Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-25 / 71. (3181.) szám

1933 március 26, szombat Ilonka főhadnagy Történet az orosz emigrációból A Prágai Magyar Hírlapnak irtat BENEDEK KÁROLY Tavaszi Budapest írta; Kelemben' Sándor Jóval éjfél után megálltam aí ErzsébeU hídon,, szemben a Gellert-lieggyel. Alattam a Duna hömpölygőit méltóságoean, időnként fel- felmorajló loccsanással, a Géllért-hegyrő! pe­dig, mint fekete drapériára aggatott, lámpások, száz lámpa bágyadt fénye nézett versenyt egy­mással a Duna tükrében. A budai hegyek felől időnként különös szél nyargalt át a nagy pesti házak közé, játékosan végigborzolta a kéken csillogó víz hátát, és hozta, visszavonhatatlanul hozta magával a tavaszt. Azt hiszem, Pest ezen az éjszakán dobta le magáról a téiv ködök elnyűtt ruháját és fölszabaduló lélegzéssel vette tudomásul: tavasz van végre . . . Már­cius! Budapestről ma elsősorban olyan embeT tud írni, aki hosszabb idő óta nem látta ezt a vá­rost. Jói emlékszem az 1921—23-as esztendők tözsdekonjunkturás Budapestjére, amikor még a szoba-leányok is a tőzsdejelentéseknél kezd­ték olvasni as újságokat, a körutakon reggel háromkor olyan tömeg hullámzott, hogy az ember csal-: fizikai fáradsággal tudott utat tör­ni magának és társaságokban, villamosokon, színházakban nem volt érdekesebb, idsgfeszi- tőbb téma a Nascbitzinál, Urikánynál, Magyar Általános Kőszénnél, Ganz—Danubiusnái és a többi papíroknál, amelyekből mindenkinek a zsebében rejtőzött néhány darab, Bódultán és abnormálisán szép idők voltak, amikor nem volt gond a napi két-három üveg pezsgő és autó és nő és előkelő luxushotel, amikor má­ról-holnapra karrierek iveitek föl a tőzsde,futó- csillagos "egén, hogy azután később nyomtala­nul zuhanjanak vissza az ismeretlenségbe. Bu­dapest akkor olyan volt, mint a tönkrement vidéki ur, akinek a lába alól kicsúszott a va­gyon, de a megmaradt, utolsó pénzén beült a kávéházba és az utolsó pezsgősüveggel bevág­ta a szemben lévő nagy tükröt, hogy azután egye a fene: jöjjön, aminek jönni kell. Nos és jött. Jött a keserű kijózanodás, kel­lemetlen szájízzel és egyre üresebb zsebbel, a papírok elúsztak, mint az első szerelmes álmok, — Budapest lassan elszegényedett. Tiz után nyoma sincs már a konjunktúráé bódulatok­nak. nehezek és józanok lettek a napok és ezek a nehéz és józan nappalok átnyúlnak az éjszakákba is, A körutak, a kávéházak, egy­két kivétellel, már este tizenegytájt üresek, csak néhány fölkapott lokálban van élet, de az sem a régi pezsgés, elfelejtkezett, mámoros. Az emberek valahogy ráébredtek a szegénysé­gükre. arra, hogy holnap is van nap, amely talán nehezebb lesz, mint a tegnapi volt és ha mulatnak is, azt okkal-móddal, óvatosabban csinálják, esetleg egy fekete, vagy egy-két po­hár bor, konyak mellett és ha pezsgőt is bon­tanak, az is halkabb durrogással zavarja a pesti éjszakát, mint azelőtt, Persze: Budapest milliós város és az élet a nagy szegénység ellenére is világvárosi ará­nyokban hullámzik uocáin. főként a déli és a. koraesti órákban. Mindenütt ember ember há­tán, autók és villamosok rohannak, kék, piros, zöld, sárga transzparensek licitálják túl egy­mást a körúti paloták tetején, falán és az üz- i letek fölött, melyek valóságos reklámharcot vívnak egymással — a vevőikért. Sosem folyt még ebbéli a gyönyörű nagy városban, de se­hol sem, olyan elkeseredett küzdelem’a publi­kum leromlott vásárló kedvéért, mint ma, ami­kor az emberek nagy része egy-két pengővel a zsebében mászkál az uccákon naphosszat, de kint van és él, mert — élni akar. És élni akar egész Budapest, csodálatos vitalitással verek- tzi át magát a nehéz időkön és szinte büszkén hordozza átmeneti szegénységét, mert ma ott is divat lett — szegénynek lenni. A kiváltságosak, igaz, hogy kevesen, ma. sem panaszkodhatnak. De a tömeg, amely a, nagyvárost adja és tartja, leromlott óletstan- darddal, .kopott, megviselt ruhában jár, mert ma nem telik az obi igát két-három ruhára évente és az üzletek minden második-harma­dikjára fölkerül lassan a feketebetüs tábla: — ez az üzlet megszűnik ... Oak a nőkön, a budapesti nőkön nem lát­szanak a nehéz idők. Elegáns, csinos, jólöltö- zót.t, ápolt va1 amennyi. Napos, tavaszi délelőt- tön most is élmény a belvárosi uccákon, vagy j a Dunaparton sétálni, sehol annyi szép és ele- , gáns nőt, mint itt. Isten tudja., miibőL és honnan Nem csoda, hogy a világforradalmat össze- ; tévesztik a világhódifással. Az internaciona­lizmust kanosukéval verték beléjük és fajér- zőbb, hazaszere több, nacionalistább népe nin- | csen mégsem a földnek. A pjotiletkájuk túl­fejlesztett iparvédelem nemzeti alapon. A proletárpropagandájuk egyenes folytatása a pánszláv világpropagandának, az egyedül üd­vözítő és megváltó ortodox egyház nevével és még az ezer halálból minden poklokon át csudából élve maradt emigránsaik is cipőjük talpán hordják mindhalálig az orosz föld egy láthatatlan darabját... * Most Stalín kegyelméből megint lehet ki­sebb csomagokat küldeni Európából e miszti­kus föld éhezőinek és a párisi postahivatalok­ban tolonganak szakállas -goszpogyinok és vi­lágító arcú szudarinyák. „Inkább nem eszem, de küldök nekik“ magyarázza Frederiks bá­rónő. „Aki nem volt ott: hogy ott mi van, nem képzelheti el. Mi azonban ott kínlódtunk falun, a peuzai kormányzóságban, még nem is oly régen: szinte meztelenül jártunk hóban és fagyban, éheztünk, de úgy, ahogy a közép­korban talán as éhségepidémiák idején, hogy ez az éhezés sző már nem volt metaforikus: a mozakon füveket téptünk és gyökereket gyűjtöttünk aj erdőben és megsütöttük a faháncsokat­Végül 1926-ban engedélyt kaptunk a kiuta­zásra és eljöttünk. Elvesztettünk egy Istent, egy hazát, egy birodalmat, egy birtokot, egy apái és egy gyermeket; de ezért viszont Pa­risban előnyben részesülünk, az auiotaxi- rendszámok kiutalásakor és ha városi lakást osztogatnak. Hanem mások, oroszok, mint mi vannak ott ma is. Levelezünk, segítjük egy­mást .,És így a csóka határláncán keresz­tül is állandóan fogóznak egymás karjába az oroszok innen és túl a bolsevizmuson. A bárónő jól mondta a középkort. Mond­hatta volna a harmincéves háború fantaszti­kus nyomorát és elvadult viszonyait, mert Szimpliciusz, a rejtélyes Grimmelshausen festett olyan képeket, mint aminőket az el­gyötört emigránsok recehártyája őriz. Ott, a penzai kormányzóságban élt és halj. meg ge- rinctöröítan Beklernis Ilona is,. kinek éleié okvetlen a „k-alandornő Kuráscbe** történetét eleveníti meg a Grimmelshausen könyvéből. Szaratovi arisztokrata család leánya volt Bek lemig Ilona. Sugárzó szép, de erélyes, férfias szinte és nyugtalan vérü. Fiatalon ment férjhez, hamar összekülönbözött férjével s visszaköltözött szüleihez még a háború ele­jén- Hanem apja meghalt, a rákövetkező év­ben anyját megharapta esry veszett kutya és belepusztult s a fiatal elvált asszony magános úrnő maradt a birtokon, hol gvakran látogat­ta az a férfi, aki miatt férjétől elvált, az egyetlen talán, kit ez a férfias nő igazán szeretett. Elanuyira. hogy követte a forradalomba is- A láz magával ragadta ezt az embert, belépett a csekába; régi barátja volt Dzserzsiokijnek. Mindamellett őt is gyanúba fogták az általá­nos őrületben és löbclötték a Gorodhováján, a szeretője sze­me előtt... * Akkor Kievbe futott az asszony, Skoropat- ski hetmanhoz. De tífuszt kapott, kórháziban feküdt s mire kigyógyult, már Kornilov vezet­te a kozákokat. Beklernis asszony akkor öltözött először férfinek, Miótátől fogva jó lovas volt: beá lt közlegénynek az első kozák regi­mentbe, hogy maga kezével harcolhasson a szeretője gyilkosai ellen. Három évig teljesített rendes frontszolgála- tot különböző ellenforradalmi alakulatoknál, anélkül, hogy bárki sejtette volna nemét. Pár hét múlva már altiszt volt, uagajkával verte a katonáit támadásra, de minden rohamban előttük lovagolt. Három György-keresztet ka­pott személyes vitézségéért és tiszti portepét. Mint a mesés Kurasohe, ő i<s varázslattal vé­dettnek látszott, I lla Bratislavába-Pozsonyba jön, a Stefánia kávéházban hallgassa meg I K 0 R É ÍNY 1 GYURKA cigányzenék arát meg nem sebesült sóba. Vakmerősége és szerencséje miatt felderítő szolgálattal bízták meg. Megint asszonynak öltözött,' mint parasztasszony kosárral indulj el Moszkva felé és tisztjei csodálták sikerüli, ál öltözetét „az asszonyruhás tisztnek44. Kétszer járta meg Moszkvát s a lengyel háború alatt az oroszoktól meghó­dított Lengyelföldet; soha a bolsevikiek rá nem jöttek, hogy kém, sem a császáriak, hogy asszony, „Egyszer — meséli — mikor tisztiruhában kvártélyesinálónak jártam valamelyik falut, egy gömbölyű parasztlány szemezni kezdett velem. De az anyja, ráncos, vén banya, rá­szólt: * „Ne kezdj ki vele, nem férfi ez, asszony, ba százszor tisztnek öltözött is!“ Akkor egy szempillantásra elállt a lélegze­tem ... De ez volt az egyetlen ilyen esetem ** Végül egy tisztíársába beleszeretett, L elrántotta testéről az uniformist, asszony lett egészen, elvonult szeretőjével valami el­dugott orosz faluba, nem bánta már a bolse vizmust, élni akart megint. Esztendő múltán fiút szült. Akkor, anya, biztonságot vágyott, a gyermekének. Férje oldalán, a karon ülő cse­csemővel bujdosott át a határon. Berlinbe jöt­tek, összeházasodtak az orosz templomban a pap előtt, munkát kaptak és éltek. De Bekle- mis asszony nem bírta ki távol Oroszország­tól. Ahogy nőni kezdett a gyerek, egyre ke vésbé hagyta nyugodni az anyát az a föld. amit Németországba a cipője talpán hozott Férj és feleség küiöu-külöu álnév alatt, ál- öltözotben lopőztak vissza a belsevikik közé. Ott a férj elmerült a forgatagban, de az as­szony unokanővéréhez futott, egykori földbir­tokoshoz, ki mint paraszt falun élj a parasz­tok között. * így lelte vissza Beklernis Helén megint gyermekkorát, a régi mezőket, a régi falut. A kastélynak már nem volt nyoma, de a ha­zatérő úrnőnek egy aszott parasztaeszonv sza­ladt a karjai közé: a régi komorna. Urasági cseléd, amilyen csak orosz földön akad, aki­nek már az apja (jobbágy) a családot szol­gálta és kinek egész horizontja az urasági di-' nasztia. Ez a parasztasszonyból komorjává, komoradból elvtársuövé avanzsált irástnem- ludó nő a forradalom minden zavarán átmen­tette a Beklemisek családi ékszereit és most boldog volt, hogy visszaadhatja őket hazatérő úrnőjének. Ez az ékszeresdoboz lett a hányatott; életű asszony veszte. Megint gazdag volt és a gazdagsága egy ska- tulvában meddőn hevert. Ezt nem birla ki* * Vissza akart bujdosni a nyugatra, hogv pén­ze segítségével újra felvegye a harcot Oroszország felszabadítására. Éjszaka parasztszekéren, hamis útlevéllel szá­guldott a kis vasútállomás felé. De a parasz­tok kiszimatolták az ékszereit, kötelet feszí­tettek a sötét utón keresztbe, a szekér felbo­rult és Beklernis Helén oly szerencsétlenül esett a kövekre, hogy eltörte a derekát. Úgy pusztult el az éjszakában egyedül. „A Lét keze görcsösen markolta, a havas föl­det; ásott benne; alig lehetett kiszabadítani" -- Írják a bárónőnek a Penzában maradt ro­konok. Azt. az orosz földet, melyről Puskin dalolt és melytől kétmillió emigráns sok ezer versztnyire „az orosz anyácskától4* sem tud elszabadulni soha ... Magyar tanárok és tanár­jelöltek ügyemébe Az országos keresztényszocialista párt köz­pontja közli: A ezlovenszkói magyar tannyelvű középis­kolák ellen állandóan hangoztatott panaszok egyike az, hogy azokban a magyar intézetek­ben olyanok is tanítanak, akik nem vallják magukat magyaroknak, vagy nem tudnak tö­kéletesen magyarul. Erre a panaszra azt a vá­laszt adják hivatalos helyen, hogy nincs meg­felelő utánpótlás a magyar tanárjelöltek kö­réből és ezért még tulajdonképpen örülhet­nek is a magyarok, ha más nemzetiségű ta­nár vállalja a tanítást a magyar középiskolá­ban. Mint most értesülünk, folyó évi április hó 15-én több magyar ta­nári állásra kiirt pályázat határideje jár le, Felette kívánatos tehát, hogy a magyar ta­nárjelöltek, akik tekintetbe jöhetnek, be­nyújtsák pályázatukat, A betöltendő tanári állások a következők: Pozsonyban két állás; csehszlovák nyelv és kombinált torna és kombinált tantárgy. Kassán három állás: csehszlovák és kombi­nált, francia és kombinált matematika és geometria. Losoncon négy állás: csehszlovák és kombi­nált, francia és kombinált matematika és geometria, történelem és földrajz. Rimaszombatban hat állás: római katolikus hittan, csehszlovák és francia, csehszlovák és kombinált, matematika és geometria, termé­szetrajz és kémia, torna és kombinált Ipolyságon öt állás: csehszlovák és kombi­nált, francia és kombinált, történelem és föld­rajz, matematika és fizika, matematika és geometria. Érsekújvár ott három állás: csehszlovák és kombinált, történelem és kombinált, torna és természetrajz. A pályázati kérvényt az illető középiskola igazgatóságán kell benyújtani. A tanárjelöl­teknek külön kérvénnyel (ennek mintája az állami könyvnyomdában kapható) kell magu­kat felvétetniük a státuszba. Ezt a kérvényt az, iskolád ovi minisztériumhoz kell intézni, (Érdeklődőknek szívesen ad további felvilá­gosítást az országos keresztényszocialista párt központja, Bratislava-Pozsony, Vent.ur uc. 9, szám.) MODERN chrömozott CSILLÁROK Gyári lerakat: Bratislava Grössling u. 9. 3. műm csillárgpr, Ilii telik, de a pesti nő a föld alól is előkeríti a ta,- vaszi kosztümöt, a jó cipőt, jó ruhát, jő kala­pot és mindezt olyan páratlan ízléssel, amilyen­nel csak a peeti nők rendelkeznek. Budapest még ma is az Ízlés, az elegancia Mekkája, ez teszi olyan széppé, hogy aki egyszer meglátja, az örök szerelmese marad ennek a, városnak és — a pesti nőknek * És a színházak is jól mennek ebben a nagy szegénységben. De sürgősen hozzáteszem azt is, hogy csak a, — jó színházak. Legföl­jebb a gyönge színházak kerültek válságba, vagy katasztrófába, mert ahol tudnak még százötven-kétszázas szériákat csinálni, naponta zsúfolt házakkal, ott nem lehet szó általános ez inházi válságról. Má6 kérdés, hogy milyen, darabokkal csinálják ezeket a. szériákat, de az irodalom, főként a szó igazi értelmében vett színpadi irodalom sosem volt tömegcikk, még a, régi békeidők nyugodtabb éveiben sem és a tömeg, néha az utolsó pengője árán is szóra­kozni akaró tömeg mára sem lett gourmand és. ha színházba megy, elsősorban szórakozni akar vagy felejteni és nem akar tudni problémákról Mégis volt két nagyszerű színházi élményem, amely .hosszú időre belémvésödött. Az egyik az uj magyar hangosfilm, az „ítél a Balaton44, Fe­jős Pál filmje, a másik a Vígszínházban a „Nap­lemente előtt44, Hauptmann ma is tiszta irodal­mat jelentő drámája. Mind a kettőt Csortoe monumentális művészete avatta maradandó, szinte döbbenetes élménnyé. A filmet délután néztem meg, a Hauptmann-dara.bot este. Utána szédelegve meDtexn végig a körúton és hajna­llá nem bírtam elaludni. Társadalmi Élei # A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet sikerült esőre tetvendégséget rendezett a re?. Kollé­gium nagytermében. A műsort Rácz Elemér ma* gyors óid lelkész lendületes imája vezette be, majd a kiváltó hitszónok mélyenszántó btbMamagyaráza’.ot tartott. Basilides Abris Ady-költöményt szavalt, a diák zenekar Körös Kálmán vezetése mellett zene- számokat adott elő, Vargha Sándor tdrogatőezötója különösen nagy sikert aratott. Majd Kelemen Kál­mán segé(Lelkész ügyes rendezésében Farkasné- Keneesey Gizellának „Az ügyes kalmár44 című szín- játéka került színre gördülékeny előadásban. A szerep eket Szaday Mariska, Csukás Ilonka, Göt-ti Erzsi, Kollár Lenke, Lakíéth Ilus, Csukás Terus, Virágh Hona, Kecskés László, Fél Lajos és Baba Kálmán játszották, A Protestáns Jótékony Nőegylet Papp-Kovách Elemérné elnökkel az élén nagy* ön­zetlenséggel működök a jótékonyság terén. A komáromi Karitász március 25-én, szomba­ton tartja társadalmi felvilágosító gyűlését, amelyen a Karitász céljait ismertetik a szakelőadók. A- gyű­lés délután négy órakor lesz a Majlálih-iskoIában. A komáromi Iparoskor vasárnap, március 26* ám este S órakor saini előadást rendez. Szinrekerül Korcsmám Nándor szín játéka: „A ketrec A Kör ambiciózus; és jól játszó műkedvelő gárdája nagy buzgalommal] látott neki a sorozatos, előadásoknak, melyet vasárnaponként fog megrendezni. Husvétra nagy Piirositojás-eetet rendez az Iparoskör, — A magyar nemzeti párt ebedi helyi szer­vezetének újjáalakulása. Komáromból jelentik A magyar nemzeti párt, ebedi helyi szervezete igen látogatott értekezletet tartott, amelyen kifejezésre jutott az a kivánalom, hogy a me­zőgazdasági kérdéseket továbbra is, sőt ezután még nagyobb mértékben kell napirenden tar­tani. A tagértekezleten megejtették a tisztújí­tóét. t következőket, választották me^: elnök' Hegedűs János, ale’nökök: Góra Nándor, Góra József, űgyv. elnök: Janzó MlháHy, pénztárnok: Góra Ferenc, jegyző: J«nzó Pál, ellenőrök; Hajdú Gergely, Góra Pál. A tisztikar megvi- Insztáisa után tárgyalásra került a Dérer-féle lekcwatűTY'ény-tTvezet, amely ellen egyhangúlag i:’!ak o■/ott m. h■ ;,\! . /érvt- zet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom