Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-12 / 60. (3170.) szám

T>pa.fíM-A\A<AARHl RLAft 14 T>RXCMVV>AfiVARHIRLj3^ . KdZ<SÍAZDASAfiP . 1933 március 12. vasárnap. Buzakinálat étbuzafsgyaiztáj idénybe a 464 millió métermázsa készletből, vagyis kiviteli fölöslegként 232 millió marad­na és pedig Kanadában 131 millió s az Egye­sült Államokban 101 millió métermázsa. Argentínában növelték a búza vetésterüle­tét és pedig teljes .1 millió hektárral és mert a termés is kitűnő volt, a belföldi szükséglet kielégítése után mintegy 50 millió métermá­zsa kiviteli fölösleg marad. Á'űszirénában ugyancsak emelkednek a ré­gi készlete'., amelyek 1932 augusztus 1-én 9 millió mék ' .vizsát tettek ki. Indiáiban gyön­ge termés veit. amely a belföldi szükségletet nagyon szökősen fedezi. Oroszország búzatermeléséről megbízható adatok nincsenek, ügy látszik azonban, hogy az 1932. évi búzatermés gyengébb volt, ami abból is kitűnik, hogy Oroszország augusztus 1.—szeptember 30-ika közölt mindössze 1-5 millió métermázsa búzát exportált, míg 193 megfelelő szakában a búzaexportja 11 miiKé métermázsát tett ki. Az 1932 nyarán 18 mi Hó. métermázsára becsült búzakészlet teli k mintegy 10 millió métermázsás' csökkenésé vei számolhatunk. A dunai államokban már régen nem vo’ olyan rossz búzatermés, mint 1932-ben, a n' egyrészt a vetésfelület csökkentésének, más részt az éghajlati és természeti jelenségek, elemi csapások, rozsda stb. következménye. 1931-ben a dunai államok kerek 100 millió métermázsa búzát termeltek, 1932-ben ez a mennyiség teljes 33 százalékkal csökkent, ennek következtében a kivitel céljait szolgáló fölöslegek nagyon visszaestek. A dunai álla­mok belső fogyasztása a bűzéit jelentős rész­ben kukoricával pótolja, de a kiviteli fölös­legek az 1931. évi 22 millióról csekély 2 mil­lió métermázsára csökkentek.. Ha északi Af­rika aránylag csekély kiviteli fölöslegeit is figyelembe vesszük, úgy azt látjuk, hogy a búzatermelő államok kiviteli fölöslege az 1932. évi termésből 351 millió métermázsát tesznek ki az 1931. évi 257 millió métermá- Esával szemben. Emellett ismételten ki kell emelnünk, hogy valamennyi búzát exportáló illám az 1931. évvel szemben kisebb kiviteli fölösleget mutat, ellenben Kanadában az Í931- évi 91 millió métermázsáról nagyon je­lentősen emelkedett a kiviteli fölösleg. A búzát importáló államok szükséglete vi­szont igy alakult: A búzát exportáló államok részére legfon­tosabb piac Európa. De éppen azok az álla­mok, amelyek még 1931-ben is igen nagy mennyiségű búzát vásároltak, 1932-ben má­zuk elsőrendű búzatermést értek el. így Olaszország búzatermése 75 millió métemná- ;sa volt. Franciaország búzatermése olyan lágy volt, hogy az árak két hónap alatt tel­es 25 százalékkal csökkentek s a kormány így intézkedett, hogy 6 millió métermázsa niza elraktározandó. Németország buzater- nése ugyancsak kitűnő volt. Spanyolország is Portugália végül ezidén maga is exportál­lat búzát. Az északi európai államok. Angolország, íelgium, Dánia, Hollandia, a balti államok, íkándinávia és Svédország ugyancsak kitűnő mzötermést ért 'el. viszont Lengyelországban, lagya rországon, Bolgárországban. Romániában e! Jugoszláviában a búzatermés nagyon gyenge •olt. Mindez azonban nem változtatta meg az Prága, március 11. A lapoknak a nemzet­közi gabonapiacok helyzetéről szóló jelenté­seiben hétről-hét.re olvashatjuk, hogy mennyi az amerikai, ausztráliai, argentínai „látható" búzakészlet. Ezek a jelentések azonban több­nyire a kereskedelem érdekeinek megfele­lően készülnek s tárgyilagosaknak nem min­dig mondhatók. Ellenben a nemzetközi mező- gazdasági intézet most adott ki egy érdekes jelentést a nemzetközi buzakérdés jelenéről és jövőjéről, mely jelentés liiteltérdemlő sta­tisztikai adatok alapján készült s igy általá­nos érdeklődésre tarthat számot. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet jelentésének bevezető részében arra utal, Rogy a világ 1931. évi búzatermése 13 millió métermázsával volt kisebb az 1930. évi re­kordtermésnél. Csak Oroszországban volt gyenge az aratás, ennek következtében a buzakivitel az előző évvel szemben teljes 40 ixáz.alekkal csökkent. Általában azt várták, hogy a búzát importáló államok az 1931— 1932- gazdasági évben mintegy 240 millió mé­termázsa búzát vásárolnak, a valóságban azonban ennél sokkal kevesebbet vettek. Előzetes számítások szerint csak az európai államoknak 175 millió métermázsát kellett volna venniök, de a jó hazai termések követ-! kéziében csak 163 millió métermázsát vásá-j roltak. Ugyanez volt a helyzet a többi konti-; neusen is, ahol egyrészt a hazai termés javu- j lása következlében. másrész* az általánosj pauperizáció folytán az importbuza szükség-1 let mindenütt erősen visszaesett. Ennek az; volt a következménye, hosrv a világ búza- i készletei nemhogy csökkenlek volna, hanem | még emelkedtek. Ezek a készletek, az Egye- j sült Államok, Kanada, Argentína és Ausztrá­lia figyelembevételével augusztus 1-én — a hajón úszó készletek beszámításával is — 1926-ban 63.7, 1927-ben 84, 1928-ban 123­1929-ben 151.2, 1930-ban 147, 1931-ben 168.3 s 1932-ben 171.3 millió méter mázsát tettek ki. Az európai búzatermelő államok készle­teiről a nemzetközi gazdasági intézet megbíz­ható adatokkal nem rendelkezik. Általában azonban megállapítható, hogy az 1931. évi világbiizatermés, amelyet 999 millió méter- mázsára becsültek, az orosz buzakivitel'segít­ségével, ami mintegy 18 millió métermázsa volt, teljesen ellátta a szükségletet:, vagyis a régi készletek érintetlenül maradtak. • Ilyen körülmények között milyenek az 1932—1933. évek kilátásai? Az eddig beérke­zett hiteles jelentések szerint az 1932. évi búzatermés összesen 4010 millió métermázsá­ra becsülhető, mert a termés nagyon jó volt, különösen azokban az államokban, amelyek egyébként búzaimportra szorulnak, inig a bú­zát exportáló európai államok termése álta­lában gyengébb volt. A rendelkezésre álló exportbuzafölöslegek a következők: Az északamerikai Egyesült Államokban és Kanadában egyrészt 143 millió métermázsa régi búzakészlet vau, másrészt az 1932. évi termésből 321 millió métermázsa. A nevezett államok belső fogyasztása egyre csökken s ugv vélik, hogy a búza takarmányozása is csökkenni fog ezidén, mert olcsóbb takar­mányanyagok is bőven rendelkezésre álla­nak. Az említett államok belső fogyasztása tehát mintegy 215 millió méter mázsát vesz európai búzatermés végleges eredményét, amely az 1931 évi termést 22 millió métermázsával haladja meg ég- 50 - millió métermázeival na­gyobb az utolsó öt év átlagánál. Úgy látszik, hogy az 1931. évi európai búzatermés rekord- eredmény marad. Most már az a kérdés merül föl, hogy az európai államok milyen mennyiségű búzát fo­gyasztanak el s mennyit fognak importálni fő­leg Amerikából. E kérdés megválaezolhatása céljából osszuk az államokat négy csoportra. Í. Az első csoportba soroljuk azokat az ál- ' lám okát, melyeknek 1932. évi búzatermése meg- í haladja a belföldi szükségletet. Ide tartozik ! Németország, Franciaország, Spanyolország, j Portugália és Svédország. Ez az öt állam 1931—- I 1932-ben még 32 miliő' métermázsá búzát im- j portált, ma nincs szüksége behozatalra, j 2. A második csoportba osztjuk azokat az ! államokat, amelynek termése majdnem fedezi a j szükségletet. Esek: Olaszország, Csehszlovákia, j a három balti állam. Ezek az államok 1931— ; 1932-ben 16 millió métermázsa búzát importál-, ' jak. 3. A harmadik csoportbeli államok tovább is ; busabehozatalra vannak utálva, mint Ausztria. ! Dánia, Görögország, Hollandia. Ezek tavaly 23 ; n • n méter mázsát importáltak. r 4.. Á ne;:■yedik csoportba végül azok az áil-lá- •<:•••-»••.-r- :Y ók, amelyek ma is túlnyomóan im- '-:-nn?ak utalva s amelyekben a sa- r, cr.t-.A búzának'nagy szerep mem jut. Ide ;■ . "’Ar rolország, Svájc, Belgium, Finnor-' . »;'végia. Ezek az államok 1931—1932- i-I millió métermázsa külföldi búzát vásá­bclyzet az. hogy az 1. csoportban era- ál’amok külföldi búzát egyáltalán nem i vásárolni. A 2. csoportbeli államok a ■ u.., , évi behozatalukat mintegy 50 százalék- ! kai csökkentik, a 3. csoportbeli, államok import- búza szükséglete 33 százalékkal csökken, mig végül a 4. csoportbeli államok importja válto­zatlan marad. Ez azt jelenti, hogy Európának az 1931—1932. évi 143 millió méter-mázsa bu- zabehozatallal szemben mindössze 113 millió mé­termázsa búzára lesz szüksége. Ha Oroszország mondjuk 10 millió métermázsát tudna szállítani, úgy a maradékot Amerika adná. Ha már most Európát búzát importáló és bú­zát exportáló részre osztjuk, úgy a búzát im-; portáló államok a termésüket 29,0 millió méter- mázsáról 345 millió métermázsára növelik s ugyanekkor a búza fogyasztás 453 millióról 465 millió métermázsára emelkedik, a . búza,behoza­tal azonban 163 millió méterrnázsáról. 120 millió métermázsára csökken Ezzel szemben a buzit exportáló négy állam, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bolgárország búzatermése az 1931. évi 100 miilllió métermázsáról 67 .millió métermázsára csökkent, a fogyasztás ugyan­csak csökken 78 millió méterrnázsáról 65 • mii-. Hóra s a kiviteli fölösleg 22 millióról 2 millió métermázsára. Az egész európai helyzet pedig a .következő lesz: A termelés mennyisége 390 millió méterrnázsáról 412 millió métermázsára emelkedik,' a fogyasztás viszont 53Í millióról 530 millió inétermázsárá' csökken s végűk a be­hozatali szükséglet 141 millió méterrnázsáról 118 millió métermázsára esik vissza. Az Euró: pán kívüli államok közül a fogyasztás emelke­désével legfeljebb Kinában és'Mexikóban lehet, számolni. Az Európán kívül ibuzát, importáló államök importszükségelete mintegy 50 millió métermázsa, ami az európai importszükséglet­tel együtt 170 millió métermázsát tesz ki. A világ buzakinálata és fogyasztása tehát a következőképpen alakú:: Az 1932. évi búzatermés (Oroszország kivé­telével) valamivel magasabb az 1931. évi ter­mésnél, azonban jelentősen magasabb az 1926—• 1931. évek átlagánál. Emellett a búzát expor­táló államokban valamivel magasabb v-olt a, termés, mint 1931-ben, viszont a búzát impor-. Uj vonalak a tavaszi divatban Vasárnapi divaVevél Korunk művészetének minden vonatkozásában az asszímmetria nyilvánul meg. E pontnál bővebb kommentárra nincs szükség, elég egyedül a modern képz őmüvésze t re hivatkoau i. Aeszimmetria uralkodik minden vonalion. így magától értetődik, ha már a művészetnek minden ága az aeszi m metrikus fejlődési irányit, követi, az öltözködés művészeié: a divat sem térhetett más ut.in 8 De-m haladhatott a korszellemmel ellentétes irányban. Behódolt s a küszöbön álló tavaszi sze­zonban már találkozni is fogunk asszim,metrikus el­gondolásokkal, sőt csakis azokkal. Kezdve a — körmön! Parisban, ahol eddig az elegáns hölgyek hosszú hónapok óta pirosba lakko­zott körmökkel keltették a vérszomjasak benyo­mását. néhány hét óta, az általános aeszi müietriíkus •korszak megindulásával], — szakítottak a bevezetett szokásokkal. Most már csak a fél kezük körmét festik vérvörösre, a másikon újdonságként arany­it yal vagy ezüsttel lakkozott körmök csillognak. Az uj divat szerint a leány so rban levők a jobb kéz körmeit aranyozta!jók. A rnegkülönlböztetéts találó is abban az esetben, ha a hölgy biztos aranyvatú­rába fektetett hozománnyal rendelkezik, a keze valóban aranyát ér. Egyébként ajánlatos volna, hogy a festésben a párisi példát követni! szándé­kozó és gyöngébb hozmámnyal rendelkező itt is szerényebb igényű legyen <$» csak az — eZtis tüzest válasszon. Az asszonynál már nem annyira élére rllott n helyzet: itt a jobb kezet egyszerű piros­kor műkkel dekorálják, viszont, a balon aranyozot­tak csillognak: a jó szívre utaílmafe! Az asszinimefriia folytatása a kalapjainkon mutat­kozik. Nem egésze n újdonság, — hiszen má r majd - nem egy éve, hogy ferdén viseljük őket — meg­döntve az egyensúly régies törvényeit. Az asszimmetría betetőzése a tavaszi ruha- és kaibatdivat szabásában és összeállításában nyilvá­nul meg. Rézsutosan csukódnak a kabátok, rézsútos a gombdiszük. Asseimimetrlikus a részek egymáshoz való dolgozása, a minták összeállitása. Az anyag maga is ferdén szabott, egyrészt, hogy szebben si­muljon és ráncai is szebben essenek, másrészt, hogy a ruha szabását és összeállifását megnehe­zítse; mert máskülönben a divat demokratikusan egyszerű. Válóban a rézsútos vonalvezetés és szabás nem házi varrónőknek való feladat, mestert igényel! Ed­dig a kiszabott ruha oldalait szépen egymásra fek­tették, összeférő élték és már össze is lehetett varr­ni. Ma az asszimimetnia eroeizórujában minden ruhá­nak kiét profilja van, a varrások tágulnak, elhúzód­nak úgy, hogy minden részt külön kell a próba- babán vagy a mnmnequimen kipróbálni. Ma a szán bász szobrász is kelik hogy legyen, különösen ak­kor, ha két különböző minőségű anyag, selyem és szövet: trikó és crepe-selyem összedől gozásáról van szó! A ruhák kivágása és egyoldalas átgomibofléeuk —- főleg a kábátokon — rézsútos. Ugyancsak assisiim- metrikus mintákban alkalmazzák a tavaszra árny- nyira divatosnak Ígérkező hajtóka díszítését és azsurszerü ösezedolgozásiokát is. Még a kis pedeiri- nek is az egyik váltom mélyebbre szabottan készül­nek. a sálakat, tarka skótkipckás kendőket óidéit kötik meg. Délutáni ruháknál gyakori, hogy a ruha egyik Fele sima anyagú, a másik mintásból készül, természetesein az összedolgozás rézentosan -és elől történik. Az estélyi ruháknál folytatódilk a-z egyoldalas elgondolás. Az egyik váltra raí'foLják például a felsőrész ráncait, a másik váll fedetlen s csuk egy keskeny strasszlánc tartja a ruhát. Eddig e régi szimmetrikus irányban mind a két vállpánt egyformán összeállított, virágfüzérből készült. Ma a tavaszi kollekciókban már olyan kreációkat lát­ni, aibol az egyik váll pufifos ujjal készül, a mási­kon meg magányosam egy keskeny virággirl-amd bueul. Egyenlőtlenség, aszimmetria mindéiből. Még a kesztyűikben is! A tenyérrészt bőiből dol­gozzák, a tetejét szövetből. Kombinált ruhákhoz pedig a hosezuezáru keztyüket is. A ruha kétféle szinti, mintás és sima anyagból állítják össze. Ezek szerint tavaszra nemcsak aszimmetrikus, de szín- pompás és mintás lesz külsőnk. ,, Párisi hírek szerint újra Jeam Patou volt az, aki ezt a „szenzációt" behozta. A merész kreátor a meglepett tudósítóknak állítólag szokása ellenére bővebb magyarázattal szolgáik ötlete jogosultságá­nak védelmére kelt s népszerűségét, jósolta. Aszimmetria mindig szerepelt az öltözködés tör­ténetiében, csak nem olyan általánosan, mint most fog a tavsszal. Az ógörög peplomokait egy oldalra, nóasjulosam drnpirozták. A rokokó dáma negédes .szépsógfluistromáit. is egyenlőtlenül, hol az egyik arcára, hol a dekoltázsra ragasztotta.. A pár év előtti férfias időszakban egy monoklit csípte tett szemébe a mondón asszony. Abszolút szimmetria eddig som volt. Néhány hónapig az assziimmebniu világát fogjuk élni. Azután — talán a szimmetrikus véglet jön. De ezt csak a k iszámi'tha tatlan som és Jgam Pa-tpu- Ludná megmondanii. •. ., ltad vány i Magda. ' táló államok termése kivétel nélkül jobb volt. Ennek következtében a búzát importáló áJUa- mök szükséglete jelentősen csökkent. Európá­ban’ 'mintegy 43 millió métermázsát tesz ki ez a csökkenés. A kitűnő búza, rozs, kukorica és burgonyatermés, valamint a behozatalt korlá­tozó rendelkezések következtében a behozatal minden esetre csökkenni fog. Ugyanezekből az okokból az Európán kívüli búzát importáló ál­lamok szükséglete is csökken mintegy 5 millió, métermázsával, a búzát importáló államok ősz-., ez esen tehát 48 millió m-étermázsával kevesebb búzát vesznek át, mint 1931-ben. Vagyis az im- . ports.zíikségilet 170 millió métermázsát tesz -ki. Az 1932. augusztus elején meglevő régi készle­tek tehát az 1931—1932. évi' szükséglet kilenc ; tizedrészének fedezésére elegendők voltak, en­nek következtében csaknem az egész 1932. évi terméstőlösleg 180 millió métermázsa meny-, nyiségben állva marad, ennek nincs vevője s áz 1932—1933. gazdasági évre kell azt átvinni. Az 1932. augusztus 1.-én 154 millió métermázsát kitevő búzakészletek -tehát 180 millió métermá­zsára emelkednek. Ez, olyan hatalmas fölösleg, amilyen eddig sohasem volt. * Világválság. A mezőgazdaság válsága. ISO millió métermázsa búza értékesíthetetlen. Ha .métermázsáját csak 100 csehszlovák koronával számítjuk, u-gy a készletek 18 milliárd koronát érnek. Csak a búza ‘értékesitési nehézségei miatt 18 milliárd korona hiányzik a gazdák -, üzemeiből, De itt a rozs, a kávé, tea, rízskész- letek óriási mennyisége. Dániában az állatokat • elégetik, mert sertéshizlalásra., vérlisztnek is sok van belőlük. És a gazdák mindenfelé eladó- sódnak. De a gazdák eladósodottságával egye­nes arányban emelkedik a munkanélküliek szá­ma is, akik éheznek, fáznak, ugyanakkor, ami­kor a ..fölösleges" kenyérmagvat a tengerbe öntik s a kávéval fütik a mozdonyokat. A kenyér, az Isten áldása nem „fölöslegé . Csak rosszul van elosztva A 180 millió méter-_, mázsa búza s a többi ..fölösleges" termény- késztet rövidesen elfogyna, ha munkanélküli tömegek nem volnának, ha a munkások milliói ismét vásárolni tudnának. A vasutak teherszállítási forgalma Keletszlo­. venszkón. A kassai vasutigazgatóság most- !ki- ;adott jelentése szerint- az igazgatóság terüle-- , j ten februárban 15.385 vagont, raktak meg' áru- I val a tavaly februári 18.028 vagonnal szemben, j Az igazgatóság területére 15.924 (17.811) vagon j áru érkezett. Csak a- fasz-állítás a tavalyinak i egy tizedére esett vissza. Oroszország lengyel mozdonyokat rendelt. A szovjetkormány a Sovpoltorg utján Lengyelor- • szagban 19 vasúti gőzmozdonyt rendelt. A moz- j donyokat a dírzanovi és varsói gépgyárak szái- í litják. Telepítési törvény Észtországban. A tmunkanélkü-- - liség leküzdésére az észt- Tnezögazdasági miniszter • , telepítési törvényjavaslatot dolgozott ki, -mely való^ ^ jában uj föMblrtokrefonnot jelent. A törvény ér-'^ tőimében a művelés alatt nem álló földeket- és möteirf ! csar-as' téteket, sfb. kártérítés fizétése mellett kisa- i játátják. A kisajátított földeken becslés szerint ■' 15.000 uj kiebirtokot remélnek a munkanélküli földmivesek részére biztosítani. Az élőállat-, hús- és zsirbehczatal februárban. A határvidéki állatorvosók jelentései alapján készült kimutatás szerint februárban a köztár­saság területére 17 lovat, 0 szarvasmarhát, 12.537 sertést importáltak. Tavaly februárban az import 0 ló, 3 szarvasmarha s 5608 sertés volt. Az idei februári behozatalból Jugoszlávia 5439, Magyarország 2878, Románia 2381. Len­gyelország 656, Dánia 511. Hollandia 373 darab sertést szállított. A juh- és kecskebehozatal 650", darab (tavaly februárban 0) volt. A baromfibe- ' ■ hozatal mennyisége 3555 darab, javarészt, fiatal olasz liba. A husbehozatal 92 métermázsát, a .vágott baromfi 471 métermázsát tett ki. A vá­gott baromfit- Jugoszlávia és Oroszország Szál­lította. Husfüstölői'pari áruból Magyarország 29 s Olaszország 15 métermázsával szállított. A zsíróéhoz a tál mennyisége 13.235 métermázsá (tavaly februárban 8245) éspedig az Egyesült- államokból 3775, Magyarországból 3754, Jugo­szláviából 2162, Dániából 2072, Hollandiából . 1472 métermázsa. A nyersbőr behozatala 34.319 (16.799) métermázsát tett- ki, javarészt- Délafri- ká-ból. . Török—német gazdasági kapcsolatok. Berlinből írják: A török kereskedelmi karmára legutóbbi ülé­sén beszámolt az elmúlt év német—török gazda-, .sági kapcsolatairói. Németország ez időközben a török bevitelben iml-ndig első lielymi szerepeit. A német—'t-örök külkereskedelmi mérleg 1929-ben 2 ■ millió márkával volt aktív Németország javára, 1930.-ban 14.8 nnijlióval akth’ Törökország javára, 1931- ben 1.4 millióval aktív Törökország javára és 1932- bem 5.7 pnillióval aktív Törökország javára. — , A német, beviteliben Törökország 1929-ben 0.(5, ... 1930-ban 0.7. 1931-ben 0.8 és 1982-ben 0.S százai.k ba;n részesedett. .................. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja tennöképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25’— Ké. | Cim: Abovec p. Strkovoe. 1 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom