Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-07 / 31. (3141.) szám

% XII. évf. 31. (3141) szám » KMM » 1933 február 7

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő.

A sziovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja

Szerkesztőség: Prágai!,, Panská ulice 12. II, emelet — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. III emelet Telefon: 34184,

SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP. PRflHfl

A pozsonyi

Jelky Andrások

Az iskolai reformok, a magasabb rendű kultúrpolitikai célkitűzések idejűm szinte grotesak'ül, -mindenesetre meglepetésszerűen hatott az a hír, amelyet az elmúlt napokban közöltek a csehszlovákiai lapok és megérdemelten keltett országos feltűnést A félév most fejeződött be, bizonyitványkiosztás volt az iskolákban és ez a tény olyan következményekkel járt, amelyek miatt sok pozsonyi család napokon át a legnagyobb izgalomban élt© le óráit. Huszonkét pozsonyi apa és édesanya, akiknek gyermekei a pozsonyi magyar reálgimnázium tanulói voltak, napokon át a legnagyobb kétségbeeséssel és aggodalommal járta a rendőri és iskolai hatóságokat, mert az történt, hogy többnyire tizenhárom év körüli gyermekeik a bizonyítvány kiosztása után nem mertek hazatérni. A rendőrség megállapította, hogy a megszökött diákok valószínűleg Magyarországra mentek át s a hét végén a pötseoi erdőiben a határőrök hat fiúit tartóztattak fel és kisértek be a ligetifalusi rendőrbiztoisságra s onnan a pozsonyi rendőrségre.

Pozsonyban a félév végén tehát valaminek történnie kellett. Az történt, hogy a magyar reálgimnáziumban a tanulóknak 19 százaléka megbukott. A különös és a jellemző az, hogy a bukásnak a nagyobb százaléka a felsőbb osztályokra jut. Egyes osztályokban a . megbukottak száma meghaladja a negyven százalékot.

Alii a nevelés elveit és a középiskolai rendtartást ismeri, az jogosan ütődik meg ezeknek a híreknek s ezeknek a statisztikáknak hallatára. A nevelésnek az az elve, hogy a tanulók megrostálásának az alsóbb osztályokban kell megtörténnie. Az alsóbb osztályokban a tanár kiismeri tanítványát annyira, hogy vájjon megfelel-e a felsőbb osztályok követelményeinek, van-e értelme annak, "hogy továbbfolytassa tanulmányait és intellektuális pályára készüljön elő. A negyedik osztály végén szokott megtörténni a nagy eltanácsolás. Éppen ezért különösen hat az a hír, hogy Pozsonyban most a felsőbb osztályú diákok körében végzett heró- desi munkát a tanári notesz és ceruza. A másik elcsodálkoztató körülmény a buktatások magas százaléka. A középiskolai rendtartás maximumnak a busz százalékos búk látási arányt írja elő. Régebben úgy volt, hogy ha egy osztály színvonala ezen arány alá süllyedt, akkor szigorú vizsgálatot tartottak, bogy megállapítsák a feltűnő jelenség okát. Most Pozsonyban a buktatási arány 19—40 százalék között mozog. Elérkezett az ideje annak, hogy a magyar diákság jövője érdekében és a magyar szülő közönség megnyugtatására megejtsék az objektív vizsgálatot s ennek eredményeit a pedagógiai gyakorlatiján sürgősen figyelembe vegyék.

Hogy a vizsgálat egyszerű legyen, néhány szemponttal bátorkodunk mi is hozzászólni a kérdéshez. Egy okos pedagógiai elvet ismerünk, amely azt mondja, bogy nincs rossz diák, csak rossz tanár van- Nem akarjuk a pozsonyi tanári kar tanári lelkiismeretességét, szaktudását és elfogulatlanságát kóteég- bevonni, és bár magyar szempontból kifogásolhatónak tartjuk, hogy a pozsonyi magyar tannyelvű reálgimnáziumban kimondottan szlovák nemzetiségű tanárok is tanítanak, akik diákjaikat nem értik meg tökéletesen és nem tudják velük megteremteni a szükséges lelki harmóniát, mindenesetre állítjuk azonban, hogy a pozsonyi magyar reálgimnáziumban olyan gátló körülményeknek .kell mutatkozni ok, amelyek egyenesen lehetetAz első véres agitációs vasárnap Németországban

A parlamenti többség akarata ellenére feloszlatták a porosz országgyűlést

Fasissfa-izű rendeset a saité is a gyülekezési Jog ellen — Felfalnak a pártok — Papén Poroszország miniszterelnöke

Az elesett nemzeti szocialisták feletSeSnti temetést kaptak

Berlin, február 6. Miután a porosz országgyűlés szombati ülésén 214 szavazattal 196-tal szemben elutasították a nemzeti szocialistáknak a ház feloszlatására vonatkozó javaslatát, Hitler kormányának más utat és módot kellett találnia a kényeiét len porosz ország- gyűléstől való megszabadulásra és a porosz választások kiírására. Az alkotmány értelmében a ház iöloszlatását Poroszországban a parlamenten kivül az úgynevezett hármas kollégium is elhatározhatja, amelynek tagjai az országig} ülés elnöke, a porosz miniszterelnök és a porosz államtanács elnöke. A hármas kollégiumban a feloszlatás ellenzőinek tegnapig többségük volt, mert Kerrl nemzeti szocialista házelnökön kívül annak tagjai Braun szociáldemokrata képviselő, aki jogilag még mindig porosz miniszterelnök és Aden- auer, a porosz államtanács centrumpárti embere. Ilyen körülmények között mindenekelőtt a hármas kollégiumot kellett puccsszerűen átszervezni, hogy a feloszlatás hívei többségbe kerüljenek benne. Ez úgy történt

meg, hogy Hindenburg Braun miniszterelnököt végleg fölmentette valamennyi funkciója alól (mint ismeretes, a lipcsei állambiróság néhány hónappal ezelőtt Poroszország és a birodalom pőrében úgy intézkedett, hogy a de íacto hatalmat Poroszországban Papén akkori birodalmi főbiztos gyakorolja, de a jogi és a reprezentáló hatalm megmarad Braun miniszterelnök kezében) s jogilag is Pap ént nevezte ki Poroszország miniszterelnökévé.

Hindenburg erre vonatkozó rendelete hétfőin délelőtt jelent meg. Az indokolásban a köztársasági elnök kijelenti, hogy a kettős kormány Poroszországban lehetetlen és egészségtelén állapotokat teremtett, úgy hogy a rend és a nyugalom érdekében kénytelen Braunt minden funkciójától fölmenteni és Papent helyezni helyébe. A rendelet alapján biztosítva van a hármas kollégiumban a feloszlatás melletti többség, mert Papáiméi és Kerrl-leí szemben a centrumpárti Adenauer kisebbségben marad, a porosz országgyűlés feloszlatásáról a hármas kollégium hétfő délutáni ülésén határozott. A porosz országos választásokat tehát a birodalmi választásokkal egyidejűleg március

5-én tartják meg.

A porosz országgyűlés utolsó ülése szombaton rendkívül viharosan zajlott le. Az immár kormánypártot alkotó nemzeti szocialisták heves támadást intéztek a szociáldemokraták, főleg Severing volt miniszter ellen, akit többször meggátoltak abban, hogy beszédét elmondja.

S pártok sorszámai

Berlin, február 6. A birodalmi belügyminiszter hétfőn megállapította, hogy a március 5 iki választáson a pártok milyen sorszámot viselnek. Az egyes számot a nemzeti szocialisták kapták, a kettest a szociáldemokraták, a hármast a kommunisták, a négyest a centrumpárt, az ötöst a német nemzeti párt, a hatost a bajor néppárt, a hetest a német néppárt. Egyelőre tizennégy párt van, de valú■BiagaBnBmnmwpmmBmaBapmoBMMáiHBWiieiiaauawBaigamiaMwi

lenné teszik a tanítás eredményességének lehetőségét. Elsősorban tehát ezeket a gátló körülményeket kell diagnosztizálni, hogy a segítés módozatait meg lehessen találni.

A Prágai Magyar Hírlap hasábjain sokszor volt már szó a pozsonyi magyar reálgimnázium lehetetlen viszonyairól. A Véd- cölöp úti régi evangélikus líceum ódon s a modern nevelési elveknek egyáltalán meg nem felelő iskolaépületéibe telepitettek be két iskolát: a német és a magyar reálgimnáziumot. Salamoni bölcsességgel úgy oldották meg a tanítás kérdését, hogy a hét három napján délelőtt a magyar, a másik három napjának délelőttjén pedig a német iskola tanul. Délben egy órakor fejeződik be az oktatás és felkeltő tájban már gyülekeznek a másik iskola növendékei a másnyelvü tanításra. .Szellőztetésről szó sem lehet. Poros, miazmás levegőben, télen már a koradélutáni órákban megerőltető villanyfény melllett tanulnak a diákok. Az osztályok túlzsúfoltak « ezért nem is férnek el a szűk intézetben. Be kellett vezetni a vándoirosztályok rendszerét.

Ez a helyzet Pozsonyban a magyar reál- gimnáziumra vonatkozólag s ugyanez a helyzet Kassán, ahol a Kovács uccai szűk elemi iskolában vannak hasonlóan antihigiénikus körülmények között összezsúfolva a magyar gimnáziumok növendékei. Ez a helyzet Szlovén szkó fővárosában, a másfélszázezres Pozsonyban, a kulturvilág szivében, három metropólis útvonalának geográfiai . centrumában és ez a helyzet Kelétszloven6zkó kulturális központjában, Kassán.

Amig ez a helyzet meg nem változik, addig eredményes tanítás el nem képzelhető, addig a diákoktól komoly munkát nem várhatunk. Mert a tanulás munkájának legnagyobb része az iskolára kell hogy essen*

Odahaza csupán az iskolában tanult dolgok összetoglalása' és rendszerezése a > diák feladata. Bűzös levegőben, szűk padokba ösz- szenyomordtva, görnyed teu ül a magyar diák és sokhelyütt nélkülözi a modern oktatás legelemibb eszközeit, a szertárakat, rajztermet, megfelelő tornahelyiséget is.

Megfelelő iskolaépületet a magyar iskolának! — ez az első követelésünk. Ezt kell minden szülői értekezleten hangoztatni. És ha ellene vetik a takarékossági szempontot, akkor rámutathatunk a pazar fénnyel berendezett „kisebbségi14 iskolákra, amelyek Szlovenszkó és Ruszin szkó magyar vidékein tiz-husz csehszlovák telepesgyermek számára épüllek. Rámutathatunk a kis szlovák mezővárosok túlméretezett, valóban nyugateurópai jellegű középiskolai épületeire és azt mondhatjuk, hogy ha a magyarságnak csak hat középiskolát hagytak meg, akikor ennek a hat középiskolának legalább biztosítsanak tisztességes hajlékot és modern-felszerelést.

De vannak még egyéb okai is az iskolai oktatás eredménytelenségének, amelyeket már többször felsoroltunk. Kezdjük a magyar tanárképzés hiányán- Magyar egyetem nincs s a nem magyarnyelvű főiskolán végzett tanár, még abban az esetben is, ha magyar anyanyelvű, néim tud olyan munkát' kifejteni 1 a középifoku iskolában, mint aminőt a modern pedagógia elvéi megkívánnak. A tankönyvek legnagyobb része selejtes munka, magyartalan, tele van tévedésekkel, a I tankönyvek szelleme ellentétben áll a szülői ház nevelésével, a magyar nemzeti érzéssel és szellemmel1 s a tanár is ebben a szellemben tanít, hiszen a tankönyv tükrözi vissza a hivatalos szellemet. Nem csoda, ha a magyar diák lel lehlet éhez és szellemi világához az efajta tanítás hozzá nem ferkőzhetik. Azért

az iskolának nem is lesz eredménye addig, mig a kisebbségek kulturális autonómiáját meg nem valósítják. Nagyon szépen fejezi ki ezt Rádl professzor a kulturális autonómiáról vallott teóriájában, amelyben az iskola feladatát úgy jelöli meg, hogy a kisebbségi növendéket egyrészt az állam szellemében, kell nevelni, másrészt azonban teljesen érvényesíteni kell a nemzeti érzést és a nemzeti eszmét is.'Meg kell találni 'ezt az egészséges szintézist az állameszme és a kisebbségeik nemzeti érzése között. Hol van még ettől iskolapolitikánk és hol van ettől a cseh és szlovák közvélemény szelleme.

Masaryk elnök egy német újságírónak adott interjújában nemrégiben foglalkozott a nevelés problémáival is- Az elnök maga is belátja, hogy az iskola kissé elmaradt a modern élet követelményeitől s ezéirt az individualista nevelés irányában sürget reformokat. Hozzáteszi, hogy ez pénzkérdés. Nos hál, a, magyar v iskolákban ugyancsak messze vagyunk az individuális : oktatás lehetőségétől. Negyven diák helyett száz diákkal foglalkozik egy-egy professzor, hogyan ismerje meg tanítványát, amikor egy félév folyamán legfeljebb kétszer kérdezheti ki és sejtelme sincs legtöbb növendékének szellemi képességeiről, ■ teljesen tájékozatlan diákjának egyéniségéről, ösztöneiről, érdeklődési köréről. Nincs meg az eredményes tanulás lehetősége, de nem alakulhat ki az igazi tanár- típus, sem és sem a tanár, sem a diák nem I hibáztatható. A rendszer a hibás a pozsonyi Joliiy Andrások kalandos • szökésében s ha Dérer miniszter iskolaügyi reformra készük akkor ne a felekezeti iskolák ellen viseljen háborút, ne kultúrharcot idézzen fel, hanem a nevelést igyekezzen arra a sainvonalra felemelni, amelyen a huszadik század derekán állania kellene.