Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-23 / 45. (3155.) szám

IWS tobfuAr 3Ü, <*üt*rlok. 4 vonni. Egészen valószínűtlen 'ugyan, hogy e ikét áilam erre el fogja magát határozni, de ha erre hajlandó lenne, úgy a régi Ausztria- Magyarország helyón öt állam föderációja jön­ne létre. lg}’ is majdnem a régi monarohia kiterjedésével vetekedő területet átfoglaló föderáció alakni. Szüllő Géza helyesen ve* tette fel á kérdést, hogy egy ilyen szövetség öé*»e«gyeztethetö-e a Népszövetség Egyez­ségokmányának 20. cikkével, amely arra kö­telezi a Szövetség tagjait, hogy az Egyezség­okmány rendelkezéseivé] összeférhetetlen kötelezétteégeket ne vállaljanak. A követke­ző 31- cdfck ugyanis csupán a béke fenntartá­sát biztositó ama nemzetközi megegyezéseket vésni ki e tilalom alól, amelyek a választott bírósági szerződések és bizonyos területekre vonatkozó megállapodásoik, amilyen a Mon- iroe-elv, fogalma alá tartoznak. A Monroe-elv tudvalévőén, azt jelenti, hogy „Amerika az amerikaiaké'''. Benes az elmúlt évtizedben is­mételten arra törekedett, hogy7 a& úgyneve­zett regionális megállapodások, amilyenek-1 aiek a® eddigi kásán tant szerződéseket is te-! •kintette, szintén olyan természetű megállapo­dásoknak veendők, amelyek nem esnek a 21. cikk tilalma alá Ezt a véleményt azonban nem sikerült általánosan elfogadtatni. Még kevésbé egy estethető össze a 20. cikkel egy áilamszö vétség létesítésére irányuló megálla­podás. Amiként a Monroe-elv sem jogosítja ?ei xs Egyesült Államokat arra, hogy egy ál- iLams&öveteég formájában az egész amerikai kontinensre kiterjesszék a hatalmukat, úgy sr— még a regionális szerződések nagyon is vitatott elméletének elfogadása esetén tg — a jogi helyset az. hogy egy közép-európai ál­lamszövetség megalakítása nem fér össze a 20. oikkel. Belső csehszlovák államjogi szempontból nézve a kérdést, az alkotmány 64. szakaszá­nak 1- bekezdése irányadó. E szakasz igy hangzik: „A köztársaság elnöke képviseli az államot kifelé, ő köti meg és ratifikálja az államközi szerződéseket. Kereskedelmi szer­ződések, továbbá olyan szerződések, amelyek­ből az államra vagy a polgárokra bármilyen fajtájú vagyoni vagy személyi terhek, neve­zetesen katonai terhek is származnak, továb­bá azok a szerződések, amelyek az állam területét megváltoztatják, a nemzetgyűlés hozzájárulását, igénylik". Első pillantásra úgy látszik, hogy7 az államszövetséget létesí­tő szerződések, mivel azokat az alkotmányié.. ■ott nem sorolja fel, nem igénylik a rj^mzet- j gyűlés hozzájárulását, hanem csak az állam­főnek kell ratifikálnia azokat, azaz végered­ményben a köztársasági elnöktől és a kük j ügy minisztertől függ egy államszövetség meg. .szervezése. Nem hisszük azonban, hogy az al­kotmánynak ez a magyarázata helyes volna. { Malypetr beieüentl a nyugcfijaiásokat Nem szállítják le Hibái a tisztviselők fizetését Prága, február 22. A szakszervezetek kép­viselői tegnap fölkeresték Malypetr kormányel­nököt, hogy az aktuális kérdésekről főlvilágosl- tást kérjenek tőle. Malypetr a leghatározottab­ban megcáfolta azt a hirt, mintha a kormány újból csökkenteni akarná az állami tisztviselők fizetését. A kormány az állami közigazgatás át­szervezésével akar megtakarításokat elérni, Az ezzel a föladattal megbízott bizottság a legkö­zelebbi napokban megkezdi működését. Továbbá a nyugdíjaztatások szigorúbb végrehajtásával lehetővé akarja tenni a rendes előléptetést és a fiatal erők alkalmaztatását A tényleges kato­nai szolgálati idő beszámítását illetően Igazsá­gos megoldást keres, hogy ne károsodjanak azok, akik katonai szolgálatot nem teljesítettek. „Léire kell hozni a magyar-osztrák gazdasági uniót", — mondotta a magyar képviseidház egyik szónoka Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés a képviselő- ház előtt lilább kihallgatások Horthy kormányzónál Budapest, február 22. (Budapesti szerkesztő­sünk. telefon jelentése.) A képviselőház kedd délutáni ülésén az osztrák—magyar kereskedel­mi szerződés ratifikálásáról szóló javaslatot tár­gyalták. A vita során Bíró Pál egységespárti képviselő méltatta a szerződés jelentőségék A kisaníant paktum- ját nem tartja aggasztónak Magyarországra és Ausztriára nézve, mert a kisantantállaniok kivitele Ausztriába és Magyarországba min­dig nagyobb volt, mint ezen államok bevitele a kisaníant államaiba, Dollfuss kancellárnak Apponyi halála alkalmá­ból tett meleg nyilatkozatát, nem szabad nyom nélkül hagyni és minél előbb létre kell hozni az osztrák—ma­gyar gazdasági uniót A vita végén Kállay földművelésügyi mi­niszter szólalt föl, aki leszögezte, hogy Magyar- ország kényszerhelyzetben járult, hozzá a szer­ződésben a kölcsönös áruforgalom 1:1.5 arányá­hoz, de sikerült kiharcolni a 10 százalékos in­gadozás lehetőségét. Megállapítja, hogy a belső fogyasztás jelentékenyen csökkent az egész vi­lágon és ezért a kivitel minden külál lamba fo­kozatosan nehezedik. Gondoskodni kell Magy arország belső fo­gyasztásának növeléséről. Hangsúlyozta, hogy az eddig fönnálló boiet/ta- rendszert megfelelőnek tartja. Barátságos légkört kíván teremteni Ausztriá­val és hasonlóan örömmel látja bármely állam részéről jövő gazdasági közeledést Budapest, február 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység pártja kedden este értekezletet tartott, amelyen Kánya Kálmán, az uj magyar külügyminisz­ter bemutatkozott a pártnak. Kánya felszólalásában leszögezte, hogy a nem­zeti egység pártjával karöltve oly külpolitikát akar folytatni, amely az ország érdekeinek ja­vára szolgál. A pártértekezleten Gömbös Gyula miniszterelnök is fölszólalt. Budapest, február 22, (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az Est értesülése sze­rint e legközelebbi napokban Sztranyavszky Sándor, a nemzeti egység pártjának ügyvezető elnöke és Bethlen István gróf kapnak meghívást a kormányzóhoz. Még e héten Gömbös minisz­terelnök is kihallgatáson jelenik meg a kor­mányzónál. Budapest, február 22. (Budapesti szerkesztő - ségünk telefonjelentése.) Az országos magyar gazdasági egyesület igazgatósági választmánya kedden ülést tartott, amelyen a fölszólalók til­takoztak a kormánynak az ellen a terve ellen, hogy a földművelésügyi minisztériumot meg­szüntetik és hatáskörét átruházzák a létesítendő közgazdasági minisztériumra. Világítási sztrájk Antwerpenben Brüsszel, február 22. Antwerpenben tegnap este hét óra óta egyetlen villanyi ampa sem ég. A lakosság általános villanysztrájkka! akar vé­dekezni a viliányárak emelése ellen. Az antwer­peni polgárok elhatározták, hogy nem égetnek I villanyt s csak petróleummal vagy gyertyával világítanak. Tegnap este az elhatározást min­denütt következetesen keresztülvitték. Éjjel a polgárok, fáklyásmenetben vonultak végig az uocán és tiltakoztak a villanyáraik emelése ellen. Az alkotmány ugyanis általában azoknál a szerződéseknél követeli meg a nemzetgyű­lés hozzájárulását, amelyek az állampolgá­rokra anyagi, személyi és katonai terheket rónak. Ki tagadhatná azt, hogy7 egy államszö­vetség 'létesítése, ha nem is közvetlenül, de j közvetve, fokozottabb terhekkel van egybe- j •kötve? És ha egy egyszerű kereskedelmi , szerződéshez, amely — tesszük azt — a na. ; rancs vagy a banán vámtételének leszállítását foglalja magában, a parlament hozzájárulása szükséges, vjjen elképzelhető-e, hogy egy szerződés, amelynek tárgya nem egy iközönsé. ges kereskedelmi áru, hanem az állam egész személyisége, léte és jövendője, parla­menti hozzájárulás nélkül is életbe léphet? A csehszlovák alkotmány szerzői erre az esetre nem gondoltak, ezért is nem intéz­kedtek róla kifejezetten, de ez az argumentum a minőre ad maius megdöntbetétlenül -ahhoz a tételhez vezet, hogy a genfi egyezményhez Benes külügyminiszter urnák a nemzetgyűlés hozzájárulását kell kikérnie, mielőtt ratifikál- láthatná és a Népszövetség titkárságánál lajstromoztathatná azt, A tét, amelyet a csehszlovák kormány eb. be a szövetségbe belevisz, nem jelentékte­len. Romániában és Jugoszláviában olyan események játszódtak le az elmúlt hetekben, amelyek gondolkodásra kel!, hogy késztesse, nek. A Karagyorgyevicsak monarchiája mély­reható belső változások küszöbén éli. Nem­csak a már- másfél évtized óta nyugtalanko­dó és elégedetlenkedő horvátok, hanem az eddig, látszólag áüamhü magatartást tanúsí­tó szlovének és a vajdasági, sőt az ószerbiai szerbek is a föderáció, tehát a jelenlegi cent. ralista államszervezetnek szövetsége s áh: Iámmá való átalakulása mellett foglalnak ál­lást. Romániában komoly és szavahihető po. lifikusok egybehangzó megállapítása szerint a király és a nép között konfliktus támadt, amit az ostromállapot kihirdetése és a vas­utasok sztrájkjának erőszakos letörését, kjéé- rő jelenségek is igazolni látszanak. Jugoszlá­via és Románia belső helyzete mindenesetre fokozatos óvatosságra int, S nem csak állaim jogi, hanm politikai okok is amellett szól­nak tehát, hogy a genfi egyezmény felett az utolsó szót a prágai nemzetgyűlésnek kell kimondania. X jf vörös csillag lovagjai Irta: VÉCSEY ZOLTÁN (42) Kurt és Praszkája anyó ekkor már a csóna­kon vpltak. A néma hatalmas csapásokkal eve­zett a part felé. — Kissé későre jár az idő — mondotta Prasz- kája anyó s igy az eredeti tervet meg kell változtatnunk. Rögtön te fogsz ajánlkozni a próbarepülésre. A ^ép a parttól mintegy másfélki lomé ternyire ereszkedett le s jóval közelebb volt a faluhoz, mint hozzájuk. Mire odaértek, a kiváncsi falu­siaknak már jó csoportja vette körül a gépma­darat, aminöt jó sokan ijven közelről még nem 'láttak. Amikor Praszkája anyó és Kurt odaér­kezett, a pilóta,, akinek egész fejét bőrsipka ta­karta, be s csak a szeriek s a szájnyílás állottak szabadon, a motort vizsgálgátta s különböző szerszámokkal babrálgatott a gép körül. Kurt a női pilótát kereste. A világutazó írau- aviatikus társa ott ült a négyszemélyes ka­binban, ő is egészen olyan pilótaöltözékben, mint a társa. Nyugodtan ült a helyén, mintha a kényszerleszállás nem is bántaná s tudomásul eé venné az egyre jobban sűrűsödő kiván­csi csoportot. Többem szólíthatták még a. pilótát, beszéltek hozzá, kérdezősködtek tőle, az azonban csak vállát vonogatta s egykedvűen hajtogatta francia nyelven: — Bocsátóinak meg. uraim, csak franciául beszélek, * Kurt már a gép felé közeledett, hogy beszéd­be elegyedjen a pilótával, amikor a jobbkarjáit valaki megragadta. — Gyere oldalra, beszélni akarok veled. -~ wuttogta egy női bang. Kurt kéretlenül nézett oda. Vjora tartóztatta föl az útjában. Majd lopva Praszkája anyóra tekintett, mintha tőle várna irányítást. Amikor az öregasszony szeme sarkából feléje vágott, Kurt kifelé ballagott a csoportból s aztán meg­állt v:szemben. — Noé, mit akarsz? — kérdezte kurtán s (Copyright by Prágái Mijyar Hírlap.) kissé ketmé. ..' hangon. — Hogy mit akarok? És te még ezt kérded? N, m megígérted az este, hogy visszatérsz hoz­zám, hogy .velem töltőd az éjszakát? Kurt mitsem válaszolt, Vjora azonban szen­v.ólyes hangon folytatta szemrehányásait:-- ügy látszik, egyszeriben megfeledkeztél orz iré- ' • '" Talán másnál felejtkeztél Szergej Ivanovics? Talán azt is elfelejtetted már, hogy m .yen találkahelyben állapodtunk meg? És ta­lán azt is elfelejtetted, hoo-v hogyan viselkedett v . i szemben Szergej Ivanovics Bokorra négy Vitel ezelőtt? Rátett fenyegetés volt ebben a hangban s Kurtnak a hátán végigüldkörözött a rémület. Ez a nő fölfedezett mindent, — villant át agyán és most, minden lelkierejét össze kell szednie, hogy7 el ne árulja magá/t s az utolsó pillanatban meg ne hiúsuljon a pompásan előkészített terv. — Ostoba vagy, — dörmögte. — Abban a viharban... — Persze, a vihar ... Mintha én azt kivántam volna, hogy a szakadó záporban útnak indulj. De meddig tartott a vihar? Alig félórát. Jöhet­tél volna utána, egész éjjel vártalak. Még akkor is. amikor már derengeni kezdett. — Ejti, hagyj békét — legyintett bosszúsan Kurt —, egyéb ügyeim vannak, mintsem ilyen kicsinységekkel törődjem. — Úgy, egyéb ügyeid? — vágott vissza met­sző hangon a leány. — Nos, majd megtudom én, hogy mik azok a te egyéb ügyeid. — Fenyegetsz? — Jól vigyázz, Szergej Ivanovics, te nem is­mersz még engem & nem tudod, bog# velem nem lehet, játszani. Kurt egyszeriben végét akarta szakítani a ki- uos jelenetnek s visszatért a kiváncsiak cso­portjába. Azalatt, amíg a leánnyal beszélgetett, ez a csoport újból megszaporodott a faluból jött kiváncsiakkal s az újonnan érkezettek között volt, az esti népgyülés két szónoka is. A vörös ott ágált a pilóta körül és tört, zagyva francia­sággal akarta megértetni magát. I — A 'leadóállomásuk elromlott? Tehát Moszk-1 vával nem is közölhették a baleset hírét? Ügy ] ott nem is tudják, hogy mi történt a Sirállyal? ) — Nem küldhettünk semmi értesítést. Az izgága vörös szinte a magasba nőtt fon­tosságának tudatában. Büszkén nézett a körü­lötte csoportosul ókra . — Akkor én rohanok be a faluba s nyomban telefonüzenetet küldök Moszkvába, ahol már bizonyára nyugtalanok a Sirály hosszú elma­radása, miatt. Mit mondhatok? Mikor startol­nak? — Egészen jelentéktelen hiba, egy parányi lyuk a benzin tartályon. Most majd próharepü- lésTe szállók s eg.y félórán belül startolunk is. — Engedje meg, uram, hogy megegyezem ki­fejezzem örömömet, hogy én üdvözölhettem önt hivatalosan elsőnek a szovjet földjén. Ponolov, a földművelésügyi népbiztossá,gról. Az ugvbuzgó vörösszakállu bórihorgas társát magához" intve, megindult a falu felé. Most már a legfőbb ideje, hogy munkához lássak, — gon­dolta, Kurt, — Szergej Ivanovics Boborin. A hadügyi nép- biztosságról. A pilóta meghajlott dereka a, motor mellől fölemelkedett. Kurtnak úgy rémlett., mintha a bőrsipka két nyílásán kitekintő szem csodálko­zást árulna el. — Emilé Labourdonnais, — mondotta a, pi­lóta s olajos kezét először nadrágjába beletö­rülve, Kurtnak nyújtotta, Most Kurt. néhány francia.mondatot váltott- a, pilótával. Eddigi utjukról érdeklődött, azután a gép hibájáról. A körül álló kiváncsiak sürget­ték, hogy velük is közölje, mit beszél.a franciá­val, Ivurt türelmesen tolmácsolt mindent, A pilóta még kis ideig mesterkedett a csava­rok körül, majd a szerszámokat visszarakta a kis ládába s a ládáoskát behelyezte a gépbe. — Nos, készen vagyok és most egy rövid próbarepülést teszek. Népbiztos ur, nem tartana velünk? Vagy két kört, Írunk le a falu fölött. Aztán leszállunk s nyomban startolok Moszkvá­ba. Ha történetesen Moszkvába kívánna vissza­térni ... — Nagyon kedves... Nagyon szeretetremél­tó ... — Kurtnak olyan hevesen dobogott a' szive, hogy majdnem kiugrott a helyéből. Érez­te, hogy forró vérhiíllám szaladt az arcába. Ez tehát a döntő pillanat. J —• Akkor parancsoljon beszállóm, népbiztos ur, — invitálta a pilóta barátságos hangon s jmár nyitotta, is a kabin ajtaját, i Ebben a pillanatban Kurt mellett női hang szólalt meg. Franciául beszélt. Tökéletes iram ciaeággal. Kurt rémülten nézett oda, Vjora volt, aki a csoportból most mellé furákodott, — Nagyon lekötelezne, uram — szólt kedves mosoly kíséretében a pilótához —, ha erre a rö­vid próbaut.ra Szergej Ivanovics élvtáns mellett nekem is helyet kínálna a gépében. A pilótát szintén meglepte ez a váratlan föl- kinálkozás, Kurt látta rajta, hogy szinte meg­hökkent ... Azután közönyösen vállat vont. — Parancsoljon, Madame. Kurt már belépett a gépbe, míg Vjora most indult meg a kabin nyilasa felé. Ebben a pillanatban lövés dördült el, éle® női sikoltás, majd Vjora összeroskadt a gép mellett. Egykét pillanatig a gép körül szörnyű zűr­zavar támadt, artikulálatlan kiáltozás, lárma csapta meg a Kurt fülét, majd a tömeg szétreb­bent s hanyatkoralok menekült, a falu irányá­ban. A pilóta ott termett a kormány mellett, Kurt. még magához sem tért a meglepő esemény okoz­ta izgalmakból, amikor erős zúgást hallott, A szél belekapaszkodott, a drótsod ro n yokba, azok vertek olyan pokoli zajt. Már a, magasban vol­tak. Odalenn egy test hevert a' füves mezőn. Kurt ■látta a falu apró házait, látta a nyiresektől sze­gélyezett. tavat, a kis szigetet, Praszkája anyó kunyhóját, majd mindez eltűnt a szeme előtt, a. nagy orosz síkság, uj tájai táncoltak alattuk, hagymás tetejű orosz templomok mozogtak a. mélyben, mint a háton fekvő bogár csápjai, va­lami város fölött szánhattak most el. Csak most szabadult föl Kurt lelke a több­hetes szenvedések s izgalmak nyomasztó súlya alól. Szeméből patakokban tört ki a könny. Ekkor könnyű női kéz simította végig a kar­ját. Utitársnőjo volt, akiről eddig szinte tudo­mást sem vett. Madame Cartiffe, a világrepülő asszony. A nő most kigombolta sipkáját, úgyhogy ar­ca szabaddá vált, Kurt majdnem elájult meglepetésében, hirte­len fölindulásában. Madame Cartiffe nem volt más. mint — Anita.

Next

/
Oldalképek
Tartalom