Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-16 / 39. (3149.) szám

1933 fehrnár 16, csütörtök. jTlIREK^. SZÍVESKEDJÉK a b. elmére küldött postabefizotósi lapot kitölteni s előfize­tési hátralékának Összeget a postán bu- íizetni, nehogy a kiadóhivatal beszün­tesse a lap küldését. — Kánya magyar külügyminiszter letette az esküt. Budapesti szerkesztőségünk telelő- Bálija: Kánya Kálmán, az uj magyar külügy­miniszter, tegnap letelte az esküt a kor­mányzó kezébe­— Sziillö Géza nyilatkozata. Lapuink teg­napi számában helyreigazítottuk budapesti szerkesztőségünknek azon jelentését, amely­ben beszámolt arról, hogy Szellő Géza dr, nemzetgyűlési képivesiő szövetkezett ellen­zéki pártjaink közös parlamenti klubja ne­vében koszorút helyezett Apponyi Albert gróf ravatalára. A helyreigazításban megálla­pítottuk, hogy a koszorún fehér színű szalag volt. Közben Szüllő Géiza dr. képviselő, a kö­zös parlamenti plub elnöke a következő le­velet intézte szerkesztőségünkhöz: „A Prágai Magyar Hírlap február 13-iki száma azt Írja, hogy közös parlamenti klubunk nevében Ap- pon\; Albert gróf ravatalára nemzeti színű szállagos koszorút teltem le. Nehogy ebből félreértések vagy rosszindulatú kommentárok származzanak, se pedig, hogy azt Írják, hogy én akár piros-fehér-zöld, akár piros-fehér- kék színű szallagol használtam — (mert hi­szen mindakét szín „nemzeti szin“, az per­sze attól függ, hogy kié) — ezért kijelentem, hogy a mi koszorúnk szallagja fehér volt. Hosszú politikai múltamban megtanultam, hogy sohasem szabad sem a törvényen túl menni, sem azon innét maradni, azért az ilyen tapintatlanság, még hozzá kegyeleti lénynél, eszembe sem jutott soha. Ezért a hír kijavítását kérem. Szüllő Géza.'1-- Tisztujitások az országos keresztényszo­cialista pártban. Pozsonyból jelentik: Az orszá­gos keresztényszooialista párt a napokban szá­mos községben rendezett tisztújító közgyűlése­ket. Az Ipoly völgyében Reiehel Kálmán kör­zeti titkár Szalatoyára szállt ki, ahol a tiszt­újítóé folyamán a következőiket válasz tolták meg: elnök: Czintu’a József, alelnök: Gyerpál János, titkár: Kocsis József, jegyző: Pólyák István, pénztáros: Pécsüké István, ellenőrök: 'Bálint József és Fábián István. A taksonyi pártié vek a következő tisztikart állították a hely lesöpört élére: elnöke lett Boeák Mihlály, al- elnökei Panyik János és Panyiik Ignác, pénz­tárosa Szabó Vince, titkára Kubovics Sándor, ellenőrei Kubovics István és Román Gáspár. Csallóközben Furdanich Aladár körzeti titkár részvételével a dercelkai szervezet tartott tiszt­újító közgyűlést február 13-án. Elnöknek Mé­száros Antalt, alelnöknek Mészáros Imrét, jegy­zőnek Csóka Józsefet, pénztárosnak Katona Ferencet, ellenőröknek Andráesy Sándort és Kovács Lipótot választották meg. — A szlovák Nádasér községben ugyancsak szép eredménnyel szervezkedik a párt. Truchly Alajos körzeti titkár ismertette a párt pro­gramját, majd megválasztották a helyi, szer­vezet tisztikarát. Elnöknek választották meg Petiz Bálintot, alelnöknek Pracskó Jánost, tit­kárnak Pracskó Mihályt, jegyzőnek Sima Györgyöt, pénztárosnak Fürnél Józ-efet, el­lenőröknek Sztankó .Jánost és Slenker Ta­mást. — Az önálló Montenegró visszaállítását várja a száműzött Milos herceg., Londonból írják: Milos volt montenegrói királyi herceg a „Nineteenth Century“ című előkelő angol folyóiratban feltű­nést keltő tanulmányt irt „Montenegró elárul- tatása'1 cim alatt. A herceg részletes adatokkal mutatja ki, hogy az összes balkáni sikereket, mint különösen Potiorek visszaszorítása, a Lóv­één védelme, Kövess előnyomulásának megál- Jitása, stb. montenegrói csapatok vivtóik ki s Pasics mindezeket hamis jelentésekkel szerb győzelmeknek könyvelte el. 1915-ben a szerb vezérkar hamis jelentésekkel Cet tinije kiüríté­sére bírta a montenegrói hadvezetőséget, amit kérőbb a Ratnik című szerb katonai lapban az­zal indokoltak, hogy a szerb hadsereg megmen­tése végett Montenegró felé kellett átterelnie az előrenyomuló osztrák-magyar hadsereg egész erejét. 1918 november 26-án aztán Podgoricá- ban túlnyomórészt szerbekből álló gyűlést hív­tak össze, mellyel egyszerűen lemondatták Mon­tenegrót függetlenségéről. Maga Milos herceg 3000 főnyi hadsereg élén végső kísérletet tett hazája önállóságának biztosítására, de a meg­semmisítő szerb túlerő elő! háromheti elkesere­dett harc után hátrálni volt kénytelen. A herceg kifejti végül biztos meggyőződését, hogy Mon­tenegró a közel jövőben, mint független király­ság, boldog és megelégedett életet fog élni. — Február 25 helyett február 24-én indul az 1150 koronás olcsó szicíliai utazásunk. Az utazás részletes programját csütörtökön közli a PMH. Jelentkezés a PMH utazási osztályánál: Bratislava, Central Passage, ^RXGAI-MAfi^Aft-HlRLAE* 7 Anglia újból hozzálát a fegyverkezéshez — a tengeren Nincs kilátás komoly tengeri leszerelésre London, február 15. A Daily Telegraph haditengerészeti leve­lezőije szerint Anglia tengeri haderejének jelentékeny .növelésére lesz szükség, ha a leszerelési értekezlet nem vezet rövidesen a tengeri haderők lényeges leszállításához. Mivel erre a legcsekélyebb kilátás sincs, föl­tehető, hogy már készülnek az angol tengeri haderő fejlesztésének terve1 Igen valószínű, hogy Anglia nem újítja meg az 1936-ban le­járó haditengerészeti szerződéseket, ame­lyek nem egyez telhetők össze az angol biro­dalom biztonságával. Az ad mi rali tás teljes tudatában van a helyzet sürgősségéinek és a legközelebbi tengerészeti költségvetés egé­szen uj intézkedéseket fog tartalmazni. Jól­értesült haditengerészeti körök a következő rendszabályokat tartják elengedhetetlenül szükségesnek a biztonság fenntartásához: 1. Az elavult hajók pótlása uj, 25.000 ton­nás, mérsékelt gyorsaságú, nehéz péncélzatu, 13 és fólhüvelyk átmérőjű ágyukkal. 2. A cir­káló haderő növelése legalább 25 százalék­kal, hat hüvelyk átmérőjű ágyukkal, ha a többi hatalmak, továbbra is túlhaladnák ezt a tüzérségi méretet. 3. Évenkint 12—16 tor, pedóromboló építése bizonyos naaHengeré­szetek zsebcirkálói ellen. 4. A személyzet nö­velése legalább tízezer fővel. Tengerészeti körökben az a me-győződés, hogy a londoni tengerészeti szerződés korlá­tozásai, melyek megfosztották Angliát főhad­ereje fejlesztési lehetőségétől, 1936-on túl nem tarthatók fenn. A legboldogabb ország, ahol törvényesítették a jólétet Csodálatos élet, kultúra és | gazdagság Tonga malájt szigeten London, február 11. A Csendes óceániban fekvő Tonga sziget miniszterelnöke, Tugi, aki egyszers­mind Solobe Tubou királyné férje, az egyik auok- kurdi .lapnak adott nyilatkozatában! kifejti, hogy or- j szagában nem ismerik a szegénységet, mert a jó- í létet törvényesen kötelezővé tették s e<z a törvény ' a gyakorlatiban jól bevált. Minden tongai férfi, ami­kor betölti tizenhatodik életévét, három és egy- nyolead hektár földet kaip az állaimtól. Ebből három hektár bozót, amelyet ki kelil irtania. A földet rendszeresen művelnie kék, mert különben nem b’ztcsitja megélhetését. Az egymyolcad hektár pe­dig a falu közeliéiben fekvő telelt, amelyen házai kell építenie. A birtokos halála esetén a fed « koronára száll vissza, amely azt újból adományozza, rendszerint a hallott birtokos leszármazóttainak. Ezért • a ton­Súlyos vasúti szerencsétlenség az árva vonalon Egy moiorasvonat nekiment a sziklafalról alázuhaní koiomegehnek s felborult — Tiz utas megsérült, köztük többen súlyosan Alsókubin, február 15. A Králován és Szu- háhora közötti vasúti vonalon ma hajnalban súlyos szerencsétlenség történt. A hirtelen hó­olvadás meglazította az Árvaváralja és Alsóku- bin között5 útszakaszon lévő sziklafat, amely­nek hatalmas tömbjei az éjszaka folyamán le­váló ttak és az alant elhúzódó pályatestre zu­hantak. Amikor hajnali négy óra 50 perckor az 5312 számú motorvonat a pályatest eme szaka­szára ért, ráfutott a kőtömegekre, kisiklott és felborult. Tiz utas megsebesült, köztük többen súlyosan. Ruttkáról hamarosan a helyszínére érkezett egy segélyvonal, amely orvosokat és kötszere­ket hozott. A vasúti munkásság rögtön hozzá­látott a romok eltakarításához, amelyek telje­sen eltorlaszolíák a forgalmat — Nyiriaseprővel vakította meg haragosát. Komáromi tudósítónk jelenti: Kovács András és Balogh András együtt vállalt munkát AJ- -sószéceen, de nem maradtak sokáig békesség­ben. összevesztek és egymásnak mentek. Balogh András vasvil'lát ragadott a kezébe, míg Kovács András nyiriaseprővel hadako­zott s úgy belevágott ellenfele szemébe, hogy az megvakult. A komáromi bíróság súlyos testi sértés bűntettéért vonta felelősségre s az enyhítő szakasz alkalmazásával háromhó- napí fogházra ítélte a vádlottal. — Véesey Zohán dr. két bűnügyi regénye, a Páter Laurencius titka és a Vörös csillag lovagjai, könyvalakban megjelenik abban az esetben, ha március elejéig megfelelő számú előjegyzés történik. Az első mü egy kötet­ben, a második két kötetben, rendkívül ízlé­ses kiadásban jelenik meg. Előjegyzési ár az első miire 18, a másodikra 30 korona. A kettőre együttesen 45 korona. Előjegyzések Véesey Zoitán dr. címére, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségébe küldendők. — Nyolc napi elzárásra ítéltek egy református lelkészt a Szent Jobbot gyaiázé cikke miatt. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: Nagy Lajos, a jugoszláviai Torzsa község református lelkésze a Kálvinista Szemle muíit évi szeptemberi számában „Uj fétis" címmel cHcket irt, amelyben megállapí­totta, hogy a Szent István-napi körmemetben a Sőt. Jobb körülhordozáea nem egy.3b a legvaskosabb bálványimádásnál, valóságos fetisiamus. Az ügyész­ség nemzetgyailázás és kegyeétsériés címén emelt vádat a lelkész ellen, amelyben a főtárgyalás Tü- reky elnökletével szerdán délelőtt folyt le. Nagy Lajos elmondotta, hogy Jugoszláviában él, egyéb­ként csehszlovák állampolgár. Cillőkéiből nem álla­pítható meg, hogy a Szent István ereklyét nevezte volna bálványnak, hanem csak annak „imádását" mondotta bálványimádásnak. A lelkész ie- saegezi, hogy a tridenti zsinatom Kálvin be­bizonyította, hogy az ereklyék nagyon el­terjedtek és valóságos visszaélések történek veink. A zsinat erre úgy határozott., hogy ilyen erek­lyék lm adását el kell vetni, ezeket csak tisztelni lehet. Töreky elnök többször vitába száll a lelkész- ezel, majd megállapítja, hogy a Szent Jobb első­sorban nemzeti ereklye és ninos szüksége, hogy törvénybe iktassák annak tiszteletét, amit minden magyar káíencszáz esztendeje tisztel. Nagy Lajos erre kijelenti, hogy annak ellenére, hogy Jugo­szláviában él, egynek érzi magát a magyarokkal és a magyarság szeretetében. Jószántából áll a bíróság elé, mert be akarja bizonyítani, hogy a katolikusok a maguk dogmáik szempontjából hely­telenül járnak el a Szont Jobb „imádásáva,l“ kap­csolatban. A bíróság Nagy Lajost bűnösnek találta vallásellenes kihágás vétségében és ezért nyolc­napi elzárásra és 300 pengő pénzbüntetésre ítélte azzal az indokolással, hogy cikkében kétségen kí­vül merrgyalázta a Szent Jobbot, amikor azt ál­lította róla, hogy a hozzá való Imádkozás és fo­hászkodás a lég vaskosabb bálványimádás, sőt va­lóság fetieizmue. Az ügyész az ítéletben megnyu­godott, Nagy Lajos elleniben fellebbezett, — Háborúskodás tört ki a kassai és a mun­kácsi ortodox rabbinátus között. Kassai szer­kesztőségünk jelenti: Az utolsó két hétben egy­re jobban kiélesedő háborúság tört ki a kassai és a munkácsi ortodox zsidó rabbinátus között. A háborúságot az indította el, hogy Seidmann Osiás munkácsi kereskedő, aki — mint a beízi- párt hívé — nem tagja a munkácsi hitközség­nek, fénhezad'ta a leányát, de az esküvőt anya­gi differenciák miatt nem Munkácson, hanem Kassán tartották meg, ahol Braeh Salamon fő­rabbi adta össze a fiatal párt. A munkácsi rab­binátus erre érvénytelennek minősítette a há­zasságot és ezzel egyidejűleg éles támadások jelentek meg egy munkácsi zsidó lapban Braeh kassai főrabbi ellen. A támadások nagy fölzúdu­lást keltettek a kassai ortodox zsidóság köré­ben, különösen akkor, amikor a munkácsi rab­binátus még azzal is megtoldotta akcióját, hogy a Kassán készült rituális élelmiszereket „asze- rolta“, vagyis alkalmatlannak bélyegezte a fo­gyasztásra. Értesülésünk szerint a kassai rab­binátus erre hasonló módon felelt, am.i annyira eLmérgesitette a két hitközség viszonyát, hogy a munkácsi rabbinátus most állítólag nagy- átokra, „chéremre" készül a kassai rabbinátus ellen. A munkácsi rabbinátus legutóbb 1926 de­cember 27-én mondott nagyátíkot a belzi rabbi híveire s most az érdekeltek kíváncsian várják a fejleményeket, vájjon ezúttal is sor kerül-e a nagyátok kimondására. SpBF* Ajánlja a „Nagyasszonyt*6 nőismerősei ©<P közt! — Egy késsel hadonászó részeg csúnya bot­rányt rendezett a beregszászi katolikus temp­lomban. Beregszászi tudósitónk jelenti: A be­regszászi római katolikus templomiban vasár­nap reggel izgalmas jelenet játszódott le. Pász­tor Ferenc főeeperes-plábános gyóntatott és a hívek fölsorakozva várták, hogy sorra követ­kezzenek. Egyszerre csak közéjük tolakodott Horvát Elemér, aki egyenesen a kocsmáiból jött az Isten-házáiba és ott részeg fejjel nagy bot­rányt csapott. Mindenáron a gyóntató székbe akart menni s amikor rendre intették, csak még jobban feliingerelték a részeg embert. Pász­tor íőesperes-plébános szelíd szóval távozásra szólította a botrányosan viselkedő férfit, ez azonban továbbra is erőszakos magatartást ta­núsított. Szitkozódni kezdett s amikor a plébá­nos erélyesebb szóval intette rendre, kést raga­dott és fenyegetően emelte a papra. A hívek idejében közbeléptek, kicsavarták a részeg em­ber kezéből a kést és átadták Horvát Elemért a rendőrségnek. Ott megálilapitottaák, hogy Horvát az éjszaka folyamán alaposan felöntött a garatra és félig beszámíthatatlan állapotban rendezte meg a felháborító templomi botrányt. A város egész lakossága izgalommal és felhá­borodással beszél a templomi merényletről s sokan ama gyanújuknak adnak kifejezést, hogy a merénylet mögött, épp úgy mint a júniusban történt szentsógtartó-rablás mögött is, valami titokzatos maffiának a keze lehet, az szövi a szállakat és irányítja a templom és lelkipásztora elleni hadjáratot. Ezt a feltevést a rend őrség sem tartja egészen alaptalannak s ilyen irány­ban ifi 'kiterjesztette a nyomozást, gaiak pénz nélkül is jól élhetnek. A bennszülő ti tök­nek csak egy százaléka nem tud írni-olvasni. A tanítás a hatodik és Üzeinhatedi’k év között ingye­nes és kőtelező. A külkereskedelem hanyatlása el­lenére a költségvetési óv 110.000 font sterling fe­lesleggel zárult. A „jóiét szigetének" királya végül rámu.atott arra, hogy a szigeten busz év óta nem köveitek el gyilkosságot. xx Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes „Ferenc Józseí**­ke&erüviz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távo­lítja el. — Az özdögi szere tni dráma esküdíbiró- sági főtárgyalása. Nyitrai munkatársunk je­lenti: A nyitrai államügyész azt a vádat ©melle Vibercsi István özdögi legény ellen, hogy el akarta pusztítani kedvesét, Kajaro- vios Pongrácia húszéves leányt, mert az elhi- degült tőle és nem akart hozzámeuni fele­ségül. Vibercsi egy Ízben a buli búcsúról ha­zatérőben megfenyegette a leányt és revolve­rének csövét a halántékához illesztette, mondván, hogy el teszi láb alól, ha n©m lesz az övé. Múlt év október 16-án újból erélye­sen fölszólította a leányt, hogy végre mondja ki a boldogító igent. Ugyíátszik, a válasz nem volt kedvező, mert a legény előrántotta fegy­verét és közvetlen közelből a leányra lőtt, aki vérbe borulva rogyott a földre. Merény­lője hazafutott, otthon a szivének irányította a fegyver csövét és magába lőtt. Mind a ket- ten fölgyógyultak, Viberosinél azonban utó­lag komplikációk állottak be, úgy hogy a fő­tárgyalásra is a kórházból kellett őt elhozni. A vizsgálat folyamán a legény azt állította, hogy együttes elhatározással közösen akar­tak a halálba menni. Megkérdezte a leány­tól, akarja-e, hogy mind a ketten meghalja­nak. Szerelmese nem adott választ és ő & hallgatást beleegyezésnek vette. Védekezésé­vel szemben az államügyész azt állítja, hogy a fiatalember meg akarta ölni a leányt, mert az vonakodott feleségül menni hozzá. Az es­küd tb íróság nagy érdeklődés mellett folytat­ja a bünper tárgyalását. — Falusi családi háromszög problémája a komá­romi eskiidíbiróság előtt. Komáromi tudósítónk je­lenti: A komáromi esküdte izék tegnap egy Leíód- közeégbeli házassági háromszög érdekes problémá­jával foglalkozott. A bünper tárgya egy gyilkos merénylet volt, amelyet Vavrin Gyula, a fiatal férj követett el felesége ellen. Először rálőtt az asszony­ra, majd késével tizennégy szúrást ejtett a testén. Az asszonyt vérbeíagyva szállították a kórházba, ott hetekig nyomta az ágyat, mig végre felépült és koronatanúként jelent meg a bíróság előtt Vavrik a vádirat szerint félték emy&ógi rohamában követte el a gyilkos merényletet. Az asszony faképnél hagy­ta miatta régi udvarióját, hozzá ment feleségül, de nem sokkal egybekelésük után már ismét érdek­lődni kezdett egykori gavallérja után. A férj fele­lősségre vonta, miire az asszony durvám válaszolt és civődásuik vége az lelt hogy elhagyta férjét. Vavrik nem akart belenyugodni az asszony távozá­sába, minduntalan visszahívta, majd múlt év szep­temberében a szőlőhegyen, ahol véletlenül össze­találkoztak, már esek arra kérte az asszonyt, hogy egyezzen bele a válásba. A menyecske erre is fél­vállról, hetykén válaszolt, mire a férj agyát elön­tötte a vér, revolvert rántott, rálőtt az asszonyra, utána pedig késsel cssze-vissza szurkátta. A fő- tárgyaláson az asszony azzal állott elő, hogy ő nem. kívánja férje megbüntetését. Igaz, hogy nagyon féltékeny ember volt és ő sokat szenvedett emiatt, de meggondolta a dolgot s most már békésen akar élni az urával. A tárgyaláson tanúként hallgatták ki a régi gavallért is, akinek megjelenése szemmel- látható hatással volt a menyecskére. Vavrikné most ingadozni kezde’.t a két férfi között, nem tudta, hogy melyiket válassza ki élete párjául. A bíró­ság nem várta be, mig a menyecske eldönti a kér­dést. Megtartották a perbeszédeket, az ügyész szán­dékos emberölés megállapítását kérte, Katona Sándor dr. védő pedig a súlyos testi sértés minő­sítése mellett érvelt. Az esküdtszék a védő érve­lése alapján hozta meg verdiktjét s a bíróság hat havi börtönre ítélte a vádlottal Az ügyész semmi* ségi panasszal élt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom