Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-19 / 66. (3176.) szám
MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ara a korona XII. évf. 66. (3176) szám • VdScirSBS&B} 10 1933 március 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& H képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. 11, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA DEMOKRÁCIÁK VALSAGA Irta: TARJAM ODON Pleirae Cot, a Daladier-kormány légügyi minisztere és jelenlegi genrfi fő megbízottja, figyelemre méltó cikket jnt a Caliiers de la Révolution cimii folyóiratba. Pierre Cot Írásának érdekességét fokozza az a körülmény, Rogy egy alctiv miniszter nyiltszavn bírálata a mai parlamentarizmusról s hogy a cikk ' megjelenés.© óta eltelt néhány nap alatt több államban bekövetkezett, diktatúrákat előkészítő intézkedések fokozzák megállapításainak időszerűségét. Az említett politikus cikkének cime: „A parlamentarizmus elmúlt nagysága és jelenlegi szolgasága4'. A szerző megállapítja, hogy mindent reformálni kell, a közigazgatást, a törvényeket, az igazságszolgáltatást és a gazdasági kormányzatot. Mindenütt elévült törvények és jogszabályok uralkodnak, amelyek akadályozzák a szükséges mozgékonyságot. Felvéti Pierre Cot a kérdést, miképpen lehetne áz elkerülhetetlen, radikális reformokat megvalósítani? El lehetne-e várni a mai törvényhozásiéi, hogy a szükséges törvényeket megszavazza. Meggyőződve saját rendeltetésének fontosságától, amelynek a végrehajtó hatalom ellenőrzésében kellene kimerülnie, a nép akaratának ez a szuverén kifejezője még a törvényeket sem képes alaposan tanulmányozni. Még kevésbé alkalmas arra, hogy a szükséges mélyreható reformokat felismerje és megvalósítsa. Talán nem is veleszületett hibájánál fogva, hanem mert a fejlődés a törvényhozást egyre számosabb feladat megoldása elé állítja. Az élet ritmusa annyira megváltozott, hogy a különböző parlamentek ölvén év alatt összesen sem foglalkoztak annyit gazdasági kérdésekkel, mint napjainkban. De éppen ezért képtelenek a feladatokat megoldani. A közszolgálat arányai megváltoztak, a gazdasági liberalizmust megölte a kapitalizmus. A törvényhozásnak mindennel foglalkoznia kell, de semmivel sem tud alaposan foglalkozni és a viszonyok által megkövetelt gyors elhatározással cselekedni. A külügyek ellenőrzésére a törvényhozás alkalmatlan. A külügyminiszterek évente i egy-kétszer beszámolót tartanak a banalitás-' sál határos diszkrécióval, mely gyakran csupán a gondolatszegénység kifejezője. S ha megcsináljuk a törvényhozás évi mérlegét, megállapíthatjuk, hogy az ülések kilenctized része gazdasági és külpolitikai tárgyakkal foglalkoztatja a parlamenteket, de oly módon, hogy egy óra alatt el lehetne végezni. azt, amihez a mai rendszer mellett tízszer annyi idő szükséges. Pierre Cot végső következtetése, hogy a parlamentarizmus nem volt egyedül hibás, de a fejlődés túlnőtt rajta. Mai formájában nem vállalhatja a felelősséget, mert képtelen a törvényhozást a mozgalmasabb élethez idomítani és gyorsan és jól dolgozni. Elég az utóbbi hét eseményei felett szemlét tartanunk, hogy a francia államférfi meg- állapi fásainak helyességéről meggyőződjünk. Hogy az olasz sajtó nagy örömmel ismerteti az idézett cikk tartalmát, az csak természetes, mert benne a fasiszta gondolat terjedését látja. A turini La Stampa kivonatot közöl Pierre Cot cikkéből, a Corriere della Sera kimerítően ismerteti Sir 0 Mcsleynek a Sunday Chronicle-ban megjelent fejtegetéseit, melyek „Mi menti meg a világot? A fasizmus44 cím alatt láttak napvilágot. A három eddigi diktatúrához a múlt napokban újabbak csatlakoztak. Oroszország, Olaszország és Törökország'után a német nép irta alá a demokratikus törvényhozás halálos Ítéletét, amikor Hitlert a nyeregbe segítette. Az Egyesült Államokban az amugyis rendkívüli hatalommal felruházott köztársasági elnök hatáskörének bővítését szinte percek alatt szavazta meg a törvényhozás s ha itt nincs is diktatúráról szó, az intézkedés bizonyára azért történt, mert felismerték, hogy rendkívüli időkben, rendkívüli feladatok megoldása gyors elhatározást és cselekvést igényel, amelyre a nehézkes törvényhozó apparátus képtelen. A lengyel kormány sem akar a többiek : mögött elmaradni s éppen most foglalkoztatja a sejmet egy törvényjavaslattal, amely a köztársasági elnököt bizonyos esetekben feljogosítja a rend eletekkel való kormányzásra. Ausztriában a vasutas sztrájk feletti vita jutatta a Dőlifuss-'korarányt abba a nem várt szerencsés helyzetbe, hogy a Reichsrat elnök- ■ségénok meggondolatlan lemondása után bevezethette a fízükségrendelelekkel való 'kormányzást, jelezve egyszersmind a törvényhozásnak érdekképviseleti, vagyis fasiszta alapon való átszervezését. Ha a sort a Görögországban szinte ciklikusan megismétlődő tábornoki diktatúrával 'kiegészítjük, az eredmény egy hétre éppen elegendő. Pierre Gotnak igaza van. A rendkívüli viszonyok, a megoldandó feladatok meg nem szokott méretei és a cselekvés lassúsága tárták fel azokban az országokban a demokratikus törvényhozás hibáit, melyek tradíciók nélkül vették át a nyugati intézményeket. A gyakorlat a tögbangosabban hirdetett, a legszebb szóvirágokkal alátámasztott elméletekre cáfolt rá. Beigazolódott, hogy válságos időkben ne,m feltétlenül válik be Középvagy Keleten répában az, amit Angliában az évszázados fejlődés, de mindenek felett a magasabb népmüvelíség és politikai iskolázottság kitermelt. Hetven esztendeje, hogy Bismarck ifjúkori barátjához, Motley amerikai. történetíróhoz az 1863-íkii porosz országgyűlésről, — melynek tagjait előbb ostobáknak nevezte — a következőket irta: „Az embereik, egyenként elég okosat többnyire tanultak és átlagos német egyetemi képzettséggel bírnak. Ha testű let ideg lépnek fel', gyerekesek; tömegben korlátoltak, egyenként értelmesek." Az általános titkos választójognak a bevezetése óta még jobban átalakult a törvényhozó testületek képe. A jogkiterjesztés sok helyütt előbb következett be, mint az általános műveltségnek politikai érettséget is jelentő emelkedése. A megrendült gazdaságii rend és az azt követő szociális feszültség vezetett a diktatúrákhoz, melyekből a normális viszonyok helyreálltával meg kell találni a kivezető utat. Mert a diktatúrák uralmát épp úgy nem lelhet állandósítani, mint a demagógiáét. Pierre Cot nyilatkozata azt bizonyi'ja- hogy még a müveit Franciaországban is számolnak a népakarat •megnyilatkozásának és érvény esetésének uj formáival. Csak természetes, hogy a parlamentarizmus alkalmazkodik az újjászülető gazdasági és társadalmi rendhez, amely tulajdonképpen filius anfie patrem. Mert az uj rendet nem a fékevesztett események rohamának, hanem a parlamentarizmusnak kellett volna céltudatosan kiépítenie. A nagy tanácskozás MacDonald Rómába érkezeit fünuábd! Rómába ai utat rapüldgépen tette meg A gépet Balbo miniszter vezette — Rendkívül szívélyes fogadtatás az olan fővárosban - Az angol premier első nyilatkozata Róma, március 18. MacDonald angol minisztere nők Sir John Simon külügyminiszter társaságában tegnap este elutazott Géniből és ma reggel Génuába érkezett, ahonnét repülőgépen folytatta útját Rómába. MacDonal- dot leánya is elkíséri az utón. Génuában Balbo olasz léghajó zásügyi miniszter fogadta az előkelő vendégeket. A miniszterek a pályaudvarról a kikötőbe hajtattak, ahol re számú közönség üdvözölte őket Motorcsónakon elérték a pompás hárommotoros hidro- plánt, amelyet Balbo olasz léghajózásügyi miniszter vezetett Rómába. A felszállás zavartalanul történt meg. A génuai elutazás előtt MacDonald kijelentette az újságíróknak, hogy örömmel tartózkodik Olaszország területén. Az olasz kormány meghívása rendkívül kedvező pillén bán érkezett és lehet, hogy sok problémát sikeresen megoldhatnak Rómában. Délben félkettőkor MacDonald angol miniszterelnök és Sir John Simon repülőgépe simán leszállt a vizen Ostiában, Róma kikötőjében. A gépét az ut alatt végig Balbo miniszter vezette. Az előkelő vendégek a délutáni órákban autón folytatták útjukat Ostiából Rómába, ahol Mussolini miniszterelnök fogadta őket. Az első hivatalos konferencia az esti órákban lesz. Az érintkezés fölvétele után Mussolini miniszterelnök vendégül látja az előkelő vendégeket a miniszterelnökség palotájában. Este számos fölköszöntő hangzik el, amely ünnepelni fogja az olasz—angol barátságot és az európai kibontakozást. Az olasz főváros lakossága meleg ro[konszenvvel fogadta MacDonald angol minisz- j terelnököt, akiről mindenki érzi, hogy Őszinte odaadással igyekszik az európai békét megszilárdítani és a lefegyverzés ügyét előmozdítani. A ma reggeli lapok Olaszország barátjaként ünnepük MacDonaldot és Sir John Simont. Nyilatkozatok a rúmai ni előtt Páris, március 18. Az Écho de Paris jelentése szerint MacDonald és Sir John Simon Rómába való utazása előtt megbeszélést folytatott Genfben a kisantant képviselőivel és a lengyel külügyminiszterrel. MacDonald állítólag megnyugtatta a kisantant minisztereit és kijelentette, hogy Rómában semmi olyat el nem határoznak, ami érintené a revízió kérdését. Az Excelsior idézi MacDonald régibb kijelentéseit, amelyek szerint gondolni sem szabad a hajonetekke! kivívandó revízióra. A nagy európai problémákat csak békés tárgyalásokon lehet elintézni. Az Excelsior reméli, hogy MacDonald ilyen békés értelemben fog tárgyalni az olasz miniszter- elnökkel. Daladier és Paul-Boncour miniszterek szombaton hajnalban Géniből visszaérkeztek Párisba. Daladier kijelentette, hogy meg van elégedve genfi utjával, amelyre föltétlenül szükség volt. A miniszterelnök szerint' az angol lefegyverzési terv rendkívül érdekes, de bizonyos dolgokat meg kell változtatni benne. Pau-Boneour szerint MacDonald és Sir John Simon újra tanujelét adta jóakaratának. Az angolok sokban azonosítják magukat a francia tervvel. Az angol miniszterek Rómából visszatértükben kedden Páris- lan tartózkodnak és tárgyalni fognak a francia illetékesekkel a római megbeszélés eredményéről. Magyarország uj költség- vetésétől tárgyalt a kormányzótanács Budapest, március 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon,jelentése.) Szombat délelőtt 11 órakor a várpalotában Horthy Miklós kormányzó elnökletével és a kormány részvételével kormányzótanács volt. A kormányzótanácsot nagy érdeklődés előzte meg, mert legutóbb a Bethlen-kormány alatt tartottak kormányzótanácsot. Az Estet beavatott helyről úgy informálták, hogy Imrédy pénzügyminiszter az idei költsógvetés tervezetét ismertette és ennek során Magyarország helyzetét minden vonatkozásban feltárták az államfő előtt. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képesmellék le* nélkül
