Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-19 / 66. (3176.) szám

17 st 1333 március 19, vasárnap. 'K^GM-Mao^ARHIRLAP A PALE Vasárnapi divatlevél 'A' 'könnyelmű és kiezámithatatlan roulette- l Játék és a külsőnket állandóan • megváltoztató divat között sok a 'hasonlatosság. A roujette fehér kis csontgolyója szeszélyesen gurui a pi­ros-fekete táblán körbe-körbe, míg elfáradva, egyelőre ki nem számítható számon és színen megáll. Ugyanez az eset a divatnál is. Senki sem tudja elképzelni, nem is sejti el őre, .mii yen ujitásdneglepetéeek jöhetnek a következő, alig (kéthónapos szezonban, a kiszámíthatatlan Pá­tria milyen színárnyalatot, mintát és anyagot fog:újra előhozni és favorizálni?' Néha a.szök- tnyaréez az, amely ■— a díszítés és komplikál­tabb szabás szempontjából — az előtérbe ke­rül. Ez természetesen nem zárja ki az eshetősé­get, hogy két-három hónap múlva ne pont a derékon fölüli részt, vagy az ujjakat, esetleg a nyakkivágást variálják! Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a tavaszi ruhák nagy. általános­ságban egészen egyszerűek és simák, az ötle­tek javarésze a vállaltra összpontosul. A ruhákon látható vállszélesitő tendencia már jő egy éves múltra tekinthet vissza. Eleinte azzal - a célzattal kezdték, hogy a-természetes­nél szélesebb vállak révén a csipővonal és a derék keskenyebbnek lássék. Annakidején leg­először ,a bővebbre szabott á la férfizakkók, vattával kitömött vállakkal kísérleteztek. De rövid icjőn belül fölfedezték, hogy ez a megol­dás nőknek mégis csak előnytelen, nehézkessé teszi a ruhát és sehogysem egyeztethető össze a divat-horizonton föltűnni készülő empire- irányzattal. Azért az ehhez jobban hozzáillő hú­zott ujjakkal folytatták a vállak mesterséges ■ütőn való szélesítésének a kísérletét. Mint a példa megmutatta-, ez jobban bevált s ily mó­don bekövetkezett a csoda, amely az utóbbi évek divattörténelmében alig adódott elő: tel­jes egy évig viseltük — sőt részben viseljük is —- az empire húzott ujjakat, a kis epauletteket-, a sokrészes biedermeyer körpellenneket és nagymamáink sonka-ujjának szolidabb változa­tát! S mindezt azért, hogy keskeny vállainkat a föhtjelzett csalafinta módon teherbíróbbak­nak tüntethessük föl. Tökintettél a puffos ujjak egyéves, megle­pően hosszú múltjára, általános népszerűségé­re, a párisi divatberkek diktátorai sürgősen va­lami uj megoldás ntán néztek, amely —■ akár az említett-jól bevált uj megoldásokhoz hason­lóan — szélesíti a vállakat-. A mostani tavaszi kollekciók összeálliitásáig meg is találták az utódot, nekik, a diktátoroknak nincs lehetetlen. A „lehetetlen14 csak a ma már alig vásárlóképes női alattvalóknál, kezdődik, de itt aztán igazán! Hogy a detronizált puffos ujj utódja beválik-e olyan mértékben, mint az elődje,'ez egyelőre ■ rajait kérdés.' - ■ ­Ezek szerint ma az az újdonság, hogy húzott ttjjak helyett nagy ragián válluakat főágunk -vi­selni, amelyek- csak ab könyöknél '■■'bővülnek'', vagy a fönt 8—TŐ centiméteres egészen'szűk felső ujjhoz dolgozott: hajtókával beszűkített 'bő ujjakat. Ebből kivehető, hogy a tavaszi" divat tendenciája a változatosság kedvéért a vállak kihangsulyozása, azaz a vállak gömbölyű vona- ' Iát nem takarják el húzásokkal és epaulettek- kel, hanem a lehetőség szerint' a maga termé­szetes lágyságában kidomborítják. ' A húzások és fodrok, vagy piék és idegen- anyagú díszek csak a váll hajlásától 8—10 centiméternyire alkalmaztatnak. Ezáltal az uj­jak és a vállak szabása kompi ik álód ik és az egyszerű sima ruhák uj jellegűek lesznek. Eltekintve a most letárgyalt váltaktól és uj- szabásu üjjaktó'l, a tavaszi divatnak vannak kényelmes szeszélyei is. Ilyen például a paletó. Nem rendelkezik ugyan évszázadra visszatekin­tő múlttal, mint- az empireruhák —hiszen ,raz 1900-as évek elején anyáink viselték —, de mert valóban annyira leegyszerűsített változat­ban elevenítették föl újra, hogy még a kis házi- varrónőink is könnyen elkészíthetik, örömmel üdvözöljük föltámadását. "T •; : •■-. y ” Háromnegyedes a hosszuk, válluk bő és de­rékvonal nincs rajtuk. Zsákszerűén egyenes a szabásuk. Gallér nélkül dolgozotlak. Az ujjak szintén bővek s legtöbbször szintén csak há­romnegyedes hosszúságúak. Ez az 1933-as ta­vasz paletója. Bő-egyenes, minden díszt nélkü­lözően egyszerű! Legtöbbször elől nyitva vise­lik, különben elől két gombbal zárják. A paletók anyaga lehet szövet, posztó, sőt bársony is. Tetszés szerint. Később a creppek és vásznak következnek. Mintás, vagy sima voltuk mindig attól függ, hogy az alattuk vi­selt ruha milyen. Ha az mintás, úgy a paletó föltétlenül sima, és fordítva: ha sima anyagból készül, úgy az ujja és a rojtosvégü sál mintás kiihajtóju. A pepita és tarka sottisch anyaguaknál ked­velt disz úgy a nyak körül, mint az ujjaknál a három sima csíkból fonott copf. Igen, copf, csak most, mint nyakdiszt, a vállukon s man- zsetta helyett viseljük úgy a paletókon, mint a szövetruhákon is. Kedvelt összeállítások • közül ismertetek pá­rat: drapp ruhához piros alapon drappal és bar­nával mintázott sottisch paletó, ugyanilyen anyagból készült táskával és fezszerüen magas- tetejű kalappal. Kék-fehér pepiták ock ás szövet- gubához szürke paletó, fehér-kék kockás kihaj­tókkal. Zöld-pepita barnával. Sárgához sárga­fekete skótkockásat adnak. Szóval a fe'sőujjra csúszott vállsjólesitő gar­nitúrák és paletókon kívül pepita -és sottiseh- kóokáe a bullám, amely összecsap a tavasszal fejünk és szegény zsebünk fölött! Radványl Magda, A világ összes huszáregyenruhái magyar eredetűek Miss Enid Hudson, a hírei angol utazónő élénk kapcsolatot akar teremteni a magyar és angol ifjúság között - Érdekes megfigyelések a kétezerháromszáz kaszt birodalmából - „Blow to Gandhi" Budapest, március. — Budapest vendég- marasztaló város. Három napra jöttéim ide és most már több hete itt lakóm. Szinte ott­hon érzem mag araiait és mindem nap uj meg­lepetést, uj érdekességet jelent számomra. Szimpalii'kus, szőke, angol hölgy mondja ezeket a h izéig 5 szarvakat a belváros egyik előkelő penziójában. Miias Enid Hudson, a neves angol utazónő márr hetek éta Magyar- országon tartózkodik. Fényképezőgépével' és jegyzőkönyvével felszerelve bejárta úgyszól­ván az egész világot. Riportjai, cikksorozatai, etnográfiái tanraíjm anyai a legelők előbb angol és amerikai napilapok ée revük hasábjaira jelennek meg. Barátaim sokat beszéltek Magyarország­ról és én igazat -adok nekik. Vara valami en­nek a városnak és ennek az országnak a le­vegőjében, mi megfogja az ember. szivét. - Cél­talanul jöttem ide és most már 'fülig bemme vagyok a munkáiban. íróasztalán jegyzetek, könyvek és fényké­pek garmadája fekszik. Gondosan egymás mellé rakott középkori metszetek, képek, kosztümrajzok, fotográfiák sorozatára mutat. — A világ összes hadseregének huszár- egyenruhái magyar eredetűek, — mutat a fényképekre. Az angol hadsereg egyenruhái meglepően hasonlítanak a magyar huszár díszruhájára. Elmondja, hogy végngfbuvárkodta a magyar huszárság történetére vonatkozó összes ada­tokat Rendkívül érdekes feljegyzésekre ta­lált; ismeretlen vonatkozások egész tömegé­re, amelyeket részletesen, feldolgozott. Az egyik előkelő angol folyóirat már megálla­podást is' kötött az adutok közlésére. Eze­ket az adatokat az-otnban nem hajlandó egye­lőre elárulni: — Még nem vagyok kész a miunkával,' — mondáa mosolyogva — és addig nem beszél­hetek. De biztoeitom, hogy *0k olyan dol­got találtam, amelyek, ánt hiszem, a magya­roknak is meglepetésül fognak szolgáin!. Miss Enid Hudson rövid idő _'alatt* lelkes barátja lett a magyaroknak. Beutazta Szí# venszkóf. ás. A törők hódoltság emlékeit ta­nulmányozta s erről hosszabb, tanulmányt szándékozik írni. Ugyancsak ilyen célból jár­ja a halálra!lélt Tabánt. Minden házat le­fényképezett •• Hallatlanul érdekes dolgok ezek, — mondja. — Itt gazdag tér van a történelmi és etnográfiai kutatások számára/ Gandhit sok helyen nem is ismerik Indiában vam/miliió kitaszítottat, de — Gandhi nél­kül. Hogy mennyire elveszett Gandhi tekin­télye, az kitűnik az újságokból. Egy kalkuttai hindu lapot mutat, amely­ben a következő cimü cikk foglalkozik Gand­hival: Blow ti Gandhi. Ez annyit jelent, hogy: Egy fejbeütés Gandhinak. Ma már a reálpolitikusok fantasztának tekintik és je­lenleg békesség uralkodik Indiában. Az an­gol uralom megingathatatlan és nem tud ellene tenni még a bolsevizmus 'propagandája sem. Indiában a nő még mindig nincs felszabadítva Miss Enid Hudson sokat foglalkozott a nők érdessel is. Sevilla, március. Juan Belmonüe, Spanyolország legnépszerűbb tőr­re rója., ma már elérkezett a mitologikus alakok népszerűségéhez. Spanyolországgal kapcsolatban minden embernek először a bilkaviiadal jut eszébe, ezt a láványos népünnepélyt tartják a legjellem­zőbben spanyol dolognak, bár a történettudomány kimutatta, hogy a bikaviatal épp oly kevéssé ősi spanyol játék, mint a paprika csmagyar fűszer. Mindkettő alig százötven évre tekint vissza. Az ide­geneket azonban ez a festői és szenvedélyes sport kapja meg legelőször és Juan Beim öntenek ma már valóságos irodalma van. német, francia, és angol nyelven, Glaude Farrére, a népszerű francia re­gényíró ugyanoly szenvedélyes érdeklődéssel fog­lalkozott vele, mint Érmest Hemlgway, az uj ame­rikai Byron. Az utóbbi megírta a bikaviadal eszté­tikáját és gyakorlati tankönyvét a Halál délután cimü füvében. Beimonte csakugyan egyike a leg­érdekesebb .lélektani problémáknak. A lehető leg- békéVöbb' ténrri'észetü' ember, semmi hájlamia nincs az atléti'kns testi mutatványok'iránt,’ felszeg, rosez- lábu.és olyan nyugodt és szelíd, mint egy szám- tiszt:'Negyven év körüli, középtermetű férfi, sze­mei mélázók, - kifejezéstelenek, nem vesznek részt a száj nevetésében. ­A pályafutásáról beszél. A bika viadalnak Ugyan­úgy megvan a maga szezónja, mint a színháznak. A szezon áprilistól novemberig tart. Minden vasár­nap van bikaviadal, mégpedig a színházakhoz ha­sonlóan délutáni és esti „előadás44. Azonkívül van­nak soronkávüll bika viadalok is. Juan Beknonte né­mi gondolkodás után kijelenti, hogy élete folyamán körülbelül háromezer bikát terített le, részben Spa­| — A nőiket, Kina és India kivételével, csak-; | nem mindenütt feszabaditottálk. De bátran mondhatom, a felszabad!tásíbain nincs sok köszönet. A keleti nő hagyományai, neve­lése, környezete a nyugati nő szabadságával' megtoldva, sók helyen furcsa helyzetet eredményezett. Különösen Japánra vonatkcn zik ez. Indiában egészen más a helyzet. Ott nincs nőkérdés. A nő helyzetéit még ma is kasztja szabja meg. A mohamedán hindu felesége nem mutatkozhatik a nyilvánosság előtt. Azok a magasramgu hindu hölgyeit, akik külföldön utazgatnak és nyilvános he­lyeiken mutatkoznak, Indiába visszatérve is­mét elzárkóznak. Társadalmi élet nincs. Rej­telem, hogy mivel tötik el napjaikat. A kö­zéposztályban, ha kissé lazábban is, de ugyanaz a helyzet. Van néhány kivétel a 1 nagyvárosokban, azonban az igazi hindu le- ' nézi a nőket, akik európaiasan élnek. Az egyszerű falusi népnél a nő nincs elzárva, Éppen olyan életet él, mint az európai pa­raszt asszony. Indiában nincs nő® mozgat outi és az okos hinduk nem is akarják, hogy le gyen. —- Egyébként minden állam külön világ. Egyikből a másikba nem terjed semrani és itt t van India békéjének (kulcsa, P. L_ ka felé. Ha az ember pontosan betartja ezt a sza­bályt, játszva végezhet veié. Itt van azután a ma- gas iskola-. A legtöbb torrero a bika tempójához alkalmazkodik, én magam diktálom a tempót. Azt hiszem, az utóbbi időben senki se közelítette meg jobban a bikát, mint ém — A bika nemes állat, de harc közben nein érünk rá részvétet érezni iránta. Mert a corrida: harc, — ha nem én ölöm meg az ellenfelet, az öl meg engem. De van a corridánalc művészi oldala is; az ember m/un/ka közben haragot és hálát, bosszúságot és mámort éTez. Ha a bika nem áll a helyzet magaslatán, ha rosszul védekezik, ha nem ad módot rá, hogy érdekes- és művészi helyzeteket teremtsünk, akkor ellenséget látunk benne ée ha­ragszunk rá. De ha a bika bátor, büszke és be­csületes, akkor.., — Akkor? «** Akkor szerétjük A bikát, akkor olyan ez a hatalmas állat, mint egy mulier que se quere. mint egy ‘ezép asszony. Belmónte az emlékeiben keresgél: — 1916-ban Madridban két híres tonrero-vetély­társam volt, mind a kettőnek erős klikkje. Egy délután két bikával kellett megküzdenem. Úgy, mint a színész, ha kimerítő szerepet játszik, taka­rékoskodtam az ©rőimimeíl: csak úgy féüvállróö. bántam el a bikával. Miikor másodszor kimentem, a közönség irtózatos lármával fogadott. Azt kiál­totta felém: ccfoardie, tumibon, ami gyáva fickót jelent és legnagyobb sértés Spanyolországban. Én nagyon megerőltettem magamat, egyik bravúrt a másik után követtem el, olyan figuráim veitek, mint soha ezelőtt és azóta is csak ritkán. Mikor kiké­Aki háromezer bikát terített le életében Juan Belmónte, a corrida művésze Miss Enid Hudson azonban hosszra éveiket töltött a távol Keletem is, főképpen Indiá­ban, ahol a társadalmi mozgalmakat kísér­te figyelemmel: ‘ ■ — India az utolsó busz esztendő alatt szé­dületes fejlődésnek indult, — mondja. — Az angolok rendet és civilizációt ■ teremtettek. Százhatvanezer elemi iskolát, hétezer kö­zépiskolát, s hét egyetemet létesítettek. Meg­szüntették a belső háborúkat és nyugalmat biztosítottak a fejlődésnek. A Gandhinféle mozgalomról érdekes meg­állapításai vannak. . • Viktória királyné megígérte Indiának, az önkormányzatot. Ez köztud’atban élt és az angolok sem feledkeztek meg erről.- Már most is egyre több vezetőállást engedtek át a bennszülötteknek. De persze, a fejlődés még nem érte el azt a fokot, hogy önmaguk intézhessék' sorsukat. Ha Anglia ma kivo­nul, India az anarchia martaléka' lesz. — Gandhi — folytatja — nem olyan jelen­tős személyiség Indiában,. minjt azt az euró­pai közvélemény hiszi. Sok helyen nem is tudják róla, hogy kicsoda. Aránylag kis te­rületen van csak hatása, főleg a városi la­kosság körében. Hatvanmillió kitaszított sorsa Gandhi ugyanis reformálni akarja a kaszt­rendszert. ebbe pedig nem nagyon .egyezhet bélé az indiai közvélemény. Kétezerhárom- száz kaszt uralkodik má Indiában és a bo­nyolult rendszernek hatvanmillió kitaszított­ja van, a tisztátalan páriák kasztja. Európá­ban azt hiszik, hogy értük harcol Gandhi, pedig azok már elfordultak tőle. A páriák vezére, Ambedekar dr. gyakorlati ember és ki jelentette, hogy emanoipálni fogják a hat nyolországban, részben Déiameiriikában. Megkérdez­zük tőle, mi volt élete legizgalmasabb pillanata. — Bilbaoban volt, — feleli tűnődve, — tizenhá­rom évvel ezelőtt. A bikáról az óvatlan közönség azt hiszi, minid egyformán vad. Pedig óriási különb­ségek vannak köztük. Ez a tizenhárom év előtti bika minden képzeletet feiiikniulóan vad volt, a közönség meg vérszomjas és bikaviadalban nem ismer tréfát. Ráadásul akkor még nagyon becsvá­gyó voltam, elegánsan, színpadias gesztusokkal dolgoztam. Be akartam mutatni egy fordulatot, amit rodillas-nak neveznek és ami abból áll, hogy az ember letérdel a bika előtt, minbta szép nő volna. Erre a figurára csak akkor kerülhet sor, amikor a bika már nagyon fáradt. A torrero ezt a bika szemén látja. Alighogy térdet hajtottam, ész­revettem, hogy a bika egyáltalán nem fáradt; te­kintete élénk és fenyegető. Rettenetes pillanat volt. Ha térdenállva maradok, időt hagyok a bikának, hogy kényelmesen kipihenhesse magát és erőt gyűjtsön. Ha felkelek, kiteszem magamat a bika szarvának és feltétlenül elpusztulok. — De hát el kellett 'határoznom magamat; min­den pillanat drága volt. Minden erőmet megfe­szítve egy ugrással talpra álltaim, testemet, arneny- ny.ire lehet hátravetettem, hogy a bika fel ne nyár­salja a hasamat. De a bika is gyors volt, rámve­tette magát, felkapott, mint a szahnaszálat és messzire elhajított. ' — Semmi fájdalmat nem éreztem. Csak a fél­lábam érzéketlen volt és valami meleg folyadék csörgött a bőrömre. A bika szarva felhasitotta a combomat; aránylag olcsón megúsztam. — Hát a tömeg miit szólt a dologhoz? " *— A tömeg mifelénk nem szentimentális; üvöl­tött, fütyült, toporzékolt. Igaza volt, mert hibát követtem el, figyelembe kellett volna vennem- a bika tekintetét. A bika a legoktalanabb állat a vi­lágon, nekkigrik mindennek a világon, embernek, lónak, levegőben szálló papírrongynak. De azt ha- lálos biztonsággal érzi, miikor a torrero nem bir vele. Torreronak lenni művészet, amelynek sok titka van: a ’"i'mehezebb a piroskendőt — a mu- lelát —- mindig azonos távolságiból lobogtatni * biri szltettem a bikát, két tenyér nem verődött össze. Harmincezer ember ült az arénában. Tudtam, hogy remekül dolgoztam. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Egyszerre csak látom, hogy a tömeg áttöri a korlátot, az.emberek százai1 felém rohannak kitárt karokkal. Nem tudtak szólni, annyira meg voltak indulva. Aztán kitört a taps, olyan tapsvihar volt, majdnem belesiketültem. Az emberek nem tudták, milyen gesztusokkal, milyen szavakkal tegyék jóvá az előbbi durvaságokat.. — Sok levelet kaptam életemben, majdnem mi­diét elhánytam. Csak Oharlie Chaplin leveleit őriz­tem meg. Sokat leveleztünk két évvel ezelőtt, Chaplin akkor arra gondolt, hogy torreádor-filmet ké&zit a Cirkusz modorában. Juan BeLmonte komoran néz maga elé. 8000 bi­kát terített le életében. Az élet már nem sok újat tartogathat számára. Meghívó A Kassai Sport Club évi rendes közgyűlését 1933. március hó 26-án (vasárnap) délelőtt 11 órai kezdettel tartja meg Kassán a Keresztény Társa­dalmi Kör nagytermében (Fő-ucca 12. sz.) az alábbi tárgysorozattal: . 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 8. Pénz­tári jeelntés. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Fel­mentvény megadása, afeletti határozat-tétel. 6. Jövő évi költségvetés tárgyalása. 7. A közgyűlést lég alább három nappal megelőzőleg az elnökségnél bejelentett indítványok tárgyalása. 8. A választ­mányi határozatok ellen 14 napon belül beadott fellebbezések tárgyalása. 9. A választmány és számvizsgálók megválasztása. 10, A tisztikar ée választmány megválasztása. Amennyibe® a‘közgyűlés fenti időben határozat képtelen, úgy egy fél órával későbben a közgyű­lés a fenti tárgysorozatban a megjelentek számára való tekintet nélkül fog határozni. Kassa, 1983 március 16-án A* elnökség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom