Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-22 / 68. (3178.) szám

1933 március 28, seetrda. n Az istentiszteletek Időköziben a Nikolai-teanplom előtt nagy mozgolódás fám ad t. A 10 óra 30 perckor [kez­dődő protestáns istentiszteletre programszerű pontossággal megérkezett Hindenburg köztár­sasági elnök. Hindenburg orgonazugás mellett lép a temp­lomba. A bejárat előtti lépcsőn a papság fo­gadja az elnököt, majd a birodalmi kormány evangélikus tagjai iidvözlik Hindenburgot. Közvetlen Hindenburg mögött megérkeznek a birodalmi posta sárga autóbuszai is a ber­lini képviselőkkel. Megkondulnak a haran­gok és megkezdődik az istentisztelet. Ugyanilyen rendben folyik le az istentisz­telet a katolikus plébániatemplomban is, ahol a birodalmi gyűlés katolikus tagjai kérik Isten áldását jövő munkájukra. Papén aükaacellár féleségének és leányának társaságában érkezik, utána megjelenik Orsenigo pápai nuncius és Sehreiber berlini püspök. A parlament volt ve­zetői közül az első sorban látni Brüning volt kancellárt és Stegenvald minisztert. A nemzeti szocialista képviselők között Himmler müiiébe- ni rendőrfőnök is megjelent. Általános figyelmet keltett két hatalmas autóbusz, amelyen a következő föl írás volt ol- vash ató: ,,Ném etausztTÍa“. Hitler egyedül mered Göbbelsszel 10 óra 30 perckor Hitler kancellár hűséges! barátjának, Göbbeís miniszternek társasága-j bán föltünés nélkül autóján a Louiseusfádtí te­metőbe hajtatott, ahol koszorút helyezett e! az elesett nemzeti szocialisták sírján. Hitler, aki katolikus, nem vehetett részt a katolikus isten­tiszteleten, mert a katolikusok és a Hitler kö­zötti ellentét még nincs tisztázva. Mint ismere­tes, a német püspökök Hitlert szakadárnak mi­nősítették, akinek nem szolgáltatják ki a szent- j ségeket, A katolikus egyházi rendeletét nem ‘ vonták vissza s ezért Hitler nem jelenhetett meg a katolikus szertartáson. A tőmig Seilíesiáisg nem ismer határt Amíg az istentiszteletek tartanak, a hivatal­nokok megnyitják a helyőrségi templom hatal­mas kapuit és az uj német birodalmi gyűlés megnyitásának ünnepélyes csarnoka lassan megtelik a meghívott vendégekkel. Az oltárral szemben áll a köztársasági elnök széke, oldalt a két szék a kancellár és a 'birodalmi gyűlés el­nöke számára. Hindenburg köztársasági elnök 11 óra 20 perckor elhagyja a Niikolai-templo- mofc és autóján kis körutat tesz Potsdamban, miközben meglátogatja Sanssoucit és az uj pa­lotát. Miközben az elnök visszatért a Nikolai- templom elé, a képviselők is összegyűltek és megkezdődik a fölvonulás a helyőrségi temp­lom felé. A közönség lelkesedése nem akar szűnni, miközben ünnepélyes harangzúgás köz­ben a képviselők egymásután belépnek a nagy csarnokba. Hitler kancellár ugyancsak gyalog halad át az istentiszteletek helyétől a birodalmi gyűlés megnyitásának templomába. Hitlert leírhatatlan lelkesedés fogadja az uccákon. A mámoros örömnek ez a szinte görcsös és őrjöngő kitörése párját ritkítja még a liitlerizmus történetében is. A rendet a rövid útvonalon több ezer rendőr ég segédrendör tartja fönn, de ők is csak nehe­zen tudják meggátolni a tömeget, hogy elő ne törjön és agyon ne nyomja bálványát. Hitler csak nagy üggyel-bajjal lépésről-lépésre tud előrehaladni a sok ezer ember között, miközben mindenki boldog, áld láthatja, üdvözölheti, vagy kezet foghat vele, A helyőrségi templom előtt a birodalmi őr­ség diezszázada áll, továbbá a nemzeti szocia­lista rohamosztagok diszkülönitménye, több szá.z rendőr és Stakihe!m-ember. Hitler megér­kezése után a. tömeg izgalma alább hagy, de újra föllobban, habár, nem is olyan mértékben, mint Hitlernél, amikor Hindenburg köztársasági elnök autója megjelenik. Hindenburg elhalad a diszszázad frontja előtt és belép a helyőrségi templomba. Időközben a képviselők sorra elfoglalták he­lyüket. A diplomáciai kar tagjai kivétel nélkül megjelentek, a birodalom parlamenten kívül áiló~ főbb hivatalnokai is és a nemzeti egyesü­letek képviselői. Az ünnepi énekkarig ok elhang­zása után a köztársasági elnök a szónoki emel­vényre megy az oltár elé és halálos csöndben elmondja megnyitó beszédét. Hangját fölemeli, amikor a kormány iránti bizalmának ad kifeje­zést és kívánja, hogy a pártviszály egyezer s mindenkorra, elmúljon Németországban­— Február elseji rendel etemmel feloszlattam a birodalmi gyűlést, — kezdi meg beszédét Hin­denburg — hogy a német nép állást foglalhas­son a nemzeti egység uj kormányának kineve­zése kérdésében. A március 5-i választások al­kalmával a nép többsége helyeselte elhatározá­somat és megadta az alkotmányos alapot a to­vábbi kormányzásra. — Súlyosak és sokfélék azok a feladatok, amelyeket ön, Kancellár Ur és Önök, Miniszter Urak maguk előtt látnak. A belpolitikában és a külpolitikában és a közgazdaság terén nehéz kérdéseket kell megoldani. Tudom, hogy a. kan­cellár és a kormány erős elhatározással lát! hozzá a feladatok megoldásához és remélem, hogy Önök, a birodalmi gyűlés újonnan megvá­lasztott tagjai, a helyzet valódi fölismerésével a kormány mögé állnak és mindent elkövetnek, hogy támogassák a kormányt nehéz feladata megoldásában. —• Az a hely, ahol ma összegyűltünk, arra késztet bennünket, hogy visszatekintsünk a régi Poroszországra, amely istenfélelemben, köteles­ségtudó munkával és soha nem lankadó bátor­sággal és hazaszeretettel megteremtette az uj birodalom alapjait. Hőn óhajtóm, hogy ez a hires hely megiblesse a mai nemzedéket és megsza­badítsa a pártviszálytól, hogy nemzeti eszmé- lésünk és lelki megújhodásunk segítségével is­mét visszaállítsuk a régi szabad és büszke Né­metországot. Ezzel a kívánsággal üdvözlöm a birodalmi gyűlést az uj választási periódus ele­jén és átadom a szót a kancellár urnák. Hitler a kormány céljairól Hindenburg után Hitler kancellár mondotta el beszédét: — Birodalmi elnök ur, képviselők, a német birodalmi gyűlés férfíai és asszonyai! — Hosszú évek óta sillyo8 gondok nehezed­tek népünkre. Gazdag virágzás után ismét, szegénység és szükség köszöntött életünkbe, mint már annyiszor a német történelemben. Munka,készségünk, szorgalmunk, ©rönk és tudásunk ellenére a németség milliói ma nem jutnak hozzá a mindennapi kenyérhez, A gazdaságii élet pang, a pénzügyek zavaro­sak és milliók munka nélkül állnak. A világ városainkak c8ak kül&ö Bátszatkópét látja, de nem ismeri nyomorunkat és szenvedéseinket. Kétezer év óta kiséri ez a váltakozó ezerftno&* népUnket. A föltilemelkedé^re mindig tespc- dés következik. A bukás okai állandóan egy­formák voltak. Ha a német egység megbom­lik, akkor n, nép gyöngévé válik, a csillagok­ról álmodik és elveszti lába alól a, talajt. A múlt század elején a német nép a költők és ii.r álmodozók népe volt, amíg Bismarck a nép kulturális kibontakozását megkoronázta az állampolátikai egységgel és hosszú időre véget vetett a német törzsek egymás közöíti vi s rálykodáfcának. ~ Az uj birodalomban boldogan élt a nép, de már ekkor megkezdődött a világnézetek karca, amely aláásta a birodalom egységét. Ellenségeink azt állították, hogy mi okoztuk a háborút, de a valóságban sem a császár, sem a kormány, sem a nép nem kívánták a háborút, amely általános katasztrófát okozott a viliágon. —> Miközben a háború után a német biro­dalmat ujból belpolitikai viszálykodás ásta alá és be Modort a a gazdasági nyomorba, a nép mélyén megkezdődött az a szervezkedés, amelyet ön, Vezértábornagy Ur 19S3 január 30-i elhatározásával hatalomhoz segített. Már­cius 5-én a német nép többsége is mellénk állt. Az uj uémet kormány annak tudatában, hogy a nép akaratának értelmében cselek­szik, azt várja a népképviselőt pártjaitól, hogy tizenötéves német szenvedés után véget vessenek a doktriner pártgondolkozárnak és összes erejüket a német, nép kibontakozási kísérlete szolgálatába állítsák. Az uj kormány helyre akarja állítani a német nemzet szel­lemének és akaratának ©gyeégét. Meg akar­juk őrizni népünk örök alapjait s értékeit. Ál­lamunk vezetését ismét azon alapelvek sze­rint akarjuk végezni, amely alapelvek a bi­rodalmat mindig naggyá tették. Tisztelni kí­vánjuk népünk tradíciót, történelmének, kul­túrájának emlékeit cs igv valódi belső erőt akarunk megteremteni. Az örök határozat­lanság helyébe a kormányzás egyöntetű te­kintélyét adjuk. Újból föl akarjuk építeni a ném©t birodalmat és annak nagyságát. — A világgal szemben bókét akarunk, azt az igazi békét, amely végre behegeszti a se­beket. A nemzeti felkelés kormánya elhatá­rozta, hogy teljesíteni fogja a német, nép előtt vállalt kötelességeket. Azt kívánja tehát, j hogy a birodalmi gyűlés segítségére siessen 1 ennek a munkának megvalósításánál. — Körünkben ma egy aggastyán áll. Tisz­teletteljesen fölállunk ön előtt, Vezértábor* nagy Ur. Háromszor harcolt ön a fronton népünk létéért és jövőjéért. Mint hadnagy a király had seregében a német egységért küz­dött, a császár táborában a birodalom dicső­séges felemelkedéséért, a világ legnagyobb háborújában pedig mint valamennyiünk pa­1 r."ir -tvokft népünk és országunk Szabadeágá­„A református egyház iskoláihoz minden körülmények között ragaszkodik" A beregi református lelkészegyesiilet állásfoglalása a Dérét- javaslattal szemben Beregszász, március 21- (Saját tudási tónk­tól.) A. beregi egyházmegye tedkészegyesiilo- te a napokban közgyűlést tartott, Beregszá­szon. A közgyűlés egyhangúlag állást foglalt a Dérer-féle iskolai reformjavaslattal szem­ben és egyöntetű lelkesedéssel kimondotta, hogy a református egyház iskoláinak fenntartá­sához minden körülmények között ragasz­kodik. A lelkészegyesület a felekezeti iskolákért minden törvényes eszközzel küzdeni fog és nem riad vissza a harctól sem, ha azt az is- kolaügyí miniszter mindenáron fel akarná idézni. A lelkész! kar ebben a harcban a hí­vek támogatására számit és joggal reméli azt, mert a református nép ismételten adta tanú,jelét a felekezeti iskolákhoz való förhe- tetJan ragaszkodásának. A lelkészi kar bízik abbao, hegy a református egyház meg fogja tudni védeni törvényekben és nemzetközi szerződésekben biztosított évszázados jogait minden támadással szemben a többi egyházzal karöltve megtartja a. vallás-erkölcsi alapon nyugvó felekezeti iskolákat. A lelkész-egyesület bizalommal nézi az egy­házi főhatóságoknak a református felekezeti tanít óképzőin téret. felállítására irányuló munkálkodást- Meg van győződve arról, hegy az egyházi főhatóságok ezt a munkát egyre ért. Valamikor látta a birodalom fölemelke- j dósét és a nagy kancellár müvének kialaku­lását Ma, Verértábornagy ur, a Gondviselés Önt rendelte nemzeti felkelésünk védőbás­tyájának. Az ön csodálatos élete a német nép hatalmas életerejének gyönyörű szimbó­luma, A német ifjúság ma köszönetét mond önnek, hegy áldását adta a német felkelés arankájára, A csapatszemle Amikor Hitler beszédének utolsó részéhez ért és a birodalmi elnök felé fordult, a biro­dalmi gyűlés tagjai fölemelkedtek ülésükről és ügy' üdvözölték Hindenburgot. Az ünnepi aktust énekszó zárta be, majd Hindenburg egyedül leszállt a királyi kriptába és meg­koszorúzta I- Frigyes Vilmos és Nagy Fri­gyes sírját Hitler beszédének befejezése után Hin* denburg hosszantartóan és megindul tan kezet szorított Hitler kancellárral. A ceremóniát a német himnusz hangjai fe­jezték 'be. Kint közben eldördült a huszonöt ágyulövés, amely a német nép újjászületésé­nek dicsőségére szólalt meg. Az ünnepi szertartás után megkezdődött a Lusfgartemben az óriási arányú osapatszem- le. A megjelent vendégek között sok tábor­nok és volt katonatiszt volt, köztük Mackensen és Seect tábornok. A tribünön a kormány és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Egy másik nagy tribünön a birodalmi gyűlés tagjai foglaltak helyet. A helyőrségi templom papjai a tribün előtt nézték végig a ceremóniát A beláthatat­lan tömeg fedetlen fővel éljenezte a köz- társasági elnököt, amikor Hindenburg megjelent a templom kamtjában. A volt trónörököst, is nagy lelkesedéssel fogad­ták, amikor a köztársasági elnökkel kezet fogott. Később Hindenburg frissen és fia­talosan hosszautartóan elbeszélgetett Mak­it ensen tábornaggyal, majd helyet foglalt a tribün egyik kimagasló hely én és a mar- sallbottaj a kezében végignézte a csapatok felvonulását. Hitler 1937 április 1-ig diktátor! logokat kér Berlin, március 21. A kormánypártok teg­nap benyújtották a birodalmi gyűlésen a kormányt rendkívüli jogokkal föl ruházó úgynevezett, felhatalmazó törvényt, amely a kormánynak szinte ugyanolyan hatalmat ad­na, mint amilyen az alkotmányosé nemzet­gyűlésnek van és alaposan megnyirbálná a köztársasági elnök befolyását a törvény- hozásra­A törvény a kormányra, illetve a kancellárra ruházza a birodalmi gyűlés, a birodalmi tanács és a birodalmi elnök csaknem valamennyi jo­gát A felhatalmazó (örvény a kormánynak ugyanazt a jogot adja meg, amellyel eddig csak Az O D © L-f ogpasztát a fogakat alaposan tisztítja/ de a fogzománcof mégsem támadja, serényebbetn fogják folytatni mindaddig, míg a óéit el nem érik. E munkájukban számít­hatnak úgy a lelkészek, mint a gyülekezetek odaadó támogatására. A magyar parlament nyolcaiét üléseken tárgyalja a költségvetést Budapest, március 21. (Budapesti szer­kesztőségünk teleden jelentése-) Almássy ház- elnök ma délután négy órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Felolvasta Niamesny Mihály egységeepérti képviselő amaz indít­ványát, hogy a költségvetési javaslói tárgyalásának tar­tamára a ház nyolcórás üléseket tartson A képviselőház az indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezután Zsindely Ferenc egységes- párti reflektált Eckhardí Tibor legutóbbi felszólalására. Hangoztatta, hogy Magyaror­szág nem akar háborút, de nem is kezdemé­nyezhet ilyent, mert nincsenek meg hozzá a szükséges eszközei. a, birodalmi gyűlés kétharmad többsége rendel­kezett az elnök hozzájárulásával. A törvény vi­lágosan kijelenti, hogy a kancellár a jövőben a birodalmi gyűlés megkérdezése nélkül az al­kotmányt is "megváltoztathatja. Ugyanígy a kormányra, száll át a parlamentek legfőbb joga; a költségvetési és a hitelszerzési jog is. Ennek ellenére a kormány nem távolítja el teljesen z birodalmi gyűlést és mint tanácsadó, vagy de­koratív szervet meghagyja maga mellett. Prak­tikusan a birodalmi gyűlést é& a birodalmi ta­nácsot a törvény kikapcsolja az állam vezeté­sének munkájából. A törvényeket a jövőben nem a köztársasági elnök jegyzi, hanem elég, ka a kancellár jegyzi és adja ki. A birodalmi ka.- binet-t valamennyi politikai tevékenységében teljesen független és nem tartozik felelősséggel senkinek. A2 alkotmány bizonyos gerince meg­maradt, amennyiben a köztársasági elnök szere­pét nem korlátozzák a minimumra. A hivatal­nokokat. továbbra is az elnök nevezi ki, ő áll a ■hadsereg élén és ő rendeli el szükség esetén a kivételes állapotot s ő gyakorolja a kegyelmi iogot. A törvényjavaslat második cikkelye ki­jelenti, hogy a köztársasági elnök tovább gya­korolja a hatalmat- E második cikkelyhez hi­vatalos kommentárt fűztek, amely kijelenti, hogy mivel a törvény a köztársasági elnök jo­gairól szó], a köztársaság államformáját a tör­vény tehát továbbra elismeri és változatlanul meghagyja. A törvényjavaslat 5. cikkelye a törvény időtartamát szabja meg. A feljogosító törvény megszavazásának esetén 1937 április elsejéig marad érvényben és kihirdetésének napján lép életbe. Helldorf Münchenbe kerül Berlin, március 21. Helldorf grófot, a berlini nemzeti szocialista rohamoszt.agok vezetőjét át­helyezték Münchenbe. Helyettesét, von Amimet Königebergbe helyezték át. A berlini roham- osztagok vezérévé Kari Ernst huszonkilenc éves nemzeti szocialista képviselőt nevezték ki­A birodalmi gyűlés a Kroll-operaban Potsdam, március 21. A német birodalom ujja* születésének nagy ünnepe délután két órakor véget ért Amikor a köztársasági elnök autója vissza indult Berlin felé és a képviselők is el­hagyták Potsdamot, a tömeg oszladozni kezdett A pályaudvarok környékén órákig óriási volt a tolongás. A vonatok jóformán percenként in­dultak, de igy is hosszú ideig tartott, aniig a négyszázezer embert elszállíthatták. A tömeg nagysága minden várakozást felül nmlt. A Ber­linbe vezető utakat auíóoszlopok töltik meg, úgyhogy a lovas rendőrség az országúton is csak nagy üggyel-bajjal tudta fenntartani a rendet. A képviselők fegyelmezetten és katonásan megvárták sárga autóbuszaikat és visszaindul­tak Berlinbe, ahol gyülekezési helyeiken vára­koztak a birodalmi gyűlés berlini megnyitására. A Kroll-operában a birodalmi gyűlés tulaj dón - képen! rnegnyltóülését pontosan délután öt óra­kor uyitotta meg Görlng elnök. A berlini lapok alig írnak másról, mint a nagy potsdami eseményről. A német nép újjá - születése nagy napjaként, ünnepük a délelőtti ceremóniát. ■mii folyt le és a külföldi újságírók váltig di csórták a rendelkezésűikre bocsátott hivatalim) kok előzékenységét. tett eleget az újságírók kívánságának. A bejá­ratnál rendes postahivatal működött. Az újság­írók munkája itt is példás rendben, zavartala­Hindenburg üdvözli 1 birodalmi gyűlést

Next

/
Oldalképek
Tartalom