60-han. Hősnője egy elszegényedett főnemes körülrajongott leánya, aki úgy kerül a drámai konfliktus középpontjába, hogy szüléd a hugit fiúnak öltöztetik, hogy őt, idősebb lányukat hamarabb férjhez adhassák. A második felvonás a múlt század hatvanas éveiben híres bécsi fiáker-bálon játszódik és zenéjében Itt akárcsak A TÓzsalovagban — egy nagy bécsá ke­ringő dominál. A eemeníifearteíl árdrágítással kezdi műkö­dését. A múlt napokban közöltük, hogy a csehszlovákiai cementgyárak hosszas tárgya­lások után megalakították a kartellt, amely imiükiödését máris megkezdte és pedig — ár­drágítással. A cemenűk árbeli központi irodája ugyanis a múlt napokban kűrievéllel fordult az építkezési anyagkereskedőkhöz, amelyben bejelenti, hogy a cement és a mész ára vago­nonként 400 koronával magasabb lesz és pe­dig oly formában, hogy a cementgyáraik és mészégetők a jövőben rabattot nem adnak. Ez az árdrágítás rendkívül súlyosan érinti azokat az építészeket, akiknek a múlt évben meg­kezdett s a bélen félbeszakadt építkezéseik vannak, amennyiben az illetők még a régi árakkal számoltok 6 ha nincs anyagkészletük, úgy most ráfizetni 'kénytelenek. A Központi Szociális Biztosító beszüntette az újabb községi kölcsönök folyósítását A pénz­pénzügyi kormány most folytat tárgyalásokat a Központi Szociális Biztosítóval nagyobb be­ruházási kölcsön tárgyában, mely kölcsönből az úgynevezett kis beruházási programot vég­rehajtaná Mintegy 60 millió koronáról van szó. Valószínű, hogy a tárgyalásokat már a kö­zeljövőben kedvezően befejezik. Erre a körül­ményre való figyelemmel, továbbá — mivel a községi és meliorációs kölcsönök céljaira elő­irányzott összegek amúgy ig kimerülitek — a Központi Szociális Biztositó elhatározta, hogy újabb községi kölcsönöket s meliorációs célo­kat szolgáló kölcsönöket nem folyósít. Az ilyen kölcsönök iránt beadott kérelmek közül már csak azokat intézik el, amelyek 1933. január 31-e előtt lettek benyújtva. A Központi Szo­ciális Biztosító jelenleg csak építkezési szövet­kezeteknek nyújt korlátolt mértékben hiteleket. Előnyben részesítik a mainkáeépitkezési szövet­kezeteket s ezek közül azokat, amelyek jöve­delmezősége kellőképpen biztosítva van. A török szépáégkirálynő hivatalos export- propagandát csinál. Ankarából Írják: A múlt évi török szépségkirálynő, akit egyúttal világ- szépségkirá'lynőnek is" választottak, Kéri Mán Halis Hanum, a török gazdasági minisztérium megbízásából és annak anyagi támogatása mellett propagandautra indul, amelynek po­rán Görögországba, Egyiptomba, Németor­szágba és Amerikába látogat el. A török szép­ségkirálynő különböző agrárcikkekből össze­állított áruminta-kollekciót visz magával (fü­ge, mazsola, likőr, cigaretták stb.), amelyeket Ha Bratislavába-Pozsonyba jön, a Stefánia kávéházban , hallgassa meg KOBÉNYI GYURKA cigányzenekarét KM. A NYUGATSZLOVENSZKÓ1 MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHBLYEN: Szerda.-. Légy jó mindhalálig. Csütörtök: A szabin nők elrablása. Péntek: Külváros­Szombat d. u.: Araikor a kislányból nagylány lesz. Szombat, este: Angyalt vettem feleségül. Vasárnap d. u.: Vőlegényem, a gazember. Vasárnap este: Angyalt vettem feleségül. Hétfő: A vén gazember. Kedd: Visszatérő szerelem. Szerda: Jó házból való urilány. Csütörtök: Mesék az írógépről. (Búcsúéiőadás). AZ rV’AN-SZRSTARSULAT MŰSORA LOSONCON: Bzorda: Amikor a kislányból nagylány lesz. Ope­rettbemutató Ferenczy Marika vendégifelléptével. Csütörtök: Amikor a kislányból nagylány lesz. Ferenczy Marikával. Péntek: Forgószél. Boros Elemér 6zinjátéka. Szombat: Tatárjárás. Ferenczy Marikával. Vasárnap d. u.: Amikor a kislányból nagylány lesz. Ferenczy Marikával, mérsékelt helyárak. Vasárnap este.: Tatárjárás. Ferenczy Marikával. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Az örvény- Díszelőadás Maearyk elnök szü­letésnapjára, AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Szerda, csütörtök: A LEGSZEBB KALAN1X Főszereplő: Nagy Kató. Ezen előadások keretében személyesen fellép Petrovlcb Iván, a világhírű filmszínész. Péntek, szombat, vasárnap: HAZUG CSÓKOK. Főszereplő: R-ichard Ta.über. Hétfő, kedd, szerda: AZ IDEÁLIS FÉRFI. Főszereplő: Anny ttodra.. Szombat, vasárnap d. u.: ÜZ órakor: RÉMNAPOK SZIBÉRIÁBAN. Főszereplő: Los Chaney. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete ás gyakorlata'1 e. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, lak e végből hozzá fordulnak. Ám 25*— KA Cfan: Aboree p. Sírkőre*. megfelelő helyen importőrök körében bemu­tat, azokból ingyen csomagokat oszt szót és ezáltal a török árucikkeknek igyekszik kül­földön propagandát csinálni. A lipcsei vásá­ron is részt vesz, azután pedig Amerikába utazik. Dánia állatkivitele Marokkóba. A napok­ban indult el az első nagyobb dán állatszállít­mány via Bremerhaven Marokkóba. Ez a szál­lítmány tulajdonképpen az első kísérlet a dán szarvasmarha exportjának kiterjesztésére, amelynek eredményétől függ az, hogy továb­bi szállítmányok követik-e az elsőt. Jól infor­mált körök, szerint a dán agrárcikkek érté­kesítésének igen jó talaja vau Észak-Afriká- ban. A mezőgazdasági termények irányárai. A csehszlovákiai tőzsdék a február 1-20-1 jegyzé­sek átlaga alapján márciusra a következő irány­árakat hirdették ki: búza 160, rozs 90, árpa 80, takarmányárpa 70, zab 70, kukorica 80, köles 60, Viktória borsó 190, zöld nagyszemü borsó 210, aptószemü borsó 160, bab 130, lóbab 110, peíuska 110, nyári bükköny 110, rizs 220. Borkiállítás és borvásár Ungvárott. A ru- szinszkói bor- és szőlőtermelők szövetsége áp­rilis 1-től 9-ig borvásárrai összekötött borkiál­lítást. rendez Ungvárott.. A kiállítás iránt már most igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Fizetésképtelenségeik. A hitelezők védőegye- sttleieioeík jelentése szerint újabban a követke­ző cégek jelentettek fizetésképtelenséget: Bla- zsek Károly kereskedő Cserná Hóra, passzíva. 59.612, akitva 52.933. — Kejelar Jozefa keres­kedő Csórná Hóra, passzíva 149.194, aktíva 69.543. —Sehela Ferenc cukorkákereskedő Boekovice, passzíva 23.027. aktíva 14.435. — Nesvatba József divatáru kereskedő Hol eső v, passzíva, 28.003, aktíva 4924. já Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenőt 1 „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 c. most megjelent könyvében. I Ara 25*— Ke. | Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is í megküldi betekintés végett azoknak, kik e j végből hozzá fordulnak. Cim: Abovce p. | Strkovec.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom