Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-18 / 65. (3175.) szám

19&S március 18, agombai. tp&PiXiAÍ'l* Wkk^*Ki£u*A*d „ Közcaz e>a | Még ebben az évben kifizetik a walt magyar postatakarékpénztárra! szemben fennálló betétköveteléseket? Prága, március 17. A Néródul Politika je­lenti: A budapesti 'magyar (királyi postát aka­róik pénztár a csehszlovák postatakarékpénz­tárnak 134 millió 440 ezer háború előtti oszt­rák-magyar koronával tartozik. E (követelés kifizetéséről már hosszabb ideje tárgyaltaik az illetékes csehszlovák és magyar miniszté­riumok. A tárgyalásik most befejező stá­diumba jutottak; szó van a követelés teljes kiadásáról. A budapesti egyezmény szerint ■a csehszlovák pénzügyi és posfcaügyi minisz­tériumnak kell megállapítania a régi osz­trák-magyar korona csehszlovák (koronára való átszámításának az- árfolyamát. A cseh­szlovák követelés likvidáláséra és (kifizeté­sére sor kerül még ebben az évben — fejezi be jelentését a Národmi Politika. Prága, március 16. A múlt napokban rövi­den megemlékeztünk arról, hogy a földműve­lésügyi minisztérium most dolgozik ama tör­vény javallatán, amely a földbérletek akut kérdését rendezné s hogy ez a rendezés oly­képpen történnék meg, hogy a földek bérét bizonyos meghatározott mennyiségű búza árával fejeznék ki. Ez a nyilván hivatalos - forrásból eredő s a prágai lapokban megje­lent hír önmagában nem sokat mondott., mert ' a földek bérleti szerződései a bérösszeget ed- 1 díg is többnyire búzaártékben határozták 1 meg. ■ Megbízható forrásból érkezett értesüléseink 1 szerint az ügynek most igen érdekes íordula- s ta van. A bérlők ugyanis nincsenek megelé- f gedve azzal, hegy törvény m-ondja ki ugyan- 1 azt, amit eddig a magánjogi szerződés is biz- 1 tositott, hanem azt kívánják, hogy a földbé- ■ reket felerészben búza-, felerészben árpaér­tékben határozza meg a törvény. Különösen a 1 szlovenszkói és ruszinszkói bérlők köreiben < mozgalom indult meg tehát ennek a gondo- 1 latnak a megvalősitására s a bérlők a cseh agrárpárt Szlovenszkói szár- ] nyával tárgyalásokba bocsátkoztak s annak egy törvénytervezetet is átadtak és kilátás- L ba helyezték az agrárpárt messzemenő í anyagi és erkölcsi támogatását arra az eset- { re, ha a bérlők elgondolását a párt magáé- 1 vá teszi és keresztülviszi a bérlők terveze- * tének törvényerőre emelését. ­E törvénytervezet szerint £ a jelenleg buzaértékben megállapított bért 5 a tulajdonos a jövőben felerészben búza-, 1 felerészben pedig árpaértékben kapná 1 olyképpen, hogy a ma kizárólag búzára kötött 1 szerződések tovább is érvényben maradná- 1 nak, azonban £ a bérlő az egy területegység bérösszege fe- 1 jében megállapított búzamennyiség értéke 5 helyett felerészben buzaértéket, felerészben l árpaértéket fizetne. Egy példa a terv megvilágítására. A ma ér- ’ vényes szerződés szerint a bérlő egy magyar j holdért — tegyük fel — 100 kilogram szók- 1 ványbuza értékét köteles fizetni. A hozandó ■ törvény szerint a jövőben 50 kilogram búza és 50 kilogram árpa értékét fizetné- Ismerve 1 a tőzsdei jegyzéseket, amelyek a buzabér ősz- * szegének kiszámítási alapjául szolgálnak, lát- ; hatjuk, hegy a földtulajdonos súlyosan meg i volna károsítva. ] A földbérlők e tervük indokolására azt hoz- ^ rák föl, hogy'- a köztársaság területén kevés a c búza, ennek következtében a búza ára egy­részt messze meghaladja a világparitást, 3 másrészt éppen ebből kifolyólag a buzabér- összeg nem felel meg a föld hozadékinak. 1 Viszont — a bérlők indokolása szerint — az 1 árpa ára sokkal stabilizáltabb és a világoari- í fáshoz is közelebb áll, ezért sokkal alkalma- í sabb érték a földbérletek bérösszegének meg- \ állapítására. Értesüléseink szerint a cseh agrárpárt — ■ mint már egynéhányszor — ismét túltette magát azon, hogy' tagjai között nagyszámban * vannak földtulajdonosok is és nemcsak föld- 1 bérlők, ezt a. bérlők köréből kiinduló javas- ! latot magáévá tette s a kormánybeli és parla­menti befolyását állítólag hajlandó a bérlők ! szolgálatába állítani. A koalíciós pártok szilárd fegyelmén kívül azonban nagyon ismeretes a többségi pártok féltékenykedése és irigykedése is. A bérlők és a cseh agrárpárt tervéről tudo­mást szereztek a szocialista csoportok s úgy látszik nem akarják olcsó és jó üzlethez juttatni a cseh agrárpártot s ezért máris bejelentették, hogy az éppen vázolt tör­vénytervezetet támogatni nem hajlandók, illetve, ha a parlamentbe kerül ílyértélmü kormányjavaslat, azt nem szavazzák meg. A szocialisták emellett arra hivatkoznak, hogy egyáltalán nem áll érdekükben a nagybér­lők védelme s ezért a mai buzabérletekuek buza-árpabérletekre való átváltoztatását legfeljebb 20, azaz busz hektárt meg nem haladó mezőgazdasági területekre, illetve bérleti egységekre vonatkozólag hajlandók elfogadni. A magunk részéről megfontolandónak tartjuk a következőket: Tény az, hogy a földbérletek kérdésének rendezését nemcsak a bérlők, hanem a föld tulajdonosai is kívánják és várják. De a föld- tulajdonosok jelentős része semmivel sincs előnyösebb helyzetben a. földbérloknél. A földtulajdonosok súlyos panasza az, hogy igen sokan a bért nemcsak, hogy búza vagy" búza- árpa valutában, hanem semmiféleképpen nem kapják kézhez. Ennek magyarázatát megta­láljuk a kényszeregyezségek és csődök napi listáiban. A bajok mélyebb oka az, hogy a bérlő nem képes megfelelően értékesíteni terményeit, állatait, pénz nélkül áll; bizonyára nem vona­kodnék fizetni, ha volna miből, A bérlők fentebb említett tervezetének szá­mításaiban azonban logikai hibák vannak. Nevezetesen: manapság kár akár a búza, akár az árpa világparitására való hivatkozás. Tény az, hogy akár csak a középeurópai városok tőzsdéinek jegyzései, akár az európai és ame­rikai „mértékadó*' tőzsdék jegyzései között különbségek vannak, de éppen azért — bár kissé merészen hangzik az állítás — manap­ság bajosan beszélhetünk a búza világparitá­sáról. A múlt napokban közöltük a római nemzetgazdasági intézet jelentését, amely sze­rint 180 millió métermázsa búza „fölösleges1*. A tengerbe dobálják, pénzért vett petróleum­mal öntözik s felgyújtják a készleteket, hogy az árakat némileg javítsák s mindez hiába­való. Hol keressük hát ilyen körülmények kö­zött a ,,világpa.ritás“-t?. Amennyire „tulma- gas“ és „mesterségesen felhajtott* a prágai, brünni, pozsonyi tőzsdén a búza ára, amely minden „mesterkéltsége** ellenére mégis alig fedezi a termelési költséget, annyira nem ve­hető mértékül a newyorki és esikágói jegyzés, mert ott az abnormális viszonyok következté­ben a tőzsdei árak ugyancsak nem adják a normális kereslet és kínálat képét. Ami pe­dig az árpapiac szilárdságát illeti, még ha a hivatalos tőzsdei jelentés az év 10—12 nap­ján valóban azt tartalmazza, hogy „az árpa- piac irányzata szilárd volt'*, nem tudjuk fe­lejteni, hogy a legkitűnőbb sörárpát serté­sekkel etetik fel, vagyis kicsiben ugyanott vagyunk, ahol a búzával az amerikai farme­rek. Ezek megfontolása után a bérlők buzaárpa bértervezetét halvaszületettnek kell tarta­nunk nemcsak azért, mert az a szocialisták ellenzésén okvetlenül megbukik, hanem azért is, mert hibás föltevésekből indul ki. Nem kell különös számtani tudomány annak kiszá­mításához sem, hogy7 a bérlők határozottan jobban járnának, ha a cseh agrárpártnak ki­látásba helyezett anyagi támogatására szánt összegeket a földtulajdonosoknak fizetnék ki s azokkal közvetlenül igyekeznének szerződé­sileg újból szabályozni a bért, emellett meg­takar i! hatnák az agrárpártnak az amúgy sem sokai; jelentő „erkölcsi** támogatást- (tj.) A szelvényadó és a biztosító intézetek. A tervezett 16 és kétharmad százalékos szel­vényűdé érzékenyen fogja sújtani a magán- biztosító intézeteket is, amennyiben ezek a törvény szerint dijtartalékaik jelentős részét állampapírokban kötelesek elhelyezni. A biz­tosító intézetek természetesen a biztosítási kötvényeket is a magasabb szel vény bevétel lei számolva állították ki. Most ez a jövedelem a törvény alapján csökkenni fog, ami súlyos gondokat okoz majd a biztosítóknak. Valószí­nű, hogy a biztositó intézetek kénytelenek lesznek csökkenteni az osztalékaikat, hogy ezt a veszteséget kipótolják. Prágai Mintavásár Rádióvásár cm az árak még magasabbra emelkednének. A devizabizottság az újabb tojásbehozatal engedé­lyezése kérdéséről még nem döntött. A Szlovenszkói Mezőgazdák és Bérlők Orszá­Csehszlovákia kereskedelmi tárgyalásai a szomszéd államokkal Prága, március 17. A csehszlovák kormány jelenleg Prágában a lengyel kereskedelmi delegációval folytat tárgyalásokat. A hét ele­jén a magyar kereskedelmi delegáció- is Prágában járt, háromnapos -tárgyalás után azonban az elvi megegyezéseknek mindkét kormány által való jóváhagyása vált szüksé­gessé- Az érdemleges c-.-: Atszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat a legközelebbi napokban folytatják. A lengyel és a magyar kormánnyal folytatott kereskedelmi tárgya­lások során elsősorban a kompenzációéi árakrcseréléö niegkönnyitésörő] gan szó. Az eddig kötött hivatalos kompenzációs egyez­mények ugyanis nem váltak be, az érdekelt államok közgazdaságai azoknak úgyszólván semmi hasznát sem látták. A Lengyelország­gal való megegyezés annyiban nehezebb, mert a lengyel mezőgazdaság és ipar egyfor­mán támaszt nehézségeket, inig a Magyaror­szággal folytatott tárgyalások során a cseh agrárpárt követelései okoznak gondot a tár­gyaló feleknek­Budapest, március 17. (Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) Március hó 13. és 15. között Prágában informatív tárgyalá­sok folytak a magyar és csehszlovák keres­kedő1 rni delegáció közt a kölcsönös keres­kedelmi forgalom kibővítése érdekében. Ille­tékes hely jelentése szer int ezeket a tár­gyalásokat a közeljövőben folytatni fogják és kilátás van olyan megállapodás megkö­tésére is, amely a mai szűk keretek közt mozgó kereskedelmi forgalom jelentős emel­kedését fogja eredményezni. A februári kQ kereskedeira; forgalom Prága, március 16. A statisztikai hivatal most kiadott jelentébe szerint Gseh8zk>váikjja külkereskedelmi forgalma februárban 812 millió koronát tett ki, mely összegből a beho­zatalra 370 miliő, a kivitelre 441.5 millió ko­rona jut, vagyis a februári külkereskedelmi mérleg 71 millió koronával aktív. A múlt év februárjában a külkereskedelmi mérleg 41.5 millió korona passzívummal zárult, az egész forgalom azonban még 1203 millió koronát tett ki. Az idei januári eredménnyel szemben a behozatal 1U millió koronával csö!i3keiit. így a készáru behozatala 7 millióval kisebb voP- A kivitel januárral Szemben 55 millió koro­nával! emelkedett. így a készárukivitel emel­kedése 45 millió koronát tett ki, A tavalyi februári eredményekkel szemben a behozatal 239 millió koronával, illetve 39.2 százalékkal, a kivitel 126 millió koronával, iletve 22.3 százalék ka] csökkejit, Qsak a készáru Mvite. le egy év alatt 117 millió koronával esett vissza. Ez óv első két hónapjában a külke­reskedelmi mérleg 71.5 millió korona aktívu­mot mutat, míg az egész forgalom 1590 mil­lió k0ronát ért. Tavaly az első két hónapban a forgalom 2486 millió koronát tett ki, a kül­kereskedelmi mérleg azonban 173,5 millió koronás passzívumot mutatott. Javul a német hajógyárak helyzete. Hoez- ezabb stagnálás után a németországi hajógyá­rak ismét kaptak némi rendeléseket. így a Ha- pag és jt Lloyd Union hajostársaságok elhatá­rozták, hogy kiegészítik hajóállományukat s összesen kilenc uj gőzöst rendeltek. Ismét drágul a tojás. A hét- elején közöltük, hogy a tojás ára a belföldi áruban mutatkozó nagyobb kínálat és a jelentős import következ­tében a két hét előtti árakkal szemben 50 szá­zalékkal esett. A devizabizottság erre a továb­bi tojásbehozatalt betiltotta és az elvben enge­délyezett márciusi kontingens még hátralévő 20 vagonjára a behozatali engedélyt- nem adta -ki. A túlságos kínálat .azonban csak átmeneti­nek bizonyult, amennyiben a belföldi tojáster­melés inég mindig csak nagyon kis hányadát fedezi a szükségletnek. Ennek következtében az utóbbi napokban a, tojás ára kiskereskedé­sekben a hétfői 50 fillérről 65—70 fillérre emel­kedett-. A kereskedők most a márciusi kontin­gos Szövetsége f. hó 19-ón. vasárnap, délelőtt MII órakor Érsekújváron az Arany Szarvas szálloda nagytermében körzeti nagygyűlést tart. Minden mezőgazda és bérlő legeajátab'b érdeke, hogy ezen megjelenjen. A francia kölcsön első részletét lejegyezték. George$ Bőimet francia pénzügyminiszter nyi­latkozata szerint az uj francia' államkölcsön első részletét 3 milliárd frank összegben le­jegyezték. Ennek ellenére a jegyzési határ­időt néhány nappal meghosszabbították. Az oroSj vasúti anyag szomorú helyzete, Berlinből írják: A szovjetkormány mind na­gyobb aggodalommal nézi a vasúti kocsianyag leromlását- Míg januáriban csak 18.053 kocsi szorult nagyobb javításra, addig ez a szám februárban 21.971-re emelkedett. Ugyanekkor a kisebb javítást igénylő kocsik száma 7580- ről 11.810-re ugrott fel. A kocsijavi+ási mun­kálatok ezzel szemben igen lassú ütemben haladnak csak előre és annyira felületesen végzik, hogy a. legtöbb javított kocsi alig pár heti használat után ismét a javító' műhelybe kerül. Az elmúlt évben a vasúti javító mű­helyek a hozzájuk került kocsiparknak csak 79 százalékát tudták rendbeli ózni. A mezőgazdasági állatok statisztikája, A eta tisztikar hivatal most adta ki az 1933 január 1-i állapot szemt végzett állatózámlálá^ eredmé­nyére vonatkozó jelentését. Eszerint az említett napon Csehországban 253.708 darab ló, 2 mil­lió 302 ezer 409 darab szarvasmarha — ebből 1 millió 281 ezer 880 darab tehén —-. 1 millió 357 ezer 789 darab sertés — ebből 203.020 da­rab koca, —. 37.838 darab juh s 484.153 darab ! kecske volt. Morvaországban: 158.850 darab ló, 1924.397 darab Szarvasmarha (568.984 tehén), 791.704 sértés, ebből 110.541 kóea, 10 522 da­rab juh és 329.398 darab kecske vélt. Szioven- szkó állatállománya: 255.327 darab Jó, 911.G01 darab szarvasmarha, ebből 516.235 darab -te­hén, 419.289 darab sertés, ebből 106.787 koca, 388.104 darab juh és 61.070 darab kecske. Ru- szinszkó állatállománya: 42.267 darab ló, 200.940 darab szarvasmarha, ebből 107.441 te­hén, 52.897 darab sertés, ebből 20.382 darab 'koca, 84.314 darab juh és 11.222 darab kecske­Lengyel kedvezményes vámlifta Ausztria számára. Jelentettük már röviden* (hogy a lengyel kormány megállapította a napokban megkötött osztrák preferenciális szerződésben kikötött áruk jegyzékét. Eszerint a kedvezmé­nyes vámtételeket a következő árucikkekre alkalmazzák: magnezit, zsi.rkő, földfestékek, ötvözött acél, réz, nikkel, cbalt, bizmut, bronz és sárgaréz rudakban és lemezekben, vörös­es sárgarézcsövek, armatúrák, acélcsövek, épület- iés butorveretek. pléhkályhák, csukló- vasak, zárak és függöny kapcsok, petróleum- és benziníőzők, forrasztó lámpák, elektromos-, gáz- és Petroleum Ián ipák, részé lök, fa- és fém­ipari szerszámok, pneumatikus szerszámok, szivattyúk, emelőgépek, személy- és teherfel­vonók, mezőgazdasági gépek, különféle elek­tromos gépek és készülékek, elektromos me­legítő készülékek és vasalók, elektromos mé­rőkészülékek, szerelési anyagok, izzólámpák, energiamérők, rádiókészülékek és alkatré­szek, szigetelőcsövek, talpbőrök, áttételi szíj- jak, felsőbőrök, irha-, lakk- és hüllőbőrök, se­lyem és brokát, valamint bőrdísztárgyak, al­bumin, galalit, különféle papírfajták, másoló­papírok, festőminták, esernyőkészitésre való fétsüsmü- és félselyemszövetek, kötött áruk, gyapjúikarisnyák és kesztyűk, fehérneműét, gallérok, zongorák és pián in-ók. A kedvezmé­nyek 10—50 százalékig terjednek, a legtöbb árucikknél azonban átlagban a lengyel vám­tételek 20—30 százalékát, teszik ki. A jegyzék­ben szereplő áruk legnagyobb része olyan, amelyekben Lengyelország feltétlenül bevitel­re szorul s igy az osztrák piac számára igen nagy lehetőségek kínál koznak. Milliós fizetésképtelenségek. A hitelezők vé- dőegyesületeinok jelen tűse szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetésképtelen­séget: Pokorny Lajos, nyugat csehországi gép­ét villanymotorgyár. Jemuice; passzíva 1 mil­lió 112 ezer 263 K. aktíva. 878.991 K. — Gott- líéb testvérek, autókéi lékké reskéd ő. Ungvár; passzíva .1 millió 70 ezer K, aktíva 580.000 K. — Cseni} Jár ószláv építész. Königgratz; pasz- sziva 1.6 millió K. aktíva 1.4 millió K. — Éried és társa, csipke- és kéziül unkákéteskedo, Prá­ga; passzíva 1.16 millió K. aktíva 740.000 K­— . Wiesner Alajos könyvnyomidafula idonos. Prága; passzíva 6.84 millió K, aktira 4.84 mil­lió K. — Stopban József £zállótulajdonoe\ Zinn- wald; passzíva 1.58 millió ív. aktíva 420.000 K — Rubin L. tapéta- és 1 inoleumkereskedő. Rei- cheruberg: passzíva 1.17 millió K, aktíva. 860 ezer K. gens teljes engedélyezését sürgetik annál is in­kább, mert egyes vidékeken a tojást konzer­válják, nean hozzák piacra s igy alapos az ag­godalom, hogy a csak belföldi tojásra, utalt pia­* Nagy Képes Naptárunk expadielős és periőkőltsége feléljen 5.— Cet) koronát igen tisztelt előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiedóbiyatalnsklioz, Prahae Pániké 12 I ülőbérletek szabályozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom