Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-18 / 41. (3151.) szám

TR\GAIÍVW.^ARH1RMB

1933 február 18, szombat.

A Horsfield-szem és a

Humphris-hang csodái: a szintétikus látás és hallás

A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársától

Paris, február hó.

KM angol ember, két. feltaláló, kik Parisba véletlenül, bülön-külön, egymásról nem tudva látogattak ed, még csak nőm is egyidejűleg, ég valószínűleg erősem csodálnák, hogy kettejük neve e cikkben összekerült.

Mikor Rés Honsfieldhea beboosá toriak s az üres teremben szórakozottságban az asztalra fettem a kalapomat, az enyhe zöld villanyfény az ajtó felett hirtelen haragosvörösre változott s csak akkor csendesedett el megint., mikor ijedten felkaptam a kalapot.

— Nahát — nevetett a belépő Horsíield — most már láthatta is találmányomat; a szinérzö mesterséges szemet. Én angol, létemre valójában egész életemet Amerikában töltöm és az A1 Electric Artificial Eye-t is Amerikában szabadalmaztattam, ahol már nagyon sok hasznát veszik. Az ipar minden területén hasznos a Horsfield-szem, oly feladatokra, miket emberi szem csak sokkal lassabban és bizonytalanabbul tud elvégezni* A gép ezúttal is messzi fölülmúlja a természetet.

Meg is mutatta mindjárt. Az Éledne Artificial Eye pontosan úgy néz ki, mint bármely kis rádiólámpa valami ekatulyaszom foglalatban, mely vörös, kék és zöld színű- A feltaláló bekapcsolta egy kis állványba, melyre kosárkák voltak függesztve: egyik telve háromféle színű apró üveggolyók tömegével. Bekapcsolta a villanyt, a lámpa kigyult és az üveggolyók hihetetlen sebességgel Jövődtek át a másik három kosárba színük szerint

— Nem kevesebb, mint 5400 színes üveggolyót tud a mesterséges szem szétválogatni egy perc alatt. Ugyanezt csélekszi meg természetesen többszínű szinnyomatokkal is — mondja a feltaláló. — El 9© mondhatom, mi minden egyébre lehet felhasználni. Még csalásra is. Egyszer egy gentleman keresett fel Amerikában egy nagy tömeg címkés boros, üveggel. Arra kért, hogy találmányom segítségével ragasszak minden üvegre uj dmkét, úgy hogy ez a régit milliméternyi pontossággal fedje. Ez nagyon lassú pepecselő munka lenne egyébként: a mesterséges szem per oek alatt végzett vele- Sajnos, csak utólag jöttem rá, hogy a kliensem borcsempész- volt és azért kellett neki átcímkézni petróleumra a borosüvegeket...

— Persze komolyabb dolgokra is jó az Artificial Eye, például a vakok látóképeseé- gének fokozására, kik találmányom segítségével térképeket, könyveket és az úgynevezett képnyomatokat el tudják olvasni Braille- befük nélkül is- Laboratóriumok is használják magasrendü optikai feladatokra, a vér színárnyalatainak felismerésére például, ami emberi szem által el sem végezhető...

— Még a háztartásban sem egészen haszontalan— tette hozzá nevetve — mert ha rákapcsolják egy másik egyszerű készülékre, akkor maga gyújtja meg a villanyt, mihelyt nincs elég világosság a szobában*

Ennél az Electric Artiificial Eye-nél megdöbbentőbbnek és rejtélyesebbnek, nagyobb perspektívájának éreztem E. Hnmpíiris-nák, a P. D. C- angol filmvállalat mérnökének találmányát: a szintetikus hangot. Ez már csodaként hat:

egy soha nem született, soha nem létezett ember beszél a gépezetből! Hangok, jellemző emberi szavak, talán tájszólással vagy beszédhibával, miket nyelv és ajak nem formált sohaA csoda mestere azonban láthatólag idegenkedik az újságíróktól.

— Nem adok interjút —- .mondja — mert nincs időm henye beszédre. Rendkívül elfoglalt ember vagyok: a filmeket szinkronizálom. Hiszen a szintétikus hangot is ezzel kapcsolatban fedeztem fel- Az a fümszánkro- nizálással szoros kapcsolatban áll.

És kérésemre elmondja a következő történetet:

— Társulatom megvett egy kitűnő filmet Amerikában és csak mikor a kifizetés után a ; film megérkezett, akkor derült ki, hogy a nem túlságosan szimpatikus főhősnek, egy

a risztoka Iának a neve teljesen megegyezik egy, az angol politikában és társadalmi életben ma is erősen szereplő lord nevével. Természetesen ezzel a névvel a filmet Angii á! 1 bau vagy a dómLnionokon semmi esetre sem lehetett bem utat1,' i Meg kellett változtatn i a 1 m-.vet Azonban bombák n szinlapon, hanem

magában a beszélő filmben is, ahol minden percben előfordul. Ezt pedig csak úgy lehetett, hogy ki kellett volna vágni a filmből minden idevonatkozó részletecskét, uj nevet találni és azt minden helyzetben újra eljáit- ezatui az eredeti színészekkel és színésznőkkel. Erre a megoldásra persze gondolni sem lehetett: többe került volna, mint az egész film.

— Akkor támadt az az ötletem, hogy minthogy tudok szintétikus hangot előállítani, miért ne sikerülne

szintétikus módon előállítanom egy tucat

meghatározott embernek a hangjátNekifogtam tehát a munkának, tanulmányozni kezdtem a darabban szereplő színészek és színésznők hangjának színét és karakterét, már ugyanis a mikrofőnvisszaadásón keresztül. Hónapokig dolgoztam rajta, de végül elővettem papírt, tust és ecsetet és megfestettem a kívánt uj nevet mindegyik művésznek a hangján, aztán kivágtuk a filmből a

megfelelő részletekéi és bele ragasztó t tűk az én alkotásomat.

— A filmet bemutattuk Angliában, Kanadában és Indiában is és senki észre nem vette, hogy égyik-máeik szó egy Soha «J nem hangzott eredetinek a visszhangja.

Kuriózumból elküldtük Amerikába, is, ahol az eredeti film színészei mind felismerték a, saját hangjukat...

De ha ez így vau — mondottam — akkor ön a legesodálatosabb Beeíhovemkon- certeket festheti meg tussal és ecsettel 15 különböző hangszeren ...

—- Megtehetném — felelte a feltaláló — könnyedén megtehetném. De nem teszem. A zene nem hang, hanem mii vészét. Nem racionális: ösztönös. Egyedül a művészet az egészen emberi, egészen élő csoda, amit soha gép ki nem teremt. Amit az előadó művész a játékába visz, azt gép legföljebb reprodukálhatja, igazán meg nem teremtheti- És kérdés, hogy még reprodukálhatja-© is- Én legalább minden gramofonnál és rádiónál jobban szeretem a művészt hallgatni közvetlen .,. Benedek Károly.

meg, hogy a legutóbbi népszámlálás arányszáma szerint az iskolaügyi miniszter állapítaná meg, hogy hány tag illeti meg a nemzeti kisebbségeket Át országos iskolatanácsban. Az utolsó 1931. évi népszámlálás szerint a magyarság arányszáma Szlóvenszkón 21.10%, tehát 12. tanító köztit 2.5 (2, vagy legföljebb 3), a. 24 polgári képviselő közül 5, legföljebb 6 lenne a. magyar nemzetiségű, ezekhez annyi hivatalnok- tag járulna-, amennyi a tani tó képviselők száma. Tehát 5, legföljebb 6 mondjuk-fiiggetlen polgáremberrel szemben a kormányhatalom a nem magyar elnök, a, nem magyar tisztviselők és, a tanítók Tévén biztosit ja az akaratát.

Még rosszabb a helyzet a, szekciók kebelében alakult- u. n. szenátusokban, amelyek három tágból fognak áll a ni. egy hivatalnok-tagból, egy tanító és egy polgári tagból, tehát a majoritás a kormány részén abszolút bizton, de még külön. is biztosítva van benne a kormány akarata, mert a tervezet hivatalnok-elnöknek a határozatokkal szemben vétó-jogot statuál.

A tervezetben csak ez a beosztás, vaí,y tagolás van feltüntetve, a hatáskör nem. A .Reggel-' szerint „a magyar agenclák“ a magyar szekcióban lesznek elintézve, a tanítói kinevezések és fegyelmi, ügyek is“. De ha így van, úgy a szekciók lennének mintegy a munkahelyek,1 amelyek a? ..ageodákat'4 viszik, maga az országos tanács csak az áment, vagy a vétót mondja ki a határozatokra. Csakhogy a tervezet szerint a tagozatoknak évente csak egy-egy gyűlésük lesz, mig ar országos tanácsaik kettő. így az a látszata as egésznek, hogy a rendszer egy nagy,

| tehát nehezen mozgatható testület fölülről lefelé való rendelkezéseinek deduktív végrehajtására van beállítva és neín az empírián és indukción épül föl a szervezet.

Általában az országos ikolatanácsra vonatkozó tervezet annyi hiányosságot, annyi homályos pontót tartalmaz, még a Reggelben közzétett kommentár után is, hogy egy vidéki kaszinó a lapszabály tervezetétől is több precizitást és rendszer ességet, követel meg a. láttam ózó hatóság.

b) A járási iskolatanácsoknál két dolog üthet ■ szöget a. fejünkbe. Az egyik, hogy a járási iskolatanácsok hatásköre nem esik egybe a közigazgatási járásokkal. Úgy látszik, ez azért szükséges, mert a járási iskolatanácsok elnöki székét"—- államrezonbói — a tanfelügyelőknek kellett fönntartani. De hogy az ebből az intézkedésből származó nehézségeket miként lehet áthidalni, elképzelni sem tudom, mert a tanügyi járás sehol sem esik egybe a közigazgatási járással, egy-egy tanügyi járás két-három köz- igazgatási járás iskolaközségeire is kiterjed e viszont egy-egy közigazgatási járás iskolaközségei kétéhárom tanügyi járás hatáskörébe is tartoznak. Erre különben még visszatérek.

A másik tervezett rendelkezés^ egyenesen alaptörvénybe ütközik, mert a kisebbségi járási iskolatanács föltétele nem az 1920. évi 122. sz. törvényben biztosított 20%-os nyelvi minimum, de a nemzeti kisebbség 30%-os arányszáma. Igaz, hogy van egy más támpont ie* a tervezetben, az, hogy a külön kisebbségi járási iskola- tanács fölállításának „legalább 10 nyilvános népiskola44 a föltétele, de ha ez az alap, miért kellett a másik súlyosabb esetet is fölvenni? Azt hiszem, hogy egy törvényben kétféle jogforrást. (30%, vagyTű iskola) statuálni nem lehet, mert ez -zavartkeltő és félremagyarázásokra, vagy a törvény megkerülésére ad lehetőséget.

Ez utóbbi, pozitív iskolaszám alapján magyar kisebbségi iskolatanácsokra a. következő isko~ Iafigyi járásokban lehet számítani: Pozsony I. (37 magyar elemi iskola). Pozsony 111. (71), C&a-p (75). Ga-lánta (49), Jolsva. (39), Komárom (78), Kassa II. (33), Léva- (68), Losonc (26), Aranyosmarót (10), Nyit-ra (17). Rozsnyó (37). Rimaszombat (71), Ipolyság (30), Töke tér ebes (17), Érsekújvár I. (34), II. (59). Á többi tanügyi járásokban lévő népiskolákat a szomszé dos iskolatanácsoknak rendelnék alá, így maradna még a kékkői járásban 5, a kassai 11.-ben 5, a na.gy- mihályiban 4, a rimaszombati II.-ben 7.

A járási iskolatanács állana:

1. az elnökből,

2. a tanítók

o y . , képviselőiből

3. a polgárság 1

4. a járási hivatal

1. Az elnök a tanfelügyelő, hó; . -- tanács választtja saját kebeiébík.

2. A tanítóság:

50 tanítóig 2

50—100 tanítóig 3 100—200 tanítóig 4 200-on fölül 5 tagot válás ' :;f.

3. A polgári tagok száma mindig kötszer- annyi, mint a tanító-tagoké. Ezeket a járási képviselőtestület választja. De melyik? Pl van 'az előbb említett nehézség. Mert. például a pozsonyi III. tanügyi járás iskolái a, somorjai, ga- lántai, dunaszerdabelyi közigazgatási járásokhoz tartoznak, <fe Gálánta külön tanügyi .járási székhely is, amelybe viszont a. vágsellyei járáshoz tartozó községek is tartoznak. Vagy például Csapnak, mint tanügyi járási központnak hatásköre a királyheímeci és nagykaposi járásra, terjed ki, de a királyheímeci járás iskolái részben a tőketerebesi iskolaügyi járáshoz vaunak beosztva. Tékát égy járási képviselőtestület két. tanügyi járásba is választ, tagokat, és egy tanügyi" járás iskolatanácsát két-három képviselő- testület választja össze?

A nemzetiségi járási tanácsok ügye sem egészen világos. Ki lesz ennek az elnöke? Aíapclv. hogy a nemzetiségi tanács tagja, csal: az 111-tő nemzetiséghez tartozó lehet. Do magyar tanító ügyelő (aki a tervezet szerint eleve dozigttá t elnök) - - nincs.

Kilíöii -r í . -tó;.:tó„ • {■ •• a v :u\. i i !, a

SztljeüQzcfek a Dfrcr-ftle

i§k@l@rclorsii-tcmzdí9€z

irla: SZIKLftY FERENC-- Második közlemény. —

A Dérer-félö iskokirefobmlérvezet két részből áll. A? eláő az iskolatanácsokról szól, vagyis az iskolaügyi közigazgatás megszervezéséről, a másik magukról a népiskolákról, as iskolafenntartó jogi személyek s a tahitói testületek jogi helyzetének rendezéséről.

Kétségtelen, hogy a két ügy szorosan együvé tartozik s egymástól el nem választható, de — lehet, hogy ez csak egyéni impresszió ■«. a sorrendben célzatosságot iátok. Előbbre valóinak gondolnám a már meglevő, csak rendezetlen ügynek, maguk az iskolák és tanítók jogi helyzetének rendezését 8 azután következhetnének a felügyeleti hatóságok szerepének és hatáskörének megállapítása. A sorrendben mintha az a gondolat nyilvánulna meg: „Do, ut de«“, adok valamit, hogy elvegyek valamit. Mintha előbb akarná a kormány megmutatni a nyújtandó kedvezményeket, azt tudniillik, hogy az eddigi törvényen kívüli helyzet némi javításával a kisebbségek befolyását kívánja biztosítani az iskolaügy felügyeletére, hogy ennek fejében, másoktól, a felekezetektől vonhasson el meglevő jogokat magának az iskoláztatásnak a területén.

Azonban, —- ha nem is vesszük tekintetbe az adás-vételi háromszöget — az iskolatanácsokról szóló törvénytervezet távolról se ígér annyi előnyt az iskolafelügyelet terén a polgárságnak, vagyis a gyermekei sorsát legelső- sorban szivén viselő szülőtársa dalomnak, még kevésbé a kollektív lelkiséget, az erkölcsi világot vigyázó vállásfelekezeti érdekeltségeknek, — melyeket a törvénytervezet teljesen élhanyagolt —, de maguknak a nemzeti kisebbségeknek sem, mint amennyi meglevő, szerzett jogot a másik törvénytervezet ugyanezen érdekeltségektől, különösen az egyházaktól el akar venni.

Hogy ezt a mérleget fel tudjuk állítani, vizsgáljuk meg objektív, de kritikai szemmel magukat a tervezeteket. A rövidség kedvéért lehetőleg csak azokat a. szempontokat hozom fel, melyekre a kérdés eddigi (hírlapi.) taglalása nem terjedt ki.

I.

Az iskolatanácsokról szóló törvénytervezet

A rendszer felépítését az országos iskolatanácson kezdi, vagyis a legfelsőbb fokon, mintha valaki egy házat a tetőn kezdene el épiteni. Senimiesetre sem vall ez demokratikus gondolkodásra, de mindegy.

a) Országos iskolatanácsot minden országban állítanának föl, Prága, Brumm, Pozsony és Ungvár székhellyel.

Az országos iskolatanács állama;

1. Az elnökből,

2. annyi a 1 elnökből, ahány nemzetiségi tagozata van a tanácsnak,

3. a tanerők képviselőiből és pedig Pozsonyban 12, Ungvárt 9 taggal,

fezekből kétharmad rész a népiskolai, egy- harmadrész a középiskolai tanerőkre esik.)

4. a polgárság képviselőiből, akiknek a száma kétszer annyi, mint a tanerőké,

5. szakreferensekből, ezek taxatíve: az országos tanfelügyelő, a tanügyi, közigazgatási, valamint az iskoláéi látási szakelőadó,

6. a hatóságok képviselőiből, ezek: az országos hivatal képviselője, az országos pénzügy igazgatóság képviselője, az országos híva- ■ lat orvosa és egy technikai tisztviselő.

Az összeállítás szakszerű és első pilla-li

hatra méltányosnak látszik, hiszen a túlnyomó többséget a legérdekeltebb két rétég, a tanerők és a polgárság képviselői szolgáltatják. De nemcsak szépséghiba, hanem egyé* nésen szervi hibája az összeállításnak, hogy az egyházak, amelyeken pedig az iskolaügy 80 százalékban nyugodott, ai országos -iskola- tanácsban egyáltalában nem kapnak hivatalos képviseletet, legföljebb esetlegesen, a 3. és 4- pónt alatt felsorolt képviselők közt Erre Dőrer is reflektált s megnyugtatni igyekezett aj érdekeltségeket, hogy valószínű az egyházi körök képviseltetese a fenti lehetőség alapján. Gsahogy ez a valószínűség egyáltalában neon lehet megnyugtató, mert ha valóvá válik is, e tanácstagok nem hivatalos jellegű megbixottai a testületeknek, megválasztásuk nem as illető testületeknek hatáskörébe esik, tehát nem is lehetnek képviselői az egyházaknak. Nem vehetnek át utasításokat az egyházaktól e nem is terjeszthetnek ©lő javaslatokat sem azok, legföljebb a maguk nevében.

Ha a tervezett összeállítás szerint nézzük a képet, ez a következő:

Az elnököt és az alelnököt a köztársasági elnök nevezi ki s ezek állami tisztviselők. A tanítói tagok ipso facto állami tisztviselők. A három szakreferens és a négy hatósági képviselő szintén azok. A polgári elem közül egy-egy tagot küld be Pozsony, illetve Ungvár város. Nem lelhet kétséges, hogy ez a delegátus a kormány embere lesz. 23, illetve 17 polgári tagot választ az országos képviselőtestület. Amely nemzetiség nem kap nemzetiségi szekciót, de legalább 100 rendszeresített tanitóval rendelkezik, egy számfölötti tagot kap — tanácskozási joggal.

Ezek szerint a valószínű kép a kővetkező:

Pozsonyban Ungvárott

Elnök: 1 1

Alenök: 1 szlovák 1 .ruszin

1 magyar 1 magyar

Tanerők: 12 9

Polgárság: 24 18

(Számfölötti: 1 német) 1 (csehszl.)

Szakreferens: 3 3

Hatós- 'kétpv 4 4

összesen: 46, 37

számfel ettive] (47) számfel. (38)

így a kormány már eleve biztosított a kinevezett állami tisztviselők révén Pozsonyban 22, Ungvárot't 19 tagot s tekintettel arra. hogy a többit a kormájnytöbbségü országos képviselőtestületek választják, a szavazattöbbséghez szükséges 2 tagot Pozsonyban és 1 tagot Ungvárott, a kormány abszolút biztonsággal megszerzi. így a legelsősorban érdekelt szülőtársadalom, a polgári elem befolyása a határozatokra teljesen illuzórikus.

Az elnök és az alolnök kinc-veitetősének föltétele az, hogy állami tisztviselő legyen. Itt már át van törve az a. csaléteknek odaállított elv, hogy a nemzetiségi szekciókba, csak az illető nemzetiséghez tartozók választhatók, mert oly magasrangu állami tisztviselő, aki pl. a magyar szekció elnöke lehessen, egyszerűen nincs magyar. Az országos iskolatanács szervezete, tagozódása nem világos a. -tervezetben. A P. M. H.- han közölt szöveg — (mely a nyert információm szerint az eredeti cseh szöveg szószerinti fordítása) .. és a. „Heggel*4-ben közölt, ko-mmentára

sz

erint a nemzeti Ligvri RT aki/;,; 'tó .10 Kő 1

4