Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-19 / 66. (3176.) szám

1033 március 19, vasárnap.

5

^RX<MvA\AG^AR-H1KLAR

nBHBBBOnBSBMminMBIKIBai

Véres összeütközés Egerben

német szociáldemokraták és német nemzeti szocialisták között

A népgyülésehet betiltotta a rendőrség — Több sebesült

Éger, március 18- A német nemzeti szocialista párt tegnap este Égerben választási népgyülésf tartott, .'amelyen Jung képviselőnek beszélnie kellett volna. Ez alkalommal súlyos összetűzésre került a sor német nemzeti szocialisták és német szociáldemokraták, valamint kommunisták között, úgy hogy az állam.rendőrség a népgyülés megnyitását

sem engedélyezte. Erre a nemzeti szocialisták a Mayer-kertben rendeztek népgyüléist, mig a szociáldemokraták a népháabam gyülekeztek össze.

A két rögtönzött népgyülés után még ugyanaznap este és egész éjszaka többiz- ’ ben összeütköztek a politikai ellenfelek.

Több személy súlyosabban és könnyebben megsebesült.

j ágy építési munkást két késszurással az égeri kórházba szállítottak. Az államrendőr- ség a tegnapi eseményekre való tekimteititel a szociáldemokratáknak mai • tervezett fáklyás menetét is betiltotta.

EB

Meghalt Luigi Amadeo abruzzoi herceg, az olasz király unokafivére, a híres földrajzi felfedező és hegymászó

Peru is székit a népszövetséggel

Gént, március 18. A népszövetségi tanács ma elfogadta a hármas bizottság jelentését a Peru és Kolumbia között kiütött konfliktus ügyében. A jelentés azt javasolja, hogy a perui csapatok ürítsék ki az elfoglalt területet és azután a két állam kezdje meg diplomáciai tanácskozásait. A tanács ülése rendkívül izgalmas lefolyású volt. Peru képviselője többizben meggátolta a jelentés fölolvasását s egyébként is tiltakozott a kolumbiai delegátus beszéde ellen. A tizenhárom tanácstag (Japán nem szerepel többé a tanácsban) elfogadta a hármas bizottság jelentését. Az eredményt Peru delegátusa nem vette tudomásul, izgatottan tiltakozott és tüntetőén elhagyta a tanácsterme.

Német ösiÉár — araeriiai slíllamistkár

Newyork, március 18. A New-York Times értesülése szerint Rooseveli James Warbur- got, Paul Warburg bankár fiát alállamtitkárrá nevezi ki. Warburg 36 éves és Németországban született.. Anyanyelve német. A fiatal bankár Roosevelt jó barátja és Woodin! államtitkár hosszuéves munkatársa a Bank otf Manhattan vezetésében.

Mogadisu (Olasz-Szomáli föld), március 18. j Ma meghalt Abruzzo hercege. Az olasz tenge. t részét és tudományos élet egyik legértékesebb tagját veszítette el benne.

Luigi Amadeo ábrázzál herceg 1873-bau született Madridiban. Aosta hercegének, Ama- deonak volt a fia, aki Umberio olasz királynak volt a fivére. Luigi Amadeo herceg az olasz haditengerészet kötelékébe lépett, azonban nevét főleg azok az eredmények tették világhíressé- amely éket mint földrajzi felfedező és mint turista ért el. 1897-ben volt az első nagysikerű vállalkozása, amikor elsőnek mászta meg az aiaskai Mont St. Emiast. Két évvel később résztvett egy északsarki expedíción, de vissza kellett maradnia a Stella Maré nevű expediciós anyahajon, mig Cagni kapitány néhány kísérőjével egészen az északi szélesség 86. ■■sokáig hatolt előre s ezzel a sarki kutatásban rekordott állított fel. 1906-ban az a'bruzzói líeroeg a keletaírikai hegyvidékek kutatásával kezdett foglalkozni s ez alkalommal megmászta a híres Ruvenzori-csuesot és végig kutatta az egész hegymasszivuniot. 1909-ben az ázsiai Karakóim m-hegy vidék tanulmányozását tűzte ki feladatául s a ,K 2“ néven ismert csúcs megmászásával ért el magassági rekordot.

A líbiai háború idején katonai szolgálatot teljesített s az adriai olasz tengerészeti erők főparancsnoka volt. Több győzelmes csatát vivott a török haderőkkel. A világháborúban az olasz .flotta főparancsnokává nevezték ki s többször angol és francia hadihajók is parancsnoksága alatt állottak. 1927-ben a Thaon di Revei admirálissal kerekedett diferenciái miatt, lemondott a főparancsnokságról és nyugdíjba vonult. Később résztvett az olasz Szórnál i föld gyarmatositására vonatkozó tervezet kidolgozásában. Általánosan ismert nagy könyvei a Mount St. Éliás és a Ruvenzori megmászásáról szólnak.

Verseny a holdvilággal

Irta: KRÚDY GYULA

r.

És a lélekharanggá*

A Rácvárosban, Budának ama régi városrészében, ahol álmot, ábrándot, lehetetlen tervet, Thornas Alva Edisonéhoz hasonló életpálya megválasztását vették célba a férfiak (mikor a városrész haldoklani kezdett), mig a nők, Istennek tabáni báránykái még mindig megelégedtek a mindennapi tennivalókai, igy, az ebéd- és vacsora-főzés elmúló gondjaival, a holdjárás okozta változások és a nyomukban járó epegörcsök megszűnésével, — tehát a Rácvárosban, az elmúlt években némelyek versenyre keltek az időjárással, a Nappal és a Holddal, szépidővel és légköri bonyodalmakkal. amikor minden körülmények között egyetlen házban ütötték fel tanyájukat, még pedig Leopold földszintes házában, Szarvastér numero X alatt.

Leopold háza éppen olyan kisterjedelmű volt, mint akár a szomszéd házikók; sietségében az ember az ablakot is kinyithatta az ajtó helyett, hogy sürgős tennivalóit azonnal elvégezhesse, az uccaseprő helyén volt, de normális körülmények között Leopold kis terjedelmű házában (ahová nem fért volna be egy valódi korpulens, meghízott ember, már csak az ajtó szükreszabottságánál fogva se) többnyire szívügyekről és egyéb lelki nyavalyákról beszélgettek a házban megforduló vendégek. Megnézték a kétszáz esztendős falakat és a százéves pádimentumot:

— Martinovics és társai jártak itt, amig fiatalok voltak! — mondták egyrészről.

(Tudniillik nem messzire esik a ház az emléktáblával is megjelölt háztól, ahol hajdanában Martinovics apát ur lakott, akinek levágott fejét azóta hiába keresik a Vérmező gyepe alatt.

— Bizonyosan forradalmi eszméket hirdetett — felelné Leopold, aki nem sok megin- dulbsággal gondolkozott a régi dolgokról; inkább a jelenidő érdekelte.)

— .Tárj itt egy hölgy is. Lenkének hívták, mint a bor .'/mezőt vagy a rossz német regényt. De kis lábának nyomát még ma is lát ,

ni a pádimentumon! — szólt egy hosszúbaju úriember és fakó arcával a föld felé nézde- lődött.

(— Ez a mélyedés Bikis ur lábának nyoma, aki itt tíz emberrel verekedett egymagáiban s egyetlen lépést sem hátrált. Csak a székeket és asztalokat cserélgette, amelyeket támadói fején száj jeltörd ösött — felelt Leopold.)

— Tehát Lenke nem járt ezen a helyen? — kérdezte az előbbi úriember.

— Lehetséges, de emlékben nem maradt utána még egy zsebkendő sem — felelt Leopold, miután a tabáni városrész lebontása, igy saját házának lerombolása után következő éveket amugvis Gyöngyösön akarta tölteni, azon a Gyöngyösön, ahonnan a bort vette, amelyet kimért; azon a Gyöngyösön, ahol házakat vásárolt, hogy öregségére egyik házból a másikba sétálgathasson, megtudandó: fizetnek-e lakói; azon a Gyöngyösön, ahonnan gyermekkorában elvándorolt, hogy az élettel megismerkedjen. S. végül kocsmáros lett a Szarvas-téren.

— És most már a kocsmárosságnak örökre vége lesz, a kis házat lebontják, a vendégeket másfelé igazítják. De mi lesz a pincében rekedt borral? — folytatta, az érdeklődést az előbbi úriember. — Azt is Gyöngyösre viszi, Leopold?

(— Dunába nem hordunk vizet, vau Gyöngyösön elég bor. Kivernék azt az embert, aki a mai világban idegenből- hozna Gyöngyösre bort. A bornak itt kell elfogyni — mond Leopold. — Még pedig addig kell elfogyni, mig a lélekharang szól, amig ez a haldoklás tart, amíg mozgunk. Mert ahogy a harang elhallgat, beáll a halál, a házat boa^ani kezdik. Akkor aztán igazán a Dunába ereszthetjük a bort.)

Ilyenfgrmán kezdődött meg az a különös versein- a borral a lélekharanggal...

II.

És a holdvilággal

mert őkelme is beleavatkozott a dologba, amelyről a tabáni krónika még a következőt mondja:

A hold mind későbben kelt ebben az időben, mint akár a vénülő korhely, aki nem bírja már a mindigvaló éjszakázást. Igaz. hogy böjt is, farsangutáni bojt is ráköszöntött a világra, a holdra, a nagy fényes, világító' hold- tányérra nem volt olyan nagy szükség a városban, miután mind kevesebben jártak éjszaka, de azért őkelme kibújhatott volna az ódon torony és a vén háztető mögül előbb is, mint este kilenc vagy féltiz órakor, különösen azoknak a kedvéért, akik régi szokás szerint a hold útmutatása mellett szeretnek a kocsmába eltalálni. Mert mindig lesznek emberek, akik az Ujholdat szeretik megünnepelni, változást várván szomorú sorsukban, erszényük megteltét remélvén: szorgalmasabban hajtogatják a borosedényeket, mint egyébkor. Miért kell ezeknek az embereknek este kilenc és tiz óráig várakozni, mig égi cimborájukat megpillantják a Holdvilág-utcában, vagy a Kacsa-utcában, vagy a Szarvas-téren?

No, de végre megjött a hold és akkor eszükbe jutott a tabániaknak, miféle teendő is Várakozik rájuk igazában. Leopold borát kell meginni, mert kitelik a vén kocsmárostól,

IGYUNK KASSAI SÖRT I

12° MUMUS

GVARTJA: H-OMAN

1 BAUERNEBLesFIAr.t.KOSICE j

í___________________________________. ti

Ont védi

a dátum-bélyegző

A dátum, mely minden Vitello-koc- kán rajta van, megmutatja, meddig használható a Viiello. Ügyeljen tehát a dátum-bélyegzőre, mely jó bevásárlásának csalhatatlan jele.

WiTELLO

CSEMEGE-MARGARIN

Változás @ kassai zsidó hitközség vezetésében

Kassa, március 18. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai autonóm izr. hitközség csütörtökön este közgyűlést tartott, amelyen különféle javaslatok hangzottak el a hitközség további működését illetően. Ezekkel a javaslatokkal a hitközség mostani vezetősége nem azonosította magát és amikor a közgyűlés e javaslatokat mégis megszavazta, Herz Ignác dr. hitközségi elnök, Kolos Ákos dr. iskolaszéki elnök és Lusztig Náthán pénzügyi elöljáró bejelentették lemondásukat azzal az indokolással, liogv az elfogadott határozatok alapján nem vállalhatnak felelősséget a hitközség további munkájáért. A hitközség ma este vezetőségi ülést tart, amelyen meg fogják beszélni a további teendőket és minden valószínűség szerint uj választások kiírására kerül sor. Munkatársunk beszélt Herz Ignác dr.-ral, a hitközség lemondott elnökével, aki kijelentette, hogy lemondása visszavonhatatlan és teljesén vissza akar vonulni a hitközség vezetésétől. A zsidó hitközség három vezető személyiségének lemondása városszerte nagy feltűnést keltett

hogy a Dunába ereszti.

(—- Csak nem ment él az esze? — kérde-zte a hosszuhaju ember.)

— Bizony, elmegy az esze még különb embernek is, mikor a házát bontani kezdik a feje fölött — felelt Leopold, — Törvénytisztelő ember voltam egész életemben, tudom a törvényt a kocsmai hitelezés tilosságáról, de most szembeszállók a törvénnyel. Igyon hitelbe az is, akinek nincs pénze.

így Leopold, és nézte a borát, hogy beleizzadt ősz feje, kivörösödött a homloka, b'ele- görnyedt a válla a boroshordók csapolásába.

No, de a hordók is dolgoztak a pincében, meg kell adni, a hordók is kitettek magukért, amikor hősiesen adták akár üveglopón, akár csapon át a belső tartalmukat, mint a vértanuk a vérüket, azaz üres hordókká válnak, amelyeket valamely sarokba guritanak.

Hát a vendégek, akik a holdvilággal (sőt a bátrabbak már a sötétségben, holdkelte előtt) megérkeztek?

Bikis, aki egymagában annyi széket tört össze életében, hogy egy kőskölteményben se fordul elő annyi viadal? Lenke, a kocsmaköd- ben megjelenő örök női ideál, aki a korhelyek szivére és homlokára teszi a hüs tenyerét, hozományt. és gyengédséget ígér a legvénebb kódhelyeknek is, akik már régen tudják, hogy jó asszonyok is .vannak a világon? A hosszu- haju ember, aki mindig csak bort ivott, de mindenhez hozzászólott, mert azt hitté, hogy ő a legokosabb ember? És a fővendég: -az Uj- hofd, amely a rácok tornya mögül előbb csak dideregve, mintha mezítelen volna a hüs tavaszi -éjszakában, félénken, mintha idegen volna a városrészben, majd napról-.napra bátrabban, nekibuzdulva teltebben pillongatott be a Leopoldus kocsmájának ablakán?

Hogyan viselkedtek a vendégek a kocsmáros önfeláldozó magaviselte mellett?

A vendégek közül a harangozó, a lélekharang kezelője tett ki magáért, aki a tabáni haldoklás idejének megbosszuld>itá sára előbb egy. később két segédet — két fiút- — fogadott fel, akik a toronyban éjjel-nappal húzták a lélekharangot. A fiuk ezt a munkát passzióval végezték, de a toronyör. a harangozó, a sekrestyés, aki egész nap a kocsmában ült. n éh a f e lem el k e d e tt h e Ivéről:

— Átmegyek s egy-két pofont kiosztok kö- ~ettük mondta-, tán csak azért, hogy könv" e n lelkiismorotén.

(Mutató egy készülő regényből. 1933.) ,