Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-26 / 48. (3158.) szám

t»ra:gaiA\mAarhi riíAP 17 Közgazdaságilevelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, február 25. A magyarországi pénzintézetek az idén is közvetetlenül az amerikai és angol nagybankok mérlegeit kö­vető időpontban hozták nyilvánosságra el­múlt évi gazdálkodásuk eredményét. Már ta­valy is a magyar bankok voltak az egyedü- liek Középeurópában amelyek fenntartották az osztalékfizetést: a csehszlovák, osztrák, ju­goszláv és román pénzintézetek különféle ok­ból nem juttathattak nyereség-részesedést részvényeseiknek. A most elmúlt esztendő eredménye — az eddig megjelent bankmér­legek tanúsága szerint — ismét eltérő Közép- európa többi bankjának üzletmenetétől. Mert amíg — a hírek szerint — a csehszlovák, osztrák, román és jugoszláv bankok megint az osztalék mellőzése mellett fognak állást foglalni, addig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Budapest Székesfőváros Községi Takarék- pénztára fizet osztalékot. Ez annál figyelemreméltóbb, mert tudva­lévőén az elmúlt évet a bankok kereseti le­hetőségeinek további összezsugorodása jelle­mezte: a betéti és kihelyezési kamatláb kö­zötti különbözet az Országos Hitelügyi Tanács rendelkezései alapján csökkent, amennyiben a biróilag érvényesíthető • kamatmaximum egy év alatt 12 százalékról 8 százalékra csök­kent, ugyanekkor azonban a bankok a taka­rékbetéti kamatlábat 6 százalékról csak 4 szá­zalékra szállították le. Ez azt jelenti, hogy amig a bankot kamalkeresete a tőke 4 szá­zalékával csökkent, addig a bankok kamat­terhe a tőkének csak 2 százalékával olcsób­bodott. Egyidejűén a forgalom hanyatlása miatt kisebb volt a különféle kamatok és ju­talékok jövedelme, a devizaüzlet teljesen szü­netelt, a tőzsde pedig csak szeptember má­sodik fele óta működik és mindössze 18 rész­vényben bonyolódik le a forgalom. Minden­esetre a magyar bankok egészséges megala­pozottságát igazolja az, hogy a kedvezőtlen viszonyok ellenére is mérlegtételeikkel to­vábbi javulásokról és tiszta nyereségről szá­molnak be. 4c' A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. ame­lyet ma már joggal neveznek Középeurópa legjobban vezetett bankjának, tiszta nyereség címén 4.5 milliót mutat ki az 1931. évi 5.1 millióval szemben. Osztalék fejében az inté­zet 4 pengőt fizet a tavalyi 5 pengővel szem­ben. A tartalékokat 1.4 millió pengővel sza­porítja, azaz 200 COO pengővel többet fordit erre a célra, mint tavaly. A tiszta nyereség­ből fennmaradó 1.3 millió pengőt a jövő év számlájára vezették elő, szemben a tavalyi 1 millió pengővel. Az év folyamán a takarék- betétek összege 7.4 millió pengővel csökkent, ugyanekkor azonban a folyószámlabetét 6 5 millió pengővel emelkedett, úgy hogy a taka­rék és folyószámla betétek összege idén vál­tozatlanul 302.3 millió pengő. Az intézet fő­erőssége, hogy úgynevezett „egyéb hitelezői44, azaz rövidlejáratu külföldi tartozásai nincse­nek és ennek ellenére a kezelt idegen tőke tekintetében a magyarországi pénzintézetek között első helyet foglal el. ugyanakkor, ami­kor a többi bank a hitelezők tétele között — igaz, hogy elkülönítve — az egyéb hitelező­ket is felsorolja. Igazolja az intézet erősségét, hogy becsületes nyíltsággal néz szembe ver­senytársainak nem minden célzat nélkü i hí­resztelésével: „hogy a Kereskedelmi Bank alaptalanul állítja azt, hogy nincs külföldi tar­tozása.44 Az intézet mérlegjelentése ugyanis nyíltan feltárja, hogy a „kezességek44 rovatá­ban szereplő tételből körülbelül 3 millió dol­lár értékű 50 százalékos kezességet vállalt több budapesti pénzintézettel egyetemben a magyar állam által a New York Trust Co.-től exporttámogatásra felvett hitelért. Az őszin­teségnek ez az, a Kereskedelmi Bank részé­ről teljesen érthető, megnyilatkozása maga után vonja, hogy most már a többi pénzinté­zet — közöttük azok is, amelyek eddig ezen a elmen kellemetlenkedni akartak a Keres­kedelmi Banknak — kénytelen lesz mérleg­jelentésében saját kezességeiről is beszá­molni. * A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank, Magyarország legrégibb pénzintézete, amely magas életkorával fordított arányban álló agilitással és élénkséggel, bölcs és körülte­kintő üzletvezetéssel elérte azt, hogy az 1925. évi aranymérleg óta megháromszorozta a reá bízott takarék és folyószámlabeíét-állományt, idén a takarékbetét-állománynál ismét emel­kedésről számol be: a tavalyi 46.3 millió pen­gővel szemben idén ezen a címen 47.9 millió szerepel. A folyószámlabetétek összege csak­nem változatlanul 52.5 millió pengő. Figye­lemreméltó ennél a két tételnél, hogy az 1931. júliusi bankzárlat óta a Leszámítoló Bank takarék- és folyószámla betétállománya töretlen vonalban emelkedett, ami egyedül­álló eset a magyar pénzintézetek között és igazolja a közönségnek az intézettel szembeni fokozódó bizalmát. Csehszlovákiában különö­sen áruosztálya révén ismerik jól a Leszámí­toló Bankot, amely úgy az elmúlt évben, mint a mostani év első hónapjaiban több jelenté­keny térménykiviteli üzletet bonyolított le csehszlovák, osztrák és német viszonylatban. A Leszámítoló Bank, amellett, hogy a nagy­bankok sorában az első helyek egyikét tölti be, egyben Magyarország legnagyobb gabona- kereskedője is — a szó legnemesebb értel­mében. Ez az intézet ugyanis saját számlá­jára fennállása óta még nem kötött termény­üzletet. Kizárólag közvetítéssel foglalkozik, de ebben azután első helyen áll. ügy belső, mint külforgalmi viszonylatban megkczelitihe- tetlenül vezet a gabonapiacon és a magyar terményfeleslegek értékesítésénél betöltött szerepén felül arra is módot talál, hogy részt- vegyen Románia és Jugoszlávia kiviteli fe­leslegének értékesítésében­A Leszámítoló Bank tiszta nyeresége 1.4 millió pengő, szemben a tavalyi 1.8 millió pengővel. Az osztalék P. 2.50, szemben a ta­valyi 4 pengővel. A tartalékokat változatlan összeggel szaporítja. * A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egye­sület tiszta nyeresége 1.8 millió pengő, ami­ből részvényenként 5 pengő osztalékot fizet, (tavaly 8 pengő). Az intézetnél elhelyezett takarékbetétek összege 72.3 millió pengő, ami kevesebb ugyan a tavalyinál, azonban a visz- szaesés százai ékszerüen sokkal kevesebb, mint amennyit a Pénzintézeti Központ számí­tása szerint az összes magyar pénzintézetek által kezelt takarékbetétállomány egyévi szá- zalekszerü hanyatlása kitett. A folyószámla­betétek összege 42-1 millió pengő. Figyelem­reméltó, hogy az intézet, amely ügyfelei iránti előzékenységből az elmúlt években mérsékelt arányban szintén résztvett a kül­földi rövidlejáratu hitelek igénybevételében, ezen a címen idén már nem mutat ki kötele­zettséget, mert még idejekorán visszafizette valamennyi rövidlejáratu külföldi tartozását. A Hazai Takarék a múlt évben többizben kezdeményező munkát végzett, amikor a vi­déki bankoknak a fővárosi intézeteknél igénybevett visszleszámitolási hiteleinél a türelmi álláspontra való helyezkedés vált szükségessé. A különféle gazdavédő intézke­dések folytán ugyanis a vidéki bankok kihe­lyezései nem folytak be rendben, úgyanekkor a belevő ügyfelek kereseti lehetőségének ha­nyatlása, nemkülönben a fokozódó adóterhek arra vezettek, hogy a vidéki bankok nagy­arányú takarék- és folyószámla-betét vissza­fizetésekre kényszerültek. A Hazai Takarék a törvényes intézkedéseken túlmenő előzé­Uj Caledonia a gonosztevők Eldorádója Szépszó, föld, állami támogatás és mégis csak három százalék tér meg a bimözők közül — Ex-gyiíkos mint borbély, ex-csaló mint főkönyvelő, méregke verő mint szakács Páris, február hó. Az elméleti jogászok és tudósok között évti­zedek óta dúl a harc, vájjon milyennek kell lenni a büntetés végrehajtásának, mely szem­pontoknak kell érvényesülni a letartóztatóinté­zetek vezetésében. A probléma a francia jogá­szok vezérkarának körében most újra szőnyeg­re került, a harc ismét lobot vetett és nem is két, hanem négy front alakult ki egymással szemközt, szinte egymás ellen. Mi a büntetés célja? E kérdés körül négy álláspont szerzett polgárjogot: 1 a megtorlás, 2. a megelőzés, 3. a kirekesztés utján való közömbösítés, 4. a ja­vítás. A sorrend kronologikusan is úgy fejlő­dött, a liberális álláspont utolsó, legszélsőbb határa abban jutott kifejezésre, hogy az el­ítélttel szemben legelső sorban annak a célzat­nak kell érvényesülnie, hogy a bűnöző megja­vuljon és ismét hasznos tagjává váljon a tár­sadalomnak. A jogfejlődés liberális barátai és az optimisták úgy találják, hogy ez az álláspont máris diadalmaskodott a másik három fölött és a „pönaiizálás44 körül folyó jogvitákban és ide- .olágiai összecsapásoknál, amelyek most vannak napirenden, úgy látszott, hogy ez az álláspont végleges győzelmet könyvelhet el a maga ja­vára. Rendkívül érdekes belepillantani a vita anya­gába s megvizsgálni azokat az adatszerű bizo­nyítékokat, amelyek döntő érvként helyezked­nek el a mérleg serpenyőjében. III. Napóleon, az »alapitó* A francia jogfejlődés bajnokai azzal dicse­kedhetnek, hogy sehol a világon nincs még egy olyan modern büntetési intézmény, mint Fran­ciaországban, helyesebben egyik francia gyar­maton. Es valóban a Déli tenger Uj Caledonia nevű szigete a maga különös fogházával egye­dül áll a világon. De mi is ez az ujcaledoniai intézmény? Gyilkosok, méregke verők, betörők, csalók, bigámisták, egyszóval fegy h á ztöl t el ékek kolóniája. TTT- Napóleon uralkodása idején 1863-ban a kabinet egyik minisztere, mikor különböző fon­tos kérdéseket tárgyaltak a minisztertanácson, szólásra emelkedve felhívta a kormány figyel­mét Uj Caledoniára és szónoklás páthosszal ecsetelte ennek a csodálatos helynek szépségét ég értékeit. — Uj Caledonia egyedül áll á maga nemében abban, hogy noha equatori, de mégis csodálato­san egészséges és szelíd klímája van, erdeiben, lankásain nem tanyáznak mérges kigyók, nin­csenek ragadozó vadállatok és nyoma sincs mo­csárláznak. A smaragdkék víztükör, a majesz- tétikusan vöröslő hegyek, a mélyzöld erdők, a szelíd lankák nemcsak a szemet, hanem a lel­ket is gyönyörködtetik és eltöltik elragadta­tással. Es ennyi szépség mellett tele van a szi­get természeti kincsekkel: nikkel, kobáld, króm, arany, ezüst, platina, kakaó, gyapot és kávé terem ezen az Isten áldotta földön, amelyet a benszülött négerek sem meg nem érdemelnek, sem ki nem használnak. Az ausztráliai nábobok Monté Carloja lehetne ez a hely. Melbourne- ből és Sidneyböl mindenki arra sóvárogna, hogy odamenjen... — Nos hát, használjuk fel ezt az ideális he­lyet, létesítsünk ott nagyszerű, kulturális intéz­ményeket, — szólt közbe az egyik miniszter. — óh, inkább a gazdasági értékeket kellene kihasználnunk, — visszhangzott a másik. — Inkább a hadsereg volna figyelembe veendő, hogy méltó ajándékot kapjon végre nemzetétől, — szólt közbe kissé pirosán a hadügyminiszter. A javaslatot tevő miniszter csak csóválta a fejét, szelíden elmosolyodott, aztán előadta a tervét, hogy ezen a csodálatos szigeten letartóztatni ntézetet, fogházat kellene létesí­teni. A minisztertancás tagjai elámult képpel meredtek reá, de aztán olyan magával ragadó hévvel magyarázta, hogy szebb feladat nincs, min' megjavítani az eltévelyedett embereket és a természet ölén, idegmegnyugtató és meguemesitő munkával kilúgozni lelkűkből a rosszat s a fejlődésben megelőzni Angliát, míg végül III. Napóleont is megnyerte tervé­nek és az ujcaledoniai jogi intézmény meg­született. A száraz guilotin Franciaországnak akkoriban volt már agy deportálási gócpontja: Guyana. Igen ám, de az ottani kiima borzalmasabb volt, minit a legsúlyosabb büntetés, mert egy-két év 1 le­forgása alatt a deportáltak 70 százaléka halt meg tropikus betegségben. El is nevezték Guyanát a „száraz guilotinnak44 és máig is rajta ragadt ez a név. De Uj Caledonia az pa­radicsom és úgy is kezelték. Először is meg­tiltották a bevándorlást. A sziget belsejébe kenységgel karolta fel a vidéki intézetek és a gazdaadósok érdekeit s ezáltal teljes mérték­ben érvényesítette a kilenc évtizedes hagyo­mányból származó klasszikus bankári eré­nyeit. * A Budapesti Székesfővárosi Községi Taka­rékpénztár elmondhatja magáról, hogy a kü­lönféle városházi pártok egyöntetű megelé­gedését szerezte.-meg. A Községi Takarék, amely altruista célkitűzéseinek megfelelően táVoltartotta magát a fővárosi bankok kar- telijétől, előnyösebb kamatozási feltételeket nyújthat úgy betevőinek, mint hitelt igénylő ügyfeleinek, ami mellett még ■ számításba veendő, hogy saját tőkeerején és titkos tarta­lékain felül Budapest Székesfőváros vagyona is az intézet kezelésére bízott tőkék fedeze­téül szolgál. Az intézet közönsége az elmúlt évben fokozott bizalommal viseltetett taka­rékja iránt, amit igazol, hogy a takarék- és folyószámlabetétek együttes összege egy év alatt 10 százalékos emelkedéssel 57.3 millióra szaporodott. Ezzel magyarázható, hogy a ta­karék kihelyezéseit is növelhette, elsősorban a kisemberek hiteligényeit elégítette ki. Osz­talék címén 2 pengőt fizet a Takarék, szem­ben a tavalyi 2.5 pengővel. SZITTYA­szorították a négereket, egymásután követ­keztek olyan intézkedések, amelyeknek az a paradoxon gondolat volt a szülőokuk, hogy: előbb a bűnözők és csak azután a közönséges becsületes ember. Uj Caledonia valóban azt a gondolatot szolgálta, hogy a bűnösöket nem büntetni kell, hanem megjavítani. De nem is volt egyszerű dolog Uj Cale- donlába kerülni. Ennek fejében nemcsak bűncselekményt kellett elkövetni és pedig súlyosat, hanem át kellett esni a vizsgálat rostáján is. Még az utraszállás előtt döntötte el egy vizsgáló bizottság, hogy a súlyosan bű­nöző javíthatatlannak és közveszélyesuek mi­nősül-e, mert akkor. Guyanába kerül, ha vi­szont remény van arra, hogy megjavul, akkor szabad az ut Uj Caledonia felé, csoportokba osztják, megszámozzák őket, behajózzák az óceán járóra s a megérkezésnél ben szülő Kék­ből álló küldöttség fogadja őket. A hajdisz- szel és buzogányokkal ellátott szerecsenek sorfala között libasorban indul el a menet a fogházápület felé. Megérkezés után újabb osztályozás következik­Szépszó, vagy korbács Három tagozatba osztályozzák az újonnan érkezőket. A harmadik csoportba tartoznak azok, akiknek a javulása csak hosszabb idő múlva remélhető és akik a helyi fizikai és lélektani vizsgálat adatai szerint nem ütik meg a magasabb mértéket. A második osz­tályba a jó minősítésűek kerülnek, az első osztályba pedig azok, akik mint másod-osztá­lyosok büntetésük felét már letöltöttük és ki­tűnő magaviseletükkel bizonyságát szolgáltat­ták annak, hogy megjavulnak. A három osztály között óriási szakadék tátong. Az első osztályban az elv a szépszó, a harmadik osztályban a korbács. Már a második osztályban is könnyebb munkát vé­geznek és azt is mindig a szabadban. Közös étkező helyiségük, közös hálószobáik vannak, bizonyos korlátok között nemcsak beszélget- niök szabad egymással, hanem kedvteléseik­nek is szabadon áldozhatnak. Az első osztály­ban meg éppen olyan az élet, hogy szinte meg sem különböztethető a szabadságtól. Az elsőosztályosokat kihelyezik minden ellenőr­zés és felügyelet nélkül külső munkákra és pedig olyanra, amely egyéniségüknek és ké­pességeiknek megfelel. Ez az oka annak, hogyha a „jámbor kéjutazó44 megérkezik Uj Caledoniába és egy barátságos hordár kiveszi a kezéből a csomagját, biztos lehet abban, hogy egy elitéit sietett a szolgálatára. Erkölcsi antitexin A mostani konferencián résztvevő egyik jogász mesélte, hogy egész kivételes élmény­ben volt része, amikor tanulmányutat tett Uj Caledoniába. A vendéglátó házigazdától ott- tartózkodásának harmadik napján tudta meg, nem kis hátborzongások közben, hogy egy méregkeverésért elitéit férfi a szakácsa, an­nak a főztjét eszi- A szolgálatára rendelt cse-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom