Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-15 / 38. (3148.) szám
tcibm&r IS, szerda, »k«<mMac4arhiklj® KOMMENTÁROK ★ ★ ★ KIPRÓBÁLTÁK A BOMBÁT i Bégen befejeződött a „De Zeven Provincien44 incidense, Bariv, a főmatróz, aüd a zend ülőket witotta, huszonhárom társával együtt régen halott, a páncélost moet reparálják valahol Batá- viában, a hágai parlament megnyugodott, a többi holland is, — biz* Isten ezerettem volna Őket egyezer izgatottnak látni, mert általában a tulnyugodfc népek közé tartoznak, hiszen száz óv óta nem volt okúik izgalomra, — de tovább nyugtalanít a bomba, amit az egyik Dornier- gép ledobott az ócska hajó fedélzetére. Jó, szolid ötven kilóg bomba volt, követte az első, hu- ezonötkilóe próbabombát, e megelőzte a két- százkiilóe ,ykomoly“ bombát, amely, semmi kétség, az örök vadászterületekre küldte volna a régi békevilág harci fogalmai ezerint épült, nyugodt ée fair tengeri csatáikra, de nem levegőből, vagy viz alól jövő rémekre berendezett Zeven Proviocient. Egyetlen bomba volt. Ütőerén találta a hajót, a parancsnoki hid környékén, e teában végzett a zendülők vezérkarával. A benezülöttek addig makulátlan harci kedve lelohadt, • a szegény malájok hanyathomlok föladták égő várukat. Vége volt a forradalomnak. Négy napig dacoltak, nyomorral, félelemmel, de ez az első bomba meggátolta, hogy Kelet&zsia mártírjaivá váljanak. Egyetlen bomba volt. A hatezáz zendülőt három pilóta megadásra kónyszeritette. A matróz-' lázadások soha nem tartoztak a békés kirándulások közé, « a kalózkorok geográfiailag és technikailag tökéletlen ideje óta mindig reménytelen ügynek bizonyult, ha egy elkeseredett társaság valamilyen zsákmányolt hajó fedélzetén „eb ura fakó44 kiáltással! kifutott az óceánra. A zendülő méhraj tud külön birodalmat alapítani, a társadalomból kivonuló embercsoport az Aventínum ideje óta állandóan rosszul jár. Ennek ellenére időnk int ki-kilfut egy-egy renitens hajó a civilizáció öbléből, hogy megremegtesse « hatalom lelkiismeretét, ha már a szivét nem remegtethetik meg. Talán a kalózkodás ősi ösztöne és rég letűnt Lehetősége hajtja a dac-argonautákat, talán maguk gém tudják mi, de haragúkban elfutnak' a világtól, ámbár nem ringatózhatnak illúzióban 6oreuk tekintetéiben. Csakhogy valamikor bonyolult Ügy volt elfogásuk. Vérre ment: harci fél állt harci féllel szemben, igazi forradalom játszódott le, igazi polgárháború. A Potemkin idejében az orosz flotta még rettegett a zendülőktől. Ma a Zeven Provinoient egyszerűen lefülelik, mint a jól föl- fegyverzett rendőr a szegény, szerencsétlen tolvajokat. A zendülő holland páncélos körül ösz- ezegyült ugyan néhány hajó, köztük a modern Java cirkáló is, de Isten ments, hogy e hajóikat & küzdelembe vessék: a Java parancsnoka maga sem volt biztos legénységében és óvakodott fegyvert adni a benezülöttek kezébe. A többi hajó viszont páncél-tálán kereskedelmi gőzös volt, amit a Zeven Provincien szitává lő. A zen* dűlők bizonyára bíztak a Java bizonytalanságában és a többi hajó gyengeségében — való- szinüleg ezért mertek fellázadni — de nem tudták, hogy a modern hadászat más eszközökkel dolgozik, mint bizonytalan katonákkal és nehezen mozgó hajókkal. Három fehér tiszt Ült a Domier-gépen, amely a döntő bombát leejtette a Zeven Provincien parancsnoki hídjára. Három rendőr lefülelte a hátszáz fölkelőt. Három ember óvta meg Kelet- ázsia békéjét, mert ha a zendülő matrózokat halomra lövik az üldözők, a mártírhalál hatása végleg felborítja a szigetek nyugalmát. Micsoda preepektivák! A sima tengeren dacba burkoltan úszik a ragyogó páncélos, vájjon ki mer a közelébe kerülni? Hatszáz ember, harminc jó ágyú várja a támadót, egy hatalmas egység, egy úszó Verdun. Fönt kis repülőgép jelenik meg, bombát dob. Tegyük föl a légi e 111 árit ók lelövik az első Dornier-t, a másodikat, a tizediket, Ha száz jön — s mibe kerül száz repülőgép — tehetetlen velük szemben. A gépek veszettül tudnak célozni: az első komoly bomba a parancsnoki hidra esett. Szinte azt kérdezzük: mit ér ezek után egy páncélos hadihajó? Minek az ezer emberes, drága monstrum, ha az apró légi szúnyog halálra sebezheti? A Zeven Provin- cienre dobott bomba ízelítőt ad a jövő tengeri háborújáról, Ízelítőt ad a repülőgépek fölényéről ég túlontúl igazolja Seeckt tábornokot, aki kifejtette, hogy a jövő háborújában a megfelelő harci gépekkel felszerelt harmincezer főnyi szakértő hadsereg többet ér, mint a puskáé, szúró- nyos, lövészárkos, ódivatú — értsd világháborúé — milliós és nehézkes néparmádia. S ez jól van igy, folytatja a Seeckt-féle elmélet, mert a nép ma megbízhatatlan, kockázatos dolog fegyvert adni a kezébe, mig harmincezer megbízható, jól fizetett intelligens tisztet köny- nyü találni. — Most a maláji legénység megbízhatatlansága igazolja a tételt. Ezek után tényleg elképzelhetjük, hogy a jövő hadserege olyan lesz, mint Molnár Ferenc páluccai fiúi: csupa tiszt és semmi közlegény. A háború ismét a kiváltságosán jól vívó lovagok kezébe Ikerül, mint hajdan, a trubadurvi]ágban. A gép a bélkében legyőzte az embert. Földönfutóvá tette a munkások millióit. A háborúban százszorosán legyőzi. A pilóta egyetlen gombnyomására a páncélos levegőberöpül. Ezer ember hetekig izzadhatna, robotolhatna, am-ig annyit tudna ölni, mint a* egyetlen ledobott bomba. Irtózatos ,^nunkamegtakaritáe“! A Zeven Provin- cd-en esetében először próbálhatta 'ki a modern hadászat a légi fegyverek erejét igazi embereken, s a hatás fölülmúlta a várakozást. Amikor a levetett bombával kapcsolatban a gépek harci erejéről elmélkedünk, egyúttal föl- lélegzünk, bármily ocemány érzés ebben az esetben a megkönnyebbülés. A gép nagy erő, s nem kel! félnünk „Ázsia milliós hordáitól41. A Zeven Provincien ugyanis többek között megmutatta, hogy Ázsia mindenfelé nyugtalan, a fehér ember hatalma megdőlt s Paramaiboban, Holland-Guyanaban a benszülötték már Messiásként fogadták a kommunista agitátort. Mi lenne velünk, ha nem állíthatnánk gépeket a lázadó népmilliók ellen? — mondják a gyarmatosító hatalmaik. Mi lenne, ha nem mi lennénk a fegyveres rendőr ée a benezülöttek a védtelen tömeg? Mi lett volna a hollandokkal, ha a benezülöttek tömegével csak úgy állhatták volna 6zem-ben, mint ember ember ellen, legfeljebb mint hajó hajó ellen, e pilótaszakemberek nem fejezhették volna be fölényesen az erjedési processzust? Akármilyen szomorú, ma úgy látszik, hogy a fehér ejniber fölényét Ázsiában csak a technikai fölény jelenti, e az a szerencsés körülmény, hogy a benezülöttek fejlődésével szemben egy lépéssel mindig gyorsabban _tudott fejlődni. A benezülöttek fejlődése eljutott oda, ahol mi a világháborúban voltunk, a fehér ember tovább vau. Meddig őrizhető ez a fölényt adó dietánez? A Zeven Provincien esetében amúgy is a legijesztőbb, hogy a maiájiak elérkeztek már a fejlettségnek arra a fokára, amikor négy napig Önállóan igazgatni tudnak egy komplikált hadihajót. A boUand gyarmatosítókat leginkább ez lepte meg ée ez ijesztette. Mi lesz, ha mindenben utolérnek bennünket? A vég volna. Szerencse, hogy Seeckt kitalálta a kisszámú hadsereg rendszerét. A gépeket nem szabad s bensxülöttek kezébe adni, mondják a gyarmatosítók, nem szabad beavatni őket titkainkba, e hál4 Istennek, még elegen vagyunk a gépek kezelésére. Európa legnagyobb szerencsétlensége volt, hogy a világháborúban a testvérhá- boru gyűlöletétől elvakitva beavatta a színeseket a civilizáció gyilkos titkaiba. Az uj titkokat nem szabad többé kiszolgáltatni, g a fehérek utolsó reménysége, hogy a hadigépek megmentik őket Ázsiában, miután a békés gépek tönkretették őket. a civilizációjuk területén. A hollandok a Dornier-ekre nem ültetnek benszü- iöttet. ötven vagy kétszáz kilós bombát nem adnak a kezükbe. De mi lesz, ha a színeseik bejutnak utolsó titkaink bűvkörébe íb? • Szvatkó Pál nerika legfontosabb Iparvidékén bezárták a bankokat Detroit összeomlása — Hoover szózata a világhoz Detroit, február 14. A bankok felügyelő hatósága elrendelte, hogy Michigan államban SALVATOR FORRÁS az ipar és & községek katasztrofális pénzügyi helyzete miatt nyolc napra valamennyi bán- kot bezárják. A rendelet nyolc napos bankmo- ratóriuinnak felel meg és kedden este lépett életbe. Kibocsátása ©lőtt az állam kormányzója, a kereskedelemügyi miniszter, a bankok felügyelő hatóságának vezetői, továbbá a kincstár képviselői konferenciát tartottak. Michigan előtt Loui&iana állam is bankmora- tóriumot hirdetett, de csak huszonnégy órára. Mint ismeretes, Michigan az Egyesült Államok egyik leghatalmasabb iparvidéke s többek között az automobilipar központja. A detroiti Fordmüvek nehézségeiről a közel, múltban beszámoltunk s mivél köztudomású, hogy a gyárak munkásságának elkeseredése óriási, a hatóságok kénytelenek a legnagyobb óvatossággal eljárni. A bankmoratórium, amely párját ritkítja az Unió történetében, bebizonyítja, hogy a birodalom centrális területének pénzügyi nehézségei óriásiak. Newyork, február 14. Hoover köztársasági elnök hétfő este megtartotta bejelentett nagy beszédét, amelyben az egész világot együttműködésre szólította fel az egészséges gazda, sági viszonyok helyreállítására. Véleménye szerint a háborús adósságokat konvertálni kell s e célból föltétlenül szükséges az idegen valuták stabilizálása és az aranystandardhoz való általános visszatérés. Beszéde folyamán többek között kijelentet, te, hogy Amerika kénytelen lesz az idegen áruk behozatala ellen védekezni, ha a külföldi hatalmak elértéktelenedett valutájukat arra használják fel, hogy dumping-kereske«, a vese- és hőlyagbeteg- ségek különleges ásványvize. Kérdezze meg orvosát! delmet űzzenek. Az Egyesült Államok kormánya hajlandó lemondani a háborús adóssá, gok egy részéről, ha az igy felszabadult ősz. »zeget a gyönge valutájú hatalmak valutájuk stabilizálására használják fel. Hoover szerint az arany mellett az ezüstnek is meg kell adni az őt megillető helyet és az ércfedezetbe a jövőben az ezüstöt Is be kell vonni. Keresztényszocialista tiltakozás Dérer reformterve ellen Nagysikerű pártgyűlés Udvardon kiéről, Esterházy Jánosról, akinek a gyűlésről üdvözletei küldöttek. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt, gyűlés után a szövetkezet helyiségében szőkébb értekezletre gyűltek egybe az udvardi párt vezetőség tagjai. Aiz értekezleten a magyar nemzeti párt udvaréi szervezete nevében ifj. Bolyky János elnök és Pintér Béla átadták a testvérpárt üdvözletét. Ezután Aixinger pártigazgató ismertette a párt legközelebbi teendőit. Pozsony, február 14. Vasárnap délután tartotta meg az országos kérésztényszocia- lista párt udvardi helyi szervezete közgyűlését, amelyre meghívta a párt uj elnökét, Esterházy Jánost is. A külturiház nagytermében a pártnak mintegy félezer híve gyűlt egybe. Esterházy Jánost azonban váratlan megbetegedése meggátolta a megjelenésben. A közgyűlést Nagy Mátyás helyi elnök nyitotta meg. Az udvardi keresztény ifjúság nevében Nagy Ferenc az ifjúság törhetetlen ragaszkodásáról biztosította a pártot és vezéreit. Ezután Kampfmüller Irén az udvardi lányok szép virágcsokrát Aixinger László dr. pártigazgatónak adta át, azzal a kéréssel, hogy azt Esterházy pártelnökhöz juttassa. A gyűlés első szónoka Turchányí Imre dr., az érsekujvári körzet elnöke volt. Ismertette a pártélet legutóbbi eseményeit és a pártkongresszus lefolyását, majd Dérer iskolareformterveire tért át és kimutatta, hogy az nemzeti és egyházi szempontból mily veszedelmeket rejt magában. Javaslatára a gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy tiltakozik a törvénytervezet ellen és ezt a tiltakozását szövetkezett ellenzéki pártjaink kassai nagygyűlése elé juttatja azzal a kérelem- jneü, hogy pártjaink minden erejükkel küzdjenek a reformterv ellen és a katolikus püspöki kar állásfoglalásának megfelelően indítsanak országos mozgalmat annak megakadályozására, hogy az törvénnyé váljék. Turohányi ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg a magyarság nagyihalottjáról, Apponyi Albert grófról. A hallgatóság felállással és néma kegyeletperocel fejezte ki mélységéé gyászát Apponyi elhunyta felett. Aixinger László dr. hosszabb beszédben vázolta a csehszlovákiai gazdasági válság okait, ismertette a keresztényszocializmus fontos szerepét a mai súlyos időkben, foglalkozott a pártnak és törvényhozóinak a lefolyt években kifejtett munkásságával. Külön kiemelte a keresztény magyar asszonyok pártmunkájának fontosságát ée az ifjúságnak bekapcsolását a keresztény nemzeti és szociális munkába. öl védi János érsekujvári helyi elnök az, érsekujvári községi választás nagy fontosságáról beszélt. Salgó István helyi titkár beszámolt a helyi szervezet multévi működéséről és a párthívek számának állandó növekedéséiről. Beszámolója után Nagy Mátyás helyi elnök meleg szeretettel emlékezett meg a párt etoöÚjabb emberrablást eset tázában ég Amerika Newyork, február 14. Az olvasó élénk emlékezetében élhet még Lindbergh ezredes elrabolt és meggyilkolt gyermekének tragikus története, amely heteken át lázban tartotta az egész világ közvéleményét. A napokban újabb hír járta be a sajtót s arról számolt be, hogy az emberrablók Ismét munkába léptek és Lindbergh második gyermekére vetették ki hálójukat. A fenyegető levelek állítólag arra bírták az óceánrepülés hősét, hogy otthagyja Amerikát és komolyan foglalkozzon Európába való végleges átköltözésével. Egyelőre még csak fenyegetést szegeztek a Llndbergh-család mellének, az emberrabló banditák bejelentését nem követte cselekedet. Jóval kurtábban bántak el Lindbergh ezredes egyik Intim barátjával, Charles Boettcher dúsgazdag bankárral, akit a coloradói Denvérből érkezett jelentés szerint két bandita megtámadott és magával hurcolt. Boettcher kora reggel látogatásra ment feleségével s amikor haza térőben voltak, automobilos banditák állták az útjukat. A két emberrabló villámgyorsan rácsapott kiszemelt áldozatára, szempillantás alatt megkötözték és az autóba dobták, jajveszékelő felesége kezébe pedig egy cédulát nyomtak. Az asszony még föl sem ocsúdott első meglepetéséből 8 a banditák már árkon-bokron túl voltak a férjével. A cédulán azt Írják az emberrablók, hogy halál vár Boettcherre, ha a család nem fizeti meg a kivetett hatvanezer dollár váltságdíjat. A rendőrséget gyorsan talpraállította az újabb szemérmetlen emberrablás. Azt hiszik, hogy a rablók a környéki hegyekbe hurcolták magukkal a bankárt 6 az uttalan rengeteg valamely zugában tartják fogva. A Denver-kcrnyéki hegyekben volt a múltban a szeszcsempészek tanyája, valóságos erődítmények épültek a rengeteg kellős közepén hatalmas földalatti barlangokkal. Az elrabolt bankár édesapja a nyomravezetőnek 5000 dollár jutalmat tűzött ki. A 32 éves Boettcher bankár elrablásának hire óriási szenzcióként hatott mindenütt. A fiatal bankár édesapja egyike Nyugatamerika leggazdagabb nagyiparosainak e fiára sokmilliós vagyon vár. A Boettcher-család most mindent elkövet, hogy kiszabadítsa a fiatal Boettchert az emberrablók karmaiból. A kutatás ugyanolyan arányokban Indult meg, mint annakidején a Llndbergh-baby után. A detektívek nagyon óvatosan kezdték meg munkájukat, mert attól tartanak, hogy az emberrablók szorultságukban képesek lesznek beváltani fenyegetésüket és meggyilkolni a bankárt. Amint kitűnt, a családot nem érte egészen készületlenül a támadás. Charles Boettcher ugyanis az utóbbi időben számos fenyegető levelet kapott s azokra nem reagált, bár úgyszólván mindegyikben kilátásba helyezték elrablását és meggyilkolását. Edwin Johnson kormányzó ma kiáltványban fordult a lakossághoz. Mindenkit arra kér, hogy teljes erejéből támogassa a hatóságokat a banditák utáni kutatásban. Fölszólítja egyben a törvényhozótestületet, hogy léptesse életbe azt a már régebben előkészített törvényt, amelynek értelmében az emberrablók büntetése életfogytiglani f egy ház. 5 A
