Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-18 / 65. (3175.) szám
TORft<xAÍ*/y lAfifcAR* JHt1RLAP F orradal om WDotadotémséges kimcuei Az Amazon-menti őserdők titkait újra kutatni fogják vagfy nem forradalom Irta! HTJNGAMCUS VÍATOB Boriin, március. Minden pénteken érdekes nemzetközi társasáig ebédel egy belvárosi berlini előkelő klub különfemnének kerékasztalánál. E pénteki rounddáble társaság alapítója Dr. Stradiwitz gróf, Németország legrégibb családjainak leszármazottja, sziléziai nagybirtokos, — Berlin egyik legismertebb Rechtsanwaltja, — ügyvédje. Gróf és ügyvéd. Berlinben sem mindennapi eset. itt azonban neon a grófi 'titulus kölcsönöz szokottnál nagyobb tekintélyt a fiskálisa rangnak, hanem az ügyvéd-doktori eim vonja be speciális fénnyel az ősi koronát, — Elsősorban mindenben hazámnak akarok szolgálni, kötelességemül ismertem tehát minél nagyobb képzettséget szerezni, de meg az sem árt, ha vagyonom kezelésénél nem kell idegen jogi tanácsadók segítségét igénybe vennem. E nyilatkozatban — melynek őszinteségéről más egyéb körülmények utján is meggyőződést ‘ szereztem — benne van az ember s egy u j német társadalmi osztály jellemraj za. A nemcsak hivatása, de társadalmi és politikai elfoglaltsága miatt is sokféle igénybe vett ügyvéd-gróf pénteki kerékasztal társaságának alapításával kettős célt akart szolgálni. Az ötmilliós városban szétszórt német barátainak biztos napot a találkozásra, külföldi ismerőseinek pedig helyet és alkalmat óhajt nyújtani, hogy egymást megismervén, eszmét cserélhessenek, minden kicsinyesség, ilyen vagy olyan politikai irány fölé emelkedvén európai szemszögből bírálják a világeseményeket, hallgassák meg egymás véleményét, fordítsák mindnyájunk közös érdekei javára tapasztalataikat. Hogy mennyire nem helyi érdekű- de nemzetközi jellegű s színvonalú e round tabie-társas ág, elég legyen a tegnapi pénteki ebéden megjelentek közül a svájci nagyipar egy kiválóságát, továbbá egy Fürstenberg grófot (felesége amerikai), a berlini román követség egy tagját, egy nagy olasz iparvállalat berlini főnökét s a párisi „Matin44 betr. lini képviselőjét felsorolnom, alkkkel együtt persze több ismertnevü német személyiség is vett részt az ebéden. Ennyit a helyzet és napi hangulat jellemzésére. E forró berlini napokban elkerülhetetlen lématárgy persze az aktuális politika is s szinte magától pattant, ki valamelyikünknek ajkán a kérdés: — Forradalom, vagy nem forradalom tu- iajdonkép, ami most itt körülöttünk lejátszódik? S hogyan fogja — nem tiz, hanem Ötvein vagy száz év múlva 1933 első három hónapját a tárgyilagossá merevedett, történelem vájjon megítélni? — Szerintem — hangzott német részről — 1918-tól mindmaínapig egy. a régi főtérnél mii időkhöz mért szokatlan nagy iramban végbemenő politikai és társadalmi evolúciós folyamatnak vagyunk igen közelről tanúi $ talán inkább a magánérdekeikben sértettek feljajdiulása kölcsönöz a mai német eseményeknek forradalmi tzt. A forradalmasáig fcarakterisztikuma a törvénytelen erőszak, — tud búnkkal azonban Hitler uralma tör vényes, alkotmányos alapokon áll, hatalmát az egész nemzet bizalmából országunk élére áHifcoUt birodalmi Elnök kézéiből vette át, intézkedéseit saját és kormánya ízlése szerint, de a törvény és jog keretein belül tetézi. Hol itt a forradalmi bélyeg, törvénytelen erőszak, revolúciós cselek ed ed? — Önök & ez természetes is, — hangzóit viszonválaszom — más szemmel nézik és látják az eseményeket, mint a kívül álló, szürkén figyelő külföld. Mi bíráljuk, önök azonban átérzik s ennék folytán egész másképp fogják fel azt a változást, mely egyeseknek, sőt mondhatjuk sokaiknak igen fájdalmas lehet, önök, tehát a mai többség szempontjából ellenben hazájuk érdekeit szolgálja, tehát szent, igaz és jogos. Ez érvek előtt meg kell hajolnunk, esetleges helyeslélainik nem zárja ki azonban, hogy kívülálló, európai szemszögből is vizsgálhassuk, bíráljuk a helyzetet s olyan mementurnéikat ás vegyünk észre melyek az iránt ejthetik esetleg gondolkodóba a tárgyilagos figyelőt mennyire árt vagy használ az akár evolúciónak, akár revcluciónak keresztelt legújabb német változás az európai állapotoknak a mind- annyiunk által egyenlően óhajtott európai békének, az általános világrendnek — legönzőbb szempontból tehát mindannyinak legégyénibb érdekének'? — Évek sorát lehet mellettük és ellenük felsorakoztatni, ha azonban elég erősnek .bizonyul Hitler hatalma s évekig tartó rendet, stabilitást tud teremteni $ ,a feltörő munkakiészségnek kellő védelmet biztosítani. — nem féltjük önöket — a többit elvégzi a német szívósság, intelligencia, tudás, — mely ka békében hagyják, semmiből is tud újat, nagyot teremteni. S ha a belső béke .megteremtésével a® általános európai konszolidáció célját is szolgálni akarják és fogják, akár evolúció, akár revolnció volt Hüler berkulesi müve, Európa 'köszönetét, háláját érdemelte ki. — Ne tévesszen meg tehát eenkftt sem, hogy m.nt óriási földrengések idején, Németország nagy épületén még ma is reszketnek az ablaküvegek s a Rei'cbstag-gebáude üvegkupolának saázrészre szakadt résein még imr is égettszagu romhalmazra lát a szem, — dübörgő zajokra ébredez éjjelen- kinf a fül , — villámlások fény zenéjét sejti a megfeszült ideg. Nagy rázkodtatások után sokára pihen el a lélek, — nagy öröm. nagy fájdalom után sokáig hangosan dobog a szív. — A német fák tavaszi rügypatbogásáiban Németország lázas szívverését figyeljük, hallgatjuk . . , * És most lépjünk ki e kerekasztal bűvköréből — tisztára spiri tisztikar szeánsz ez m kopogtassunk más asztalt, idézzünk más szellemeket, hallgassuk meg az evolúciós revoluciő más szerep vivőit ás, Hitler, Goebbels (most nevezte ki miniszterré Hindenöurg), von Modern, egyik legnagyobb, legtekintélyeeebb német lap főszerkesztője, e a német politika többi szellemóriásának forradalom vagy nem forradalomra vonatkozó nyilatkozatéit, megállapításait. ás hadd jegyezzük ide: von M edem: — Ne felejtsük el, hogy amikor’ a harctérről, ahol négy évig harcolt, vérzett, szenvedett e nemzet, hazatértünk, harci rózsáinkat, jelvényeinket, vállrojtjainkat letépdes- ték, zászlóinkat rongyokká szaggatták, elégették — « most azok, akik ezt tették, azt vinyogják, hogy elszórt jelenség voltak « a forradalom mi vagyunk? Legszentebb ideáljainkat taposták sárba -- e borzasztó szégyenfoltot sohasem moshatják le— Ne ordítsanak forradalmi erőszakoskodásról, igazságtalanságról, ~ ezek mérvét többé nem az ő törvényeik állapítják meg. — Megeebüdtünk, hogy büszkén, diadalmasan újra a régi feketedehér-piros színeket fogja lengetni a szél a az ő zászlójuk hull a porba le. Megtörtént. Forradalom ez? — Munka, fegyelem, köteleeségt-udás pepiinek nagy, szent céljaink felé, melyek útjára váliat vetve, zárt sorokban masíroz ez örök hadsereg. , ■ Rio de Janeiro, február végénMidőn 1531 ée 15S3 között Francisco Pizarro zsoldosai behatoltak az inka törzsek birodalmába, a pánzezomia* vezér nem gondolt arra, hogy milyen kinceeket pusztítanak el zsoldosai. De a zeol- do« hadsereget különben sem lehetett volna leceil- lapátami, hiszen kalandvágy hozta ide az embereket e a borzalmas klimatáknie viszonyok, amelyek jóformán megtizedelték a spanyol hódítókat, különben de példátlan elkeseredést okoztak. Déla/me- rlka ebben az időben tényleg még az „arany országának14 hírében állott. Elképzelhető tehát, hogy amikor az inka civilizáció arannyal borított, kupoláktól ékes városai feltünedeztek a halálra csigázott hódítók előtt, micsoda mohó szenvedélyek lobbantak itt falánk lángra. Az „aranyos paradicsom41, igy hívták az inkák birodalmát, amely valószínűleg a mai Peru helyén létezhetett. Ennek a csodálatosan gazdag birodalomnak székhelyét nevezték el azután a spanyol beözönlők El Dórádénak. Innen a név, amely ma már közkeletű és kifejezi azt a mese-szerűséget, amdy- lyel a sóvárgó ember vágyódik a bizonytalan boldogság felé. De csak úgy, miként a vagyontalan ember, különösen élénk színekben látja a gazdag jólétet, ugyanilyen csalóka Méreten tetszelgett El Dorado mesés valósága a kalandorok szenvedélyektől fűtött szemében. Százakra megy azoknak 6záma, akik Spanyolországból ide jöttek, hogy az inkák mesés kincseit megdézsmálják es mégis mind a mai napig senki sem látta a legendás aranytömegeket. Valami egészen különös nimbusz keletkezett már az inkák kincsei körül- Nemcsak a világ szélhámosainak milliós serege, de a komoly tudományos élet számos világhíres képviselője is belesült már a titokzatos fejedelmek sírhelyeinek feltárásába. A perui államkönyvtár maga is már vagy száz világhíres kutató nevét jegyezte fel, akiknek sorsa beleveszett az Amazon melletti ős-; erdők skorpióktól nyüzsgő homályába. Pedig menynyi kitünően megszervezett expedíció, hány kemény férfi vágott már bele ebbé a dzsungelba. De j aki a klíma gyilkos kényszerének még ellent tudott volna is állni, azt a benszülöttek különösen gyilkos nyíl vessze! némitották el. Bambuszcsövekből fújják — a halált Az Amazon melletti őserdőket még ma sem lehet kérész tül-kasul bejárni, mert nem elég, hogy a kúszó növények áthatolhatatlan falanszterében elcsorbul minden bárd és lelohad minden izom, de a kaján rézbőrű utódok késő unokái ma ás oly gyilkos fegyverekkel rendelkeznek, amelyekkel szemben még a robbanó golyó sem védelem. Az ittlakó benszülűtfceknek különös fegyverük egy hoss®u bambii* zceö, amelyből holtbiztosán fújják ki a százszázalékosan halált hozó nyilaikat az inkább élkor csosult törpe formájú, mint daliás vörösbö- rüek. Szemtanuk feljegyzése szerint ugyanis ezek a törzsek a falvak közelében különös mérgrski- gyófajtákat tenyésztenek csakis azért, hogy a szükséges méregzacskókat kitenyésztbessék. A kémia, képleteinek százezrekre menő játéka ma is tanácstalanul áll, hogy vájjon micsoda mérgek boszorkánykonyhájáról van itt szó. Ezeket a fujókákat azután a fák koronájában elhelyezkedő gazfickók oly borzalmas némasággal tudják használni, hogy mikor a szerencsétlenül az erdő rengetegébe téved- fehér vadász összeesik a néma fájdalomtól, maga sem tudja, vájjon honnan érte a halálos karcolás? Az erdők oly sürüek, hogy sonkáséin. lát s- fák koronájáig, ott pedig majomszerü fürgeséggel húzza meg magát a konok és mindenre elszánt vadember. Mindaz pedig, amit e vidékről tudunk, édeskevés. Az etnográfiai múzeumok világhíres gyűjteményei 'is csak a leghétköznapibb dísztárgyakkal kérkednek, mert alig akad utazó, aki a-z Amazon melletti indián-falvakból visszatért volna.. Még legérdekesebb, bár hihetetlen fejtörést okoznak az. inkairásjelek, amelyek nem hozhatók vonatkozásba a hieroglifák mondhatni szabatos művészetével. Az a képírás, ami itten honos, oly kusza és any- nyíra zilált, hogy eddig csak elvétve sikerült néhány jelet egyértelműen megfejteni Lindbergh fényképei az erdők mélyén meghúzódó aranykupa, áhr ót De bármilyen áldozatokat is követeljen az inka. civilizáció megismerése, kétségtelen, hogy az inka városok léteznekLindbergh, amidőn Délamerikát átrepülte es fényképfelvételeket készített kalandos útjáról, maga is kijelentette, hogy az őserdők kellős közepén különös alakú kupolák sápadt fényére lett figyelmes. Az amerikai ezredes filmjein több mint tizennégy ilyen kupolaf elvé tel volt kimutatható. A kupolák környékén pedig óriási oszlopok hevernek szerteszét. Gránitkövek és különösen ellenállóképes kemény kvarc-féleségekből kifaragott bálvány-pofák vigyorognak a, fényképekről. Kétségtelen tehát, hogy a századok óta tartó legendáknak komoly alapjuk van. Eddigelé természetesen gyalogolva iparkodott az ember megközelíteni ezeket az óriási távolságokban elhalkuló kulfcur- temetőket. Most azonban az amerikai régészeti intézet vezetősége elhatározta, hogy repülőgépekkel kísérlik meg azt, ami eddig lehetetlennek bizonyult. Az Amazon melletti őserdőkben ugyanis számos nagyfciterjedésű tó is van, amelyekre hid- roplánok segítségével igyekszik eljutni most ax expedíció. A rádió természetesen állandó összeköttetést létesíthet. A tudósok pedig azt hiszik, hogy a félelmetes indián törzsek csak az őserdő szélén tanyázhatnak és igy könnyebb lesz hátuk mögött az inka templomokat -megtalálni. Az a vélemény uralkodik ugyanis, hogy ha esetleg színesekre akadna is az expedíció, akkor a rézbö- rüek, kik még soha. eddig neon láthattak fehér embereket, bizonyára barátságosabbak lesznek, mint az állandóan zaklatott szomszédjaik kint a végeken. — Akárhogyan van is. az inkák életére minden bizonnyal nemsokára fény derül. X. — Ha mindezt 'forradalomnak nevezi a világ, ám legyen, de szent forradalom a neve. Goebbels: — Mindaz, ami most. Németországban végbemegy, a legnagyobb stílusban keresztiül vitt nemzeti forradalom. A szó legszorosabb értelmében gigantikus méretekben keresztülhajtott változás. Egy tizennégy év óta megalázott nép ismét szabadon, minden kényszertől megváltva lép a világ elé: ez eseményeik történelmi jelentőségét, agy egyelőre alig képes felfogni. ~~ A világtörténelem folyamán fegyelmezettebben, meggondolfebban, ön- és céltudatosabban forradalom még nem folyt le. Minimális vérontással s anélkül, hogy alkotmányos törvényeink sértést szenvedtek volna, egy lejárt, rothadt rendszer minden értéke omlott szemeink előtt össze e romjai fölé máris egy uj nemzeti állam alapköveit, raktuk le. — Ami csak március 5-ík© óta Németországban, a birodalomban é*s tartományaiban lejátszódott, oly nagyméretűén sok, hogy normális időkben egyetlen népet legalább száz évig foglalkoztatott volna. Ki merte volna hinni, hogy a bolsevizmust, térdre kényszer! fenünk, az összmarxizmus méregfogait vennünk, a renitens tartományi kormányokat észretéritenűnk, a hivatalokat tisztára t&P&r- nőnk, a hivatalos közegeket megfelelően kicserélnünk, a nyilvánosság légkörét a korrupció pestisszagától megszabadítanunk, röviden: minden szükséges intézkedést, melyet az összuémetség nagy válságának megoldására szükségesnek találtunk, rövid idő alatt sikerül keresztül vinnünk ? — Forradalom vagy nem forradalom? — kérdezik — nem emberek kezében, idők mé- hében rejlik forrása, nyugszik a forradalmak kormánykereke. Ha a forradalmi átalakulások szükségessége egy bizonyos stádiumon keresztülhaladt, kivonja magát az emberek közvetlen befolyása alól s csupán saját törvényszerűsége 'parancsainak engedelmeskedik. Sorsuk által előirt irányban rohannak tovább, útjukban többé semmi sem tartóztathatja fel az eseményeket. Németország a nemzeti forradalomnak még csak kezdő naoiait éli, véget addig nem is ér, míg a Harmadik Birodalom teljes fényben, erőben, hat: ’ inban talpra nem áll. * Hitler nem népszónok többé. Vezére egy pártnak, vezére, kancellárja azonban az ossz- német birodalomnak is. — Ha mi ma kormányra lépve átvettük a vezetést, azt jelenti, hogy a német népet az eddigitől eltérő alapon és módon akarjuk s fogjuk vezetni. Magunk azonban maradunk, akik vagyunk s voltunk és a néppel még szorosabbra kötjük a viszonyt, — hallottuk tegnap közvetlen Hitler szájából. — S el fognak jönni az idők, hogy a német nép viszályt, bút, bajt elfelejtve ismét erős egységgé forr, mindjobban 'megismeri és szereti egymást, magának s nemzetének munkájával jólétet, biztosit. — Látom közeledni az időt, amikor minden fájdalmas szomorúságunkra csak mint gonosz álomra tekintünk vissza, amikor majd nem fogja felfoghatni egyetlen német, sem, hogy' volt idő. amikor Németországot, osztályok, hi vatások, törzsök kormányozták s gyűlölték egymást végtelen- Látom az időt. amikor ismét egymásra talál az egész nemzet, békében, nyugalomban, megelégedettségben él, virul, fejlődik, maga és gyermekei számára békés kenyeret teremt. Ajándékba azonban semmit sem kapunk, nemzeti forradalmunk vívmányainak megtartása érdekében harcolnunk, dolgoznunk továbbra is kell. Sztrájkolnak a, budapesti rikkancsok. Bndc pesti szerkesztőségünk telefonálja: öt napilap fei- bordói bérdiffereraci&k 'miatt, sztrájkba léptek. A lapkiadók uj rikkancsokat vettek fel, mire a régi lapkihordók ezeket megakadályozták munkájukban és több helyen súlyosan bántalmazták őket. V előfizetők nagyrészt a. lapokat ma nem kapta. mer. A rewdőnség megindította a nyomozást., mert. véle mény* szerint, gyanúsain megszervezett, akcióró! vara ezó. r