Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-19 / 42. (3152.) szám

1938 február 19, vasárnap.

^^<^M.\GteRFTIKLáP

15

KdZfiíAZPMÁCT1 ■■.

Közgazdaság! levél

Prága, február 18. A jelem idők vágtató sodrában úgyszólván minden egyes nap meghozza a maga politikai, diplomáciai a különösen gazdasági nagy7 eseményét s igy idegrendszerünk kezdi megszokni a szenzációkat. Ennek ellenére az utolsó napok eseményei közül határozottan nem jó benyomást keltett, hogy a képviselőíház költség- vetési bizottságában a bankügyi tisztességtelen versenyről s a bankkamatláb leszállításáról szóló törvény javaslata megrekedt. A javaslatot részletesen ismertettük s abból mindenki láthatja, hogy az — törvényerőre emelkedése esetén is — vajmi kevés jót hoz az eladósodott gazdának, iparosnak, kereskedőnek s az ilyen törvény az adósságok árjával küzdő számára még azt a bizonyos szalmaszálat sem jelenti, amely után a fuldokló kapkodhatnék. A javaslat mellékvágányra 'való tolása mégis kínos feltűnést keltett, mert ezután teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánytöbbség a bankokráciát — kez- tyiis kézzel kezeli és hogy Malypetr kormányának sokkal nagyobb és sürgősebb gondjai vannak a bemutatkozási programja főpontjainak teljesítésénél. Az ügy érdemében elismerjük, hogy a kérdés nem egyszerű s a ihitel-kamatláb megállapitása hatalmi szóval, számos mellékkérdés egyidejű rendezése nélkül bajosan történhetik meg. A bankoktól ugyanis nem kívánható meg, hogy a betéti kamatláb egyidejű csökkentése vagy üzemi költségeik leszállítása nélkül oiosó hitelt nyújtsanak, viszont a betétkamatláb leszállítása esetén feltétlenül csökkenne a betétállomány s ezzel a kölcsönök folyósítására sem volna elegendő készlet. A hiba mélyebben fekszik: a magas adó- és szociális terhek a pénzintézeteket is szorítják s a baj orvoslását is itt kell majd megkezdeni, bármennyire fájdalmas is a dolog. Szociális téren is megvolt s megvan a túlméretezés és ha ma egy Franciaország mérlegeli a szociális biztosítás néhány évre való felfüggesztésének lehetőségét, úgy ezt Csehszlovákiának ás meg kell tennie, mert ez a mai idők kategorikus imperatívusza.

Csák mélyen sajnálható, hogy a népjóléti miniszter ennek pont az ellenkezőjét tervezi s mint azt a szenátus költségvetési bizottságában megállapította, kénytelen ragaszkodni a munkanélküli alap megteremtéséhez, mely alap fő jövedelmi forrása a még Úgy ahogy lézengő részvénytársaságok által fizetendő hozzájárulási díj volna- Vagyis a bankok szociális terheinek enyhítése helyett azok emelése várható. Ilyen körülmények között nehezen láthatók el az olcsó hitelpolitika feladatai.

Nem kevésbé kellemetlenül érintette a közvéleményt a postai szállítási és kezelési, kézbesítési dijak emelésének a terve is. Köztudomás szerint Csehszlovákiában legdrágább a távbeszélő s ha a postaügyi miniszter ki is mutatja, hogy a nyomtatvány portója ma olcsóbb, mint más államokban s igy a díjtételek emelése indokolt, ugyanakkor a kormány nem követi más államok példáját s nem gondoskodik arról, hogy a nyersanyagok itt ne legyenek ötször, sőt nyolcszor drágábbak, mint a szomszédos államokban. A postai díjtételek emelése a forgalom visszaesésében ugyanúgy jelentkezni fog, mint az a vasútnál történt. A tarifák emelése a mai időkben csak növeli a meglevő bajokat.

A kibocsátandó üj beruházási államkölcsön kérdése egyre nagyobb érdeklődést kelt. Növekszik a kölcsön nyílt ellenzőinek száma. A legutóbbi napokban nyilván kormánykörökből azzal a hírrel akartak a közvéleményben jobb hangulatot kelteni, hogy az uj kölcsön kötvényeit az állampénztár a névérték száz százalékában fogadja el adó fizetésére. De a sajtóban már e terv kapcsán is kifogások hangzanak el, melyek közül bizonyára megfontolásra érdemes az, hogy

nem méltányos, hogy az uj állampapírt az adófizetésnél egyformán a névérték száz százalékával vegyék át alttól, akinek tízéves adótartozásai vannak s attól is, aki adóit mindig pontosan fizette s az uj kölcsön kötvényeit folyó adóinak rendezésére használja föl. Bár ez a terv határozottan kormánykörökből indult ki, a dolog megint csak nem lesz egészen egyszerű, nemcsak azért, mert kérdés, hogy a közmunkákat végző vállalkozó az államtól fizetésképpen ugyancsak elfogadja-e a kölcsön kötvényeket, amelyekkel a szociális terheket, a munkabéreket nem fizetheti, de még nagyobb kérdés, hogy milyen állást foglal el ilyen tervekkel szemben a Csehszlovák Nemzeti Bank, amely joggal látja majd abban féltékeny, sőt túlzott gonddal ápolt valutapolitikája érdekelnek veszélyeztetését. Ettől a tervtől egyébként már csak egy lépésnyire van az adóknak természetben való fizetése, ami egyrészt a mezőgazdasági körök nem újkeletű követelése, másrészt idegen államokban — legalább az önkormányzati testületek adói terén — például az egyesült államokbeli városokban több-kevesebb sikerrel ki is próbáltak. Ebben a második módszerben legalább több a logika, mert a rozzsal, búzával, esetleg vágómarhával lefizetett adó az ügy kellő megszervezése mellett felhasználható a munka- nélküliek ellátására. Annyi bizonyos, hogy az uj államkölcsön az adófizetésre való fel- használás tervével bajosan népszerűsíthető s ily módon nem sikerül azt igazán akárcsak a cseh és szlovák nemzet, akár a köztársaság valamennyi nemzete számára igazán rokonszenvessé tenni és pedig azért nem, mert aki ma az árverést adótartozása készpénz- rendezésével nem tudja magától elhárítani, az nem képes 95, 90 vagy akár 70 koronát adni a kölesönkötvényért, hogy azzal száz- koronányi adót fizessen.

Élénk visszhangra talált a Schmidt-Kolos- Nitseh-féle sdWvenszkói konszolidációs jel- záloglevelek kibocsátásának a terve is, mely egyébként először lapunk hasábjain már sok hónappal ezelőtt — a maitól némileg eltérő számítási alappal — ■ Tarján Ödön cikkeiben látott napvilágot. Érdekes, hogy a Zemská Banka igazgatója, Czivis dr., aki a tervezetet a Lidové Novinyben bírálta, helyesli ugyan az alapelgondolást, elismeri, hogy Szloven- szkón és Ruszinszkón az eladósodottság oly hatalmas méreteket öltött, hogy itt gyors segítség kell, a gyakorlatban azonban elégségesnek tartja intézetének eddig végzett munkáját, pedig a tapasztalat bizony nagyon is azt mutatja, hogy a Hypotecná Banka által nyújtott — kétségtelenül olcsó — hitel csak csepp a tengerben s az eddig végzett konverzióknak alig van látszatjuk. Bár már azt is jelentős haladásnak tartjuk, hogy ezt a — a politikai ellenzék oldaláról jövő — tervet szóra méltatták, viszont nagy hiba marad, hogy a bírálói nem mélyednek a javaslat részleteibe s azt fölényes nagyúri gesztussal akarják elintézni, azonban jobbat nem ajánlanak, mert nem is tudnak. Elismerik, hogy a javaslat alapos és indokolt ténymegállapításokon nyugszik, sőt elismerik az alapgondolat helyességét is, itt azonban megállónak, nem mennek tovább egy lépéssel sem s itt aztán a hivatalos oldalról is életrevalónak elismert tervezetet egyszerűen vizberojtják. Pedig Szlovenszkó és Ru- ezinszkó eladósodott tömegei életelixirt és nem halált akarnak és várnak.

Tömöri János dr.

Zsolnán tartja alakuló közgyűlését a Carpa- tiából kivált faérdekeltség. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Szlovenszkói és ruszinszkói

Fakereskedelmi Szövetség néven március elsején Zsolnán fogja alakuló közgyűlését tartani az a faérdekeltség, amely nemrég a Oarpatiából kivált. Az uj társaságnak három osztálya lesz, éspedig ipari, nagykereskedői és kiskereskedői osztály.

Vetőmag

Peíenady Uradalom máknemesítő telepén kapható:

Nemes sör árpa, t m< éghajlatunkra való finom sör árpa, bö termésű, erős saahsáju.

Nemesített vető zaba vékony polyriju magas ssatana és nag>

termés hozamú.

IIambC Iflllf APlCSl Igen korai, nagy febérazemü, óriási termésű. Mostani termés átlagé

ncmc* holdankint 60 mázsa volt.

Megrendelhető: Peíenady Uradalomban, Petenady.

Posta Velké-Kosftolany. Stanica: Leopoldov.

Vételár: Árpa és zabnál, bratlslavai börzei ár ée 25 százalékos uemcsitési felár.

Kukoricánáli Bratlslavai börzei alap ár és 50 százalékos nemesitési felár. - '

A Nemzeti Bank mérlege. A Csehszlovák Nemzeti Bank most készítette el múlt évi gazdálkodása mérlegét, amelyből az alábbi adatokat ismertetjük. A jegybank üzleti forgalma az 1932. évvel szemben 5 milliárd 904 millió 819 ezer 706 koronával csökkent s 26 milliárd 9 millió 64 ezer 436 koronát tett kk Pénztárainak egész forgalma 201 milliárd 735 millió 979 ezer 612 korona volt s a csökkenés 33 milliárd 708 millió 358 ezer 275 korona. Az aranykészlet az az év végén 1 milliárd 708 millió 1-601 koronát tett ki s a valuták észtet 2 millió 725 ezer 712 korona volt s a csökkenés egy év alatt 7 millió 90 ezer 560 korona, v— A külföldi követelések összege 123 millió 525 ezer 975 koronával emelkedett 1 milliárd 16 millió 571 ezer 68 koronára. A jegybank devizakészleteinek értéke összesen 9 millió 654 ezer 259 korona s a csökkenés 25 millió 45 ezer 474 korona. Az értékpapirkész- letek 199 millió 734 ezer 430 korona értéket képviseltek. Az év végén 38 millió 787 ezer 805 darab bankjegy volt forgalomban 6 milliárd 266 .millió 768 ezer 279 korona értékben. A jegybank tartalékalapjai 9 millió 826 ezer 501 koronára. emelkedtek. Az intézetnek 570 alkalmazottja volt. A február 28-án tartandó közgyűlésre az igazgatóság azt az indítványt terjeszti be, hogy az 52 millió 242 ezer 774 koronát kitevő tiszta nyereségből az intézet 7.111 százaléknak megfelelő s réezvényenkint 240 'koronát kivető osztalékot fizessen.

A Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 293 millió 930 ezer koronával 5 milliárd 173 millió 542 ezer koronára esett vissza. A zsirokövetelések 54 millió 464 ezer koronával 1 milliárd 44 miiló 86 ezer koronára estek vissza. Az aranykészlet 1 milliárd 708 millió 786 ezer koronát tett ki (csökkenés 183 ezer korona). A külföldi követelések és a valutákészletek 1 millió 686 ezer koronával 1 milliárd 10 millió 611 ezer koronára emelkedtek. Az aranyfedezett 43.7 százalékos.

A Cseszkomoravszká beszünteti az autógyártást? A Lidové Noviny jelenti: Ismeretes, hogy ■a Cseszkomoravszká Kőiben Danek gép, vagon és autógyár ezekben a napokban 1500 munkásának felmondást adott, ezen kivül 200 hivatalnok is elbocsátás előtt áll. A gyár megkáro- eitottnak tekinti magát az állami szállításoknál •is és az autótörvény kellemetlen következményei is jelentkeznek. Újév óta az autóértékesítés teljesen megakadt,'sőt a régebbi rendelők is sztornírozták megrendeléseiket. Ilyen körülmények között tervbevették az autógyártási osztály teljes leállítását, mihelyt a megkezdett gyártást befejezik, ami májáig kezdetén volna, >— fejezi be jelentését az idézett lap. Itt említjük meg, hogy az Express jelentése szerint a ’Skoda-müvek ugyanilyen terjedelmű munkás- ég hivatalnokelbocsátást terveznek.

Az autótörvény novelüzálását sürgeti a kamarai központ Á kereskedelmi és iparkamarák központjának vaeutügyi ég szállítási választmánya a múlt napokban tartott ülésén egyebek között a legújabb autótörvény novellizálásának szükségességével is foglalkozott. A novella elkészítésével a pozsonyi, brünni, mehenbergi és prágai kamarák kiküldötteiből alakított bizottságot bizták meg. A kamarai központ megállapítása szerint az uj autótörvény kedvezőtlen következményei már most mutatkoznak, nemcsak a forgalomban, hanem az autógyártási iparban is, bár a törvény alig másfél hónapja van hatályban. Ezek a következmények kikényszerítik az autótörvény rövides novelldzá- lását. A kamarai központ ezen kivül foglalkozott az autótörvény végrehajtási rendeletének tervezetével is és megállapította, hogy a rendelettel nem hozhatók helyre a törvénnyel elkövetett hibák. Ennek ellenére a kamarai központ a rendelet tervezetéhez is számos módosító indítványt adott be. — Az idegenforgalom kérdéseinek taglalása során a bizottság elhatározta, hogy javasolni fogja, hogy Csehszlovákia is csatlakozzék az 1931. március 31-én létrehozott s az automobilok kettős megadóztatásáról szóló nemzetközi egyezményhez.

A szlovenszkói idénymunkások kollektív szerződései. A pozsonyi országos hivatal mellett működő munkahivatal a szlovenszkói idénymunkások valamennyi kollektív szerződését megtárgyalta s a külföldi munkaadókkal is kö- kött szerződéseket. Az 1933. évre szóló kollektív szerződések a munkabéreket átlag 5 százalékkal csökkentik s aránylagosan csökkentik a termésben való részesedést is. Hogy a szlovenszkói mezőgazdáság! munkások körében hogyan. fejlődnek majd a viszonyok, az egyelőre nem állapítható meg, igen fontos az a kérdés, hogy milyen nagy mértékű lesz a cukorrépa- ültetés. Ha a cukorrépatarmesztést csökkentik, úgy ez a munkapiacra nagyon kedvezőtlen befolyást fog gyakorolni. A külföldi munkaadók részéről alig érkezik érdeklődés szlovenszkói idénymunkások iránt, csak Franciaországiból Van néhány igénylés. Ausztria már tavaly is ■védekezett a szlovenszkói mezőgazdasági munkások beözönlése ellen, ennek ellenére tavaly mintegy 12 ezer szlovenszkói munkás kapott alkalmazást az osztrák mezőgazdaságban. Németországban 1930-ban még 5000 szlovenszkói mezőgazdasági idénymunkás kapott kenyeret, ezidén Németországból még egyetlen érdeklődés sem érkezett. A múlt év folyamán összesen 26 ezerrel kevesebb munkás kapott a külföldön elhelyezést, mint 1930-ban.

A munkanélküliség szakmák szerint. A minit év november végén nyilvántartott 607.881 munkanélküli közül a szakszervezetek utján 190.781 személy részesült munkanélküli segélyben a genti rendszer alapján. Aránylag legnagyobb a munkanélküliség az üvegiparban, ahol,

1000 alkalmazott közül 564 volt műnk anélkül. A második helyen áll a kárpitosipar, amelyben 1000 munkás közül 485 volt kereset nélkül. A textiliparban 304, az építő iparban 300, a grafikai szakmában 268, a kohóiparban 261, a szövet-. guttapercha és celulózeáru iparban 245, a félfeldolgozó iparban 227 munkás volt kereset nélkül minden 1000 munkás közül. Aránylag legkisebb a munkanélküliség a kertészetben, mert ott minden 1000 kertész munkás közül csak 53 volt kereset nélkül. Az élelmiszer gyáriparban 61, a Aező- és erdőgazdaságokban 68, a háztartási alkalmazottak közül 70, a szabad hivatásnak között 87, a. ruha és divatáru iparban 101, a szállítmányozási munkások'körében 106, a vendéglő és szállóiparban 116 munkás volt kereset nélkül minden ezer munkás közük Novemberben egyébként 8994 szabad munkahelyet jelentettek a munkaadók, vagyis száz szabad helyre átlag 6758 munkaigénylö volt.

Belga—francia vámunió? Brüsszelből jelentik: A belga érdekeltségek körében ismételten fölmerült egy belga—Luxemburg—francia vámuniónak a terve, amelyről már tö'bbizben folytak tárgyalások. A .vámunió tervét különösen wallon körök propagálják, míg a flamaudok attól félnek, hogy Franciaország és Belgium szorosabb gazdasági együttműködése a politikai kapcsolatokra is kihatással lesz. A gazdasági közeledés mellett különösen azt a körülményt szokták elsősorban fölhozni, hogy Belgium Franciaország szezonmunkásainak nagyrészét szolgáltatja. Tudvalévő ugyanis, hogy Francia- ország tanult munkásokban igen szegény. A Franciaországban foglalkoztatott belga munkások száma igen nagy, sőt a határvidéken kizárólag belgák dolgoznak. Az uniónak egyik várható eredménye az volna Belgium részéről, hogy Franciaország a külföldi munkások alkalmazását Belgium előnvére úgy rendezi, hogy más külföldi munkások munkavállalását megnehezíti. A belga érdekeltek ezenkívül az uniótól azt is remélik, hogy ezáltal a francia ipar erősebb fogyasztója lesz a belga szénnek. Ezzel szemben Franciaországban az a szakvélemény, hogy a belga szénfajták minőségük miatt csak igen kis részben alkalmasak a francia gyárak ellátására. Az ,.Anschlnss: ‘ - törekvések mögött Belgium részére még az a lehetőség húzódik meg, hogy a belga exportipar a francia piacokon igen jó és megfelelő elhelyezést találhat. Az ezzel kapcsolatos francia és belga megnyilatkozásokat igen érdekessé teszi az a különös tény, hogy a francia—belga uniót éppen abban az időben sürgetik, amikor más oldalon Belgiumban a Hollandiával való gazdasági csatlakozást a legerősebben propagálják.

Megjelent a Közgazdasági Kurír legújabb száma! E heti cikkeiből kiemeljük a következő aktualitásokat: Megszüntetik a nyitrai cukorgyárat. A gépeket leszerelik és külföldre adják el.

— Szlovenszkói újabb fizetésképtelenségek. — A szlovenszkói bérlők mozgalmához. Verő Géza cikke. — Elhelyezést keres a külföldi pénz. — Ónixot ég aragooitot találtak Léva környékén.

— A pénzügyi versenyről és a kamatláb rendezéséről szóló törvényjavaslat. — A szlovenszkói rádiópiac helyzete. Békey István cikke.

— A bérbeadók is szervezkednek. — Biztosítás: a kárrendezés az uj biztosítási törvény szerint. Biztosítási joggyakorlat: érvényes-e a ko- ceivezetői igazolvánnyal nem bíró egyén szavatossági nyilatkozata? Biztosítási üzenetek. — Az utóbbi időben csaknem minden államban emelkednek a takarékbetétek. — Gabonapiac: mi történt a magyar buzabehozatallai? — Létrejött a cemenékartell. — Külkereskedelmi forgalmunk összezsugorodása. — Az adóhátralékok likvidálásának kérdése. — Nem hárítható a fogyasztókra a villanylámpa-adó. — A szlo- venszkói malomipar helyzete. — Árupiacok: a vágómarha- és húsipar helyzete. --- A válság áldozatai: kényszeregyezségek, csődök. — Stb. stb. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Bratislava—Pozsony, Ló’rinckapu u. 10. 1. Telefon: 21—15 és 39—25.