Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-05 / 54. (3164.) szám

1933 március S, vasárnap.

7

KOMMENTÁROK

★ ★ ★

Németország nagy napjának margójára-Lehet ma másról irni, tehet ina másra gondolni, minit a vasárnapi néniét választásokra? Aggódva ügyeljük a birodalomból érkező híreiket, melyek gyakran szinte a rémhírek határát súrolják s érezzük, ami Németországban történik, nem belíigy többé. Talán Európa sorsa függ annak a küzdelemnek az eredményétől, amely most már teljes nyíltsággal és könyörte- ■ fenséggel megindult odaát a kommunizmus és a nemzeti szocializmus között s az eljövendő évtizedek politikájára valószínűleg rányomja bélyegét. Két nagy és modern erő küzd egymással: a fasizmus és a kommunizmus; minden más mellékszerepet játszik. Illúzió arra gondolni, hogy ez a harc tapintatos és finom lehet. ,.La gnerre comme á la guerre**, a háború olyan, mint a háború, s lia a végletes álláspontok úgy egymásnak rohannak, mint ma Németországban, nem várhatunk udvariasságot és nagylelkűséget, mert a finom és mérsékelt eszközökkel való harc az adott körülmények között mindkét félre nézve hátrányt és végzetes következményeket jelenthetne. Ez a finis, az erő utolsó, szörnyű föllobb-anása, — jobb, ha az, aki a marakodás fölött áll, elfordítja tekintetét, úgy sem változtathat az eseményeken. Szomorú dolog, hogy az ember évezredek óta nem ismert másfajta leszámolási ■lehetőséget, csak a békés időikben virágzó erkölcs fölrugását és a brutális „aki bírja, marja*‘ teóriát; de Kóma, a francia forradalom, az orosz kommunizmus bebjzonyit- ja, hogy a -legtöbb nagy és kicsiny, szerencsés és szerencsétlen újítás erőszakban fogant, s véres felforgat ásókkal, kivételes erkölcstelenségii idők eljövetelével járt.

Borzalmas arra gondolni, hogy ma Berlinben a házaik tetején lövészek Iáknak, mint a gueltek és a gib-ellioek legsötétebb idejében a firenzei házvárakban, s könyörtelenül lepattantják azt, aki az uccába betéved. Borzalmas arra gondolni, hogy a küzdelem őrületében palotákat . gyújtanak föl a városokban. Borzalmas arra gondolni, hogy a nagynehezen kivívott emberi jogok és szabadságok máról-holnapra eltűnnek, mint a kámfor és a szabadság évtizedekig épített épülete egyetlen óra alatt összedől, mint a kártyavár. De lehet másképp? Tud az ember másképp dönteni? Kikecmereghet másképp a lappangó, nyúlós ellentétek közül? Győzhet az egyik, vagy a másik irány az idegek és az izmok végső megfeszítése, a legbrutálisabb erő nélkül? A „győzelem** szó magában rejti a megelőző „küzdelem** fogalmát, s a küzdelem az „aki bírja, marja** alapelvén épül föl.

Az egyetlen követelmény, amit fölállíthatunk az, hogy ha majd elmúlik a nagy harc és az egyik fél — a nemzeti irány —■ tisztán győz,

^sürgősen visszaál-itja a repdet-^s az emberi sza- badságjogokafeys %'e^ küzr$s> Q* ív

• Á?' Jbój ;ef c ffyv

* Mte att

•lr^ forradalma " issal váló

kiirts n, a diktatúrát, , fi sszo elhárít

magától / at, nem csodálkozható f ag — a saját

eszközeivel, / cm tehet úgy,

mint a lóvé f ékéből vidáman

lövöldöző ká f , amikor egyszer

az ellenfél is f betör az Árkába:

„Ember, rnegc f a, nem látja, hogy itt ember áll ?!'$, f

Mindkettő, a fi s, a kommunizmus is tanítványa Sorkf[ . megírta az „erőszak

védelméről** szók ében a nagy emberi leszámolások m-ó-dj természetrajzát. A harc ma hajszálra haso a régi nagy küzdő dualiz- , mosok harcára: a romousios és a homoiuéios ( ellentétére, a guelfek és a gibellinek ádáz polgárháborújára, a fehér rózsa és a vörös rózsa háborúskodására, a protestánsok és a katolikusok régi küzdelmeire, a francia forradalomra. Ma a fasizmus és a kommunizmus vivja döntő harcát- és mély szomorúsággal szivünkben bele kell nyugodnunk abba, hogy ez a harc nem szalonképes és nem humánus.

Talán a vasárnapi választás már döntő csatát jelent. Talán egy tiszta győzelem véget-, vet a i további harcnak. Nem tudhatjuk, de reméljük. : Az emberi szenvedély határai kiszámithatatla- . nők: már tavaly minden egyes német választás- i nál reméltük, hogy az utolsó, a döntő, s min- : dig uj jött, egyre szenvedélyesebb. Azt hittük, az emberi lelkeket nem lehet propagandával jobban fölkorbácsolni, mint egy-egy tavalyi választásnál, s Gébbel s minduntalan bebizonyította, hogy egyre többet tud, nagyobbat, szenvedélyesebbet, borzalmasabbat-. A mai agitáció Németországban már egyetlen elnyújtott üvöltés, mely úgy hangzik, mint az elevenen nyu- : zott ember szörnyű ordítása. El kellene foird-i- . tani a fejet. Nem megy. A rádiónál, a politika e < borzalmas fegyverénél, szombaton milliók és 1 milliók ültek, nemcsak Németországban, nullánk 1 'is és borzongó kíváncsisággal lesték a politikai : grand-guignol kegyetlen jeleneteit. Az embere- i

küzÉrsekujvár, március 4. (Saját tudósítónktól.) t Egy hét ■-múlva az urnák - elé- járul Érsekújvár lak-t^őága, hogy, a város, elkövetkező négy esztendejének;.. politikai irányát megadja. Ezen a napon fog ..eldőlni, .

megmarad-e a magyar többség az érsekujvári városházán, megmarad-e továbbra is a város magyar jellege?

Egy hét múlva van a választás, most kezd forrósodni a hangulat s ebben a szenvedélyes atmoszférában érdekesnek tartjuk megszólal tatul az érsekujvári várospolitikai élet- egyik legcsendesebb, legszerényebb vezéralakját, Ölvedi János nyug. bankigazgatót, az egyesült magyar pártok listavezetőjét.

— Milyen várakozásokkal tekint igazgató ura községi választás eredménye elé? — tettük fel az első kérdést.

— A magam részéről biztosnak látom a magyarság' győzelmét. Az 1-ee listának sikerülni fog az összes leadott szavazatok felét megszerezni. Bízom ebben, habár a mostani választáson — őszinte sajnálatomra — a magyarság kissé szétforgácsolt erővel vesz részt, nekem mégis erős a hitem, hogy az újváriak az utolsó percben elő fogják venni a jobbik eszüket s az egységes magyar listát fogják támogatni, hogy

ezzel is bizonyítsák, hogy hűek maradtak az ősi tradícióhoz s nem engedik, hogy a régi kuruc város a labancok martalékává legyen.

— Az eddigi választási sikereket a magyarság pártjai annak a megbonthatatlan egységnek köszönhették, amely az érsekujvári magyarság minden árnyalatát egyetlen blokkba tömöritette s

ez a lelkileg egybeforrott magyar blokk egymagában erősebb volt, mint a többi 18 párt együttvéve.

Ez a tanulság irta parancsolólag első számunk- ra, akiket a bizalom a magyar politikai moz galmak élére állított, hogy kitartsunk az egység mellett- A közös mostoha sors, a kilátástalan, i jövő arra int bennünket, hogy sorsunkat mi magunk intézzük g azt ne bízzuk idegen kezekre, akikkel sem faji, sem pedig nyelvi közösséget, nem vállalhatunk.

— Ennél a gondolatnál igazgató ur a Hrreiph-féíle „aJklbivista** gazda pártira gondol. * 1 amely, a magyar szavazók között szeretne ha- ‘ lás-zni?-1

— Valóban rájuk gondoltam. Véletlenül épp- ;

mostanában olvastam ennek az úgynevezett „nyulpárt“-nafc a röpiratát,. amelyben szemforgató igyekezettel hangoztatják, hogy- ők kérész- . tények és magyarok. A papir nagyon türelmes, l Mindent, elbír.' M'ég ezt a képmutatóét, je. Hogy l a. vezér melyik vallásfelekezethez tartozik, azt l nem" tudom, *

! azt azonban tudva tudom, hogy nem magygr, mert eddig mindig a cseh páni okkal szűrte össze a levetj amióta csak részt vesz a várospolitikában.

Most is a cseh pártokkal s a szocialista partokkal kapcsolt- amint hallom. Kár tehát a képI mutatásért.

— Minek tulajdonítja igazgató ur, hogy nem sikerült teljes mértékben megőrizni a magyar egységet és sor került a -katolikus párt m e gafliakuilására ?

— Mélyen sajnálom, hogy — mindén igyekezetünk dacára — nem sikerült megőrizni a magyar egységet úgy, mint- a múltban volt. Nem rajtunk múlott- Volt egy-két elégedetlen —

elégedetlenek mindig voltak s mindig, lesznek, hiszen minden embert nem lehet egyformán, kielégíteni, — azonban mindent elkövetünk, hogy a fennálló ellentéteket. — a nagy magyar érdekek szolgálatában — eltüntessük. Sikerült is egy olyan megállapodást kötnünk, hogy áz elégedetlen elemek helyet kaptak úgy - a keresztény-szocialista párt, rabit a magyar nemzeti párt listáján. Minden rendben volt- a jelöltek elfogadták a megállapodást, akvrták... a jelölési nyilatkozatot. Mélyen fájlaltam, amikor értesültem, hogy néhány nap múlva ezek az urak — idgen befolyásra — hatályon kívül helyezték ezt a szép megállapodást s kijelentették, h°gy uj pártot alakítanak. A katolikus pártot kizárólag személyi okok hozták létre. Elvi okai nem lehettek. Hiszen az újvári magyarság, amely azelőtt is az egyesült magyar listára szavazott, 90 százalékban katolikus volt e

teljesen szükségtelen, sőt egyenesen ártalmas, hogy a katolikusok között osztályozzunk,

Meggyőződésem ugyanis, hogy egységesen hatásosabban tudtuk volna úgy a politikai életbe, mint a sajtó irányításába belévinni a katolikus szellemet, mint most, amikor nagy fájdalmamra az érsekujvári katolikusok két pártra szakadtak. Volna katolikus pártra szükség, ha a magyarság pártjai eddig is nem állottak volna hivatásuk magaslatán s nem képviselték volna az itteni magyarság katolikus érdekeit. Ebben az esetben én lettem volna az elsők között-, aki szakítottam volna a meglévő pártokkal s követeltem volna egy katolikus párt felállítását.- Mi-" után azonban erre semmi szükség nincsen, elfogadtam az egyesült magyar blokk „jelölését s

elitélek minden más próbálkozást.

Non szétválasztani, hanem egyetlen erőteljes, blokkba kell tömöríteni az érsekujvári katolikus társadalmat, hogy a jövőben is zavartalanul kivehesse részét a katolikus hitélet' kimélyuéte s-ének munkájából. Újvár'minden katolikus fia,

mipt ;-%pgy-.ezt az utóbbi, időben örömmel tapjmzfÁllamíf teJ, -■ "T -. VT " T te '

*3. ujS4i-Jjúte«i<3<ú Műsii »

—r .Végül mit üzen igazgató ur egy héttel a választás előtt, a-z érsekujvári nragyarok- > , aak? ... .

— Mit üzenek? Nem vagyok vérbeli politikus, sem olyan ember, akinek a szava döntő -volna ilyen nagy horderejű kérdések eldöntésénél. De ha-az én gyenge szavam eljut az újvári fajtestvérekhez, arra kérem őket-,

tartsanak ki a magyar egység mellett s maradjanak meg igazi kurucoknak.

— A bazini méregkeverők bünpere a pozsonyi esküdtbiróság előtt. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozsonyi kerületi birósá? d'étileg az esküdtszék márciusi cd kiirt’ a tárgyalásra a bazini m-éregko’"^'^ |yj az egyik vádlott védője azo . tot-t be a vádirat ellen a tárgyalásnak a kitüjj'^f^^Jaia^&m tartását- A kerület'

bari az" elmúlt.njUaSZtlkUS hűeket uitvanya alapi0

Vencelt és érhető el a választójog és más bunpert hogy a magyar legiaS nTrök legközelebb keneeutrikus tá-m-adáso- " . 1 dernek a magyar ko-nmáiny ellen.-uiest. már-rius 4. (Budapesti szerkesztü-é- ■ •’t-cse.) A Mai Nap Hegyirmegi Kiss

MjP tokéipvieel-ő nyilfitkoza-tál közli,

a®® Si'w

■MM ........TK tefteiti'Í2

© " KArulv

Ez a három jel máj átmt. a köztudatba

Bristol Budapest

12. - F. - é r t

ad naponta nagyon ló szobái elsőrangú ellátással.

A vendég minden kényeiméi megtalálja.-Délután és este tánc A bárban intim hangulatos esték

■ ‘ ' i

Küt nem Tcuc'LtiUü tJUiiuz.y.iUcUii <1 íauiu íuüiuui,

szobákban ti-zen-busza-n ült-ek és — merev transzban — figyelték az éteri távolságból j-övő „földöntúli** hangokat:- Hitler a korridor fölött repül, Hitler megérkezett Kö-nigsbergbe.

Én-is hallgattam. Nem lehet elfordita-ni .a fejet- a- cikkázó villámok felől. De remélem, holnap megtisztul a légkör.

Európa ma úgy figyel Németországra, mint figyelhetett a francia forradalom idején Franciaországra- Akkor Paris döntötte el a világ sorsát, ma Berlin. Ma Németországban forr, há- bo'rog, roty-Oig -á tűz fűlött lógó üstbe dobott jövő. A nemzeti szocializmust Nyugateurópa főleg mint elhárító tényezőt nézi: nem mint

olyasvalamit, aminek ideális tartalma mégki- ván-t dolog Európában, hanem mint- azt az erőt, amely "erélyes eszközeivel legyőzheti a kontinentális veszedelemmé vált német kommunizmust- Oroszországon kívül egyetlen kommunis- ta párt. volt Európában, amely tényleg bajt akozhatott: a német- Ha Hitler tönkreteszi a lémet' kommunizmust, akkor Moszkva hosszú évekig -elvesztette a játszmát nyugaton, s talán neg-induöhat valami konszolidáció-félé Európában. — Természetesen nyugat nem Hitle-rt-tart- a a végső c-uróp-ai formának, s titkos véle-mé- ryc’.az, hogy a nagy harc befejezése után Hitért újra fölváltja a szabad, a nyílt- -európai forrja. Ha a mór. megtette kötelességét, a mór m-e- let, — de kérdés, vájjon lesz-e- annyi prö, vagy íálátlanság Európában, hogy a mórt tényleg ;1 tudja küldeni? SZVATKÓ PÁL.

„Áz érseku|várlak tartsanak ki a magyar egység melleit s maradjanak meg igazi kurucoknakM- - János, az IrseMyffári otas^ar pártfe!oMk SistairozetSIe nyiiatiozik a március 12-iki kfizsésí uálasitás kiiátásairái