Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-08 / 56. (3166.) szám

M3S antertwfl 8, tgert*. helyreállították. %Am<* k<wnraaiií»ttW 'Ma*­tartattak. Pe?«iidetkedét a aidékca Stuttgart, március 7. A nemzeti szocíálMfták tegnap este tünteti felvonulást ée tiltakozó gyűlést rendeztek a. würfcenibergi kormány és különösen Bolz dr. államfő ellen. A neanwtí szocialistáik azt követelték, bogv a rrilrfceobergl koranány mondjon le és a hatalmat Wűr tenberg- ben ia a Bemzeti szocialisták vegyék át. Karterabe, mámne 7. A Gnatí-iroda értesü­lése szerint kedden déíeWtt a nemzeti szóda- listák ée a centrum-párt képviselői a badeoi kormány átalakításának kérdéseiről tárgyaltak. A nemzeti szocialisták azt követelték, hogy a hadéul tartományi parlamentet oszlassák föl és írják ki az nj hadéul választásokat fiiért esik szét a világ? Irta: Neubauer Pál r lA politikai ée gazdasági vitákba® a* A fél-; tűnő, hogy hiányaik beldlűk a logika- Köny­vekben és írásokban, éLöadásofcban és vitáké bán nem arról értesülünk, ami könyörteto-i aül van és puszta Miénél fogva döntőbb mta-j jée® ötletnél és rendszernél, hanem arrőlJ 'ami egyéneik, fafok és népcsoportok vágy® ‘és érdeke. Még sehol eem olvastam az össze; •fűtéseik körbe-köabéjéít úgy, hogy as «**■ mények valóban logikusan és a va*öságnaS& megfelelően kapcsolódtok volna egyroásíhaj pedig nincs iagatófob ennél a tárgyilagosa®' ‘száraz játéknál. Ha azt kérdezzük, mi a vi-j lágferizis oka és nem technokrata vagy te©*; krata, nem kommunista és nem kapitalista' álláspontot foglalunk el, hanem rábízzuk magunkat a logikai egészre. így fest az utób­bi másfél évtized: A. mai szertefhiiTlás első oka kétségtelenül a világháború. Eredményezte: Oroszország kikapcsolódását a gazdaságból, Amerika tér-! melésének 1930-ig tartó mesterséges fel­fúvódását, az egész világtermelés racionali­zálását, az osztrák-magyar monarchia szerte-, hullásával egybekötött nemzeti iparterme­lést az utódállamokban. Mindennek a követ-' kezmémve: a mezőgazdasági vegyi ipar és a mezőgazdasági termelés rengeteg megnöve­kedése. a technikai találmányokkal együtt­járó további, gyors racionalizálás, emelke- , dett kiviteli verseny; másrészről a háború felszámolásaként: adósságok törlesztése, , rokkantak eltartása- Ez viszont megterhelte ■ az államháztartást és vele adók formájába®. ; a termelést. Újabb következmény: bérhar- ■ cok, A közigazgatási apparátus óriási kiépi- fl téee és a pártgazdálkodás a szociális át- „ csoportosítással együtt az inflációt ée vele a! , töke pusztulását eredményezte. Követkéz-1 mény: külföldi hitelek, magas kamat lA gazdasági okokkal és okozatokkal lég-' 1 szőkébb viszonyban a politikai elváltozások:' [ a hatalmi központok eltolódása és evvel be­Smtafe poiü^ad JBSBF és „pedbSn^ Változások Európában: Hitelek nemzetközi küzdőimé politikai stratégia szerint, a töké bizonytalansága, a töke és az arany menekülj lése, pénzügyi válság politikai «5ő- és hát-, jteóeikbeil. Az angol ión* njegrendlüfl, a domi- pfonofe meglazulnak, a brit világimpérium; etoMMását veszti, uj valuták bevezetése kő- ivotkeztében megzavarodik a nerazetköei gazdasági élet gyom és sima Wbooyoüitása. ^övetbeísményekí munkáeelboesátácok, a fogyasztás csökkenése, mezőgazdasági tér-! méhek és bérek csökkenése —: az autarkia elgondolásának a kezdete és vele a viíág- gazdajeág megrokkanása és vissza zuhanás a középkorba. Védvámok ée dömping: az ex-, port további rohamos csökkenése, a munka-, nélküliség emelkedése és az államháztartás megdrágulása, segélyek kierőszakolása ujj adókkal. Defláció, mint végszükség és két­ségbeesett kísérlet, amely az autarkia kar­jaiba kergeti az egyes országokat.. A határok, végleg bezárulnak és a devizarendelkezések pontot tesznek minden lehetőség mögé. (A répa rációkról, mint az európai élet külön őrületéről, nem is tes.zek e helyütt beható említést.) Az autarkia első végzetes hatása a?, amerikai farmerek és a farmerhankak összeomlása. Ugyanakkor omlik össze a bé­csi Oreditanetalt, ami Amerikában úgy hat,. mint az egész középeurőpai bankrendszer csődje és Amerika visszavonja a rövidlejára- tu hiteleket. Következmény: a tőke menekü­lése eldugott és biztosnak gondolt helyekre, ahonnan azóta nem kerüli elő. Ettől a pilla-, wattól kezdve a világnak nem volt többet egyetlen csendes é* nyugodt pillanata és aj nemzeígazdiízok a politikusokkal együtt ©1*! • : vesztettek a i ■ í ükét A tok© elbújt és nem akar ©lejönni. Követbjeenjéoyak: üzemi beecü»teté«ek, politikai radikálisom*, a vél* laikoeásf kedv telje* megcsappanása, ja arany végleg** menekülése, a kivitel telje?- ,«nr=r---y__mt: « r t jr~ i rm aa oyaaafl^ a reociaiiE vrene* em©nsea.e©Qt «s adók enteSkedése, Gxembeszümteteeek, po­litikai, adóbehajtás radikalizmus, a vállal- koatoi kedv megcsappanása — körbe-körber atrt*rtóau $ Tisztén hKodUgUá sorrendben és a fogl- kai okozati összefüggésébe* nézve így fest, mi í tílághJbom óta történt, és ehhez hoc- zájáffoh a hájborw ipar Jeépíitéséwl járó őritol és bebozfaataiton költségek, sa ezüst devalválódása Dodiiban és Kínában, háború Kínáiban és Déhamerikában (ami már újra « válság következménye), forradalmak és re­formok. A válság embemfelettá és logikával fel nem fogható czőmptómája aaomban, hogy mind*®, ami a válság leküzdése érdekében történik, minden elhárító intézkedés mint­egy áfokszeröen csak elősegíti és növeli a válságot, amely már olyan jellegű, mint He- rakltes hidrája: minden levágott lej helyébe tiz fej ugrik- A világ elszegényedik és ez bármennyire érthetetlen és a technokrácia szempontjából esztelen: való é* iga®. Annak ellenére, hogy az energia megmaradása el­vének alapján a világ ösasenergiája változat-j lan egység és nem változhatott semmi, ha­nem a résnek tolódtak csak eü, kiderül, hogy! tegnap még volt mindenkinek nagyjából; legalább megélhetése, ma már negyven mii-1 Hónak nincs, és holnap? —- ezen törik a fe­jüket é* nem tudnak rájönni, mi történt a vfüg energiáival és javaival. Kiderült, hogy. egy ország valódi, sőt egyetlen gazdagsága: ja munkalehetőség. Már mostan Sombart és jmáa híres nemzetgazdászok ott tartanak, hogy öböllel kell küzdenie minden nemzet­nek a munkalehetőségéért, mert ez az utolsó j mentség és remény. Erre a válság azt vála­szolja, hogy túltengett a munka és a produk­ció és ezért pusztult el látszólagos prospe- ’rity után az eddigi termelési lehetőség. Még többet dolgozni: nem lehet kivezető, ut, nemcsak, mert a tömegek pénzhiány miatt nem tudnak vásárolni, hanem mert előbb e! kell adni az eddig termelt és felhalmozott óriási ár urak tárakat. Termelési és munka-, lehetőség nincs és ezért senkinek sem kell hitel, sem rövid-, sem hosszúlejáratú, mert nem tud a pénzzel mit kezdeni. Következ­mény: a bankok és pénzcsoportok tétlenség­re vannak kárhoztatva, nem tudnak termé­szetes hivatásuknak megfelelni, nincs szük- jsétgük a nagy hivatalnoki gépezetre, leépite- jnek, é« kezdődik elölről: munkanélküliség- megnövekedése, segélyeik:, államháztartás megterhelése, adók• kőrbe-körbe, A pénz­tel úgy vagyunk, mint a lázaá! égy betegség-; affl: a Iái a betegség kísérő jelensége, de! jaem a betegség maga. A tőkehiány csökken,! lka a gazdasági étet állapota javul.. A gazdái Az O D O L-f ogpasztát « fogakat alaposan tisztítja/ de a fogzománcot mégsem támadja, É&gt v®ságfflöÍE a pSnátlgyi oldalról tteSriR menni nem lehet és eredményes ez a mód osak abbén az ideális állapotban lehetne, he egy kormány az egész nemzet vak bizalmát bírná, és arany meg vas közt az államérdek­re való tekintettel nem tenne különbséget, mint (Németország a világháborúban, az „aranyat vasért/' akció idején. Ez a bizalom ma nincs meg sehol és ezért zsugorodott össze a pénz menekülésével együtt a világ­kereskedelem, míg az autarkia óriási ará­nyokat öltött. A legfrissebb gazdasági szám­adatok azt bizonyítják, hogy az egyes orszá­gok belefulladnak az autarkiába és a nem­zeti autarkia Európa halála, a világ szétesé­se. Nincs ország, amely mai éietstaiidardját csak megközelítőleg is fenn tudná tartani teljes autarkia esetén. és míg Albániában 'könnyű a nemzeti autarkia keresztülvitele, -Angliában vagy Németországban lehetetlen. ÜLeheteége*, ha Anglia és Németország az al­bán életviszonyok felé fejlődik vissza — te­hát lehetetlen, vagy ha lehetséges, akkor szétesik a mai kulturvilág. Minden autarkiás ország úgy fog kinézni, mint egy blokkiro- zofct erődítmény a háború alatt. A logikus sorozat tehát elvezetett a — háborúhoz, Mert ha valóban arra gondolunk csak, ami van, nem pedig arra, ami kívánság és álom, vagy elmélet, akkor az összefüggések lehető­leg megszakítatlan felmutatása, két útba tor­kollik: világgazdaság vagy autarkia. Az első feladat azéirt kilátástalan, mert összeütközik a nemzetközi szerződésekkel, amelyek tabu jelegével bírnak- A másiknak a kilátásai pedig olyan elrettentiöek, mint Albánia gaz­dasága. A két feladat közt botorkálva a vi­lág elszegényedik. Ez feltartóztathatatlan. Programot pedig azért nem tud senki adni. i;mert logikai kérlelhetetlenségről van ezó: arról, hogy a világháborút ée a következmé­nyeit a naptárból kitörülni nem lehet. A vi­lág széthullása a diktátorok legerősebbike: minden más diktátor csak az az árnyék, me­lyet ez a legerősebb vet mindenütt, ahol fel­bukkan- Ez pedig nem nemzetgazdaságta®, nem politika, nem erkölcs és nem logika, -hanem ezeken feliüli erő, amely hatásában kaotikus és rendeltetésében ismeretlen: ed- digelé nem tapasztalt kőrbe-körbe játék dé­moniája, 1 . ^ J mrős csillag lovagjai Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (52) — Azzal tisztában lehetünk, hogy ez az állí­tólagos Grigor Valdov főszerepet visz a vörös csillag lovagjai között. Akinek a szivén volt a csillag, meghalt pincebörtönünkben, aki a szív-' vei átellenes oldalon viselte, ott vérzett el a Lyiib!vana-palota udvarán. Kirinovnak a jobb­lapockáján volt. Akinek a jobb karján volt, méghalt a prágai pátornösztönben. Kettőn van­nak még életben a vezérek. Az egyiknek a bal­karján van az oltás magasságában, a másiknak a bal lapockáján. Két fővezér mellett négy al- vezér. Még kettőt kell elintéznünk. És nem gon­dolják, elvtársak, hogy ezek közül az egyik az a titokzatos Grigor Valdov, akiről a Mester is érdek 1 ődik giffrc-táviratában? Mindnyájan elhallgatták. A tanácskozás min­den résztvevője érezte, hogy Moldaoov az igaz­ság közelében jár. .... A Mester a kezünkbe szolgáltatta a töb­beket, mi k ehhez a kettőhöz nem tudott hozzá­férni, ián pedig azt hiszem, hogy ennek a, kettő­nek khétét Grigor Valdov személyén keresztül tudjuk meg.- iv kel! lenni, őt láb alól. -- szólalt meg Maliin /,ki.j és hangja félelmetesen csengett —- ti teli tenni öt láb alól — erősítette meg főnökének állásfoglalását Moldanov —, egy- előre azonban nem. ö általa kell megtudnunk, hogy ki a. hatodik s vele együtt kell tőrbe ej­tenünk a, hatodikat is. A két vezérrel pedig iépro kerül a kisebbok egész garmadája, akik. nagy ijed Hm ükben ügyetlenségeket, fognak el­követni s önmagukat, leplezik le. Moldanov szavai olyan meggyőzően hangzót t.ak, hogy senki sem kételkedett bennük. Éppen (./zéii, csak helyesléssel fogadták Mensirtszkij utíteitásái, aki Moldanovot bízta, meg azzal a föladattal, hogy ezt, a két. veszedelmes emberi, horogra, korit e s lehetőleg élve a. szovjetlhata,- ■ orri kezébe > zolgálfösea őket,- - Moldanov ©iv-társ, azouu.:! iás*on föladat fának megoldásához, — ezzel a paranccsal zár­ta be Mcníánf/z/káj a -fózaljrwit értekozletet,. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) 33. VALDOV NYELVE MEGOLDÓDIK A saiutdenisi bérház előtt bérautó állott meg s abból egy magas, prémes bundába öltözött férfi lép ki, akinek áliáu göndör szálakból álló ritkáé szakáll van, kucsmája azonban olyan mélyen van a szemébo húzva, hogy neon lehetne őt fölismerni. Kifizeti a sofőrt, örnaga pedig határozott léptekkel siet, föl a második emelet­re s 'becsön,got az egyik lakás ajtaján. Kisvártatva az ajtón tenyérnyi nyílás tárul föl s halk női hang kérdi: — Ki az és mit akar? — Frászká,ja,, — hangzik a felelet. Az ajtó azon nyomban felnyílik s az idegen belép. — Madame Cart-iffo? — A szo'bájáhat) van, uram­Egyetlen, rántással húzza le az idegen bun­dáját s odadobja a komoma karjai közé, maga pedig gyore, erélyes léptekkel siet- az ajtóhoz. Kopogtat, s a tessékelő szóra benyit. A nő, aki a, kéteveten pihent te a, délelőtti párisi lapokat olvasta, fölnézett olvasmányából, de amikor vendégét, megpillantotta, halk sikol- tássál ugrott, föl. — Pá,f, te vagy? Máris itt? A férfi közellépett hozzá s hideg, kissé meg- gémberedett ujjal közé fogta, a gyönyörű nőj arcot. — Jól nézel ki, Sztázia. Keménység és biza­lom sugárzik, az arcodról. Gondolom, hogy nem ültél itt tétlenül. —- Foglalj helyet, Pál és beszélj, beszélj. Égek a kíváncsiságtól. A Pálnak szólított férfi leült, az egyik kar­székbe, kényelmesen kinyújtotta bábáit. * rá­gyújtott, egy cigarettára. ... Hát bizony nem nagy biztonságban érzem it t líwigarri a világ üi^Tőpolitábau.' Tuteok m orosz. Most érkeztem s a Gard du bEst-ről egyenesen ide hajitattam- Nem lenne jó, !ba va­laki rámismerue. Alighanem rövid utón elten­nék láb alól a gyűlölt, vérszopót. A kutyát, a gyilkost, a fenevadat, aki a leghálátlanabb és legveszedelmesebb szerepet vállalta magára, hogy szent Oroszországon segíteni tudjon. A nő gyöngéden simogatta meg vendégének a. kezét. — Pál, a történelem majd feljegyzi cseleke­deteinket és igazságot szolgáltat. Kinek-kioek az érdeme szerint, — Diinitrij egészségesen visszaérkezett? — Tegnap reggel jött meg. Amikor a Mes­ter megtudta, hogy a haditerv Moszkvába ju­tott, elkövette a nagy ostobaságot. A szovjet- követségre lopó zott, hogy tanácsot kérjen. Charles^Rouge a saját szemével győződött meg erről. Mert addig, amíg ilyen bizonyítékot nem szolgáltattunk a, kezébe, nem akart hinni, és folyton azt hangoztatta, ho:gy valami szörnyű tévedésben vagyunk. A. menekülésének útját elvágták. Nem bujbatik ki. De egyelőre nem is sejt, még semmit, még biztonságban hiszi magát. — És, Sztázia, arra még nem jöttél rá, hogy ki a Mester? A hercegnőnek csillogott a szeme. — Ezt nem tudom, de az első pillanattól ér­zem. És ebben az esetben az érzés több, mint, a, tudás. — Itt végzünk vele? Ünnepélyes komolyság rezgett a, hangjában, amikor est. kérdezte, — Nem, nem szabad ezt megtennünk. Char­les Bougonek határozott kívánsága az, hogy minden feltűnést kerülnünk kell. Francia szu- verénitáaon kívül cső területen hajthatjuk csak végre a bosszú munkáját. És sohasem szabad senkinek sem megtudnia azt, hogy ki volt a Mester. A sajtó informálására. Ohiappe ur már fölkészült. Csak rád vártam, hogy segítségünk­re légy". De azt igazán nem reméltem, hogy alig kapod meg Dimitrijtől az üzenetet., máris itt 'teremsz. — Pompás volt ,a terved, Sztázia-. Amikotr az aktát, becsempésztem a, népbiztos asztalára, szörnyű ramazuri kerekedett,. Mentek a. sürgö­nyök’ Párlsba,, a követséghez és a Mesterhez, hogy ki az a Valdov, aki titokzatos utón a francia hadügyminisztérium egy fontos okmá­nyát, eljuttatta, a hadügyi népbiztosságra,? Moszkva, azt, hitte, hogy Valdov a, Mester em­bere, a Mester pedig jóidéig nem 'tudta,, hová raktározza be a besszarábiaít s most sincs tisz­tában vele. Ebben a, légkörben könnyű volt, meggyőzni Mensinszkijt és társait, hogy Valdov a-vörös csillag lovagjainak egyik vezére. Meg­bízást kaptam, hogy a másikkal együtt tegyem l ártalmatlanná, egyúttal a Mestert is tüntessem e! a világ szeme elöl. A Mester befejezte misszió­ját, s nem kockáztathatja továbbra az életét. Eddig is a. legnagyobb hőstett és bravúr volt, amit véghez vitt. A hercegnő komolyan bólintott. — Az. Hőstett. Vakmerő lélek, okos fő és fa­natikus hit kellett hozzá. Fáj a lelkem, hogy ennyi, érték nem a, mi céljaink szolgálatába® állott. És éppen azért .kell pusztulnia. És úgy kell pusztulnia., hogy nem szemtől-szembe ál­lunk vele, hanem orvgyilkosok módjára kell el- teu útink láb alól. — A tőrvetés megtörtént,. — szakította félbe a hercegnőt, Moldanov. — A Mester megkapta a parancsot. Az a parancs, hogy Grigor Valdo- vöt és Voriczio Anasztázia hercegnőt csalja fel egy autóra, kábítsa el őket. s robogjon velük egyenesen Le Havreba s szálljon föl áldozatai­val a Trondhje-m norvég haláezgözösre, amely­nek én vagyok, a parancsnoka. — Tehát Mensinszkijjel teljes egészében sike­rült elfogadtatnod a, tervünket? —- Ügy van! Sőt azt. is megngedte, hogy én válogassam össze a hajó személyzetét- A leg­jobb embereimet szedtem össze. Persze, azzal számolnom kell, hogy Mensinszkij spiclijei is ott vannak a Tkondhjemen. Nálunk mindenkit ellenőriznek. — A vállalkozás veszélyes, —• jegyezte meg Anasztázia. — De minden kockázatot vállalunk. És a Mester hogyan fogadta a, parancsot? — Araikor közöltem vele, hogy te vagy a. vörös csillag egyik vezére, nem akart hinni a szavaimnak s váltig hangoztatta, hogy ez nem lehet igaz. Úgy láttam, hogy ez a iközlés való­sággal megrendítette öt- Kérte a elmedet, talán, valahogy a közeledbe szeretett volna, férkőzni, de azt mondottam, hogy csak Valdov estélyén találkozhatik veled. Mert úgy állapodtunk meg a Mesterrel, hogy Valdowa.] meghlvatja magát egyik, estélyére, Most. már a, te dolgod, Sztázia. hogy Vakiovot kellően előkészítsd. Ügyesen kell továbbra is játszania szerepét- Én pedig nyomban kihajtok Le Havreba. öt. nap múlva, itt lesz a. Trondhjem. Vájjon milyen meglepő- test készít, nekem azoq elő Mensinszkij? (Folytatjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom