Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-05 / 30. (3140.) szám

14 T>RA:GAlA\AO¥AR'HtRLAI> 1933 február 5, vasárnap­5zir?HÁzKönVvKai>TüRA Móra Ferenc Csehszlovákiában Móra Ferencet harmincéves irói jubileuma alkalmából szeretettel ünnepli az egész ma­gyar olvasóközönség. Résztvesz ebben az ün­neplésben a Kisfa mdy-Társaság és a Petői- Társaság és kivette belőle részét a szegedi egyetem is, amely ez alkalomból diszdokló­révá választotta Móra Ferencet. Móra Ferenc stílszerűen válaszolt a szegedi egyetem ki­tüntetésére, mert átadta két jókora kötetet kitevő diszdoktori értekezését, legújabb re­gényét, az Aranykoporsó-t­Az ünneplés egyre szélesebb körre terjed. Bejelentette igényét Kist un fél egyháza is, az iró szülővárosa, amely nem engedi, hogy Sze­ged teljesen elhódítsa tőle szülöttét és büsz­keségét és díszpolgárává választotta és je­lentkeztek a szűcsök, amely tisztes mestersé­get tudvalevőleg az iró apja gyakorolta és disztagnak választották meg a néhai szűcs fiát. Amely magyar városban Móra Ferenc ad elő. nincs az a hatalmas terem, amely zsúfo­lásig ne telne meg közönséggel. Mert nehéz volna eldönteni, hogy a tolinak nagyobb mes­tere-e Móra, vagy a szónak. Annyi bizonyos, hogy a budapesti rádiónak nálánál nagyobb attrakciója nincs. Amikor nemrégiben a budapesti szedőik és nyomdászok előtt a hatalmas Gutenberg-pa- lota dísztermében tartott előadást, az előadás végén az egyesület nevében egy öreg mun­kás e szavakkal fejezte ki a közönség elis­merését: „Sok évtizede áll fönn egyesüle­tünk, de ilyen nagyszámú közönség előtt ilyen nagysikerű előadás ebben a teremben még nem hangzott el." Amint senki nem tudja magát kivonni Mó­ra Ferenc élő szavának hatása alól, olyan el­lenállhatatlan erejű Írása is. Történelmi és természettudományi műveltsége nagyobb, mint bármely élő magyar iróé és noha ő a legnagyobb tudományos felkészültségű ma­gyar iró, mégis egyúttal a legkönnyebben ért­hető is. Valahogy a vérében van, hogy világo­san és tetszetősen fejezze ki magát, úgy hogy az Írástudatlan is épp úgy megértse és gyö­nyörködni tudjon írásában, mint a legművel­tebb olvasó. Nincs az a nyelvész, aki az ő nyelvében kivetni valót találhatna és nincs az a tudós, aki ismeretbeli hibát tudna az ő írásában kimutatni. A magyar régiónál izmus, a magyar vidéki műveltség legszebb, legfejlettebb, legneme­sebb virága Móra Ferenc, aki pedig épp oly első volna Budapesten, mint amilyen első Szegeden. Móra maga egyszer azt mondta, hogy az embereknek azért tetszik, amit ő mond, mert belőle rájönnek arra, hogy ők milyen jók. Nagy igazság ez. De lehet-e Írónak nagyobb, nemesebb hivatása, mint az emberekben fel­ébreszteni a bennük lappangó jóságot, még pedig mindig olymódon, hogy belőle szigorú logikával következik: tehát tégy valamit en­nek a megakadályozására, vagy annak az elő­mozdítására. Sokáig hitték Móra Ferencről azt, amit egy francia mondás igy fejez ki: Són genre est, petit, mais il est grand dens eon genre, azaz: Az ő műfaja kicsiny, de nagy ő a maga mű­fajában. Ez igaz volt addig, arnig komolyan nem nyúlt a regényhez. Első ilynemű alkotá­sa az Ének a búzamezőkről volt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy kevés magyar könyv ért el hasonló sikert és nemrég egy igen elő­kelő newyorki kiadó hozta ki remek kiállí­tásban. Az Aranykoporsó azonban, Móra irói mun­kásságának legérettebb gyümölcse, reveláció volt még azok számára is, akik jól ismerték Mórát. Mint a Pesti Hírlapban Bónyi Adorján oly találóan mondja: „Amikor e könyvet letettük, érzésünk az, hogy a szerző olyan, mint egy óriás, aki ed­dig szelíden és megértőn nézegette maga kö­rül a törpe világot, most nyújtózott egyet és két karja az egekig ölelte át a horizontot." Ez a regény valóban egy sikerekben gaz­dag életpálya betetőzése, egy nagy iró leg­nagyobb írása, amellyel Móra Ferenc a magyar irodalomból bevonult a világirodalomba. Móra Ferenc, mint már említettük és mint olvasóink tudják is, nem ismeretlen nálunk sem. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy eléggé ismeretes. Ha eléggé ismeretes volna, annyira, mint. amennyire értéke után kelle­ne, hogy legyen, akkor nem volna olyan ma­gyar család Csehszlovákiában, ahol Móra Ferenc müveit ne olvasnák. Sajnos, ettől egy­előre még távol állunk. Ez azonban csak azt jelenti, hogy mindent megtegyünk ennek el­érésére. Móra Ferenc az az iró, aki a leg­jobb értelemben vett nemzetnevelő iró. Aki­nek bármely könyve minden 14 éven felüli olvasónak bátran a kezébe adható. Meg fogja érteni és nem fog belőle semmi rosszat ta­nulni. Nincs az a világtól elmaradt anya, aki nem adhatná nyugodtan Mórát 14 éves lánya kezébe. Nem vagyunk farizeusok és tudjuk, hogy sok nagy iró nincs tekintettel a konven­cionális morálra. De Mórának valahogy olyan eles/.iileíott., szinte azt mondanék M1'1*1 lése van, hogy elkerüli a piszkot. Nem azért, h gy mit szólna ehhez az egyházi vagy világi cenzúra, a kiadó vagy az olvasó, — másutt tartana akkor hiú világi sikerek dolgában Móra, ha ilyesmire gondolna —, hanem, mert ez a természete- Pedig ismeri jól a világot és az embereket és el is mond róluk min­dent, amit tud. De a bölcs elnéző fölényévei és az egészséges erkölcsi érzésű ember tisz­taságával. Mint ő maga mondja, valahol, a macska akármilyen piszkon keresztül is úgy tud lépni, hogy mindig tiszta marad. Ilyen ő is. Móra Ferenc itteni barátai és tisztelői úgy gondolták, hogy Csehszlovákiában a Móra-ak- ció a legjobb kezekbe akkor lesz letéve, ba ezt olyan intézmény veszi kézbe, amely a magyarság legsokfélébb rétegeit foglalja ma­gában s a legnagyobb publicitást tudja biz­tosítani. Választásuk a Prágai Magyar Hirlap-ra esett. Bár ez az akció munkát jelent számunkra, örömmel vállaljuk, mert meg vagyunk győ­ződve arról, hogy Móra Ferencet a csehszlo­vákiai magyarsággal megismertetni hálás fel­adat. Móra Feernc magyarországi barátai az író tiszteletére egy szépen illusztrált Móra Ferenc Emlékkönyv-et adtak ki, amelyet minden je­lentkező ingyen kaphat meg. Első lépésünk az, hogy ezt az akciót Csehszlovákiára is ki­terjesztettük s erről igen tisztelt Előfizetőin­ket külön levélben értesítettük. A Prágai Magyar Hírlap reméli, hogy ez az akció, amelynek vezetését elfogadta, igazi nemzeti akció lesz, amelyben az egész ma­gyarság párt- és felekezeti különbség nélkül résztvesz és amelynek sikere nem fog a ma­gyarországi akció mögött elmaradni. (*) A pápa a rádió jelentőségéről. Rómá­ból jelentik: A pápa fogadta egy nagy olasz rádiókészülék-gyár munkásait, akik remek­művű felvevő 'készüléket nyújtottak át hódo­latuk jeléül. A pápa hosszabb köszönő 'be­szédében hangsúlyozta, hogy a missziőterüle. teken folyó vallásos munkát mennyire elő­mozdítja a tudomány és technika fejlődése a legtávolabbi vidékeken is. Különösen ki­emelte a rádió fontosságát és ezzel kapcso­latban rámutatott adra, hogy amikor kará­csony első napján bejelentette a Szeutévet, hamarosan, néhány óra múlva, már kapta a hála szavait Ujzélandból, Kínából és a Jőre- ménység fokáról. (*) A Magyar Tanító február í-i száma értékes tartat ómmal jelent- meg. Vezércikke a Dérer-féle iskolai reform-tervezettel foglalkozik, a nem- állaimi tanítóság szolgálati viszonya szempontjából. A pedagógiai részben Osztényi József érdekes pe- dagóiai kísérleteiről számol be, Jurdiik Aladár a népiskola céljáról értekezik, a tananyag szemüve­gén át nézve, Kónya József az egységes ÍTás-tani- tás lehetőségeit tárgyalja. Fischer János folytatja az ének tanításáról irt nagyérfcékü tanulmányát. A Fórum-rovatban Gömöri Miklós a szlovák nyelv ta­nításának kérdését fejtegeti. Szepesi Gyula Lót. községnek a nyugalombavonult tanítója iránti pél­dás cselekedetét méltatja, s a farsangi mulatságok szükségességére mutat rá szociál-pedagógia szem­pontból. Egyesületi élet, bő folyóiratszemle, zene- müiemertetés és a hírek gazdag rovata teszi élénk­ké és változatossá a szlovenszikói magyar tanítóság folyóiratát. A lap első negyedévi kottamellékletét, melyet Gáspár János rimaszécsi tanító, zeneiró szerkeszt, Arany János emlékének szenteli, a költő 12 dalszerzeményével. A Magyar Tanító évi elő­fizetési ára 40 korona, egyes szám 2 korona. Szer­kesztőség: Alsószeli, kiadóhivatal: Komárom. (*) Rechnitz Erzsébet hangversenye a pozsonyi rádióban. Rechnitz Erzsébet, a prágai születésű énekesnő február 7-én 19.20-kor ad hangversenyt a pozsonyi rádióban. Műsora a következő: Beetho­ven: Ah perfido! (Hang verseny ária zenekari kísé­rettel olaszul). Mussorskij: Hót dalból álló dal­ciklus (Francia nyelven). — A pozosnyi rádió ma­gyar óráján február 8-án 18.30-kor a következő mű­sorral szerepel: Lavotta: Valahol messze és Mezei bokréta. 2. Massenet: Elégia. León Oavallo: Mati- nata. 3. Dienzl: Relicti. Hodula: Hattyúm. 4. Ka­cséin Késő ősz va« és Dienzl: Liliomszál. (*) Dekorációs művészeti tanfolyam Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi iparművészeti is­kola kéthónapos modern dekorációs művészeti tanfolyamot rendez különös tekintettel az időszerű kirakatrendezésre. A tanítás kiterjed a dekorációs művészet minden ágára: kirakatok praktikus de­korálása, modern betürajzolás, kirak a th áttér, a ki­rakat modern kivilágítása, propaganda, reklám. A tanítás nyelve szlovák, német és magyar. A be­hatási dij 100 korona, mely összegnek a fele a je­lentkezésnél azonnal lefizetendő. A tanfolyam veze­tője Reichental Ferenc festőművész, aki a dekorá­ciós művészet ezen speciális ágát Európa legkivá­lóbb iskoláiban tanulmányozta. Reichental művé­szete, művészi beállítottsága, valamint a többi előadó széleskörű ismeretei biztosítják a. tanfo­lyam magas színvonalát és sikerét. A beiratások az iparmű vészét! iskolában, Vazov-u. 1. február 4-ig tartanak. A Berki-testvérek legnépszerűbb C&gány és lan zenekara és Fangi tárogatómüvész mindennap ötórai teán és este J/2 9-töl reggel 3.-ig aMánes vendéglőben játszik Telefon 435-61. ________Praha, Riegrovo nábrezí Sa lvendy Ftida prágai héph állítása Prága, február 4. A prágai Ruhes-szal ón ,termei tele vannak embereikkel. Nagy érdek. Jődíéis, kitűnő sajtó, szóval mindaz, ami egy 'kiállítás sikeréhez hozzátartozik és a raiáír kissé fásult imükritiikus önkénterenül azt a kérdést intézi magáihoz, mért van ennek a művésznőnek mindig és mindenütt ekkora sikere és mért nem akadály számára a vál­ság, amely annyi tehetséget megakasztott a fejlődésben és az érvényesülésben. Ez a vág- ujhelyi szüleiiésü asszony megállás nélkül felfelé ívelt és művészeti fejlődése lépést tar­tott a sikerrel. Hamarosan észrevették Becs­ben, Berlinben, Prágában és egyébb metro­polisokban, már pedig az a csodálatos, hogy minit szerény és visszavonult, mint művész pedig a tehető legegyszerűbb formákra ideg. ződött be és oeuvrejéhez nincs egy forte-mo­tívum, nincs egyetlen .kirívó és tolakodó hang, nincs bántóan hamis és előre kiagyall szín és vonalgör bites, nincs a blöffnek és az akarnokságinak még csak nyoma sem, min­den meglátás és a meglátások festői megfo­gása színtiszta igazság és szerénység: mü'^ szete olyan igaz, mint maga a festőnő, ha művészetéről beszél. Mikor végigmentem a termeken, Jaromir Weinberger, a világhírű Svanda-dudás szer­zője jutott önkéntelenül az eszembe, aki egy­szerű melódiákkal éppen egy a tonálisán megvadult korban lett világhírűvé, igy bizo­nyítva akaratán kívül, hogy milyen elepe- dően szomjuhozik az emberiség a sok kísér­let utáni a természetes egyszerűségre és igazságra. Viszont eszembe jutott egy fiatal festő, aki csak nemrégiben magyarázta ne­kem, hogy az ő szürrealizmusa nem ismeri a természetet és hogy ő a festményeivel nem hajlandó szaporítani a fotográfusok számát, akiknek nincs .más dolguk, mint természetet másolni. A Weinberger operájának termé­szetes melódiabősége és a rég letűnt szürrea­lizmus újjáéledése azoknál, akik akarnak a problémákkal foglalkozni, amelyek Remb­randt főproblémái voltak, egyszeriben meg­értette velem, mért hatnak elementáris erő­vel Salvedy Frida festményei, akvarellek, (főként szlovenszikói és délolasz tájak), ame­lyeken a szín- és vonalkezelésnek szinte kapzsisága észlelhető. Olajfeslészetnél ezt a modort primafestésnek nevezik, nagyvonalú, szélesen terpeszkedő lényegfestés, a vászon oly módon való negligálásával, hogy egyes vászonrészek üresen maradnak. Salvendy Frida az akvarelifestészetben is megengedi magának azt a nagy fényűzést (amely a kö­zönség szempontjából veszélyt rejt magában, mert nem „tetszetős", nem 'langyos s szenti­mentális a szép értelmében), hogy vázol, de nem dolgoz ki tradiconálisan akadémiai .stílusban, mert bárhová kerül, csak egy pil­lanatra áll meg, mindenütt vendége csak a tájnak és az emberi ábrázatnak------„ó étet, mi lyen szép minden tájad, melyet el nem értünk!" Nem naturalista, nem impresszionista, ha­nem a kettő egyesítésén át több és felsőbb- rendű bb a kettőnél: erős művészi egyénisé­ge fókuszában találkozik minden elem, amelyre éppen és feladatról feladatra válto­zóan szüksége van. Mindig hihetetlenül sűrí­tetten adja elő a mondanivalóját és csak ak­kor fest, ha van gondolat az ecsetjében. A természetet nem nullázza ki szürrealisztikus paradoxonnal, hanem rajta keresztül úgy is­merteti és szemlélteti a szellemi megnyilvá­nulásokat, mint mondjuk a jó iró alakjain át a lelket és ami az irodalomban a cselekvés és cselékedtetés, nála szin és vonal, ritmus és tér eloszt ás. Értelmileg meglep ezen a ki­állításon, hogy milyen gazdag a föld, milyen változatosan újszerű mindenütt. Az ember, még a fásult mükritikus is egy félóra alatt optimistává alakul át és újra felfedezi a ma­ga számára az élet szépségeit. Belső értetem és érték szempontjából pedig meglep a tech­nika és a módszer, amely minden festmé­nyen más s mindig találó. Az akyarellre al­kalmazott primérfestészeten kívül szakszerű­ség alapján ki kell emelni a feltétlenül biz­tos technikai tudást, amely a fény és árny játékában, a térelosztásnál, a kimondottam mesterségbelli problémák megoldásnál nem ismer akadályt. A kevert színek tiszták és ze­neileg találótik, az ecset von alak meggyőzően ruganyosak és ön maguktól minden nehézség nélkül egymásba kapcsolódók, emberek, fák, cserjék és vizek térbeli elhelyezése kiegyen­súlyozott és marad az, amit körülimi a mű­vészetből leszűrt esztétika hiába próbál: a mii hatása. Ez a matematikai biztonsággal bekövetkező hatás magyarázza meg a nagy érdeklődést és sikert. Megszomjaztunk és ma kell az egyszerűnek gondolt melódia, kell a káoszból pillanatra kiragadó művészet ereje és nem kell a prolematika Ez élhető meg Salvendy Frida kiállításán. r- 1-. A pozsonyi Ágnesekor február 12-én, vasárnap este pontban 7 órakor, a Vigadó kistermeiben jótékouycélu farsangi müvé«s- estélyt rendez, melyre jóakaróit, és tagjait tiszte­letei meghívja. .Műsor; 1. Zongorán yitány, játssza Konakovsky Rudoifné zenetenármő. 2. a) Verdi: Ave Maria. b) Humperdlng: Die Lembe. Énekli Sitiasatka Ágosté, Van dér Itaats ének-tanár tanítványa. 3. Karácsonyi balba, táncolja Szokni Ili. 4. Szemelvények Mécs László költeményeiből. Sza­valja Apró Margit fes-tőinmivésznő. 5. Miki-Máuse, tánc, lejitii 4 leányka. 6. Vidám monológ, előadja: Obenau Edit. 7. Tirolén Kiritag, táncolják Blaha-Vécsey Erzsé­bet ba'let't'mesS'te.nnő tanítványai. 8. Rövid szünet. 9. Wallaide: Ouverture, zongorán előadja Cser- mákné Moser Margit zene-pedagógus. 10. Népdalok (Édesanyám lelke, Pünkösdi rózsa stb.) énekli B ősi te Mária, zongorán kiséri Szur- may Margit. 11. Szóló. Táncolja Szokod IM. 12. Götze: Süli, wie die Nádit. Duett. Éneklik Stiiiasztke Agc-sta és Reimamn N. Frimi: Wenn elles duók el Schumann: Wanderlied. 13. „Mindig az asszony a győztes". Kacagtató vig­játék. Szereplők: Jenő, a férj: Sárai Pali; Gyöngyike, a ház úrnője: Takáts Margit; Jo­lán ka, barátnőé: Tumaniu Juliska. 14. Tanz uan die Erde. 17-féle nemzeti tánc, aone- • lyekiet Blaha-Vécsey Erzsébet baJettmeeteroő tanítványai lejtenek Radeknatíher Ella zongora- tanárnő kísérete mellett. Jótékony céljaira hálás köszönettel fogad el ado­mányokat: a pozsonyi Ágnes-kör elnöksége. (*) A színházi Élet legújabb számában Incze Sán­dor érdekes cikket irt. a ..Mise Magyarország" vá­lasztás körül zajló pletykákról.^ Hatvány Lili a hét- szinházi és mozieseményeiröl számol be. Képee riport mutatja be Dudayné Tasnády Fekete Már.át uj berlini otthonában. Harmath Imre és Szokolay Olly karrierje. Képes riport a bálkirálynöről, aki férjheziment. Világhírű színpadi írónők. Hédiétz Jascba 24 órája Pesten. A hét báljai képekben. A Színházi Élet uj száma rengeteg érdekes képet, riportot és novellát közöl. A 260 oldalas Színházi Élet ára csak 5 korona. Előfizetési dij negyedévre 60 korona. Kiadóhivatal: Budapest VII., Erzscbet- körut 7. A Színházi Élet minden héten pénteken jelenik meg. Mindenütt kapható. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA MUNKÁCSON: Vasárnap délután: Angyalt vettem feleségül. Vasárnap este: Vőlegényem, a gazember. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ D U N A SZ ER D A HELY EN: Vasárnap d. u.: Érik a buzakalász. Vasárnap este: Vőlegényem, a gazember. Hétfő: Csók a tükör előtt. Kedd: Ezerjó. Szerda: A cigány. Csütörtök: Forgószél. Péntek: Vőlegényem, a gazember. Szombat: Hawai rózsája. Vasárnap délután: A mosoly országa. Vasárnap este: Hawai rózsája. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombat, vasárnap, február 4—5-én: SCAMPOLO. Hétfő, kedd, szerda, február 6—7—8-án: LELICEK Sherlock Holmes szolgálatában. Csütörtök, február 9-én: A VIZSGÁLÓBÍRÓ ELŐTT. Péntek, szombat, vasárnap, február 10—11—12-éaí: ORLOV. Szombaton, február 4-én délelőtt 11 órakor: A Pé­ter vári mocsarak. Szombat, vasárnap, február 4—5-ón, délután fél 3 órakor: A három testőr. Vasárnap, február 5-én, délelőtt 11 órakor gyermek- előadás kacagtató miisorokW. Hajápolás, hajfestés, tartós ondulálás előtt Űánlntos a baját nálunk mesrviMjráltatni. Fejbőr- arc- és kézápolás legréffibb év legjobb szakisynerbj< Béres Mihály, ttoiice, Fö-u. 85. (Andrássy palota) Ingyen tanácsadás! Szolid árak r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom