Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-03 / 52. (3162.) szám

1933 március 3 péntek. ^rxgaiMag^apl-hirlap Prága, március 2. A képvieelőház külügyi bizottsága ma délelőtt Benes külügyminiszter jelenlétében megkezdte a külügyi expozé feletti vitát. Sveílik cseh néppárti képviselő volt az első felszólaló, aki hangsúlyozta, hogy a kisantant paktuma, amely diplomáciai unió­nak tekinthető, nagy nemzetközi szenzációt keltett éppen váratlanságánál fogva. A cseh és szlovák pártok a külügyi bizottság­ban már az elmúlt héten kinyilatkoztatták po­zitív álláspontjukat a paktummal szemben. A külföldi államok közül a nagyantánt sajtója örömmel üdvözölte a paktumot, ezzel szemben az olasz éö a magyar sajtó a legizgatottabb és a legtámadóbb hangon .irt.. Jellemző, hogy a német sajtó álláspontja ugyan elutasító, de teljesen tárgyilagos és nyugodt volt. A kisan- tánt-paktum megkötése épp abban, a pillanat­ban történt. amikor Németországban a polgár­háború ütötte fel fejét. A rsvlzion'sta veszedelem egyre nő. hullámai már átterjedtek Nyugaíeurcpára is, éppen ezért szükség veit a kisantant egységes állás- foglalására ama nagyhatalmakkal szemben, amelyek a nem­zetközi helyzetet megnehezítik, különösen Olaszországgal és Németországgal szemben. A kisantant e paktummal tudatja Európával, hogy ötvenmillió lakossal bíró egységes^) szövetsé­get alkot és hogy a középeurópai kérdésekben a döntő szót a maga számára kívánja. A pak­tum különösen Olaszországban keltett nagy elé­gedetlenséget ,főleg Romániának magatartása miatt, mert a kisantánt egységének felbontására törő körök éppen Romániára építették regtöbb reményüket. A nemet nemzeti párt szónokának revíziós állásfoglalása Kalina német nemzeti párti javasolja Krebs képviselő sza'badlábrahe.yezéáét s tiltakozik az ellen, hogy a bizottság elnöke indítványát nem becsalja szavazás alá, Amig az osztrák- német vámunió gondolatát a béke veszedel­mének jelentették ki, addig must gazdasági alapok nélkül egy még nagyobb gazdasági egységet akarnak lé.r€ho<2ui, melynek azon­ban főcélja katonai és politikai jellegű. A paktum Csehszlovákiát igen könnyén belerántja a balkáni veszedelmekbe. Benes miniszter nagyon kétes értékű kí­sérletet tesz a revíziós mozgalom elleni gát felállítására. A németeknek a kormányban való részvétele egyedül a csehszlovák külpo­litikának használ. Ha a németek kilépnének a kormányból, lehetetlenné válna Benes kül­politikája. A szónok állást foglal amellett, hogy Magyarország és Ausztria javára haíár- •kiiigazi lások történjenek. A kisantant paktum veszélyezteti Középemre,pa gazdasági újjáéle­dését. Utána felszólalt Hokky Károly, a ruszin- szkóí magyarság országos keresztényszocia- lista párti nemzetgyűlési képviselőije. Hokky Károly bestéi® . — Benes külügyminiszter urnák szavai és j cselekedetei miatt — mondotta Hokky képvi- j séiő — sokszor el kell pirulnia a köztársaság j szűzies jelszavának, meri ■ azok nem fedik j mindig a „pravda ví£ezí-l“. Legutóbb is azt mondotta* hogy „az igazság nem e. világra ,vaJó.“., A mostani expozéjában az igazságért . való küzdelmet, vallja. A külügyminiszter ur eddigi poétikájának épp az volt az alapja, hogy ellene volt minden blokknak, mert sze­rinte épp a blokkok vezetlek a háborúra. Különösen ellene volt a körülzáró blokknak .és ő volt a kis népek legfőbb védnöke. Mi hát a mostani, ha nem körülzáró blokk? A Berliner Tagoblaít jelentése a Giornale d'Ita- lia leleplezéséről kétségtelenné teszi ezt. Vagy talán nem akarják körülzárni Magyar- országot, amelyet a fentebb idézett lap je­lentése szerint egy orosz támadás esetén megszáll ez a blokk katonailag és felvonu­lási terepnek fogja felhasználni. Megismét­lődik Belgium 1914. évi megszállásának ese­te, amelyért a legerősebben Lám adták Né­metországot. Hát az a kis népek védelme, hogyr egy védtelen kis népet és országot meg­szállnak? Persze ezúttal is hangoztatja Be­nes külügyminiszter ur, hogy a kisantant éle rém Magyarország ellen van. De minden par­lamenti alkalmazott, minden rikkancs tudja, hogy elsősorban Magyarország és n^m Peru. sem. Bolívia etilen készül a kisantant kato­nai szövetsége. Kólánál blokk? - (hütiasási blokk? —Nem katonai blokk, mondja a külügymi­niszter ur. Ezzel szemben a betűk mögött mindenütt ott lappang a katonai cél, szán­dék és jelentőség. Talán gazdasági blokk? Hiszen 14 év alatt teljesen csődöt mondott a gazdasági együttműködés a kisantant álla­mai között. Éppen tegnap értesültem arról, j hogy a rózsahegyi fonó és szövőgyár 1100 mun­kást kénytelen elbocsátani, meri Romániá- : bán lévő 8 millió koronás követelését nem tudja behajtani. Hány ilyen 8 millió korona kiinnlevőség van Romániában és Jugoszláviában? — A külügyminiszter ur a revízió ellen van, de nyugodt lólekke] engedi a revíziót a ro- ( ínokkal Szemben a téesői hajúméra-; ben. Azt Ls mondja a külügyminiszter ur, hogy az állam szuverénilását nem érinti ez a paktum Hát hogy gondolja elintézni Jugoszlávia eset­leges konfliktusát Olaszországgal, hogyan Romániáét Oroszországgal és last buí nőt least Csehszlovákiáét Németországgal? Meg- . kísérel mindent a másik két állam a békés megegyezésre, állítja a külügyminiszter ur. Ez csak gyermekmese. Mi ijesz, ha ez nem sikeriifl? Tétlenül fogja nézni a két állam a harmadik megtámad, tatását? Itt is kiugrik a katonai szövetség. De lehet­nek más ellentétes érdekek is, amelyek ösz­szeütköznek a másik állammal ,,U Easserslési bizottság főelőadója feöí katonai szövetséget” — Nem gondolja Benes mitniszteT ur, hogy egy kicsit pikáns, hogy a genfi leszerelési főbizottság főelőadója köt katonai követséget akkor, amikor neki legfőbb teendője épp a leszerelés volna? És nem érzi, hogy furcsa helyzetbe kerüli akkor, amikor ő volt az, aki legélesebben kikelt Németország ellen Ausztria vám­uniójának megteremtési kísérlete miatt? Gondolja Benes külügyminiszter ur, hogy a belpolitikai alap meg vau a három államnál egy nagy külpolitikai koncepció végrehajtá­sára? Hiszen a jugoszNáviai viszonyokról még csak Írni sem szabad a lapoknak, mert menten elkobozzák, Romániában pedig olyan dezolált gazdasági viszonyok vannak, hogy arról jobb nem imi és nem beszélni. És váljon nálunk? Ne kérdezzük az éhező szlovák, ruszin és magyar lakosságot, csak az utolsó eszentedőkben koldusbotra jutot­tak légióját és azokét, akik holnap veszik kezükbe a koldusbotot. S’ent-S^IveEség - Népszövetség Nem fog ez a szövetség túlsók pénzébe ke. rülni a köztársaságnak, hogy a másik két szövetségben fenntartsa a* élet tehetősé­geit? A miniszter ur megkötötte a szövet­séget a parlament megkérdezése néüküL Demokratikus ez? Alkotmányos ez? Hi­szen az alkotmányiéról szerint minden ha­talom forrása a nép, amelynek kifejezője a két törvényhozó testület. Röviden, a csehszlovák diplomácia az 1914-es vágá­nyokra tért. Csódálkozhatunk-e rajta, hogy a többi, fő­leg a legyőzött népek egy uj blokkot fognak keresni, hogy védekezzenek az eltiprás ellen. Vagy azt nekik nem szabad? Mint ahogy nem szabad Olaszországnak fegyvert küldeni Magyaország részére, ellenien szabad a csehszlovák köztársaságnak Jugoszlávia ré­szére. Ez az a bizonyos igazság, amely nem e vi­lágra váltó. Ezért küzd a miniszter ur? — UJ szent szó vétség ez! Annak a szelle­me lebeg a 100 évvel idősebb Európa felett. Mintha a fülünkbe csengenének a nagy Gentz Friedrich megállapításai 1815-ből a bécsi kongresszusról: „A társadalmi rend talpraállitásának, Eu­rópa politikai rendszere ujjáalkotájának, — maradandó, az erők egyentetes elosztá­sán alapuló békének — fenn ruháiig zó frá­zisait produkálták, hogy a népeket meg­nyugtassák és az ünnepi gyülekeze nek méítóságos és nagy szerű képet ad in nak. A kongresszus cc'ja azonban az volt, hogy a legyőzötteKől efivft'f zsákmányt a győzte­sek között szétosszák/* — Nincsen uj a nap alatt. A szent szövet­ség szelleme lebeg ma is fölöttünk. Más szó­val a népszövetségé. Mindegy! Klubjaink ne­vében bejelentem, hogy az expozét nem ve­szem tudomásul. Cseh váfasz KaHiititaak Riehter cseh nemzeti szocialista polemizál Kallinával és köszönetét, mond Benes kül­ügyminiszternek a paktum megkötéséért. Szerinte a kisantant lesz az a középeurópai szövetség, amely körül egy uj európai helyzet kijegecesedik. Gazdasági tekintetben ugyan nehezebb lesz a megoldás, mint politikailag, de a gazdasági megoldás is szükséges, még ha áldozatokat is fog kei’leni hozni. A kisan­tant nem fogja megengedni, hogy Középeuró- pában olyan tényezők dirigáljanak, akik Kö- zépeurópán kívül állnak. KaUinának azon megjegyzésére, hogy a ha­Oelker-íélt Mjk .BACKIN* SÜTŐPOR * G l Oether-féfe ’ VANILIIN-CUKOR floifa Olt. fél fi ég lö): ttss? ás-' b ^ 'bt W n í ■*' : vSvjijJis KUGLHÓF-ANYAG. tárokat igazítsák ki Magyarország és Ausz­tria javára, megjegyzi Riehter, hogy ezt ne­hezen lehet elképzelni és kérdezi, hogy ki­nek a rovására és miképpen történj k a határkiigazitás Ebben a tekintetben — mondja a szónok — Kallina képvise ö olyan elvet véd, amely ellen Csehszlovákia állást foglal. A szociáldemokraták Odvdzlik a pa turciot Taub német szociáldemokrata arra kér-i a külügyminisztert, hogy a paktum megkötésé­vel járuljon hozzá a nemzetközi helyzet meg­javításához, de ugyanakkor a paktumból ne származzanak olyan meg­kötések, amelyek az államot veszedelmes bonyodalmakba hajthatnák. A paktum a három állam gazdasági kapcso­latait akarja megerősíteni és ezt az ő pártja is támogatni fogja. Necas cseh szociáldemokrata pártja nevé­ben elfogadja a paktumot és köszönetét mond az osztrák szociáldemokráciának., amely le­leplezte a hirtenbergi esetet és lehetetlenné tette a Magyarországra való fegyverszállítást. A mai magyar rezsim ahelyett, hogy magára vállalt kötelezettségeit teljesitené, ma egy óriási felfegyverzett tábor Európa szivében. Követeli, hogy biztositlassék azon személyek immunitása, akik a leszerelési bizottságot Magyarország fegyverkezéséről informálni fogják. A horgát, szlovák és ruszin kérdés Hajn nemzeti demokrata a külügyminiszter expozéjának azon részét magáévá teszi, mely a kis- é3 középállamoknak a nagy államok­hoz: váló viszonyára vonatkozik. Idézi a mi­niszternek azon szavait, amely szerint Jugo­szlávia és Románia békéltető befolyást fog gyakorolni a Csehszlovákiának Németország­hoz való viszonyára, Csehszlovákia és Romá­nia viszont a Jugoszláviának Olaszországhoz való viszonyára és végül Jugoszlávia Cseh­szlovákiával békés befolyást fog gyakorolni Romániának Szovjetoroszországhoz való vi­szonyára. Kérdezi aznban, hogy ki fog békél­tető befolyást gyakorolni azon három nagy­hatalomra, amelyekről Benes említést tett és amelyek éles viszonyban állanak a kisantant államaival. Hangsúlyozza, hogy szükséges Csehszlovákiának Lengyelországhoz való kö­zeledése. A múlt héten ülést tartóit a len­gyel parlament külügyi bizottsága s minden­ki nagy figyelemmel várta, hogy mit szól a lengyel külügyminiszter a kisantantról. A lengyel külügyminiszter azonban nem mondott semmit. Egy kérdésre csupán azt jelentette ki, hogy a kisantantpaktum Len­gyelországra nem bír döntő jelentőséggel Lengyelországot nem érinti és részvétele nélkül jött Hétre. A szónok megemlíti a fá­jós horvát kérdést és attól fél, hogy a jugo­szláv centralizmus helyett a horvátok sok­kal veszedelmesebb karokba fognak dőlni. Nálunk hason ló a helyzet Szlovenszkóval és a szlovák néppárttal — mondja a szónok. — Szlovcnszkó 51 képviselőt választott s ezek közül csupán 24 tartozik a kormány* blokkhoz, mig 30 ellenzékben van és éppen a legnagyobb párt, a H inka pártja van el­lenzékben. Nem szabad elfelejteni, hogy ellenségeink ezt a tényt államaink ellen épp úgy felhasználják, mint a horvát kér­dést Jugoszlávia ellen. Továbbá itt van Ru­szinszik ó. 15 esztendő alatt nem sikerült az ottani orosz lakosság többségének bizalmát és szeretetét megnyernünk. A szónok nem helyesli Belesnek azon nyi­latkozatát, amely a „széttör t K Szépeu ró párol” szól, mert szerinte ezt a kifejezést félrema­gyarázhatja az a sajtó, amely a békeszerző­dések revízióját követeli. Ellenzéki szónokok Kopeeky kommunista képviselő szerint a békeszerződések miatt előállotl ellentétek veszélyeztetik Kozépeurópa, fejlődését és igen könnyen nyilt konfliktusra vezethetnek. Luschka német kereszíényszocialisla szerint Benesnek elsősorban arról kellett volna be­szélnie, hogy miképpen lehetne a szomszé­dokkal való egészséges és barátságos vi­szonyt meteremteni. Najman cseh iparos­párti szerint a magyarok sohasem fognak be­lenyugodni a békeszerződésekbe s éppen ezért sajnálja a szónok, hogy ma Olaszország favorizálja Magyarországot. Hrusovsky a magyar revizionisták cédáiról Hrusovsky cseh nemzeti szocialista sajnálja, hogy a parlament plénuma nem ülésezhet és nem manifesztálhat a kisantant paktuma mellett. A szlovák népnek több, mint a fele ma már megérzi, mit várhat a köztársaságban az egy­ségesedés processzusától s éppen ezért — mondja a szónok — nem jellemezhetjük másnak, mint szemtelen­ségnek azt, ha azok, akik még nemrégen gyű­lölt ellenségeink voltak és nemzeti és gazda­sági tekintetben tönkretételünkben segédkez­tek, ma a szlovák nemzet védőinek pózában lépnek föl. Mindezen védőknek tudomására kell adnunk, hogy az egységesitésl processzus már teljesen folyamatban van és azt 6enkl meg nem állíthatja. Ez természetes fejlődés. Benes miniszter nyilatkozatában megjegyezte, hogy a kisantant régebbi formájában is erős védőfalat képezett a középeurópai revizioniz- mus ellen. Az utóbbi időben semmi sem volt hamisabb, mint az, amit magyar revizionizmuenak nevez­nek. A magyar revizionisták először azt az el­vet vallják, hogy az állam határait úgy kell rendezni, hogy azok az etnográfiai határok­kal egyek legyenek. A magyar revizioniz- mus a valóságban azonban tovább megy, egészen odáig, hogy nem akar egyebet, mint a régi magyar határok visszaállítását. Ismerjük Gömbös magyar miniszterelnök revizionista törekvéseit, tudjuk azt, hogy nagy súlyt helyez Magyarország fegyverke­zésére. Csehszlovákiától etnográfiai hozzá- tartozandóság címén az egész csallóközi és még a volt Hont- és Nógrád-megyei terüle­teket is követeli. Megértjük óhaját és kí­vánságát a Csallóköz esetében, mert az biz­tosítja természetes és katonai államhatá­runkat Magyarországgal. Nagyon jól átlát­juk a magyarok revizionista mozgalmát, amelyet ugyan lepleznek a világ előtt, a kisantant azonban őrt áll, hogy ezek az urak a háború tüzcsóváját Középeurópába bele ne dobják, Hrusovsky beszéde további neszében reagál Hokky képviselőinek a beszédére és megjegy­zi, hogy nem lehet a világ előtt mást hirdet­ni és otthon épp az ellenkezőjét cselekedni. Kénytelen a magyar ellenzék komoly politi­kai exponensét, Szüllő képviselőt azzal vár A kisantant „diplsmádai ppia” _ ^ I Hokky képviselő feltette ki Benes expozéjával szemben a kisebbségi magyarság álláspontét — Hrusovsky támadása a magyar revizionisták, Szíillo képviselő és a Prágai Magyar Hírlap ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom