Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-07 / 55. (3165.) szám

jggfl máreiiu T, kedd. 5 Azérsekujvárlegységesmagyartábor nagyszabású népgyttlésen tüntetett az egyes lista mellett éretlen kommunista tüntetők meg akarták zavarni a hatalmas demonstrációt A szánalmas tüntetés csúfos kudarcot vallott a több ezer főnyi választő közönség méltóságteljes, öntudatos magatartásán Érsekújvár, március 6. (Kiküldött munka­társunk jelentése.) Az érsekujvári választási 'kampány tegnap, vasárnap érte el tetőpont­ját. Egész sor népgyülést tartottak a külön­böző pártok s a korareggeli óráktól kedzve egész estig a megbolygatott, nyüzsgő hangyáin# képét mutatta a város. Reggel elsőnek a csehszlovák szociáldemok­rata párt és „magyar" csoportja tartott nép­gyülést, amelynek azonban alig 150 főnyi kö­zönsége volt. Ez a gyorszárnál hallgatóság is csalódottan távozott a gyűlés színhelyéről, miután a méteres plakátbe bükkel bejelentett Dérer dr. iskolaügyi miniszter nem jött le a gyűlésre. A cseh néppárt gyűlésén Miesura Márton dr. volt miniszter szónokolt. A kom­munisták a déli órákban a főtéren gyuLésez- iek, itt Major István képviselő volt a szónok. Ugyanakkor tartotta gyűlését a szlovák nép­párt az Arany Oroszlán-szálló színháztermé­ben, mintegy két-háromszáz főnyi hallgató­sággal. Itt Tiso volt miniszter helyett Budai szenátor, továbbá Gallovics József képviselő beszélt. Egész jelentéktelen volt a cseh nem­zeti szocialisták gyűlése. Valamennyi párigyiilés teljesen eltörpült az egységes magyar tábor, szövetkezett elÜlcn- zékj pártjaink nagyszabású uépgyiilé'Sének elementáris erejű sikere melleik A hatal­mas tömegmegmozdulás politikai és erköl­csi sullyából mit sem von le az a szánalmas tény, hogy a „legradikálisabb ellenzéknek" nevezett kommunista párt kisded érsek új­vári csoportja felsőbb pártfórumok paran­csára a magyarság ellenzéki pártjainak gyűlését éretlen tüntetéssel megzavarni igyekezett. A gyerekes tüntetésre — amely furcsa fényt vet a kommunista párt cseh és szlovák vezle­törnek „ellenzéki" taktikájára és „kisebbsé­gi" politikájára — Érsekújvár magyar pol­gársága méltóságteljes magatartással vála­szolt s a felháborított provokál ás csakis arra volt alkalmas hogy a magyar válaszióközön- eégben fokozza az 1-es számú lista iránti lel­kesedés l s voltaképp ez a tüntetés hozzájárult ahhoz, hogy Érsekújvár magyar polgárságának és komoly munkásrétegeinek politikai egysé­gét még teljesebbé tegye. Háromezer magyar felvonulása Már koradélután valóságos népvándorlás indult meg a város minden részéből az Arany Oroszlán-szá'I'ló felé, amelynek ha­talmas színháztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Jóval a gyűlés megnyitása előtt a tolongás valósággal életveszélyes arányokat öltött, ugyannyira, hogy a ható­ság kénytelen volt a txilaSuíőlt erkélyeket a tovább tóduló közönség elől lezárni. Lenn a födszinten is heringmódra voltak össze­zsúfolva az emberek, egy talpalatnyi sza­bad hely nem volt sehol s a közönségnek jórészc így is az előcsarnokba és az uccá- ra szorult ki. Hatósági becslés szerint kö­zel 5000 ember vonult fel az egységes magyar tábor választási nagygyűlésére. A vezérkar Tomboló lelkesedés fogadta a színpadon el­helyezett előadói asztalhoz felvonuló törvény­hozókat. A nagygyűlés elnöke ölvedi János, az országos keresztényszocialista párt érsek- újvári szervezetének elnöke, az 1-es számai lista vezetője volt, aki mellett Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar nem­zeti párt országos elnöke, Esterházy János, az országos kérész tényeződ a l is ta párt orszá­gos elnöke, Fedor Miklós országos keresz­tényszocialista párti képviselő, Holota János dr. városbiró, magyar nemzeti párti képvi­selő, Jaross Andor magyar nenizeli párti tartománygyülési képviselő, Aixinger László dr. országos koré szlényszooial ista párti párt- igazgató, Porubszky Géza dr. kéméndj plébá­nos, Galambos Béla hidaskürti plébános, kör­zeti pártelnökök és Turohányi Imre dr., az országos keresztényszociaiista párt érseke j- yári körzeti elnöke foglaltak helyei IQflvedi János megnyitóbeszéde Amikor ölvedi János belekezdett megnyi­tó beszédébe, a terem kijárata közelében el­helyezkedett 120—150 kommunista nyomban éktelen ordüozásba fogott. Úgyszólván az egész érsek újvári kommunista „tábor" felvo­nult (Érsekújváron ugyanis oly gyönge a kommunista párt, hogy a városi képviselőtes­tületbe legutóbb is csak két tagot tudott be­hozni). A nagy „mozgósítás" dacára a tünte­tők nem tudtak komoly rendzavarást csi­nálni a többezer főnyi komoly választóközön­séggel szemben. Ölvedi János a rikácsoló hangú közbeszó­lókkal mit sem törődve, megnyitó beszédé­ben erőteljes szavakkal mutatott rá, hogy az éra ekujvári magyarság azt a szerepet követeli a maga számára a városi közélet­ben, ami öt számaránya alapján jogosan megilleti. A csehszlovák pártok mindent elkövetnek, hogy kiragadják a magyar többség kezéből a vezetést, azonban az érsekujvári magyarság öntudatán és egységén most is meg fog törni minden ilyen törekvés. (Lelkes taps.) Azt a hatalmas fegyvert, amit eddig jelentett szá­mainkra a város közigazgatásának vezetése, kezünkből kicsavarni nem engedjük. Mi, ér­sekujvári magyarok nem akarunk siránkozó gyószroagyarok lenni s épp ezért teljesíteni fogjuk március 12-én is magyar mivoltunkkal szembeni kötelességünket. Beszéde végén üdvözli a megjelent tör­vényhozókat és pártjaink többi vezető repre­zentánsát, majd pedig felolvassa Szüllő Gé­za dr. nemzet gyűlési képviselőnek, szövetke­zett pártjaink közös parlamenti klubja elnö­kének Brüsszeliből küldött következő üdvöz­lő táviratát: Sziitlő távirata „A mai helyzetben összetartásban van az egyetlen erő. Minden pártbontót, minden nemzeti gyöngítő törekvést könyörtelenül ki kell magunk közül irtani, ha meg akarunk maradni. Tartsunk össze, küzdjiink hitünk- j ért, nemzeti erőnkért, egységes lobogóval! — ideges embereknek és lelki- beíegekenek az enyhe természetes „Ferenc József" keserüviz rendes béiműködést, jó emésztést és elegen- j dő étvágyérzetet teremt. Világhírű idegorvosok véleménye alapján a j Ferenc József-viz használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél is kiválóan ajánlható. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogéri­ákban és füszerüzletekben kapható, j | menjünk a választásba. Ez minden tisztessé­ges magyar embernek kötelessége. Ebben a törekvésben tartott gyűlésük alkalmával fo­gadják őszinte üdvözletemet Szüliő Géza.“ A táviratot a közönség kitörő lelkesedés­sel fogadta s úgy Szül lő Gézát, mint a jelen­levő törvényhozókat és párt vezetőket per­cekig ünnepelte. Ölvedi János beszéde folyamán a rendőr­ség több tüntetőt kivezetett s átmenetileg a z aj o ligás alábbhagy ot. Esterházy az egységbonfók ellen A következő szónok Esterházy János, az országos keresztényszoci aliet a párt elnöke volt, akit az.érsekujvári közönség rendkívül lelkes ovációval, tapssal és éljenzéssel foga­dott- Talpraesett, a tüntetőket meghátrálásra késztető beszédében találóan mutatott rá a ezlovenszkói magyarság szomorú gazdasági helyzetének okaira s lelkes visszhangot kelt­ve bizonyította az autonómia szükségességét. Jogos és törvényes követeléseinket — úgy­mond — csak egységgel és összetartással ér­hetjük el. Hogy nagyobb politikai erőt nem tudunk' kifejteni, annak egyik oka a magyar fajt sújtó átok: a pártoskod ás, Az, hogy gyöngék is vannak közöltünk, akik könnyön megtéres/J’helők s olyan pártokat támogat­nak, amelyeknek érdekei a kisebbségi ma­gyarság érdekeivel homlokegyenest ellentét­ben vannak. Sokan akadnak a ezlovenszkói magyarok sorában, akik lecsatlakoznak vagy Mocsarához, vagy az agrárpárthoz (Közbe- szólás: „A nyulakhoz!" Általános derültség.), vagy a csehszlovák szociáldemokratákhoz — soha be nem váltott ígéretek fejéiben. A csehszlovák pártok jól átgondolt taktikája, hogy több táborra osszanak bennünket s ez­zel megakadályozzák egységes fellépésűn­kéit, amely egyedül alkalmas az ellenünk irányuló törekvések leküzdésére. Most újabb nagy harc előtt állunk. Dérer iskolaügyi mi­niszter jónak látta épp most egy olyan ja­vaslattal előállni, amellyel hitvallásos isko­láink jövőjét tenné kétségessé. Az országos keresztényszocialista párt volt az első, amely felvette a harcot és meg­rendezte az első demonstrációt e javaslat­tal szemben. S mert ezt tettük épp ezért jogunk van tiltakozni az ellen, hogy bárki is jobb, különb katolikusnak nevezze ma­gát, mint mi vagyunk. Általános helyeslés köziben hangoztatta Esterházy, hogy akik megbontják a mi egy­ségünket, azok gyengítik úgy a katolikus társadalom, mint az egész magyarság erejét. Bennünket — úgymond — eltölt az a fel­emelő érzés, hogy mit köszönhetünk az Úr­istennek azért, hogy megengedte, hogy ma­gyarok és keresztények legyünk s ez az ér­zés erőt ad arra, hogy állhatatos kitartással a végsőkig küzdjünk a magyarság s a ke­reszténység nagy érdekeiért. Jövő vasárnap az urnák elé járul Érsekújvár magyarsága. Ha lesznek olyanok, akik azzal a szándékkal lépnek az urna elé, hogy cserben hagyják az 1-es listát... Viharos közbekiáltások: Azok árulók! — ...............igen, azok a magyarság árulói le sznek. Arra kérem magyar testvéreimet, hogy világo­sítsák fel az ingadozókat s győzzenek aneg min­denkit arról, hogy minden magyarnak köteles­sége az 1-es számú listára szavazni. A kommunista tüntetés tetőpontját éri el Zugó helyeslés fogadta Esterházy beszédét. Ezután Törköly József dr. nemzetgyűlési kép­viselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke emelkedett szólásra. Beszéde közben a kommunisták egyre kihi- vóbban viselkedtek. A hatalmas magyar tö­meg, amely teljes méltósággal igyekezett nyugalmát megőrizni, egyideig csöndes tartóz­kodással viselte el ezt a provokációt. Amikor azonban a zajongók egyre vakmerőbbek let­tek, mind többen kiáltozták: — Kidobni! Ki velük! Holota János dr. erélyes szavakkal hívta lel nyugalomra a lármázókat, majd amikor ez nem hatott, elhagyta a pódiumot és a tünte­tők közé állott. Bátor fellépésére elcsendese­dett a zaj s Törköly József dr. elmondhatta beszédét. Törköly József beszéde Elsősorban Szent-Ivány Józsefnek, a magyar nemzeti párt vezérének szívélyes, testvéri üdvözletét tol­mácsolta. Majd felszólította a közbeszólókat, hogy kenye­ret és munkát ne a magyarság ellenzéki párt­jaitól követeljenek, hanem a kormánypártoktól, amelyek felelősek a. gazdasági politikáért e amely pártok ellen a magyar ellenzék a legeié- ly-esébiben harcol a parlamentben is. Törköly nagyhatású szavaira újból erősebben kezdtek kiabálni a tüntetők. S hogy ezekben az izgalmas, túlfűtött hangu­latú percekben nem került sor veszedelmes verekedésre, az csak Holota képviselő tapin­tatos fellépésének volt köszönhető, aki a fel­háborodott polgárságot nagy nehezen vissza tudta attól tartani, hogy ki ne verjék az ok- vetlenkedőket a teremből. Közben újból rendőrök avatkoztak be s néhány zajongót bekísértek a rendőrségi fogdába. Törköly ezután Markovics dr. volt szociál­demokrata párti miniszterrel polemizált, aki e napokban állapította meg, hogy Szloveu- szkón nincs ok az elégedetlenségre. Ugylát- szik — mondotta — ezek a szociáldemokrata urak nem akarnak tudomást venni arról, hogy mily nagy a nyomor a nép körében. A magyarság pártjai mindent elkövetnek, hogy kenyere legyen a magyar népnek. Ennek érdekéhen i* minden téren nemzeti egységre kell törekedni. Utolsó lefoeletümkág ki kell tartanunk a nemzethüség mellett s ragaszkodunk kell a .számarányunknak meg­felelő érvényesüléshez a közigazgatásban is. Reméli, hogy minden éncekuijvári magyar tudni fogja kötelességét az 1-es szórtra egy­séges magyar listával szemben. Fodor Miklós felszólalása A viharos helyesléssel fogadott beszéd után Fedor Miklós országos keresztéuyszooia­lista párti képviselő kezdett beszélni. A. nép­szerű törvényhozó — akit a kommunisták köz beszólásaik kai állandóan zavarnak ­talpraesetten válaszol a közbeszólásokra e> éles, elevenbe vágó visszavágásokkal hall­gattatja el egy-egy percre a zajt. Beszédét többször szakítja félbe úgy a de­rültség, mint a helyeslő taps. Élesen kritizál­ta a szociáldemokraták politikáját, majd pe­dig melegen méltatta Holota János dr. eredmé­nyes városbirói működését. általános helyeslés közben mutatott rá arra, hogv Holota clr. mi mindent tett az érsekuj- vári munkanélküliekért és a nyomor enyhí­téséért. Majd Dérer iskolai reformját támad­ja. Minden szavát helyeslő laps és éljenzés kiséri. Isten szolgája lecsillapítja a zavargókat A következő szónok Porubszky Géza dr. kéméüdi plébános, az orszgos keresztény- szocialista párt párkányi körzetének elnöke volt. Az ő beszédét i,s zajjal fogadja a kis kommunista csoport, de a kiváló szónok egy-két mondattal elnémi- totta az okvetetlenkedöket s ezután egész beszédét mindvégig csend és feszült érdeklődés kisérte. Porubszky a párkányi pártkörzet, az ot­tani kisgazdák, kisiparosok, földművesek és proletárok testvéri üdvözletét hozza az ér­sekujvári aknak. A Párkány-vidéki magyarok osztálykülönbség nélkül az üzenik az érsek- újváriaknak, hogy mindnyájunknak össze kell fogni, hogy minden magyar számára biz­tosíthassuk a mindennapi kenyeret. Egész Szlovenszkó magyarsága — úgymond — büsz­ke arra, hogy Érsekújvár magyarsága 1919 óta mindig összetartott s hogy a magyarság fölényét a városi közéletben minidig megT tudta őrizni. Benne él e város magyarságá­ban a megszentelt tradíció, amely már 1545- bem „a keresztény kultúra kapujánnak" ne­veztette Telegdy hercegprímással Érsekúj­várt, — inig II. Rákóczi Ferenc Érsekújvár várába jutva a szabadság bástyájának nevez* te el ezt a helyet. A város múltjának tarto­zik minden érsekujvári azzal, hogy március 12-én az 1-es számú listára szavaz. (Zugó taps és éljen.) A krisztusi szerétéiből áthatott szavaival teljesen leszerelte a kommunista zajoagá­kat. Különösen nagy hatással volt beszédének az a része, amelyben arra utalt, hogy ő is egy­szerű föld mi vés szülők gyermeke, aki minden idejét és minden pénzét ’a szegények ügyé­nek áldozza. Meleg visszhangja volt azon megállapításának is, hogy az országos ke rész- ' lényszocialista párt és testvérpártja a legsze­gényebb néposztályoknak gazdasági, kulturá­lis és nemzeti érdekeiért is lelkes odaadás­sal küzd. k Jaross Andor magyar nemzeti párti tartománygyülési kép­viselő nemes lendületű beszédében utalt ar­ra, hogy milyen országos jelentőségre tett szert Érsekújvár a szlovenszkói magyar­ság életében. SzilovenSzkó egész magyarságának ener­gia-központja, . amely legendás egységével és férfias maga­tartásával magyar jellegét megőrizte. Az ér­sekujvári 1-es szánni lista az egész kisebbsé­gi magyarság ügye s ez a szent tudat ismét győzelemre fogja vinni közös táborunkat s ismét le fogja győzni az egységünk megbon­tására alakult törpe pártokat, Miimden szava tomboló lelkesedést váltott ki a közönségből, amely Jaross Andort me­legen ünnepelte. A következő szónok Galambos Béla liidaskürti plébános volt, aki a keresztény- szocialista párt galántai körzetének üdvözle­tét tolmácsolta. A keresztény világnézet emelkedett szempontjaiból taglalta a mai válságos helyzetből kivezető utakat. A tech­nikai fejlődés dacára nem boldog az ember, a lelke beteg s ezt kell meggyógyítani. Ad­dig nem oldható meg az emberiség súlyos problémája, amíg vissza nem térünk a tiszta erkölcshöz:, a tízparancsolathoz. Az utolsó szónok Holota János dr. városbiró, magyar nemzeti párti képviselő volt, akit ieirhataiilantd. lelkes ováció foga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom