Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-16 / 39. (3149.) szám

lm február 16, csütörtök. Esterházy János sz országos keresztényszocialista párt helyzetének biztató prognózisát hozta magával országos körutiárol A pártnak szilárd talaia van az Őslakosság koréban - Sz'ovenszkó és Ruszinszká egységesen zárkózott fel a Dérer-féle javaslat elleni harcban — A nyomor egész vidékeket posztitott el Pozsony, február 14 (A Prágai Magyar Hír­lap munka-tárcától.) Ezt az interjút ajkkor foly­tattuk Esterházy Jánossal, az országos keresz- tényszocialista párt elnökével, amikor még nem jutott tudomásunkra ellenzéki pártjaink kassai gyűlésének betiltása és amikor a pártelnök épe® a kassai gyűlésre volt készülőben. Esterházy jános január második felében ék február elejé® országos körúton volt. és ez a körút nemcsak a kerésztényszórialista párt belső életében, hanem országos politika! viszonylatban is fontos esemény volt és meg­érdemelt figyelmet keltett . A centralista sajtó több. ízben reagált, az uj pártelnök bemutatkozó kőrútjára és különféle kommentárokat fűzött hozzá, amelyeknek lé-: nyege abban csúcsosodott ki, hogy Esterházy; Szlovenszkón ég Ruszinszkóo a katolikus ellen­állást akarta kőrútján megszervezni, egységes katolikus frontot akart létrehozni Dérernék két iskolat-örvénytervezefce ellen- ég ezért tár­gyalt Öáreky, Gajdig és Vojtassák püspökökkel, ezért látogatta meg utjának minden állomásán a katolikus és protestáns lelkészeiket Ezekre a politikai kombinációkra vonatkozó­lag Esterházy János országos pártelnök a kő­vetkezőket mondotta munkatársunknak:-— Utamnak a célja annyira világos és ma­gától értetődő volt, hogy semmiféle fantaszti­kus képzelődésre nem adhat alkalmat Megvá­lasztottak az országos keres ztényszoeial ista párt elnökének és én a kitüntető bizalomnak meg­nyilvánulása után kötelességemnek tartottam, hogy országos körútra induljak, felkeressem Szlovenszkón és Ruszinezkón az országos ke­resztén yiezocíaMstá párt minden jéüentösebb góc­pontját. Seregszemle volt a célja az otaatnak, meg akartam ismerni és közvetlen kapcsolatot teremteni a pártélet vezető tényezőivel, admi­nisztrációnk embereivel, a. keresztényszocia- lista párt lelkes munkatársaival, akik munka­társaim lesznek a ránk várakozó föladatok meg­oldásában és akiknek munkáját én minden erőmmel és képességemmel támogatni fogóm. Kontaktust akartain létesíteni a párt töme­geivel, /; j 7 y a választókkal, akik immár & tirpák armadák esztendeje jóban-rossrban kitártanák a párt zászlaja alatt és hűséges katonái a kéreöztéöy- szocialista eszméknek. — Milyen impresszumod szer pesti .elnök ur a pari belső életére vonatkozólag? ■ — Ez a tájékoztató utam mélységes bizalom­mal töltött el és megerősítette muntoakéezsé- gemet, fellelkesitett és inég tudatósabbá tette azt az érzésemet és hitemet, hogy azzal a táborral, amely a keresztényszocia­lista eszmék jegyében sorakozott fel a nagy küzdelemre, csak győzni lehet Ez a tábor ti­zenhárom esztendő tapasztalatai után rendü­letlen hűséggel, szikiaszilárdan tart ki a ke­resztényszocialista párt őslakós politikája mel­lett harcosan küzd az autonómiáért. Pártunk munkája ..az őslakós fcestvérnemzeték együttműködésének' jegyében eredményesen ■ ha­lad előre. Az idők bennünket igazolnak és pár­tunk életében nincs stagnáló .periódus, csak elő­rehaladás van. . _ . '; ^ . Koraiamon a magyar nemzeti párt részéről a legszivélyesebb testvéri fogadtatásban része­sültem és ez őszinte örömmel töltött ek Test­véri szövetségben küzdünk egymás mellett, egymással a legnagyobb egyetértésben közös eszméink, célkitűzéseink megvalósítása érde­kében, amelyeknek központjában Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája áll. De készek va­gyunk minden pillanatban arra Is, hogy együtt harcoljunk mindazon őslakos pártok­kal, amelyek komolyan akarnak küzdeni az autonómiáért. — Mi a véleménye elnök urnák azokról a kombinációkról, amelyeket a, centralista, lapok kőrútjához fűztek? — Nem Dérer javaslatai, -bánóm a fentebb említett szempontok késztettek arca,'hogy kör- ntamra ind uÍjaik. Ahhoz persze nem kell eém- miféle politikai bölcsesség és küljjn információs szolgálat, hogy kitalálják az utamon megvita­tott politikai kérdések ok Mindig az aktuális és országos érdekű politikai ügyek szerepelnek az ilyen politikai megbeszéléseken, természetes te­hát, hogy ezeket a kérdéseket most is alapo­san megvitattuk. Tárgyalásaim során igy került sorra a Dérer-féle tekolajavaskt is. De nekem nem kellett megszerveznem semmiféle katolikus ellenállást, nekem nem kellett meg­szerveznem semmiféle blokkot, ez az ellenállás és ez a blokk természetszerű adottság volt, mert hiszen Dérer javaslata az őslakosság leg­szentebb meggyőződését, a vallásos nevelés elvét akarja a sárba tiporni Én már mindenütt kész talajra találtam. A püs­pöki konferencia már megvolt, már meghozta ■isTnerétés határozatát, én a püspök urakkal való tárgyalásomban csak azt hoztam kifejezésre, hogy a keresz­tényszocialista párt teljes erejével vesz részt ebben a küzdelemben, mint ahogy program munkbó! önként adódik. — Megállapítottam, hogy egész Szlovenszkó és egész Ruszinszkó egységes a Dérer-javaslat elleni állásfoglalásban, megállapítottam, hogy ebből a javaslatból'nem lehet törvény anélkül, hogy egy eddig nem tapasztalt kultúrharc ne rázza meg a csehszlovák állam belpolitikai éle­tét Hogy ennek a felidézése minden politikai okosság ellenére van, ezt nem kell részleteseb­ben fejtegetnünk. Olyan időben,-amikor a gaz­dasági nyomorúság különösen a köztársaság keleti felében hihetetlen mértékben termelte ki a szociális bajokat, a kultúrharc felidézése va­lóságos öngyilkos-politika. — A szociális bajok terén mit tapasztalt el­nök ur? ­— Egyenesen szörnyű dolgokat láttam. Túl­zás nélkül ‘ mondhatom, hogy nem hinné el az ember, ba saját szemével meg nem győzőt, ne róla, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó egyes ré­szein milyen nagy és általános a nyomorúság. Aki a Gölnie-vöigyét beutazza és nyitott szem­mel néz körül, megdöbben ég pesszimistává 'Ar­iik a jövőt illetően. m Ez a völgy egyetlen romhalmaz. Tetők nél­küli gyárak, bedőlt kémények, a nyomortól tántorgó emberek, ez a vidék külső képe. In­nen elszállt a kacaj és az életöröm. Itt ár tompa fásultság vett erőt a lelkeken. Hogy Ruszinszkóü milyen helyzetet találtam, arra csak Huezt példáját hozom fel. Éheznek egész uccasorok. Tudomásomra jutott egv olyan megrendítő eset, amelyre bátran Írhatjuk oim- nek: Korkép 1933-ból. Egy betegnek tejet ren­delt az orvos. Otthon nem volt tej, beszaladták az egész uccasort, sehol sem lehetett tejhez jutni. Végre valahol nagy könyörgésre mégis csak kimértek egy liter tejet, de előbb a csa­ládnak megfelelő garanciát kellett nyújtani, hogy a tej árát meg is fogják fizetni. Tény, hogy Huszton egy egész uccasoron nem akadt tejelő tehén. Ez az uccasor, ahol nem lehet felhajtani az élet nedűjét, keserű szimbólum és kiáltó vád. Végezetül utjának eredményét a következők­ben foglalta össze a pártelnök: Az országos keresztényszociaíista pártnak szilárd talaja van Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának minden rétégében. Ezért munkám lankadatlanul arra fog irányulni, hogy eszméink mtranzigens szolgálatával igye­kezzem megközelíteni a nagy célt: Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiáját. A kisantanf nem viszi Genf elé a hirtenbergi affért Krofta miniszter expozéja a hirternbergi fegyverszállításról a képviselőiül külügyi bizottságéban—Svetiik kanonok szerint a közeljövőben megszűnik a kelet felé irányuló magyar-német nyomás és megkezdődik a nyugati irányú szláv nyomás Prá^a, föbruár 15. A képviselőház külügyi bizottságának mai ülésén Krofta meghatalma­zott mínisztér nyilatkozott a hirtenbergi fegy- verszállitisi ügvrpl. A nyilatkozat felett 'rész­letes vita indult meg, amely egész napon át tartott , ■ ' A V v Krofta meghatalmazott miniszter beszédé­ben bevezetésül a kővetkezőket mondotta: — Jelentésemben, amelyet a külügyi bi­zottság kívánságára elő akarok adni, igyek­szem a hirtenbergi esetben eddig lefolytatott hivatalos tárgyalások képét visszaadni és nem lehetek tekintettel azokra a túlzásokra és túlkapásokra, amelyek az itteni és a kül­földi sajtóban ézzel kapcsolatban napvilágot láttak. Mivel a tárgyalások ez ügyben még nincsenek befejezve,' részletes jelentest nem tehetek, hanem csak az eddig ismert dolgok­ról beszélhetek. . .' Az első újsághírek Krofta ezután részletesen ismertette az ese­ményeket január 8-tól fogva, amikor a saj­tóban megjelent az első hir, hogy Hirten- bergbé ötven vagon fegyver érkezett, amely­nek egy részét teherautókon a határon ke­resztül Magyarországra szállították. A vago­nok Olaszországból jöttek Laibadhon keresz­tül és feladóként szerepelt Conámendator© Giuseppe Cortese, Verona, a szállítás pedig a hirtenbergi' gyárnak . szólt, amelynek tulajdo­nosa Mandel baráti, viszonyt tart fönn. Star- hemberggel, az osztrák Heimwehr vezérével. Á szóló kronológikus sorrendben elmondja, hogy az osztrák kormány január 9-iki első jelentésében kijelentette, hogy nem tud sem­mit erről az állítólagos fegyvercsempészésről és hogy csupán régi fegyverek érkeztek a hirtenbergi gyárba. A bécsi csehszlovák követség jelentései A csehszlovák kü íigyminisztériuni nyom­ban utasítást adott budapesti és római követeinek, hogy kisérjék figyelemmel az ügyet és kérjenek részletes információt az osztrák kormánytól, mert az újabb fegyver- szállítási affér igen nyugtalanitólag hat a csehszlovák közvéleményre. Január 13-án a prágai ojfztrák követ közölte a csehszlovák külügvniinisztérinmmal, hogy a Hirtenberg- ben létező gyár részvénytársaság, amelynek Stájerországban és Svájcban vannak gyártele­péi. A hirtenbergi gyár a svaid solöthijrrni gyártól értesítést kapott, hogv javítás céljából fegj-verek fognak érkezni Hirtenbergbe. A hirtenbergi gyár ezt a megbízást elvállalta, mert munkát akart esererai munkásainak éf a* osztrák pénzügyminisztériumtól engedélyt bért, hogy ezt a. szállítmányt Ausztriába be­hozhassa.. . V. ' í' .': . • Az osztrák pénzug^minisztériuim abban a hiszemben volt, hogy ez nem ellenkezik a bé­keszerződésekkel és az engedélyt megadta. A prágai osztrák követ is hangsúlyozta, hogy a hirtenbergi fegyverszállítás nem ütközik a békeszerződések 132 és 134 cikkelyeibe, mert nem jelenti a békeszerződések megszegését, ha Ausztrián keresztül szállítanak fegyvere­ket, ellenkező esetben ugyanis nem volna sza­bad megengedni azt sem, hogy csehszlovák fegyvereket szállítsanak Jugoszláviába. Közben’ azonban a bécsi, szociáldemokrata el­lenzék leleplezte, hogy 80.000 fegyvert és 200 gépfegyvert tartalmazott ez a .szállítmány, sőt az a gyánü is fölmerült,”hogy ezeknek a fegy­vereknek egy részét az .osztrák hadsereg fel­szerelésére Is szánták, *más hir szerint a Heim- wehfek felfegyverzésére, sőt olyan hitek is lát­tak napvilágot, hogy az elégedetlen horvátokat akarták ezekkel a fegyverekkel ellátni. A kig­án tantál lám ok követed és a francia követ ezért január 17-én újból felkeresték Dőli fuss kancel­lári, . aki kategorikusan , visszautasította azt a feltevést, ihint. hogyha ez a ■ szállítmány az osztrák hadsereg számára, vagy a Heiimwéhrek részére érkezett vorna és megígérte, hogy ezt a szállítmányt igyekezik majd vísÉÓáfeüWeni Olaszországba, amennyibe® azt Magyarországra ■még nem szállíioíták el Hangsúlyozta azon­ban, hogy Ausztria nem. rendelkezik oly nagy hatalommialf?), hogy a ezálfitmány • vifiszaküldé- eét feltétlenül garantálhassa^?). Egyúttal nyíl­tan beismerte az osztrák kancellár, hogy ezt az esetet nem lehet összehasonlítani a Jugoszlá­viába irányuló csehszlovák fegyverezifással. A kisantanf genfi kísérletei Ezután Krofta meghatalmazott miniszter rész­letesen ismertette,'' hogy ez ügyben milyen lé­péseket tett a bisantant és Franciaország. A szórjok szerint Beaes, amikor Genfbet érkezett, észrevette, hogy a hirténbergi eset sokkal • na­gyabb visszhangra talált Genfben. mint ahogy ez várható volt. Föhtos nemzetközi eseménnyé nőtt főleg azért, mert nem akarták elhinni, hogy a leszerelési konferencia ülésezése alatt ilyen eset előfordulhasson és érezték, hogy az ilyen eset alkalmas a nemzetközi bizalom meg­ingatására s egyúttal nyugraJanitóIag hatott annak a gyanúnak a lehetősége is, hegy ez a szál­lítmány Magyarországon kívül a* elége­detlen horvá,toknak is szól. A Msantant képviselői a népszövetség elé akarták vinni ezt az ügyet, de ettől a tervtől el ál­lottak, mert ígéretet kaptak az angol és francia kormány képviselőitől, hegy árok külön fognak interveniálni az osztrák, ma­gyar é* olasz kormánynál és kérni fogják az ügy teljes megvizsgálását. Ez valóban meg is történt. Az illető államok képviselői kérdést intéztek az osztrák, ma­gyar és az olasz kormányhoz, elsősorban az osztrák kormánytól megkérdezték, vájjon ez a fegyverszállítás az osztrák kor­mány tudtával történt-e, milyen fegyver­nemről és hány fegyverről van szó, honnan küldötték a fegyverszállitmányt, ki volt a címzett és feladó, tényleg földolgozták-e ezt a fegyveranyagot a hirtenbergi gyárban és hogyan lehetséges, hogy egy7 gyár, amely nem állami vá llalkozás, hadianyagot készít­hessen és hogy ez a fegyverszállitmány je­lenleg hol van. Az osztrák kormány a fönti kérdésekre február elsején adta meg a választ és kijelentette, hogy csupán az osztrák pénzügyi hatóságok tudtak erről a fegyverszállításról, a kormány maga nem. ötvenezer darab fegyverről és 200 gép­fegyverről volt szó, amelyek a régi osztrák- magyar hadseregből marad tak vissza hadi zsák­mányként 0'asz országban. A küldeményt B rés­eiéből küldték és tényleg Commendatore Guí- seppe Cortese volt a föladó, az átvevő pedig a hirtenbergi gyár. A küldeményt Linzen és En- zensfelden keresztül küldték a, rendes vasúti tarifa szerint. Csupán a fegyvereknek rozsdától való megtisztításáról volt szó és ez a munka nem igényelt speciális gépeket és nem ütközik a samtgermaini békeszerződésbe. A fegyverek jelenleg Hirtenbergben és Stájerországban van­nak. A francia és angol követek Budapestén ie interveniáltak a magyar külügyminisztériumban és az intervenció eredménye az volt, hogy a külügyminisztérium képviselője a miniszterel­nökkel folytatott beszélgetések alapján kijelen­tette, hogy' a magyar kormánynak közvetlen, értesülései az egész ügyről nincsenek. Ugyan­ebben az időpontban az angol kormány Rómá­ban is interveniált és az olasz külügyi áFamtit- kári biztosította az angol követet arról, hogy a kormánynak semmi köze sincs ezen fegyverek­hez. amely ittmaradt régi osztrák hadianyag és annak tulajdonosa Guiseppo Cortese ur. Az olasz hatóságok a fegyverek kiszállítására vo­natkozó engedélyt megadták és nem hiszik, hegy e fegyverszállitmány egy részét Magyar­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom