Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-21 / 43. (3153.) szám

1933 február 21, kedd. %W€MMAG^-fflKLaS 5 A zsúfolásig megtelt tárgyalóterem feszült várakozása közben megkezdődön Littke Kálmánná bünperének iőtárgyalása Az asszony keményen kitart ama állítása mellett, hogy Raükay koronaőrségi százados öngyilkosságot követett el — Izgalmas szembesítés Littkéné és RutSkay özvegye között „Meggyőződésem, hogy Liitkéné követte el a gyilkosságot“ Az elnök megkérdi Ruttkaynét,’ hogy niegi|gérte-e a férje, hogy szakítani fog Litt* kénével. — Igen, mások előtt is mondotta ezt Ruttkay. Elnök: Kik előtt? — kérdezi az elnök. Mire Ruttkayné halkan, szinte suttogva mondja: — Gömbös münszterelnök felesége előtt Is. Férjem mindig hangoztatta, hogy Littkénétől nem könnyű megszabadulni, állandóan revol­verrel szaladgál a lakásában. Ruttkayné végül megjegyzi, hogy bizonyí­téka Littke Kálmánná bűnösségére nincs, de kiirthatatlanul gyökerezik benne az az érzés, hogy Littkéné ölte meg a férjét Ezután újból zárt tárgyalás következett, amely után a mai tárgyalás véget ért és azt hol­napra halasztották. Kedvese juttatta a hatóságok kezére a munkácsi őr bestiális gyilkosát SECT PAVILLQN Mától kezdve naponta a *8SPGRTGIRL* emzetközi boxmérközése és ■’H'Jp| oö szenzációs műsor ! Szabad ralíwü bemenet! Az első emeleten Ni magyar étterem Kitűnő flf konyha Magyar fajborok Littkéné azonban mind a háromszor élesen pat­togja a választ: — Nem. Tagadja, hogy azzal fenyegetőzött volna, mint­ha Ruttkayt és Ruttkay családját le akarta vol­na lőni. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy Ruttkay miért volt felöltözve, amikor az ön- gyilkosságot elkövette, Littkéné azt válaszolja, hogy minden valószínűség azért, mert nem akart felöltözetlenül meghalni. Majd határozottan kijelenti, hogy nem lőtte le Ruttkayt, nem beszélte rá az öngyilkosságra, nem adott a kezébe pisztolyt, nem fenyegette meg Ruttkayt lelövéssel arra az esetre, ua el akarta volna hagyni. Vallomása végén Littkéné bejelenti, hogy igényt tart Ruttkay vörös bőrből készül1 levéltárcájára, ezü8t szerencsemalacára és órájára, mert Ruttkay kijelentette, hogy ezek a tárgyak emlékül legyenek Littke. néé, ha ö már nem lesz az élők sorában. Az özvegy vallomása Az asszony vallomása után tiz percnyi szü­net következett, majd megkezdődött a tanuk kihallgatása. Elsőnek Ruttkay Gábor özve­gyét szólítja elő az elnök. Ruttkayné LiUké- nének hátat fordítva áll az emelvény előtt. Halk hangon felel a kérdésekre. Elmondja, hogy Budapestre való felköltözésük után kez­dődtek a zavarok házaséilefükben. Nagyon későn tudta meg férjének Littkénével való viszonyát. Ismételten fölajánlotta férjé­nek a válást és tartásdijat sem követelt, csak annyit akart, hogy gyermekeit magánál tart­hassa. Férje azonban mindig kitért a válás elől és azt mondotta, hogy majd később sza­kit Littkénével. Habsburg Ottó Parisban Paris, február 20. Habsburg Ottó néhány nap óta Párisban tartózkodik, ahol folytatja tanulmányait. Miután Ottó diszortácíója ked­véért hosszabb ideig Berlinben tartózkodott, most Párisba jött a Bibáotheque Nationale tanulmányozására. Párisi tartózkodása alatt nagybátyjánál, a világháborúból ismert Sixtus pármai hercegnél lakik. Ottó természetesen Sixtus herceg szalonjában sűrűn érintkezik a francia politikusokkal s mivel kiváló össze­köttetésekkel rendelkezik, megkísérli, hogy a hirtenbergi afférben interveniáljon és a fran­cia politikusokat jobb belátásra bírja. A kormánypárt jelöltjei győztek az igali és a mezőkeresztesi választásikon Budapest, február 20. (Budapesti szerkesz­tőségünk tel-eifonjelentése.) Vasárnap folytak le az igali és a mező keresztesi választókerü­letekben az időszaki képviselőválasztások. Mezőkeresztesen Papp Szabó Károly, a nem­zeti egység pártjának jelöltje, pótválasztáson mérkőzött Tüdy Zoltán független kisgazda- párti jelölttel. A választásból Papp Szabó Károly került ki győztesként, aki mintegy 500 szótöbbséggel győzött ellen jelöltje vei Szemben. Az igali választókerületben Bánó Iván kormánypárti és Rajaiss Ferenc dr. független kisgazdapárti voltak a jelöltek. Itt is a kormánypárt jelöltje, Bánó Iván földbir­tokos győzött mintegy 2500 szótöbbséggel­I -------------­A jugoszláviai események angol sajtóvisszhangja London, február 20. A Manchester Guardian több előkelő személyiség tollából ezá'nmiaaő nyílt levélben foglalkozik a jugoszláviai önkényuralom- mai Rhya Dajvies képviselő hangoztatja, hogy a belg­rádi önkényuralom nyilván nem ismer határt kii- Bebbeégai elleni dühöngésében. Maosek letartózta­tása épp olyan, mintha az angol kormány a skót, vagy valesi önkormányzati mozgalom vezéreit bör­tönömé be. Anglia is aláirts azt a szerződést, ame­lyen a mai Jugoszlávia elapul s amely igazságot és jogegyenlőséget biztosított valamennyi alattvalójá­nak. Ezért minden angolnak joga és kötelessége « szerződés megszegése ellen tiltakozni. A legutób­bi háborút a balkáni zavarok ookzták s ezért figyel- zn ez te tani kell a belgrádi diktatúra urait-, hogy Anglia feszülten figyeli zsarnokoskodásukat. Miss Edith Durharn, az ismert írónő ugyanebben la lapban kijelenti, hogy a szerbek nemcsak saját kisebbségeiket akarják erőszakosan szerbekké „ka- Japálni“, de újabb hódításokra is áhitoznak. A belgrádi kormány lapjai állandóan céloznak az Ad­riától a Fekete- és az Aegei-tengerig terjedő egy­séges Jugoszláviára, amelyet Bulgária, Albánia és Szalonóká elfoglalásával akarnak elérni s ehhez még magyar, osztrák és olasz területeket is akar­nak csatolni, amelyeket térképeiken .Jel nem sza­badított jugoszláv területnek" minősítenek. Be lg rád nyilván arra számit, hogy hódító hadjárataival megszilárdíthatja uralmát. A népszövetség kudarca Japánnal szemben természetesen bátorítja az ilyen hódító terveket. Nincs megegyezés a kamatláb kérdésében Prága, február 20. A ko akciós pártók he­tes bizottsága ma ismét összeült, hogy a ka­matláb rendezéséről szóló törvényjavaslatot letárgyalja. Miután megegyezést még mindig nem sikerült létesíteni, a koalíciós pártok tanácskozását keddre halasztották- így tehát a ház keddi ülésének napirendjein ez a ja­vaslat még nem szerepelhet. A képviselőház holnap délelőtt és délután tárgyalja a négy német nemzeti szocialista képviselő mentelmi ügyét. Ezzel a kérdéssel foglalkozik ma a kormány politikai kollégiu­ma is. A nemzeti demokraták ugyanis leg­alább annyit akarnak elérni, hogy a két né­met miniszter szavazzon a német képviselők kiadatása mellett. A tanácskozás a késő esti órákig tartott. Öngyilkos lett Prágában egy magyar nemzetiségű katona Prága, február 20. A csehszlovák sajtóiro­da jelenti: Vörös Sándor, az 5- számú gya­logezred közkatonája, február 19-én mellibe- lötte magát és meghalt. Az öngyilkosság ab­ban a pillám atban történt, amikor Vörös a Prága negyedik kerületében lévő katonai fogház előtt őrségen állott. Vörös sohasem volt büntetve és sohasem állott fegyelmi el­járás alatt. Hátrahagyott leveléből kitűnik, hogy szerencsétlen családi körülmények miatt követte el az öngyilkosságot * Budapest, február 20. (Budapesti szerkesztő- ségünlk telefonon jelenti:) Hétfőn délelőtt 9 órakor kezdte meg a budapesti törvényszék Szemák-tanác6a Littke Kálmánné bűnügyének tárgyalását, akit az ügyészségi vádirat, — mint ismeretes — szándékos emberölés bűntettével vádol. A vádirat szerint Littke Kálmánné 1932. május 10-én délután 6 órakor a Szent János tér 2. szám alatti lakásán Ruttkay Gábor koronaőr- századost revolverrel szándékosan agyonlőtte. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt és nagy­részt előkelő közönség hallgatja végig a főtár­gyalást. Jelen van Ruttkay Gábor özvegye is. Littke Kálmánné, aki szabadlábon védekezik, elegáns ruhában jelent meg bírói előtt, bátran viselkedik és arcáról lerd az önbizalom. Sze­mélyi adatainak felsorolása alkalmával elmond­ja, hogy 39 éves, Merhal nyugalmazott altá­bornagy leánya, kétszer vált el, első férje von Obersfeld lovag, második férje pedig Littke Kálmán bankigazgató volt. Littkéné vallomása elején kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert Ruttkay ko­Ezután drámai jelenetek közepette adja elő a kritikus nap történetét. Mivel Ruttkay állan­dóan hangoztatta, hogy öngyilkos lesz, arra ! Gyomor-, bél- és anyagcsere- betegségeknéla természetes „Ferenc József"-keserüviz az emésztőszervek működését hathatósan előmozdítja s Ügy megkönnyíti, hogy a tápláló anya­gok a vérbe kerüljenek. Orvosi szak- vélemények hangsúlyozzák, hogy a Ferenc József-víz különösen ülő élet­módnál igen hasznos gyomor- és bél- ; szabályozó szer. A Ferenc József- keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kapható. kértem — mondotta az asszony —, hogy jöjjön föl hozzám, majd ott megbeszéljük, hátha van segítség. Délután két órakor el is jött Ruttkay sápadtan, íölizgultan és szüntelenül hangoztatta, hogy muszáj meg­halnia. Három órán át viaskodtam vele, erőlködtem, hogy lebeszéljem az öngyilkosságról. Hat óra körül Ruttkay fölkiáltott: Most jut eszembe,' el kellett volna mennem. Ruttkay fölöltözött, én kimentem a fürdőszobába, hogy rendbeli ózzam magamat, mivel vele akartam maradni, hátha kiűzhetem fejéből a rossz gondolatokat. Mivel előzőleg mindketten sírtunk, vizes zsebkendőt hoztam be a fürdőszobából, hogy azzal törölgessem szemeit és monokliját. Littkéné e pillanatban elhallgat. Az elnök és a hallgatóság végsőkig feszült várakozásban nézi Littkénét, aki ezután igy folytatja vallo­mását: — Nem állítom, hogy hallottam vagy nem hallottam a lövést, csak visszafordultam ön­kéntelenül és láttam Ruttkayt félig ledőlve az íróasztal és a kártyaasztal közt. Ha lenne egy bábum, megmutathatnám, miként lát­tam őL Az elnök beleegyezésével Littkéné ezután a védőügyvéd helyettesével mutatja be Ruttkay helyzetét. Az asszony a fiatal ügyvédet lenyomja a fölei­re, ide-oda forgatja és igy demonstrálja nagy érdeklődés közepette Ruttkay akkori helyze­tét Majd azt állítja, hagy csak később vette észre, hogy a Százados jobb halántékából vér csöpög. Ezután az első teendője volt, hogy Ruttkay- nak Dömötör ezredeshez írott levelét eíküld- je, tudva azt, hogy Dömötör Ruttkaynak a legjobb barátja. Majd felhívta a házi orvost. Tagadja, mintha meg akarta volna akadá­lyozni az orvost Ruttkay megvizsgálásában és az injenkoióadásban, csak arra kérte az orvost, hogy ne bántsa, ne kínozza Ruttkayt. Az elnök utal arra, hogy a vádirat szerint Littkéné az orvossal valósággal bírókra kelt, hogy megakadályozza abban, hogy a mentö­ronaőrségi százados öngyilkosságot követett el az ő lakásán. Amikor az asszony a Ruttkayval való szerelmi viszonyának részleteit adja elő, a törvényszék zárt tárgyalást rendel el. A zárt tárgyalás után tovább folytatják Littke | Kálmánná kihallgatását. Littkéné elmondja, j hogy 1923-ban nagyobb kártyaadósságát fizette ki Ruttkay­nak, majd később többször kisebb-nagyobb összegeket kölcsönzött neki. Ezekből kétszáz pengőt vissza is kapott. Ruttkay szorult anyagi helyzete és rossz há­zassága miatt többször foglalkozott az ön- gyilkosság gondolatával és benne is azért, keletkezett iránta szimpátia, mert mindenáron azon volt, hogy a lelki bajok­kal küzfcödő férfit az öngyilkosságtól megment­se. A revolverre vonatkozólag — amellyel az állítólagos gyilkosság történt — elmondja, hogy azt atyjától kapta ajándékba és nem igazak azok a rendőrségen tett vallomások, amelyek szerint ő másoktól revolvert kért volna köl­csön, amivel a vád azt a látszatott igyekszik alátámasztani, hogy ő hajszolta föl a fegyvert, hogy ezzel Rutthayt megölje. kért telefonáljon. Az elnöknek ez a kérdése Littkénét kihozza a sodrából s keményen vá­laszolja: Ez nem igaz. Az orvosnak volt alkalma, módja hívni a mentőket, ha akarta volna. Annyit azonban Littkéné beismert, hogy az orvostól hónapokkal az eset előtt megkér­dezte, hogy bivna-e mentőket, ha praxisában öngyilkosság fordulna elő. Littkéné vallomása közben hirtelen konyakos meggybonbont vesz elő s azt kezdj szopogatni. Az elnök azonban rászól, hogy majd a szünet­ben egyen. Kényes kérdések Az elnök ezután arra nézve intéz kérdést hozzá, hogy volt-e Ruttkayn kívül férfiismeretsége, pél­dául egv meg nem nevezhető alezredes, hát egy orvos, hát valaki más? Az elnök megkérdi Ruttkaynétől, hogy ki- vánja-e Littke Kálmánné megbüntetését, mi­re Ruttkayné igy válaszol: Ezt önökre bízom. — Tessék határozottan nyilatkozni, kivan- ja-e megbüntetését? — kérdi még egyszer az elnök. Ruttkayné halk hangon feleli: Nem. Ezután az elnök felmutatja Ruttkayné előtt a Littkéné által igényelt levéltárcát, szeren* csemalacot, órát és megkérdezi, hogy bele­egyezik-e abba, hogy ezeket Littkéné meg­kapja. — Hogyne, nekem nem kell — válaszolja az asszony. Ezután az elnök szembesíti a két asszonyt egymással. Littkéné kijelenti, hogy sohasem fenyegette meg a századost azzal, hogy lelövi. Ungvár, február 20. A közelmúltban titokza­tos rablógyilkosság történt az újonnan épült munkácsi lovassági kaszárnyában. Ismeretlen tettes szörnyű kegyetlenséggel meggyilkolta Romancsics János éjjeli őrt Ti­zenkétszer döfte testébe a kését, azután át­kutatta a szerencsétlen áldozat holmiját s abból egy revolvert és négyezer korona kész­pénzt vett magához. A munkácsi rendőrség minden ereje összefogá­sával próbálta a bestiális gonosztevőt kézrelíe- rifceni, de sehogy sem sikerűit nyomára akadni. A bűntett nyomozásában tegnap váratlan for­dulat történi. A gyilkost kedvese, Válka Paula elárulta a hatóságoknak és értesítése alapján Homok községben le is tartóztatták Virág János sze­mélyében. A lefülelt gonosztevő meg sem próbált tagadni. Rögtön bevallotta, hogy ő volt a gyilkos, azt állítja azonban hogy a borzalmas bűncselek­ményt nem egyedül hajtotta végre, hanem kedvesének, Válka Paulának a közreműkö­désével. ■‘.mellett még azt is hangoztatja, hogy barátnője nemcsak ővele, hanem a meggyil­kolttal is intim kapcsolatban állott. A beismerésben lévő rablógyilkost a munkácsi fogházba szállitottáik. A tragédia krtithus percet — vallomásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom