Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-31 / 76. (3186.) szám
1935 mÁrcim Bl, pánitok* A „Premier Chambre legendáiból Híres ügyvédek — nagy perek A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársától Az ezer éves Palais de Jusüce Ebben a világokat kormányzó városban, ahol egy véres és kegyetlen forradalmakon nagyranőtt polgárháború negyven elmúlt király emlékezését ápolja, a múltat folytatta minden jelen. Mikor a Palais de Justice simára kopott fehér márványlépcsőzetén ki tudja hány ezredszer felszaladok, váratlanul jut eszembe olykor, hogy az óriás boltívek alatt, hol fekete tógában szélesbeszédü ügyvédek és púderes arcú ügyvédleányok sürög- nek, valaha Szent Klotild lakott. Capet Hugó halt meg itt 996-ban, a jó király Róbert tartotta itt bölcseleti vitáit és az udvaron, hol most uyakbavetett nikkelláncos törvényszol- gák konferálnak a beidézettekkel, Szent Lajos ült törvényt ama „povres et souffreteux“ fölött, akik ellenkezésbe kerültek a törvénynyel. A polgári törvényszékek széle* előcsarnoka pontosan a régi csarnok helyébe s köveiből épült, melyben századok előtt Szép Fülöp hiv- ta össze Paris népét, hogy számot adjon neki VIII. Bonifác páipával való ellentéteiről. Most Berryer és Malesherbes mellszobrai, a két ugyancsak már legendássá vált jogászé, tekintenek a „Premiers Chambre Civile'6, az első polgári bíróság szárnyas ajtaira, melyek mögött másfélszáz év előtt „a2 osztrák asz- szony", Mária Antoíneífe adta meg büszke válaszát Hébert aljas vádjaira, s hol a hagyományokhoz hívén napjainkban is mindig a legtekintélyesebb ügyek kerülnek tárgyalásra. ÁUamtérUah ügyvédi tatárban Hagyomány az is, hogy a „Premiere Chambre Civile'* tárgyalásait mindig a „Tribunai d6 la Seine"-nek, a legnagyobb francia tör- vényttevő szervezetnek elnöke vezeti, akit az ország első jogászai közül választanak. Ez a terem a Harmadik Köztársaság alatt is közéleti férfiak sorát látja felvonulni; nagy törvénytevőkét és nagy törvényhozókat, mert ebben az országban'-a két tisztség összeforrott Waldeck-Rousséautóí Poinearéig és Millcran- dig, kik mind a jogász fekete tógáját vetették le magukról, hogy átmenjenek a Szajna- hidon a Bousrbon-palota tanácskozásain venni át a szót. A nagy büntetőügyvédeket, Morro- Griafferrit, Oésar Campinchit, Henry Torrést meg a többieket sorra választja meg képviselőnek ez a minden retorikát annyira élvezni tudó nép, de a nagy polgári défanseur-ök is gyakran csak átmenetnek tekintik jogi szereplésüket a politikai felé; Paul Boncéul’, a most lelépett miniszterelnök csakúgy állandó munkása volt az első polgári kamarának, mint Léon Blum, a szocialistavezér, vagy Raoul Perret és Anatolo de Monzie, a soíkszor miniszterviselt szenátor. Mikor a védői miniszterré nevezik ki És megtörténik, hogy a két közéleti hivatás eggyé vegyül. Január végén tárgyalta u följebbvitéli bíróság például Vidor Hugó örököseinek panaszát a párisi rádió elien, mely engedély nélkül adott le egy esztendővel ezelőtt a romantika jubileuma alkalmából a nagy költőtől egynémely szindarabrészletet. Az elsőfokú bíróság elmarasztalta a „Radio- Paris“-t. Fellebbezés folytán az ügy január végén került uj tárgyalásra, február másod!- kán meghallgattuk Maitre Paul Olagnier érdekes beszédét Vidor Hugó örököseinek nevében, de azután el kellett halasztani a tárgyalást, mert a Radio-Paris jogi képviselőjét, Maitre Lucieu Lamoreaax képviselőt a köztársaság elnöke — büdz^éminiszterré nevezte ki a Daiadier-kabinettben. Az újdonsült miniszter nem adta át más ügyvédnek a védelmet (talán úgy gondolta, hogy az átmeneti Daladier-kormány úgysem bírja majd szusszal az uj tárgyalási terminusig) és a törvényszéki krónika megjegyezte, hogy ilyen esetre, miszerint a védőügyvéd közvetlen a „plaidoirie" előtt kapjon miniszteri kinevezést, a Palais de Juslice történetében nincs precedeus. Tévedtek azonban: volt erre a lefolyt években sokkal frappánsabb példa is. Maga Canrille Chautemps állott egy szép napon tógában patétíkusan kiterjesztett karral a XI. büntetőtanács előtt és éppen nekilendült a jól megtervezett védőbe- szédnek a. csalással vádolt Robída temetkezési vállalat érdekében, mikor hozzálépett a teremszolga és fülébe súgta, hogy sürgősen keresik, minthogy a köztársaság elnöke elhatározta, hogy őt oizza meg a kabinetalakitás- sal. Chantemp* hamarosan ledobta mgáról a fekete hnoukát és a tárgyalást vezető elnök megértő szemhunyoritással napolta el egy héttől i tárgyalást Mire a hét letelt, elparen- tálták a Cbaiitemps-kabinetet is és a leköszönt miniszterelnök nyugodtan felvehette megint a fekete köntöst s belemerülve a temetkezési vállalat problémájába, elgondolkozhatott a saját maga kabinetjének elmúlása fölött ... A csokotádékirály milliárdos örökségé pere Ez az eset még hozzá nem is az I., hanem a XI. bűn tető tanács előtt történt, ahol pedig ritkábban jelennek meg a Palais de Justice első sztárjai. Mert a tizenhat kamara között, melyeknek első nyolca polgári, második nyolca büntető ügyekkel foglalkozik, (a VII. a kereskedelmi bíróság, a IX- és XVI. pedig vegyes), kétségkívül az I., melynek tárgyalásait Frémicourt, a Tribunai de la Seine elnöke saját személyében vezeti, a legarisztokra- tikusabban. Itt tárgyalják a „Comédie Fran- caise" örökös pereskedéseit egyes nagynevű tagjai ellen, itt folynak le a legzajosabb válóperek, elvált milliomosteles égek nőíartási keresetei, pazarló pénzarisztokraták gyámság alá helyeztetése és általában mindazon jogi viszályok, miknek beszámolóját a mondain lapok .Társaság" rovatában leli az ember. Itt tárgyalták le Henry Meunier, az elhalt csokoládékirály özvegyének, született Selliére bárónőnek perét sógora ellen, ki — mint fivére halála óta a cég feje — a gyászoló özvegytől az örökrészt nyolcaduapra a férj halála után évi 860000 frankért váltotta meg. A közönség: dolgos, takarékos polgárok, káp- rázó szemmel hallgatták végig itt a csokoládéid rály végrendeletét a hátramaradt javak végetérni nem akaró felsorolásával. Az óriási gyártelepek tartaléktőkéjét a számvevők mindössze 1800 frankra becsülték — de ebből a tartaléktőkéből több mint 120 millió frankot fordított az uj tulajdonos konkurrensgyárak megvételére. Nemcsak gyárüzemek maradtak hátra, hanem kastélyok, nyaralók, bérházak, vadászterületek, luxusjachtok, egyes tételekben együtt 40 millió aranyfrank értékben, maradt a megboldogult után százezer négyzetméter párisi telek, maradt Anticosti szigete az óceánban, melyet 400.000 dollárért vett Meunier és még és még, mügyüjtemé- nyek, ingatlanok, minden együtt 600 millió frankot érő... A hallgatók úgy érezték, hagy a család rutul kijátszotta az özvegyet, ezt magyarázta a védő is, Maitre Rosenmarck, de a bíróság szabályosnak látta az eljárást és elutasította kérésével az özvegyet... Ilyen számok hangzanak el és ilyen ügyek a teremben, mely Marié Antoinettet látta a vádlottak padján, ahol most Maitre Aubépin véd, vagy Maitre jJaudelot, kiknek nevét nem ismeri a bulvárdsajtó és a szájtátó tömeg, s kik mindamellett a mondáin Paris legjobban kereső ügyvédei, kik nem kifelé hallgatóknak: beszélnek. Mert a közönség, mely a nagy esküdtszéki tárgyalásokon töri magát a jegyekért, be nem lép ez alacsony, rosszul világított terembe, ahol milliós vagyonikról -mondanak ítéletet, Benedek Károly. 1 Oirer-féie reformterv is a mimenszkói katolikusok irts? DOBftAígSlKY jáüSI n€?niiS§yylé§i képvsseii Amióta a Dérer-féle iskolareform terve kipattant, sorozatos tiltakozások hangzottak el és íródtak e tervezet ellen a legilletékesebb tényezők -és fórumok részéről. Mert mindenki tisztában van azzal, hogy az iskolai kérdésnek e tervezet szerint való rendezése halálos csapást mérne valamennyi hitvallásos iskolánkra és egy tollvonással megszüntetné az autonóm egyházi testületek eddig élvezett iskolai őrkormányzati jogát, nálunk katolikusoknál pedig — e jog hiányában — a püs-pöki joghatóságot minden hitvallásos iskolánk felett. E tervezet főbb vonásaiban a régi osztrák iskolai rendszert támasztja éleire, ahol a hitvallásos iskolák rendszere történelmileg megalapozva nem volt. Nálunk a hitvallásos iskolákhoz való jogot az elismert és bevett egyházak számára az 1868:XXX. VIII. t.*c- biztosítja. E törvény 25. paragrafusa szerint iskoláink az esetben is megtartják hitvallásos jellegüket, ha a fenntartási költségeket egészben vagy részben a polgári község viselné, minek eklatáns példája az eperjesi római katolikus fiú elemi népiskola. Az 1907:XXVII. t.-c. ezt a jogot továbbra is érintetlenül meghagyta az egyházaknak — úgy a hitközségek, mint a férfi és női szerzetesrendek által fenntartott és vezetett iskolák tekintetében, ügy azonban, hogy a vallás- és közokalásügyi miniszter az ez iskolák feletti állami felügyeletet az idézett törvénycikk 3. paragrafusában felsorolt közegei által gyakorolja. E közegek hatáskörét, amilyen a tan- fel üervelő, ennek állandó szakértő segédje -és a közigazgatási bizottság, már az 1876:XXVII. törvénycikk 3. paragrafusa és 6. paragrafusa körvonalazta. Az 1907:XXVIII. törvénycikk 6- paragrafusa szerint a római katolikus népiskolák felett való egyházi felügyelet a püspököt illeti meg, aki ezen jogát az egyházmegyei tanfelügyelő és az esperesi kerületi tanfelügyelők, vagyad hoc külön kinevezett iskolalátogatók állal gyakorolja. A hitvallásos iskoláknak helyi hatósága a hitközség kebeléből alakított római katolikus iskolaszék. Az önkormányzattal nem bíró római katolikus iskolának jogi képviselője egyedül a -megyés püspök, vagy annak teljes joghatóságával felruházott apostoli vikárius. (1902—8007). Mindezeket a jogokat a csehszlovák államhatalom nemcsak nem tángálta a fordulat után, hanem az iskolai és népnevelési minisztérium a beállott uj helyzet által megkíván t csekély változtatással újból megsrősitette azokat a , skolské pravidla"-han. Ezek alapján gyakorolják jogaikat és kötelességeiket az összes illetékes tényezők: iskolaszervezés, iskola igazgatás, iskolafenntartás, Iskolai felügyelet tekintetében, valamint a tanerők megválasztása, megerősítése s felterjesztése, vagy azok ellen való fegyelmi eljárás megindítása dolgában! Kollizió rendes körülmények között ki volt zárva az egyházi képviselet és az állami felügyeld között, hacsak a közegek maguk ilyet. nem provokáltak ki, vagy az iskolafenntartók indolenciája okot nem szolgáltatott. Mindez így volt a múltban s fcobbé-kevésbé fennáll ma is. Ezeket az alapjogokat sem az 1919. évi 189. sz., sem az 1920. évi 292. ez. is- kolatőrvény-mód06Ítás nem tángálta. Csak az u. n. kisiskolái törvény hozott változást hitvallásos iskoláink helyzetéiben azáltal, hogy rapid iskolafejlesztési követelésével szinte lehetetlenné tette híveinkre nézve a legtöbb esetben iskoláink finanszírozását. Másrészt pedig az állam fenhatósága alatt álló iskoláknál! a hitoktatás kötelező voltát eltörölte. A polgári erkölcstan cégére alatt azután sok helyütt a baloldali szellemű tanítóság alkalmat talált a meg nem engedett kilengésekre, sőt vallásgunyolásokra is. Most azonban -az uj iskolai tervezet a szélsőséges pedagógiai irányzatok számára törvényekkel akarja biztosítani a jövőt s az egyházak jogi kizárásával monopolizálni részére az uj tipusu népoktatást. Ilyen törekvések eddig csak egyéni megfeledkezéssel merészkedtek kikezdeni a villást, támadni iskoláinkat s terjeszteni a vallási indiferrentizmust nemcsak nyílt téren: szóval, tollal, irodalmi matinék keretében, de köztudomás szerint sok esetben a kicsi tanuló- gyermekek előtt is: Nem egyszer jobb erkölcsi érzést mélyen sértő szemléltetés révén is. Mi több, úgy tüntették fel előttük egyesek, kivált a középoktatás fokán a vallást általában, mint a szellemi .élet felesleges és legnélkülözhetöbb terhét, aminöre semmi szüksége sincs-a mai felvilágosult embernek.(!) Sőt, felbuzdulva az uj iskolai tervezet szellemén egyes tanférfiak már- ! is megkockáztatják az iskola falai között az ilyen kijelentéseket, hogy erős a reményük, miszerint a mai konzervatív társadalom elébb- utóbb felocsúdik a maga hitvakságából. Ilyen kijelentés nem régen hangzott el egy evangélikus főgimnáziumban. Mennyire szabadabban nyilatkozhatnak a mai rezsim mellet, a nem egyházi tanintézetekben, legyenek azok nép,, polgári, középiskolák, vagy tanitóképezdék s akadémiák, ha már egy hitvallásáé iskolában is ily eset előadódhatott. Ilyen és hasonló törekvéseknek készül nyújtani törvényes támasztékot a „Návrh zákona, kfcorym sa upravuje správa Skolstva", éspedig egyöntetűi eg a történelmi országok nép- és polgári. iskoláival, ahol a püspöki joghatóság eddig som gyökerezett úgy mint nálunk, — és H-ik részében a „návrh zákona o zrizováni a vydírzo- vánl Skol národnydh", amely minden iskolát érintő jogot a fokozatos joghatóság alá rendelt három fokú iskolatanácsra ruházza fel s végeredményben az iskolai és népművelési miniszter korlátlan hatalmi szférájába rántja az egész népoktatást. Amidőn tehát a végső konzekvenciáig fenyegeti iskoláinkat s általán a népoktatást a tökéletes laizáláe, mi sem természetesebb, hogy mindnyájunknak — vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül *— törekednünk kell a közös védelmi front megépítésére. Hiszen ma nincs csak az egyik, vagy a másik — helyi viszonyoknál fogva. .. veszendő iskolánkról, vagy an nak megmentéséről szó, hanem az összesekről. I')e főleg a jogról, a. princípiumról, amelyet cserben nem ha ívhatunk. i-Mn p.-’m. le nem i Szenátoraink a parlamenti javaslatoknak magyarnyelvű kiadását követelik Prága, március 30. Keresztury József országos keresztényszocia- listapárti szenátor és társai a szenátus elé a következő javaslatot nyújtották be: Alulírottak javasolják: Mondja ki a tisztelt Szenátus: A kormány utasittatik, hogy a jövőben minden kormányjavaslatnak hivatalos magyarnyelvű fordítását is elkészítteti e azt a nemzetgyűlés tagjainak rendelkezésére bocsátja. Indokolás: A kormányjavaslatok eddig csupán a hivatalos csehszlovák nyelven nyomattak ki és nyujtattak be a nemzetgyűlés házainak s ezekből hivatalos németnyelvű fordítás is készült. Miután azonban a nemzetgyűlés mindkét házának számos magyar nemzetiségű tagja is van, akik a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség nagy tömegét képviselik, akiknek érdekük, hogy a javaslatokat már a bizottsági tárgyalásoknál is áttanulmányozhassák s megjegyzéseiket megtehessék, ée miután ez csak abban az esetben érhető el, ha a kormányjavaslatokat anyanyelvükön is olvashatják, jogosnak tartják tehát e javaslatuk elfogadását annyival is inkább, mert adófilléreikkel ők is épp ugv hozzájárulnak a nemzetgyűlés két házának kiadásai fedezéséhez, mint azok a nemzetiségek ,amelyek ezt a jogot már élvezik. mondhatunk! Sem mint hívók, sem mint valamely nemzetnek tagjai. Ez a szent jog és befolyás az iskolai nevelésre vonatkozólag olyan szent és nem korlátozható joga a szülőknek, mint amilyen szent joguk és kötelességük fönnáll a házi nevelés dolgában. Ez a két szárny, amelyeken a gyer- mekléléknek föl kell emelkednie a tisztább és romlatlanabb levegőjű szférákba. Épp azért e két nevelési kötelem semmiképp sem keresztezheti egymást. Ellenkezőleg e kettő kell, hogy egymást harmónikusan, áldásosán, a szülők lelkiismerete s vallási meggyőződése szerint kiegészítse. Az iskola nem lehet vallásellenes intézmény, amikor a katonai terhek után legnagyobb tehertételt jelent szár urunkra a közoktatás. A lelkiismereti szabadság béklyóit épp a legérzékenyebb ponton semmiképpen sem tűrheti magán a 80 százalékon fölül egyházi kötelékben élő társadalmunk azon kevesek kedvéért, akik vagy a lélek sivárságából, vagy divatos könnyelműségből íelekezet- nélkiílieknek vallják magukat, vagy saját képzelt nagyságuktól és tudományuktól elvakítva istentagadókká lettek. Maga ez as iskolai tervezet többé-kevésbé ismertté vált a közvélemény illetékesebb tényezői előtt azóta, hogy Dérer dr. miniszter annak titkaiba beavatta a magához kéretett sajtó képviselőit múlt év december 23-án. Olyan karácsonyi ajándék és meglepetés ez, amelynek méhében skorpiók rejtőznek a zsenge gyermekszívek megrontására. Hisz minden Istent nélkülöző és istenellenes betű nem éltet, nem gazdagít, nem gyarapit, hanem lelkileg, erkölcsileg ingadozóvá teszi az Isten képmásait, sőt vesztőhelyeket állít számukra. A valláserkölcsi krízis beálltával ime reánk szakadt a. közgazdasági krízis is és csőd elé' állította a mindenható kapitalizmust is. Mert etika és igazságos szociális kiegyensúlyozás nélkül inkább átok, mint áldás minden vagyon és minden pénz. Ennélfogva a valláserkölcsi mélyítés nélkül, sőt- annak egyenes irtása mellett egészséges és becsületes generációkat el sem lehel képzelni. Isten nélküli tanítás és nevelés koldusitás és nem gyarapítás a gyermeké öregek számára- Bár a világ minden tudományával tömnék meg elasztikusán fejlődő mezecskéjüket. Ezek elsősorban a teremtő Istené és a szülőké! Ezek akarata ellenére semmi hatalom, semmi kulturdi- vat, semmi Istentől elrugaszkodott modernizmus nem fegdoshatja össze a maga lepkehálójába. Nem csoda, tehát, ha az iskolareformtervezet kezdettől fogva nagy nyugta’anságot váltott ki mindenütt a csehszlovák köztársaságban, de különösen Szlovenszkón, ahol legtöbb vesztenivalójuk van nemcsak az egyházaknak, de a ki sebbségeknek is. Itt ugyanis ezidöszerint még mindig fölülmúlja hitvallásos iskoláink száma a más,jellegű népiskolák számát. Bár újabban —- fájdalom az erőszakos iskolafejlesztés következtében eddig csak mi, római és görög rjtusu katolikusok együttvéve .168 iskolát vesztettünk. Más felekezetek együttvéve 74-et, összesen tehát 242 iskola vétetett ki az egyházi joghatóság alól és zsel.lé őségbe jutott a. krisztusi ügy a legérzékenyebb ponton. Egyedül a történelmi országok német elemeit, nem érinti ez az aggressziv iskolatervezet, hanem továbbra is meghagyja őket a régi osztrák autóm jogaikban, ahogy azokat eddig is iskola tanácsok révén gyakorolták. Ezt az osztrák kaptafát akarják ráhúzni a mi iskolai rendszerünkre is, tekintet nélkül arra, hogy nálunk az iskolai történelmi jogfejlődés egész más, mint a történelmi országokban, ahol tulajdonképpeni jogfejlődésről alig lehet szó. (Vége kőv.) W Ajánlja a „Nagyasszonyt4* nőismerflsef mr közti %%% V
