Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-05 / 30. (3140.) szám

17 raroaJ^GÍAR-HiRLap 19BS február 5, rasárnap. VIVAT JUSTITIA Hatéves perlekedés öt centimes körül — Az ügyvéd és a bábaképzés —■ Egy fogpiszkáló odisszeája Páris, február 4. A napokban jogerős Íté­letied fejeződött be a párisi bíróság előtt egy per, amely kerek bal esztendőn át foglalkoz­tatta a különböző bírói fórumokat s amely mindössze öt oentimes körül forgott. Hait év­vel ezelőtt egy párisi polgár a földalatti villamos jegy füzetével a kezében belépett az utas­fülkébe. A kalauz fölszólította, hogy az akkoriban élet beléptetett uj utastarifa alapján fizessen rá öt centimes-t a jegyfüzet szelvényére- Nem úgy a polgár, őt nem értesítették a ta­rifaemelésről s különben sem érinti őt az egész ügy, mert ö még az uj rendszer életbeléptetése előtt váltotta ki a jegyfüzetét, a villamosvasut- nak tehát nincsen joga tőle utólagosan magasabb vitelárat követelni. A veszekedés a bíróság előtt folytatódott, de előzőleg természetesen le kellett szurkolnia a polgárnak az öt centimes-t. Azután beadta a keresetet a párisi földalatti villamosvasút ellen,' visszakövetelve a jogtalanul elszedett öt centimes ti Sorra járta valamennyi bírói fórumot, ame­lyek egymásután elutasították keresetével, végül a perköltségek olyan tetemes összegre nö­vekedtek, hogy azon akár a világot is ké­nyelmesen körülutazhatta volna. Az egész pereskedés öt oentimes-ért folyt, tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak kivételesen akadt olyan ember, aki arány­lag csekély dologért egy életen át is képes pereskedni, csak hogy vélt igazát érvénye­sítse. A most jogerősen elintézett hatéves perlekedés alkalmat adott a francia sajtónak arra, hogy visszaemlékezést közöljön hason­ló mamtitperekről, amelyek egészen nevet­séges és jelentéktelen objektumok körül folytak éveken, sőt évtizedeken át. Majdnem minden bíró praxisában előfordul az ilyen bonok jog- és igaaságkereeö, efajta Michael Kólhaas-digura­Az ügyvéd szülésznői ambíciói Itt van például Paul Goguilot francia ügy­véd, aki évekkel ezelőtt országos nevet szer­zett magának különös pereskedési szenve­délyével. Pert indított a toulousej orvosi egyetem ellen, amelynek szülésznői tanfolyamára be akart iratkozni, az egyetem azonban nem vette fel. A vígjátékba illő pereskedést az egyetem­nek az a mulasztása váltotta ki, hogy a tanfolyam meghirdetésénél elfelejtette pontosan feltüntetni, hogy csak női hall­gatókra reflektál. Az ügyvéd észrevette a hibát és nyargalni kezdett rajta. Követelte, hogy az egyetem vegye fel a tanfolyamra s mikor elutasítot­ták, pert indított, A furcsa pert minden fóromon megnyerte s mikor az ítélet jogerőssé vált, az egye. tem kénytelen volt megnyitni szülészeti osztályának ajtaját a makacs ügyvéd előtt. Ez azonban nem vette komolyan az ügyet, neki csak a pedantéria, a paragrafus és a jog szerinti igazság volt a fontos, tehát a perbeli győzelem, nem pedig az eredmény. Megköszönte az egyetemnek,- hogy szives volt többéves perlekedés után fölvenni öt a szülésznői tanfolyamra a bejelentette egyúttal, hogy időközben lemondott ájna szándékáról, hogy okleveles hábaasszony- nyá képeztesse ki magát­Az ezerírankos fogpiszkáló Nem ez volt Goguilot ügyvéd egyetlen víg­játéki esete. Egy más alkalommal megje­lent az egyik párisi pályaudvaron és személyi poggyászként feladott egy fog- piszkálót. A tisztviselő vonakodott átvenni a szokatlan személyi poggyászt, az ügyvéd azonban tüs­tént bebizonyította neki, hogy, a. szolgálati előírásban és más vasúti előírásokban sehol sincs egyetlen olyan rendelkezés, amely feljogosítaná öt a személy poggyász fölvételének megtagadására. A fogpiszkáló-aídér ezzel még nem ért véget- Az ügyvéd ezer frankra biztosította a poggyászt ' ;,J ;• és úgy rendelkezőit, hogy Franciaországnak egyik távoli városában az állomási raktár­ban helyezzék el. Amit várt, az be is követ­kezeit, a fogpiszkáló útközben valahol elveszett. Goguilot habozás nélkül bejeién tette kárté­rítési igényét óe eaer frankra pereífebeaz, állam vasutakat A bíróság megint rtefci; adott igazat és pe­dig mind a három fórumon. , , , A félrevezetett halász Egy másik, nem kevésbé eredeti per egy angol könyvkiadó vállalat hibájából szüle­tett meg. A cég írországi útikalauzt adott ki, amelyben többek között az is olvasható volt, hogy Írországnak egy bizonyos folyója bővelke­dik a halakban. Akadt azonban egy szenvedélyes halász, aki az Útikalauz olvastára , ­tüstént összeeső magol ta horgászszerszá­mait és meg sem állott az útikönyvben fel­tüntetett folyóig. Megkezdte a halászáét, 'd© keserves csalódás­ban volt része, mert bár törhetetlen türelemmel várta az úti­kalauzban beígért halakat, egyetlen egy sem harapott a csalétekbe. A szenvedélyes halász nem hagyta annyiban a dolgot, visszatért Londonba és ügyvédje utján kártérítésre perelte a könyvkiadóvállala­tot. Addig pereskedett, amig kivívta „igazát4* s a bíróság kötelezte a cé­get nagyobb kártérítés megfizetésére. Az elcsúfított alterego Az elmúlt esztendőben a bécsi bíróság egy kutyatulajdonost öt ven sillíng kártérítésre Ítélt s az összeg egy bécsi áruház portásának Ütött© a markát. A kutya megharapta a por­tást, éppen az orrába kapott. A panaszos az­ért követelt magasabb kártérítést, mert a kutyaharapás következményei megvál­toztatták arckifejezését, már pedig ö addig feltűnően hasonlított néhai I. Ferenc Jó­zsef császárra s e hasonlóság révén sok embertől nagyobb borravalókat kapott. Ez a jövedelemíorrása a kutyaharapás után elapadt. A bíróság, mint az ítéletből kitűnik, méltányolta is a panaszos érveit, ha a kárté­rítés összege talán nincs is arányban a né­hai osztrák császár alteregojának e hasonló­ságból kifolyólag élvezett jövedelmével- > Hasonló per foglalkoztatta a zürichi bíró­ságot is. A panaszos Hindenburg elnök alteregoja- ként szerepelt mindaddig, amíg egy kutya- harapás el nem torzította az arcát A kár­térítés összege itt 1500 frank volt, főképpen, mert a bíróság méltányolta azt a körülményt, hogy Hindenburg alteregoja a szerencsétlenség után valósággal buskomior lett. A kuriózus perek igazi hazája azonban nem Európa, hanem az Amerikai Egyesült Államok. Itt azután bőven találhat a kurio­zitások kedvelője számtalan fura perecskét. Egy brooklyni túlzsúfolt autóbuszban pél­dául egy fiatal hölgy nagyobb dollárbank­jeggyel akarta megváltani a jegyét. A ka­lauz nem tudta fölváltani a bankjegyet, kü­lönben is rengeteg dolga volt a kocsin, nem ! is volt a legiróasátsabb kedvében, ügy hogy .némi gorombasággal traktálta á nagy bankó­val fizető utasniöt: A: gorombaság mindössze abból'állott, hogy a fogai között alig hallha­tóan mormolta: „Az ördögbe -is, az én pénzes táskám nem . bank.** ^ A hölgy ezt úgy értette, mintha a kalauz azt mondta volna: „Menjen az ördögbe!** Az érzékeny utasnő nem is a kalauzt, ha­nem egyenesen a társaságot perelte be. A bíróság lovagiasan a hölgy' mellé állott s kerek ezer dollárban állapította meg a tár­saság kártérítési kötelezettségét. Kozmetikai kuriozitások Copyright by Alexandra D. Jiires, Inetitut de eoina coemétiquee, Pozsony, Savoy. Azt kellene hinni, hogy a kozmetikai ezépeég- müvészetek napjainkban érték el feljdődésíiknek legmagasabb fokát. Technikai értelemben ez bizo­nyára is így van, mégis, ha a szépségápolás fej­lődési görbéjét figyeljük, ügy arra a megismerésre jutunk, hogy a kozmetikai ápolás mostani nagy fejlődési hullámja tulajdonképpen a szépségkul­tusz nagyszerű revelációját jelenti csupán. Ba Ovidius, Plinius, Catullus és Petronius meg­lehetősen részletes feljegyzéseiben, valamint sok sirleletben hinni lehet, , úgy a klasszikus ókor asz- ezonyai talán még rafináltabban űztek kozmetikát, mint azt a mai asszonyok átlaga teheti, akiket a mai súlyos életküzdelem gondjai érthető módon tú­lontúl vesznek igénybe. A középkor a női szépségápolásnak nem ked­vezett. De már a reneszánsz felszabadította bék­lyóikból a női szépség utáni asszonyi törekvéseket. A rokokó századában pedig már teljes virágzásá­ban találjuk a női szé-pségkultuszt. Különös tehát, hogy a biedermayer-idők utolsó szaka visszaesést jelent a női szépségápolás fejlődésében, mely a múlt század utolsó évtizedeiben érte el mélypont­ját. Nagyanyáink leánykorában könnyen rossz hírbe keveredett volna az a nő, aki rúzst vagy ajkpiroeitót használt, de bizony még a púder hasz­nálata sem ment valami nagy erényezámba. Nem csoda hát, ha a szépség utáni vágy nőinknél, egy olyan kor asszonyainál, mely az akarat szabadsá­gát az emberi jogok legelső sorába tette, elementá­ris erővel bontakozott ki Ennek így kellett jönnie, mert a nő legösztönösebb, legtermészetesebb aka­rata az, hogy szép legyen. Csak természetes, hogy a mai idők rohamos tempója még a női szépség eme területén sem elégedett meg az átvett tradi-' ciókkalj hanem uj formák után kutatott e igy nem lephet meg különösképpen, ha a modem szép-1 ségápolás komoly törekvései közé rövid életű ex-} travagamciák keveredtek. Talán nem lesz érdekte­len néhány ilyen*kozmetikai kuriozitás {/közelebbről szemügyre venni. & Ujságközlemények adtak hirt arról, hogy a newyorki Fiifth A venne elkényeztetett: asszonyai közt egy uj divathóbort ütötte’ fel a fejét, mely ab­ban állt, hogy az asszonyok'/estélyi toalettjük­höz „lakkozott4* ajkakat „öltöttek**. — Kedélyte- len dolog lehetett az ilyen asszonyok közt egy egész estét eltölteni, mert — szegényeknek — vi- gyázniok kellett, hogy valahogyan el ne nevessék magukat. Ügyelniük kellett erre két okból, elő­ször: nehogy a gondosan felrakott lakkréteg a ne­vető ajkakon megrepedezzen, másodszor: . mivel nem lehetett ám igen kellemes dolog a merev.lakk­páncél alatt az ajkakat mosolyra Ívelni, Tagadha­tatlan azonban, hogy a ragyogóan fehér fogsor ilyen pirosán fénylő keretbe foglalva igen dekora- tivan hathatott. Nem jósolok ennek a divatnak mégsem nagy jövőt, mert túlságosan feszélyez és gátolja azt, ami a legősibb, leftermészetesebb ezé- pitöszer: —- a mosolyt. v 1 ■- V J0- • •* . A másik divathóbort, Parisból indult útnak és — úgy látszik, — máris letünöben van. Itt arról van ugyanis szó, hogy az ajkaiknak olyan . pirosság adassék, mely állandó és Ietörölihetetlen. így szü­letett meg az az idea, hogy az ajkakat tetoválni kell, hogy ezzel az „örök** rúzs problémája is meg­oldassák. Nem lep meg, hogy ez a divathóbort na­gyon hamarosan kiínult, mert habár a nők.szívesen tűrnek el egy kis szenvedést, ha'szépségükről van szó, de aki tudja, hogy milyen fájdalmas minden kis beavatkozás éppen az ajkon, elképzelheti, hogy ez a tetoválás milyen kínos. mulatság lehetett. Nem beszélve azokról az infekcióé lehetőségekről, melyeknek az ajkakon végzett' minden kis műtét ~ fokozottabb mértékben ki van téve. J A pszichológust a legjobban lephette .volna meg,, I ha ez a divat polgárjogot' szerez és általánossá } Válik. Mert semmi sem ellenkezik kirívóbban a női alaptermészettel, mint éppen az, hogy valamilyen színhez, vagy divathoz egész életre szólóan kösse le magát. Lehet, hogy a női ízlés azért vetette el a tetoválási eljárást, mert — gondolatban — lehe­tetlennek találta azt a képet, hogy majdan, mint nagymama letörőibetetlenül ruzsozott ajakkal csó­kolja meg unokáit. Márpedig a tetovált rúzs ilyen nagymamákat produkált volna.-Gr Mint további kozmetikai különcséget meg kell említem azt a legújabb törekvést, mely az úgyne­vezett nappali krémek helyett az arcolajat akarja púder alá használni. A nappali krémnek, mint puderalátétnek, kettes rendeltetése van. Egyfelől réteget von az arcbőr éB a púder közé és igy akarja megakadályozni azt, hogy a puderszemcsék és ruzsrészecskék a póru­sokba hatoljanak, másfelől a felrakott púder és rúzs tartósabb tapadását akarja biztosítani. Nem kell vegyésznek lenni, hiszen minden asz- szony maga állapíthatja meg, hogy különösen a nappali krémek nagyobb viscositásuknál fogva sokkal ideálisabban oldják meg azt a feladatot, hogy huzamosabb ideig biztosítsák a púder és rúzs tapadását, mint az olaj. Az arcolaj sokkal higabb kone aisz teóriájánál fog­va, hamarosan szívódik fel a bőrbe és igy nehezen képes megfelelni annak a rendeltetésnek, hogy mint, védőréteg , a púder- és ruzsszemcséknek. a pórusokba, való behatolását megakadályozza. Ez a ■ két momentum magában elégséges volna, hogy eme kísérletekről eredményt ne várjunk. Különösen áll'ez a zsíros arcbőrökre, melyeknél a legelemibb szabály az, hogy zsírtartalmukat nem szabad növelnünk. Miig ezen arcbőrök részére van már olyan alapanyagokon készült nappali kré­münk, mely azok zsírtartalmát nem növeli, addig az arcolajnál csak nehezen, vagy egyáltalában nem tudunk ennek a tilalomnak megfelelni. ,i . . . ALEXANDRA D. JURSS. Szuggeráló lemezek Most olvasom, hogy egy német professzor lelki gyógymóddal igyekszik orvosolni a rossz bőrbe jutott emberiséget. A tény maga, jobbanmondva a terv, a gondolat oly elbűvölő és boldogító, ha arra gondolunk, hogy egy ember, egy humanista, egy szent ül hónapok, talán évek óta mondjuk Heilbromban az Íróasztalánál és azért szenved, töpreng és kísérletezik, hogy mi és kedves csalá­dunk mooslyogva és ruganyos léptekkel közleked­jünk a krízis éveiben. A professzor észrevette, hogy az emberiség zöme egy idő óta oly fáradt, hitetlen és enervált, hogy például pár hónapi munkanélküliség letöri, egy udvariasan közölt fel­mondás is merengövé teszi és rögtön kész durzog- ni, ha az üzletét árverezik. Ezen segíteni kell. Rájött arra, hogy a lélek válságait csak lelki frissítők gyógyíthatják, a lélek lázait csak szelle­mi priznicek üdíthetik: a tudomány raffinált ke­resztkötései, hogy stílusosak legyünk e témakör­ben. Evégből szuggeráló lemezeket javasol, okos és megnyugtató hatású szöveggel, egy lélekbúvár és egy hipnotizőr megejtő fondorlataival, amelyek mind arra jók, hogy a gyógyítandó páciens tegye fel reggelente a lemezt a gramofonjára és ennek a lemeznek a hangjai mellett gyűjtsön erőt és de­rűt a nap gondjaihoz. Régi népek azt tartották, hogy ballábbal kelni egyet jelent avval, hogy a nap bosszúságban telik el. Aki haladó ember, az rövi­desen tudni fogja, hogy a reggeli vidám szuggesz- ció nélkül befütöttek az aznapi nyugalmának és lelkierejének, pipogya fráter marad, aki a leg­kisebb kudarc miatt is a halálra gondol. öröm elképzelni roskatag napszámosokat, akik a köménymagos leves kanalazgatása közben a ber­regő gramofont hallgatják, a szuggesztör mé’y és átható gordonkahangját, ámultán és cibtívöl- ten, mielőtt elindulnának havat lapátolni: — Ön erős és kiváló szakember, barátom. Ne veszítse el hitét az élet szépségeiben. Acélos izmu testét dalolva vigye munkába. Ha a hó időközben elolvad, vagy kidobják a munkaközvetítőből, ka­cagjon bátran és vidáman, mert jönnek még t/lek uj havakkal és mindennél fontosabb az ön lelki egyensúlya. Elegáns urhölgynek manikűr és szoáré között befordulnak egy kicsinyég öltözőszobájukba és egy illatos cigaretta mellett megszuggeráítatják magukat. A hang édesen, bizalmasan és körmön­fonton száll feléjük a drága masinából, mely uta­zásnál kalapdoboznak is használható: — Szép vagy, szép vagy, te vagy a legszebb a világon. Rózsaszínű fülcimpád, kitépdesett szemöl­dököd és eperajkad a legelsővé tesznek a nők kö­zött. Férjed nem érdemel téged, de légy vele kö­nyörületes. Te vagy a legjobb bridzselö, ebben a boldog gondolatban ülj le mindig játszani. Hogy iftlntHg barátnőd nyer, az ne vegye el önbizalma­dat: butáké a szerencse. De a hűvös lemezek nemcsak a szuggesztör szak­szerű bemondásait közvetítik majd, hanem egysze­rű, játszi és huncut dalocskákat, amelyek kellő adagolás mellett szintén elegendőek lesznek ahhoz, hogy munkába induló adóhivatalnokok, rőfeske- reskedők, tanárok és szakácsnők felüdüljenek és életrekapjanak tőlük. Hála a nótairodalom gaz­dagságának, van egypár dalunk, amit az uj gyógy­mód számára is felhasználhatunk. Szorongatott helyzetben lévő üzletemberek íelvidámitására pél­dául felbecsülhetetlen értékkel bir az az édes bús, szivet simogató bölcsödal, hogy aszongya: — Nincsen pénzem, de majd lesz ... öreg szakácsnők idegeinek frissítésére, akik ké­sőn kelnek, lassan és kedvetlenül mozognak, ur nőik használják csak bátran a szavatoltau hatá­sos kupiét: — Ó mily szép, kis lábával ha lép... Magányos mosónőknek mennyivel lendületeseb­ben megy majd a munka, ha a hajnali mosókony­hában körüílengi a bűvös dallam: — Ó, Susanna, ó Susanna, ist das Leben doch so schön!.. .** A krízis tart, egyre mélyebb és penetránsabb, de a romok fölött ime, uj iparágak vannak sarjadó- ban, jótékony lemezeikkel, gépeikkel és íenoristá k- kal, akik suttogva, búgva és bömbölve ízesítik ez­után a reggeleket, izmainkba erőt mesélnek és a kudarcainkat jelentéktelenebbé teszik a gombo zásnál. — Vannak fiatal orvosok, százezerszámra, akik majd szöveget Írnak a gyógydalokhoz. Hogy értenek -e hozzá? Hát arra volt talán alkalmuk, hogy megmutassák, hogy az orvostudományhoz értének? Ritmusos, harsány, vig dalok készülnek a világ­ban, vérpezsdítő taktusok, szökellő staccatók és lágy andanték, pajzán indulói az életörömnek, hitnek és önbizalomnak és ha akadnak majd oly kiváló lemezek, melyek képesek beszuggerálni a rászoruló közönségnek, hogy fcélista, csőd és Vize- tésredukció dacára is be tudja szerezni a mese­beli készüléket, lelkenkint méret szerint, olyan élet indul meg itt, olyan virágzás, olyan egészség, hogy egy kis csalódás, egy kis kudarc miatt még nyu­godtan félrevágjuk a kalapunkat... SZ. NAGY MICI. — Adótanácsadó a keresztény szocialista pártközpontban. Pozsonyból jelentik: Az or­szágos kereszté nyszoci al i s ta párt pozsonyi központjában (Ventur-u. 9) adó- és gazdasá­gi ügyekben szakképzett titkár áll minden hétköznapon — hétfő és kedd kivételével — 9-től 1-ig a felek rendelkezésére és adó­ügyekben, különösen a most esedékes jöve­delmi és kereseti adóvallomások kitöltésé­nél eegiteéget nyujt a párthiveknek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom