Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-29 / 74. (3184.) szám
19&8 tt&etuv tvarda. KöZ^ZPAfiTÁcn JAVASLAT az 1931. év észén kiosztott állami vetőmag árának teljes elengedése tárgyában Beadják: Ffissy Kálmán ás társai, szenátorok A* 1931, évi közismerten katasztrofálisan rossz termés következtében ősszel a gazdáknak nem volt vetőmagjuk és hogy a földek ne maradjanak ugaron, a kormány volt kénytelen gondoskodni a vetőmagszükséglet egy részéről s az állami költségvetés terhére engedélyezett segélyekből vásárolt vetőmagot a mezőgazdasági tanács osztotta ki a községi elöljáróságok utján. 1931 őszén ezt az államsegélyből vásárolt vetőmagot azonban nem adták ki ingyen, amint az várható lett volna, hanem megvetették a gazdákkal, a vételárat azonban két évre hitelezték. A vetőmag ára minőség szerint mó- termázsánkint 160—164 korona között mozgott. Az eredeti föltételek szerint tehát a vetőmagsegélyben részesített gazdák 'legkésőbb 1933 őszéig kötelesek megfizetni az 1931 Őszén vásárolt magot. A vetőmag ára készpénzben fizetendő s természetben nem szolgáltatható vissza. Közismert dolog, hogy a gazdasági válság s kiváltképpen a mezőgazdaság válsága az utóbbi két esztendőben egyáltalán nem enyhült, a helyzet nem javult, ellenkezőleg, az egész vonalon egyre nagyobb romlás tapasztalható. Ezt a szomorú tényt a gazdik a saját bőrükön érzik, de ezt állapítják meg a Csehszlovák Nemzeti Bank havi és évi gazdasági jelentései is, nemkülönben az utóbbi két évben benyújtott valamennyi kormányjavaslat indokolása is ezzel a szomorú megállapítással kezdődik. Röviden és egyszerűen a sziovenszkói gazdák helyzete két év alatt ugyancsak súlyosabbra fordult. Ez év Öászén azután a meglévő gondok tömegéhez újabb gond is járul: az 1031-ben vett vetőmag árának a megfizetése. Igaz ugyan, hogy & prágai tőzsdén a búzát jelenleg 160 koronánál magasabb árakon jegyzik, a sziovenszkói búzatermelő gazda számára azonban az ilyen magas ár egyszerűen a regék világába tartozik, a valóságban sokkal alacsonyabb áron kénytelen buzájá éladni, hogy valami kis pénzhez jusson. Semmi remény nincs arra nézve sem, hogy az 1933. évi aratás eredménye jobban volna értékesíthető. ínyképpen az a helyzet ál! elő, hogy a gazda ez év őszén 1.5—2 métermázsa búza tényleges árát lesz kénytelen kifizetni az 1931-ben vett mag árának megtérítésére. Ámbár az agrárpolitikáról a csehszlovák köztársaságban igen sok szó esik, olyan sok, hogy más termelési ágak —'nagyon igazságtalanul — agrárprotekcionizmust emlegetnek, a való tény ezzel szemben az, hogy a gazda, nevezetesen a kisgazda társad alom az állam alakulásának legnehezebb éveiben, 1919—1921-ben bár nehezen, de zúgolódás nélkül hozta meg a legnagyobb áldozatót a közösségért, amikor terményeit maximális árakon bocsátotta a köz rendelkezésére, ezzel szemben a gazdatársada- lom másfél évtized alatt nem részesült soha semmi effektiv segélyezésben. A gyárváilalatok a bankszanálási tőrvény segítségével nagyon kiadós készpénzeegélyben részesültek. A munkanélküli munkásokról az állam közvetlenül gondoskodik. Viszont az elemi, csapásokkal sújtotta kisgazdák hitelsegélyezéséről szóló törvények osak papíron maradtak. A kisgazdatársadalom semmiképpen sem irigyli sem a munkanélküliek segélyezését, sem a gyárvál- lalatok szanálását s a mondottakat csak annak igazolásául hoztuk föl, hogy meztelenül álljon előttünk az a bizonyos „agrárprotekcioniz- tnus“, amelyet a földmüvestársadalomtól any- nyira irigyelnek. Tény az, hogy az 1931. évben kiosztott vetőmag árának alább indítványozott teljes elengedése a gazdatársadalomnak első, bár nagyon szerény, pozitiv megsegítése volna. Csak mellékesen meg kell említenünk azt is, hogy a kormány segélyakcióiból a földműves* társadalmon kívül a kisiparososztá.ly is kimaradt, míg az újabb közterheket mindig éppen a gazdik és kisiparosok villáira rakták. Az 1933. évi állami költségvetésben semmi nyoma nem található annak, hogy a kormány az 1931-ben kiosztott e ezidén megfizetendő vetőmag árával a bevételek oldalán számolna. Ezért az állampénztárt nem éri semmi károsodás, ha a kormány az egész vételárat elengedi. Egyébként is oly szerény összegről van szó, amely még az erősen redukált költségvetésben sem játszhat nagyobb szerepet. Javaslatunkhoz tehát, nincs szükség külön pénzügyi indokolásra. . , Az előadottak alapján alulírottak indítványozzák: Mondja ki a tisztelt Szenátus: A kormány fölbivatfk, hogy az állam költségén vásárolt s a sziovenszkói gazdáknak a mezőgazdasági tanács és a községi elöljáróságok utján 1931. év fezén természetben kiosztott s kétévi hitellel eladott vetőmag árának ez év őszén esedékes megfizetését egyszersmindenkorra engedje eL Alakilag indítványozzuk, hogy jelen javaslatunkat a kezdeményező, a költségvetési és közgazdasági bizottság igen sürgősen tárgyalja le. Prága, 1933 március 21. (Aláírások.) Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre, Erre ad útmutatást Fodor Jenfii „A trágyázás elmélete ás gyakorlata” t. most megjelent könyvében. Ára 26*— Ké, Szerző könyvét vételkőtelezetuég nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Cim: Abovce p. Strkoveo. A földbérletek rendezésének kérdése Irta: KONTSEK GYÖRGY Pozsony, mároiiua 28. Az utóbbi időben a földbérleteik rendezésének a kérdése mind.nkább előtérbe jön, sőt már ott tart, hogy a bérlők ügyük támogatására megnyertek már egyes politikai pártokat, melyek a bérlők kívánságait biztosan megfelelő ellenszolgáltatás fejében, felkarolni hajlandók. A bérlők kívánsága már kész javaslat formáját is öltötte s ez állítólag a legkomolyabb mérlegelés végett az illetékes hivatalos közegek előtt van, szükséges tehát, hogy ehhez a nagyon súlyos kérdéshez minél szélesebb rétegek hozzászóljanak, s kifejtsék álláspontjukat, még mielőtt ebben a kormány döntő lépésre határozná el magát. Hogy mennyire abszurdum, s főleg igazságtalan, hogy egy súlyos, komoly kérdésből pártérdeket kovácsolnak, azzal nem kívánok foglalkozni, mert tulajdonképpen a célom a javaslat érdeméhez való hozzászólás. Elsősorban is lehetetlen eégnek tartom, hogy egy olyan okiratnak a meigváltoztatásába, mely két szerződő fél között kölcsönös megegyezés alapján jött létre, egy harmadik fél beavatkozzék, s azt megváltoztassa. A szerződések érvényét minden körülmények között fenn kell tartani, mert hiszen ez az alapja az egész közgazdaságunknak. A szóban levő súlyos kérdésnek az áthidalására más modus vivendi-t kell keresni és találni. Lássuk most, hogy fest a javaslat: 500 hektárig kiterjedő birtokoknál a szerződésben foglalt búzabéi fele részben biiza- és fele részben árpa- bérre, a rozsbér pedig fel® részben rozs- és fele részben tabbénre változik át, s á kormány mindem év november 1-én tenné közzé a hivatalos itag- irakat. Ez volna a javaslat. Nyugodt leliklismeret- tei tehető fel a kérdés, hogy hát a kormány miért nem rendezte akkor a bérleti szerződéseket, amikor a tulajdonosok a korábbi, s pánzténtékben kiszabott bér következtében sokszor és sok cselben hoLdankint csak 20 koronát kaptak a 800—400 koronás búzaárak mellett, s teljesen eladósodottak, sőt a tönk szélére jutottak. Nyugodt lelki iftmerei tel tehető fel az a kérdés is, hogy akkor miért nem siettek a jövedelmet habzsoló bérlők a tulajdonosok segítségére ÖDként felajánlott kárpótlással? Akkor bezzeg jó volt, s jói esett kihasználni az olcsó szerződéseket-, melyek nem készültek sem a konjunktúrának, sem a konjunktúra alatt. A bérlők akkor biztosan csak kacajjal válaszoltak volna a tulajdonos kárpótlást kívánó kérésére. Most azonban, mikor a gazdasági krízis következtében a dekonjunktúra következett be, nem egy bérlő, talán több mint a fele, megkapta a tulajdonostól a bér csökkentését. Furcsa dolog tehát most egy ilyen javaslattal előállni. A javaslatnak azonban különben is óriási hibái vannak, mert az egész országra, vagy legalább is egy országrészre egyöntetűen, s tekintet nélkül az előző, eredeti szerződésekre, kívánja a redukciót keresztülvinni úgy, hogy a bér több mint egynegyeddel lenne redukálva. Pedig vannak még ma is olcsó bérletek, melyekre nem .vonatkozhat egy ilyen bérredukoió, s viszont vannak olyan drága bérszerződések, melyekkel még ez sem segít nagyon. De vannak olyan üzemek - is, ahol vagy szeszgyár. van, esetleg, lehet egy-egy üzemnél többféle ipari tizem is. D© azt sem lehet, mondani, hogy a bérlő nemcsak a drágább búzát, hanem az Olcsóbb árpát is termeli, mert hiszen van ott még más különféle hasznothajtó ágazat is, mint tejezál- litás, juhsajtőzáUitás, gyapjú, szarvasmarha, ló, juh stb. tenyésztés, van hizlalás, pláne a szeszgyáráé üzemeknél. Amikor tehát a szerződő felek buzabérben állapodtak meg, ebben fejezték ki az egész üzem bérértékét. A háború előtt nem volt szükséges a bÓTértéket terményben megállapítani, akkor megfelelt a bérnek a pénzben való kifejezése, mert az árakban nem kellett félni nagy eltolódásoktól- A háború után azonban, amikor hol ugrásszerűen emelkedett, hol pedig esett a termény ára, ez a mód nem felelt meg a szerződő feleknek, e Inkább áttértek az igazságos bűz ab érre, mert ennél egyik félt sem érhetik meglepetések- Hogy ez igazságos, azt az is bizonyítja, hogy ez az egész világon bevett szokás. Itt Szlovenszikón a búzabéi holdankint 50 kg-tói a 300 kjgdg, sőt talán még magasabbra is emelkedik. Ez függ a helytől, a föld minőségétől, éghajlati viszonyoktól, vasúti rakodó távolságától, utak minőségétől, & birtoknak a majortól való távolságától és összetételétől, a termő termények minőségétől, felhasználhatóságától és értékes!thetésétŐl, a gazdaság mellékágaitól, e üzemeitől. A kgdiá- gább bérletek rendesen csak alkalmiak, s csak egészen kis területek után fizetik. Ha már tehát szó volna, vagy legalább is szó lehetne egy általános bérreáukeiórói, akkor sem lehet ezt az egész országban az összes bérleteknél egy kalap alá venni. Mert különbség, ha valakinek különbem, is igen drága, mondjuk 200 kg buzabére redukál tátik a fenti módon, melyet a tulajdonos még annyira meg nem érez, mint akinek esetleg különben Is olcsó hérézerződésré redukáltatik. Hivatalból ezt a kérdést mindkét félre igazságosan, kölcsönös megnyugvással elintézni nem lehet. A diktált bérredukció kétélű fegyver, nem tudni előre, hogy tnerrefelé fog elsülni. A kormánynak szem előtt kellene tartaná art, hogy a földbirtokok — talán kivétel nélkül — erősen meg vannak terhelve a nagy vagyoneladás, valamint a konjunktúra alatti olcsó bérszerződések következtében. Ha már most a diktált s a legtöbb eset/ben igazságtalanul leszállított bérek a tulajdonosnak a mindennapiakat sem fogják megadni, kénytelen lesz dobra engedni birtokát, s akkor & bérlő is igen rosszul jár, mert a talán még drága pénaen váeá rolt fundus inotruktusát kénytelen ie«z eikótya- vetélni. Tehát a bérlő csak még többet veszíthet. Nem okvetlenül biztos tehát, hogy a bérredukeió- val rajta segítve volna. A tulajdonos és bérlő viszonya igazságosan csak a kölcsönösség alapján oldható meg, A két érdekelt fél üljön le a zöld asztalhoz, legyenek egymással szemben belátók, legyen mindkét fél engedékeny, s akkor érdekeik biztosan találkozni fognak, s létrejön a mindkét félre nézve értékes, békés és igazságos egyezség. Amennyiben azonban ez flikerre nem vezetne, úgy ajánlatos volna, hogy a panaszos bérlő az illetékes járási hivatalhoz tegyen előterjesztést, 8 ebben az esetben, egy járási állandó, vegyes döntőbíróság hidalná át az ellentéteket, természetesen mindkét fél panaszának a meghallgatása után. .Amennyiben az egyezség nem jönne létre, vagy valamelyik fél elégtelen volna ezen elsőfokú döntéssel szemben, úgy másodfokon az országos hivatal mezőigazdasági tanácsánál rendszeresített országos vegyes döntőbíróság döntene véglegesen. De ebben az esetben is a felek kölcsönös és békés megegyezését kellene kikötni. Amennyiben pedig ezen módon sem sikerülne igazságos és barátságos egyezségnek a létrehozása, akkor talán-talán lehetne szó arról, hogy a felektől függetlenül hozassék egy döntő végzés. Ez az egyedüli lehetősége a bérek igazságos szabályozásának. A sziovenszkói dohánytermelők és a dohánybehozatal. A szloven&zkói dohánytermelők a múlt napokban Trencsénben gyűlést tartottak, amelyen egyebek között a dohánybehozatal kérdésével is föglalkozta;k. A közgyűlésen megállapították, hogy Szlóvenszkó és Ruszinszkó számos oly járása alkalmas a dohány termelésre, ahol eddig dohányt nem termeltek, ezért a gyűlés szükségesnek tartja, hogy a dohánytermelés emelése érdekében a pénzügyminisztérium végeztessen kísérleteket újabb járásokban is. Ezenkívül megállapították azt is, hogy a sziovenszkói és ruszinszkói talajom finomabb minőségek is termelhető'k, nemcsak pipadohány s a pénzügyminisztériumnak ebben az irányban is kísérleteket kellene tennie, hogy a.z import- dohányszükséglet a minimumra szorittassék le. A nagyszalánci fűrésztelep ismét dolgozik. A nagyszalánci fűrésztelep ismét, megkezdte a. munkát. Az üzem a. Nemzeti Farész vény társaság tulajdona. A fűrésztelep főleg Bata részére gyárt különféle fahasábokat, ezenkívül angol megrendelésre is dolgozik. Április elsején működésbe lép az állatbehozatali szindikátus. A múlt napokban közöltük, hogy az állatszimdikátus megszervezésére irányuló szerződést már valamennyi érdékelt kereskedelmi és ipari csoport aláírta. A minisztertanács e nap ókban hagyta jóvá a szindikátusnak az állammal kötött szerződősét e igy a szindikátus április elsején megkezdheti működését. Az ui szindikátus azonban csak a május hávi állat, zsír. vaj, tojás behozataláról fog határozni, mert az áprilisi kontingenseket a devizabizottság megállapította. A szindikátus alakuló ülését a legközelebbi napokban tartja. A múlt napokban említettük, hogy a funkciók elosztása körül bt* zonyos személyi nehézségek támadtak. Az eddigi tárgyalások eredményeképpen a szindikátus I. csoportjának (állat, hús, zsir) elnöke Prazsáik, a Zemka igazgatója volna. A II. csoport elnökéül (vaj, tojás, sajt) a Velkó- nákupna cégjegyzőjét, Hajnt tennék meg. A két csoport választmánya közös bizottságot választana, melynek elnöke ugyancsak Pra- zsák volna, első alelnöke pedig Hajn, a második áléinak Slemr dr. tanár a gyáriparosok országos szövetsége részéről. A bizottságok mindegyike teljesen önállóan határozna a saját o&oportjabeli áru behozataláról s a határozatait jóváhagyás végett a közös bizottság elé terjesztené, vagyis a közös bizottság egyúttal fellebbezési fótrura is volna. A közös bizottság mellett, ezen kívül külön csereügyleti albizottságot is létesítenek, mint az a gabona- szindikátus mellett is megvan. Szeszszabadraktár TrencSénben. A pénzügyminisztérium engedélyt adott uj szeszfinomitó létesítésére Troncsénben, egyben megengedte, hogy az uj ezeszfinomitó 6zabadraktárt létesítsen. A szeezfinomitó mellett szeszdenaturálóállomás is Létesíthető. Ezzel egyidejűleg a. ta,- polcsányi szesz-finomítót megszüntetik s az ott működő szabadraktár ez év augusztus végéig fölezámólandó. A legújabb szovjet dumpingáru az ásványvíz. A Kölnische Zeitung felhívja a német birodalmi hivatalok, figyelmét arra, hogy a szovjetkormány az utóbbi Időben szokatlanul nagymennyiségű ásványvizet hozott forgalomba 3 német, piacon. Bizonyos kaukázusi ásványvizeket félliteres palaokokoban l$ pfennigért árulnak, mig a német ásványvízforrások tulajdonosai 25 pfennigen alul nem képesek adni az ásványvizet. Emellett a kaukázusi ásványvizeket német címkékkel ellátva, eredeti német ásványvízként hozzák forgalomba. Az ismert orosz „Narzan“ vizet Dolomit Quelle címkéikkel látják el s ezzel a fogyasztót tévedésbe ejtik. Az idézett lap azt követeli, hogy a német kormány az orosz ásványvíz behozatalát teljesen tiltsa meg. i ■■■—n wm mi i mrnri—bb—aa—ga— A gyakorta ti gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Janó i „A trágyázás elmélete ás gyakorlata” I c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá § fordulnak. Ara 25*— Ké. Cim: Abovce p. Strkovec, Kenyérfogyasztás az egye* országokban. Az évi kenyérfogyasztás fejenként és kilö- gramonként a következőképpen alakult az 1909—-1914 (zárójelben) és az 1922—1927-ik években: Németország (92) 65, Argentína (178) 151, Ausztrália (179) 178, Belgium (228) 181, Kanada (312) 188, Dánia (112) 118, Spanyolország (163) 158, Egyesült Államok (146) 133, Finnország (55) 43, Franciaország (224) 195, Angolország (163) 158, Hollandia (120) 117, Olaszország (167) 183, Portugália (55) 66, Svédország (70) 82, Svájc (142) 131 • Orosz vetőgabonakészletek. Oroszországban a március 1—10. közti időszakban csak igen kevés vetőmagot tudtak összegyűjteni, ugy- anuyira, hogy az alig fedezi a kollektív farmok szükségletének 90 százalékát. De nem szabad megleledkezni arról, hogy ez a százalékmennyiség is csak papnőn van meg, illetve a gazdaságokra csak igen kis részét szállították le. így például az ukrajnai kollektív gazdaságokra a vetőmagnak szánt gabona 36 százaléka érkezett csak meg- A legfontosabb őszibúza-termelő vidékeken a szükséges mag- készletek igen szűkösek. Fizetésképtelenségek- A hitelezők védőegyesületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetekképte- leneéget: Parenic Nándor kerékgyártó. Frydek; passzíva 169.814 K, aktíva. 105.600 K. — Fryc Antal kereskedő, Brünn; passzíva 73.409 K, aktíva 47.035 K. — Schnaubelt József gazdálkodó, Bretnau; passzíva 52.224 K, aktíva 70.973 K. —• Bednár’ek János kereskedelmi utazó és tejkereekedő, J&novice; aktíva, passzíva, ismeretlen. — Lu&tgarl.en Rozália, kereskedő. Kassa; passzíva. 284.331 K. aktíva 212.000 K. — Csőd: Sajdok Henrik festő és mázoló, Pa.vio- vice. Az ÍJexpediciós és porfőkőltségs femlsen S.- m) 1933. NSÍIW KnllrS mmmimkoronát igen tisztelt előfizetőin; bélpge’-ke? is évi liwpvu llupiCII Ulili beküldhetik hiadöhívalalunltboz. Praha, Panská 12
