Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-02 / 51. (3161.) szám
51 Í3l6l) Slám'<>iMrtW>' 1933 márC'US 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 28 Kt A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K€, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágai!,, Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága ÍL, Panská ulice 12. Ili emelet, Telefon: 34184. 8ÖRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHfl Benes uj expozéja Benes külügyminiszter expozéi mondott a hisantant-pakiumr ót (sp) Prága, március 1. A fcülűgyminiszter ur szerda délutáni expozéjában kijelentette, hogy nem tűrheti tovább, hogy „valamilyen Cortese ur, továbbá Mandel gyáros ur, .Seeíehlmer vaisutigazgató ut és egy ismeretlen magyar kereskedelmi cég Középsuró- pa polgárainak békés házára szurokfáklyákat vessen**. S e megszakadt türelem nyomatékos aláhúzása érdekében szükség volt az uj kisan tant pák tűm megteremtésére. Kern hihetjük, hogy esak azért volt szükség rá, éppúgy mint azt sem hihetjük, hogy Kozép- európa áldásos békéjének, rendjének, nyugalmának és boldogságának egyetlen meg- bomtói a Coriese, Mandel és Seeíehlmer urak, mig a jog és az igazság kizárólag a kisan tantállá m ok oldalán van. Holott Benes expozéjából éppen ez tűnik ki: az egyik oldalon ott találjuk a világ elképzelhető összes helyességét, jóakaratát, szívélyességét, a másikon pedig az indokolatlanul intrikáló Cortese, Mandl és Seeíehlmer urakat. A nagy expozé, amelyben Benes szerdán délután az uj klsan. tantpaktum megkötését megindokolni kívánta, teljesen erre a léteire van beállítva. Az egyik oldalom a jog és az igazság, a másikon a bűm. A jogot és az igazságot a szerződések determinálják, — s a csehszlovák külügyminiszter Lassan-lassan olyan myíihoszt formál a szerződésekből, mint amilyet a régi monarchiákban az Isten kegyelméből való császárok a maguk legitimitásából formáltak: a legitimitás jegyében mindent szabad, a legitimitással ellentétbem semmit. S aki a legitim kiváltságok ellen fölemeli szavát vagy egyenrangúságot követel s azt meri állítani, hogy az Isten kegyelméből való császár is csak ember, akit minden legitim kiváltság ellenére elsősorban köt az örök, az álta’áraos, a szerződések fölötti erkölcs és igazság, azt letorkolják és a vádlottak padjára küldik. Benes expozéja után látjuk csak igazán, mennyire volt Suvich olasz külügyi államtitkárnak, amikor kijelentette, hogy Európa ma két táborra oszlik, arra a táborra, amelyeknek mindent szabad s arra, amelyeknek semmit sem szbad. Nem változtatnak ezen a lényegen a külügyminiszter jól ismert régi csábda’ai sem. amelyek az ősi machiavellista politika nagyobb dicsőségére mindig felharsannak, valahányszor a külügyminiszter valami keményet és kegyetlent mond. Amikor például kijelenti, hogy az uj kisan tant az erő és a hatalom jegyében szembe száll egyes országok politikai alap törekvéseivel, ugyanakkor barátságosa meginvitáíja az említett országokat az uj paktumhoz való csatlakozásra. Ebből az egy tényből látható, mennyire fölösleges az expozé egész nagy kimagyarázkodása: tapodtattál sem viheti tovább az európai népek közeledésének, a krízis megoldásának és a világbékének ügyét. De van egy mondat az expozéban, amit nem egészen értünk. Benes egy helyen a következőket mondja: „Egyébként hajlandók j vagyunk például Magyarországnak a nyugalom és a béke valamennyi garanciáját megadni, amit Európa kivánni fog.“ Hogy értsük ezt? Mrt ért Benes Magyarország „nyugalmának és biztonságának garanciája** alatt? Mi történik például, ba Európa, illetve az Európát jelentő népszövetség mást fog Magyarország nyugalma és biztonsága alatt érteni, mint a kisan tant? Ha például engedélyezi a fegyverkezési egyenrangúságot, vagy — amit mi biztosra veszünk — Magyarország nyugalma és biztonsága alatt érteni fogja a magyar kisebbségek sorsának lényeges enyhítését, végleges rendezéséit ée „Magyarországnak megadjuk a nyugalom él biztonság mindazon garanciáját, amit Európa megkíván** jA kűiflgyminitzter válasza Suvich olatz államtitkárnak - Az expozé a lentigyobb bizonytalansággal nyilatkozik a kisantant gazdaásgi összprogramja felöl Benes szerint keleten hesszu háború, Európában súlyos diplomáciai harcok várhatók Prága, március 1. A képviselőház külügyi bizottságában Benes ma tartotta meg bejelentett expozéját, amelyben a kisantánt-paktúráinál foglalkozott. Expozéjának első részében a kisantánt politikájának * fejlődését, majd a paktum politikai értelmét fejtegette. A kisantánt szerinte a középeurópai viszonyok lényemébe^ gyökerezik, Összefügg a három áiiam ífddfajz’i helyzetével 6 azokkal a veszedelmekkel, amelyek őket a múltban fenyegették és a jövőben fenyegetni .fogják, A mai Európának zilált állapota, az a tény, hogy mind a három nagyhatalom, amely határolja, belpolitikai forradalom és regeneráción megy át, az a tény, hogy Európa pacifikálása a németországi belpolitikai fejlemények miatt megszakadt s az olasz politika által nem talált' támogatásra, a gazdasági krízis, amely a nemzetközi politikai küzdelmeket és a belpolitikai harcokat az egyes államokban csaknem a pa- roxizmus fokára vitte, a leszerelési konferencia, amely ilyen körülmények között politikai világ- konferenciává vált, ahol a technikai katonai probléma köpeuyege alatt az egyes kicsi és nagy államok politikai helyzetéért folyik a harc s ez a harc az egyes államok és népek közötti szakadékokat és ellentéteket kiélesiti, — mindez a körülmény adja meg a mélyebb ég ben- ' sőbb okát annak, hogy az európai viszonyok eme általános disszociációjában a kisantánt államai elhatározták, hogy legalább magukra vonatkozólag ennek a bomlasztó processzusnak végét vetik s megteszik az első lépést az integráció, a szintézis, egy uj nemzetközi egység megalkotása felé. A mai nemzetközi politika morális krízisben van. A távoli Keleten százezres hadseregek folytatnak katonai műveleteket s közben azt az álláspontot képviselik a diplomaták, hogy nincs is háború. Hírtenberg és a kisanfant Fegyvereket küldenek egy olyan államba, — mondja a miniszter — amelynek nincs megengedve, hogy ezeket beengedje, vagy elfogadja, s közben nem engedik megállapítani, hogy tulajdonképpen kinek a számára szólnak ezek a fegyverek és ez az affér még be sem fejeződött, amikor már repülőgépszál- litmányrcl is hallunk. S mit szóljunk ahhoz a sajtókampányhoz, amit a kisantánt egyik államának egysége ellen folytatnak? Ha meggondoljuk, hogy a hirtenburgi fegyverek olyan vállalkozás céljaira vannak szánva, i — ahogy mi azt joggal tételezzük fel — amelyek Jugoszlávia állami egysége ellen irányulnak, — meg fogják érteni, miért száll szembe a kisantánt ilyen kalandokkal, miért követeli, hogy az ügyet tisztázzák s Angliával és Franciaországgal együtt miért tart ki azon a jogi állásponton, hogy hasonló dolgok többé ne történhessenek meg. Követeljük, hogy a jövőben A következő fejezetben Benes a kisantánt- nak a nagyhatalmakhoz való viszonyát ismertette, Európa békéje és nyugalma, Anglia, Francia- ország, Németország és Olaszország viszonyától függ. Az a korszak, amikor a kis államok játékszer voltak a nagyhatalmak kezében, véglegesem a múlté. A kicsiny és közepes államoknak azonban meg kell érteniük, hogy a nagyhatalmak szava mindig döntő, mert a háború és béke felelőssége elsősorban őrájtűk nyugszik. Ebben a tekintetben Csehszlovákia és a kisantant minden nagyhatalomnak megadja azt, amivel tartozik. Másrészt azonban a nagyhatalmaknak is meg kell érteniük, hogy politikai terveiket és gazdasági céljaikat a kis államok legázolásával nem valósíthatják meg úgy, hogy politikájuk eszközévé fogják be őket. A legújabb időben egynémely nagyhatalom politikai köreiben ismét különös tervek merültek föl a kölcsönös beíoyási körök felosztásáról. A körök elsősorban a középeurópai országok voltak. Csehszlovákia és a kisantant ellene van a nagyhatalmak ilyen természetű politikájának és védekezik ellene. Ez a politika vezetett 1914 katasztrófájára s most is hasonló katasztrófára vezetne. A középeurópai államok, nemzeti egységeikből vannak összeállítva, amelyek érettek az önállóságra és a teljes függetlenségre, épp úgy, mint Belgium, Hollandia és a Skandináv államok- Azt a tételt hirdetjük, hogy Középeurópa a középeurópaiaké s a Balkán a balkáni nemzeteké. Magyarországnak megadjuk... Ma ezeknek a nemzeteknek gyákran a szemére vetik, hogy még nem jut óbbak a rendnek és a konszolidálódásnak megfelelő foká1 ehetetlenné tegyék, hogy valamilyen Cortese ur, Mandel gyáros ur, Seefehlner vasutigazgató ur s végül bármilyen magyar kereskedő társaság Középeurópa polgárainak békés házaira tüzcsóvákat dobjanak. Nem teszünk egy kormánynak 6em szemrehányást, csupán a béke és a nyugalom érdekében barátságosan fordulunk mindenkihez, hogy a nemzetközi demoralizálást és korrupciót véglegesen tüntessük el. ra. Ne»m lehet azonban csodálni, hogy ezek az államok fennállásuk 14. évében a nemzeti egységet még nem tudták teljesen végrehajtani és az állami organizációt még nem zárták le. A három kisantant-állammak meg van azonban a teljes joga arra, hogy időt nyújtsanak nekik a rend és a nyugalom létrehozására. Egyebekben készek vagyunk arra, hogy például Magyarországnak megadjuk a nyugalom és biztosság mindazon garanciáját, amit Európa megkíván. Azok az idők, amikor pángermánizmusről, pánszlávizmusról, olasz vagy francia középeurópai vagy balkáni hegemóniáról beszél-* tek, már a múlté. Egy jugosz:áv»otasz konfliktus esetébsn... A kisantant három nagyhatalommal határos. Egyetlen szomszédos nagyhatalom ellen sem irányul s névszerint nem irányul Olaszország ellen. A kisantantnak önmagában van a saját célja. Csehszlovákiának és Romániának, amelyek nem Olaszország szomszédai s Olaszországgal sohasem voltak történelmi konfliktusaik, minden érdekük amellett szól, hogy Olaszországgal jó viszonyban éij iiök. S egy olyan időben, amikor a három állam külpolitikáját egységessé teszik, lehetséges, hogy egy Jugoszlávia és Olaszország közötti konfliktus esetén a kisantant másik két tagja mindent megtesz a konf liktus kiküszöbölésére. A kisantant paktuma minden állammal szemben békés irányzatú. Hangsúlyozza a szervezeti paktum klauzuláját, amely szerint bármelyik állam csatlakozhatik a paktumhoz. Nincs szándékában s lehetősége sincs annak, hogy bármely államot a csatlakozásra kényA kisantant frontja a nagyhatalmakkal szemben a kisebbségi jogok maradéktalan megadását? Ha Ben-ee tényleg hajlandó garanciákat adni Magyarországnak — akkor kezdje el a kisebbségeken, mert a magyar kisebbségek megelégedése kétségtelenül növelui fogja Magyar ország nyugalmát és biztonsági érzését, viszont amig Magyarország a magyar kisebbségek sorsa miatt nyugtalan, addig nyugtalanságát minden európai hatalom megérti és méltányolja. Az expozé ismét néhány érdekes és szép szót szól Benes vesszőparipájáról, az igazság fogalmáról. „Az igazság magábavéve nem győz“ — mondja Benes — „hanem az igazságért gyakran harcolni kell és materiális erőszakkal támo- gatni.“ Materiális erőszakkal támogatni, értsd tankokkal, gépfegyverekkel, mérges gázokkal. Benes álláspontja lényegesén megmásítja Masa- ryk elnök szép jelmondatát az igazság győzelméről, mert Masaryk az igazság győzelmét bizonyára úgy értelmezte, ahogy az őek eresz tények értelmezték: az igazság önmagától, belső potenciája folytán, a belőle kiáradó és lassan de biztosan hóditó ezuggeszció segítségével győz a nagy, külső nyomások ellen. Mi, kisebbség bízunk az igazság győzelmében. Pia az igazság külső támogatásra szorul, akikor nem belső lényegének erejével győz, s ki állíthatja ebben az esetben, hogy tényleg az igazság volt az, ami a fegyverek erejének segítségével győzött? Félő, hogy ott, ahol a Benes-féle materiális erővel támogatott igazság kerül érvényre, alapjában véve már nem is az igazság ereje győzött, hanem a fegyverek ereje. A fcieantantnál is igy képzeli Benes külügyminiszter?
