Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-24 / 70. (3180.) szám
IgpgpmppKBsaBi itjiiunMiiijitiMjEyg|j^gggffl|ijgggfijjff^g|gj^jj^^ ^ ^ sz^m " Péntek » 1933 március 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. A képes mel éklettel havonként 2.50 Kö-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága !I„ Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA HITLER VÉGRE PROGRAMOT ADOTT A kancellár a birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén vázolta az uj német kormány kül- és belpolitikai céljait Btkés külpolitika — Mussolini és Mictaafd dfcssrele — Jó viszony a szovfe'te! és Franciaországgal — Teljes belső átszervezés — Óriási munkaszerzési piogram A beszéd mérsékelt hangsa általános megelégedést keltűt A legnagyobb probléma: a munkanélküliség eltüntetése törvény segítségéve! az Országok autonómiáját megszüntetni g csupán azokat a rendelkezéseket akarja megteremteni, amelyek biztosítják a politikai élet és a politikai munka egyensúlyát. Az egyes országok kulturális és gazdasági önállóságát senki nem akarja megszüntetni. Viszont a belső veszedelmek megszüntetése és a fölápitő munka érdekében szükséges, hogy a kormány a normális törvényhozási periódus alatt zavartalanul működhessék. Lehetetlen dolog, hogy négy év alatt a német nép tizszer- huszsor az urnákhoz járuljon és minduntalan fölborítsa a kormányzási munka kontinuitását A kormány e hiba kiküszöbölésére bizonyos javításokat akar eszközölni az alkotmányon és kéri a parlamentet, hogy támogassa e cél elérésénél, mert a nemzeti felkelés kormánya mindvégig a nép akaratából akar cselekedni. Lényegileg a kormány a törvény előtti egyenrangúság jogát senkitől nem óhajtja elvenni, de lehetetlen állapot, hogy az egyenjogúság jogával visszaélve egyesek az ország és a nemzet jóléte ellen cselekedjenek. Aki a német nemzet jóléte ellen cselekszik, azt az uj kormány szigorúan megbünteti. A nemzeti kormány a népben uralkodó nyomor miatt nem veti föl a mo~ narchista restauráció kérdését és ha egyes országok a saját hatáskörükben megkísérelnék ezt a restaurációt, akkor a birodalom kegyetlenül meggátolja őket tervük keresztülvitelében. A politikai megtisztítás munkájával egyidejűleg a kormány elvégzi a nemzet erkölcsi szanálását is és megtisztítja a színházat, a filmet, a rádiót, a sajtót a nemzetellenes befolyástól. Na°y gondot fog fordítani a vallások tisz- teletbentartására, mert a valláserkclcsi alapot az állam egyik alappillérének tartja. Viszont a hazaárulást a jövőben egyenesen barbár kegyetlenséggel fogják megbüntetni, szocializmus a magántulajdon elvén áll. Viszont a produktív Iniciativa és a produktív munka között meg kell találni az egészséges egyensúlyi helyzetet. A közigazgatás a lehető legnagyobb takarékossággal fog működni, de ezenkívül a kormány átszervezi az adótörvéMagyar önsegély A magyar munkásnak s általában a magyar munkáinak a problémája sóba nem volt olyan aktuális, mint a válság mélypontján vaj odó mostani napjainkban. A napokban számoltunk be arról, hogy a magyar nemzeti munkáspárt most tartotta oszágos gyűlését Léván, amelyen megbeszélték a párt átszervezésének a problémáit, hangoztatták a magyar munkásság részvéteiének szükségességét a nemzeti mimikában, komoly szavak hangzottak el a kisebbségi magyarság társadalmi osztályainak egymásrautaltságáról s a munkásság képviselői felajánlották a magyai munkás teljes érteik ü részvételét az ossz magyarság érdekeiért folyó nagy küzdelemhez A keresztényszocialista szak szer vezetékiben megszervezett munkásság szintén komoly elhatározással, szent akarattal végzi már másfél évtizede kisebbségi életünkben az épitő gazdasági munkát és szivvel-lélekkel vallja azt az elvet- hogy Szlovenszkó őslakosságának boldogulását csak a Szlovenszkón élő nemzetek és társadalmi osztályok váll vetett munkája, közös küzdelme tudja megvalósita- ni. Mindjobban és jobban terjed az az örvendetes mozgalom a fizikai munkásság körében, amely ezeket a tömegeket a marxista ideológiától az egymásra utalt társadalmi osztályok harmonikus munkája felé vezeti. A magyar munkásság nagyrészét a gyűlölet mákonyával igyekeztek megmérgezni és céltudatos propaganda dolgozott azon, hogy a félrevezetett munkástömegekkel elhitesse, hogy minden bajért és nyomorúságéit a birtokos, módos, magyar társadalmi osztályok, a magyar „burzsoá“ a felelős. A közös sors szenvedései és keservei azután felnyitották az emberek szemét. Aki figyelt és látott, hamarosan meggyőződött ráta, hogy hamis frázis az. amivel idáig felültették. A magyar vezető társadalmi osztályok nem okai a proletár osztály nyomorúságos helyzetének, hiszen társadalmi és gazdasági téren már ott tartunk, hogy egy szintre helyeződik az egész magyar kisebbség, egyetemes lesz az elszegényedés és a nyomorúság. Ennek a felismerésnek szükségszerű következménye az együttes munka megvalósítása. Ennek a munkának lelki előfeltételei adva vannak. A magyarság minden társadalmi osztályának ugyanazok a bajai és szenvedései. Nincsen speciális magyar osztálysérelmünk, hanem minden sérelem, ami a magyarságot éri, egyetemes kisebbségi sérelem. Hogy a kulturális élet teréről merítsük a példát, a magyar iskoláztatás terén mutatkozó bajok még súlyosabban érintik a helyhez kötött proletárt, mint a módosabb szülőket, mert a proletár szülőnek igazán nem áll módjában, hogy gyermekét másutt iskoláztassa, már pedig ha gyermeke a szükséges műveltségi elemek nélkül nő fel, védtelen lesz az életküzdelemben. A lelki előfeltételek az együttműködésre tehát adva vannak, szükséges azonban, hogy miinél előbb megteremtődjenek az együttműködésnek anyagi feltételei is. Látjuk a fel tornyosuló nagy nehézségeket. A szociális államnak a feladata az, hogy megszabadítsa az embertömegeket a napi kenyér gondjaitól és minimális kulturális igényeit kielégíteni tudja. A válság óriási mértéke ezt a feladatot még a hatalmas állam számára is súlyossá teszi s ma ideálisnak tartanék azt az állapotot, ha az állam a feladatnak csupán első részét tudná maradék nélkül teljesíteni, meg tudná adni minden embernek a mindennapi kenyerét. Először élni, aztán filozofálni, mondja a görög bölcs. ■Ma a nyers kenyér gondjai mellett a kultúrálj? szükségletek háttérbe szorulnak. A kisebbségi szoci© tásnak Is kötelesség© azonban Berlin, március 23. A birodalmi gyűlés ma délutáni ülésén, amelyen Hitler kancellár elmondotta kormány nyila Jkozatát, a teljes számú képviselőkön kívül nagy közönség és a diplomáciai testület tagjai is megjelentek. Amikor Hider belépett az ülésterembe, párthívei fölemelkedtek hegyükről és úgy üdvözölték. Hitler * képviselők padjában foglalt helyet, mig a miniszteri székekben Neurath és Schtverin Krosigh gróf miniszterek üücek. Göring rövid beszéddel megnyitotta az ülést g megemlékezett Dietich Eckarts iró születésnapjáról. Mint ismeretes, Dietrich Eckarts irta a Deutschland erwaohe cimü dali Az elnök bejelentette a háznak a bizottságok mega laki íását. A napirend első pontja a házszabályok megváltoztatása volt. A többség elfogadta a kormány indítványát. Valamennyi párt mellette szavazott, a szociáldemokraták kivételével. Az elnök azután áradta a 6zót Hitler kancellárnak, A kancellár a nemzeti szocializmus keletkezésének okairól Hitler barna pár tegye arab át viselt és hívei fasiszta köszöntéssel üdvözölték. Beszédét 1918 novemberi eseményeinek bemutatásával kezdte. A marxista forradalom akkor magához ragadta a hatalmat és a marxizmus erkölesá legitimációt csak azáltal kapott, hogy azt állította, hogy a világháborút a németek okozták. Az önbeismerés után megkezdődött a német nép páratlan elnyomása. A marxista forradalom hasznát a népinek csak nagyon kis rétege látta, mag a német nemzet zöme egyre nagyobb nyomorba és elkeseredésbe került. A német nemzet soha olyan mélyre nem süllyedt, mint a háború utáni időkben. Lassan-lassan azonban megérett az ellenállás és a nemzet fokozott mértékben elfordult a baj okozóitól. Az elmúlt hetekben a fejlődés rohamossá vált és rövid néhány nap önmagában megkeresni és megtalálnia azokat a lehetőségeket, amelyek e szooietás tagjai számára a mindennapi megélhetést lehetővé teszik. Tegnap jelent meg lapunkban a magyar nemzető párt pozsonyi titkárságának felhívása a magyar munkaadókhoz, amelyben arra szólítja fel a még dolgoztató magyar munkaadókat, hogy alkalmazzák a munkanélküli magyar munkásokat és adjanak kenyeret az éhező magyar gyermekeknek. Hasonló felhívásokat jelentetett meg az országos keresztéinyszocialista párt is. Fontos és üdvös kezdeményezés ez- amelyet széliében propagálnunk kell, de további akciókkal kell még kibővíteni, erősebbé s kisebbségi életünkben gjrümölcshoaóvá tenni alatt a nép elementáris ereje elsodorta azokat, akik 1918 novemberében hatalomra kerültek. Időközben a kommunizmus mozgalma egyre veszedelmesebbé vált és a német népet a teljes elpusztulással fenyegette. A kommunizmus előtt semmi nem volt szent és munkamódjaiba beillesztette az utonállást, a rombolást, a gyújtogatást, a merényleteket és st üzletek kirablását. A kommunista eszme erkölcsi szankciót adott e politikai ténykedésekhez. Az utóbbi évben a polgárháború a birodalomban több mint háromszáz halottat és tízezer sebesültet követelt. A kommunizmus bizonyára végleg magához ragadta volna a hatalmat és Németországgal együtt egész Európát elsüllyesztette volna az emberi gonoszság törteiméiben, ha a német nemzeti mozgalom villámgyorsan nem csap le a kommunistákra és nem gátolja meg a nagy pusztulás bekövetkezését, A fölépítő munka A kormány szándéka nem az, hogy a kommunizmus ellen csak negatív módon harcoljon, hanem pozitívan is be akarja kapcsolni a német munkást a nemzeti államba. A valódi népközösség megteremtése csirájában elfojthatja a kommunizmus megbontó tendenciáit. A kancellár szükségesnek tartja leszögezni, hogy a kommunizmus kiirtása Németországban pusztán belpolitikai akció, amelyhez a külföldnek semmi köze sincsen. A tervezett fölépitési munkával kapcsolatban a kancellár kijelenti, hogy a birodalmi kormány nem akarja a megszavazandó fölhatalmazási A gazdasági problémákra áttérve, Hitler kijelentette, hogy a nemzeti kormány a gazdasági reorganizációt nem fogja az állami gazdasági bürokrácia kerülőútján át átszervezni, hanem hatványozott mértékben fogja elősegíteni a magánközgazdaság kifejlesztését. A nemzeti Olvassuk angol lápokban, hogy ott most nagy mozgalom indult meg, amely szinte társadalmi utón akarja rábírni azt a társadalmi réteget, amelyik még teheti, hogy munkát adjon a dolgozó rétegeknek. Statisztikusok számították ki, hogy hány angol embernek van évente száz fontnál nagyobb jövedelme és ezek a statisztikusok mutatnak rá arra, hogy már a száz fontos jövedelműeknek is intenzivebben kell teljesíteniük éppen a köz érdekében, tehát a saját érdekükben is kötelességüket a munkások foglaltoztatása iránt. A takarékosság szép és helyes erény, de nem szabad odáig fajulnia, hogy minden pénzt a ládafiába rakosgasson. Még a mostani szörnyen legyöngült állapotunkban ás vannak a magyar társadalomban olyanok, akik munkát adhatnak a magyar iparosnak, akik vásárolhatnak a magyar kereskedő'.ői. Nekünk nem áll olyan exakt statisztika rendelkezésünkre, mint az angoloknak, akik mozgalmukban azzal érvelnek, hogy ha a tehetős osztály ruházkodásában teljesítené önmagával szemben tartozó kötelességét akkor a szabóiparban 15.000 munkanélkülit lehetne foglalkoztatni. Bizonyos azonban, hogy a magyarság egyes osztályai és egyénei nagyobb mértékben kötelesek támogatná a végveszélybe sodródott magyar kisipart és magyar kereskedőosztályt, mint ahogy eddig megtették,
