Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-14 / 37. (3147.) szám

^i«GAiMAfifcvRHnaiaö 19^1 február 14, kcd<L Közei A Z D^ÁfiP , Törvénriavasla! § pénzügyi tisztenégftelen versenyről is a kamatláb renieiésiril 1 n. 6. §. (1). Ha a fél megtagadja a kifogásolt cselekvés abbahagyását, a kifogásolt áüilapot eltávolítását, vagy esetleg a kárnak a 4, §. 1. bekezdés© szerinti illetékkel való megtéríté­sét, vagy ha az egyeztető eljárás bármilyen más okbéi nem sikerül, úgy a Központi Egyeztető Szerv a tényállás megállapításához lát. Ugyanez érvényes, ha az a fél, amely el­len a panaszt beadták, a Központi Egyeztető Szerv felhívására neon igazolja, hogy az egyezségnek rendesen eleget tett. (2) . A Központi Egyeztető Szerv a tényál­lás megállapításánál jogosult nevezetesen be­tekinteni az intézetek (vállalatok) kereske­delmi könyveibe, azok mellékleteibe s egyéb Írásaiba, az intézet által használt nyomtatvá­nyok tartalmát megállapítani, megállapítaná bizonyos tényeket, viszonyokat és berendezé­seket a pénzintézetek (vállalatok) helyiségei­ben, továbbá kihallgatni a panaszost s ellen­felét, a pénzintézetek alkalmazottait vagy szerveit, ha kell, úgy ez intézetek helyiségei­ben is és be köve tel ni bizonyos jelentéseket s felvilágosításokat, bármilyen természetűek is legyenek azok, mindama tényekről, amelyek az- eset megbLrálásánál fontosak, (3) . Á 2. bekezdés szerinti ténykedéseket a Központi Egyeztető Szerv a Csehszlovák Nem­zeti Bank utján, vagy saját megbízottja utján végzi. Aki ezeket a ténykedéseket végzi, az ugyanolyan védelmet élvez s büntetőjogilag Ugyanúgy felelős, mint az állami hivatalnok. (4) . Amennyiben azt a tényállás megálla­pítása kívánja, a Központi Egyeztető Szerv a bírósághoz fordulhat azzal a kéréssel, hogy az vizsgáljon meg bizonyos tényeket s azokra vonatkozólag esetleg eskü alatt hallgasson ki bizonyos személyeket. Az ilyen kihallgatásra a büntető perrendtartásnak a tanuk kihallga­tásáról szóló intézkedései hasonszőrűén ér­vényesek. (5) . A tényállás megállapítása után a felek­nek alkalmat kell adni a megnyilatkozásra. (6) - Ha a Központi Egyeztető Szerv úgy ta­lálja a befejezett vizsgálat után, hogy nincs ok a 6. §. szerint való eljárásra, úgy az el­járást beszünteti s erről a feleket értesíti. 6. §. (1). Ha a Központi Egyeztető Szerv azt állapítja meg, hogy a fél a pénzügyi ver­senynormát megsértette, úgy ezt az eljárást az Írásbeli határozatéiban, amely indokolan­dó, a pénzügyi versenynorma, megsértésének nevezi, emellett feltünteti azokat a körülmé­nyeket, amelyek a tettes bűnösségének és büntethetőségének súlya elbírálásánál fonto­sak. (2) . Ebben az írásbeli határozatban a fél arra is köteleztetik, hogy a Központi Egyez­tető Szervnek az összes felmerült kiadásokat fizesse meg, különösen a tényállás megálla­pításával kapcsolatos kiadásokat is és hogy a panaszosnak térítse meg á 4. §. 1. bekez­désében meghatározott s megfizetett illetéke­ket. (3) . A Központi Egyeztető Szerv határozata ellen az a fél, melynek eljárását a pénzügyi versenynorma megsértésének jelölték meg, 15 napon belül fellebbezést adhat be, amely­ről a Központi Egyeztető Szerv tágabb testü­leté dönt. Ez a testület döntésében egyúttal megállapítja azt is, hogy a fellebbezés költsé­geit ki s milyen összeggel viseli. (1). Az olyan határozat, amely ellen felleb­bezést nem adtak be, vagy amelyet a Köz­ponti Egyeztető Szerv tágabb testületé meg­erősített, a Központi Egyeztető Szerv az ira­tokkal a helyileg illetékes járási hivatalhoz küldi meg a bűnösnek a 11. §. szerint való megbüntetésére irányuló indítvánnyal, (5) . A Központi Egyeztető Szerv eltekint a bűnös megbüntetésére irányuló indítványtól, ha a fél legkésőbb a tényállásra vonatkozó nyilatkozatában beismeri, hogy a pénzügyi versenynormát megsértette, kötelezi magát arra, hogy a kifogásolt cselekvést abbahagy­ja, a kifogásolt állapotot kérelmére a Köz­ponti Egyeztető Szerv által erre a célra adott határidőben eltávolítja s a Központi Egyez­tető Szervnek a költségeit, valamint a pana­szosnak a 4. §. 1. bekezdése szerint fizetett illetéket s az általa megkövetelt egyéb kár­térítést megfizeti. A megbüntetésre irányuló Indítványtól nem lehet eltekinteni, ha a Központi Egyeztető Szerv az utolsó két év­ben legalább már kétszer határozta el, hogy a fél valamely pénzügyi versenynormát meg­sértette. (6) . Arról, hogy a büntetési inditványtöl eltekintettek, a Központi Egyeztető Szerv a feleket értesiti. 7. §. (1). A járási hivatal, amelyhez a pénz­ügyi versenynorma megsértése miatt való megbüntetésre az indítványt beadták, foga­natosítja a büntető eljárást (11. §.) s ha 3 felet megbünteti, úgy megtiltja neki a hibás eljárást, illetőleg elrendelj, hogy a kifogáséit 6 a pénzügyi versenynormával ellenkező ál­lapotot szüntesse meg; intézkedéséről, mi­helyt az jogerőre emelkedett, értesíti a Köz­ponti Egyeztető Szervet. (2). A járási hivatal azt a kérdést illetően, hogy a pénzügyi versenynormát tárgyilago­san megsértették-e, a Központi Egyeztető Szerv által megállapított tényállás, alapján dönti el, azonban hivataliból, vagy a fél indít­ványára kiegészítheti az eljárást. (2). A Központi Egyeztető Szerv a járási hivatal határozatát valamely szaklapban közzéteheti. 8. §. (1). Ha a panaszt a pénzügyi norma megsértése miatt más és nem pénzintézet J adja be, úgy a Központi Egyeztető Szerv a panasz egy példányát a félnek azzal a felhí­vással küldi meg, hogy meghatározott időben arról nyilatkozzék. (2) . Ha az adott határidőben nem érkezik be semmi nyilatkozat, vagy ha a Központi Egyeztető Szerv nem találja elegendőnek, hogy a panasz további eljárás nélkül elté­tessék, vagy ha a Központi Egyeztető Szerv különben is azt tartja, hogy az ügyet részle­tesebben kell megvizsgálni, úgy a tényállást az 5. §. 2—5. bekezdései alapján megálla­pítja s ha úgy találja, hogy a fél a pénzügyi versenymű rutát megsértette, úgy a 6. §. sze­rint jár el. Erre a fél az írásbeli felhívás­ban figyelmeztetendő. (3) , Az 5. §. 6. bekezdése hasonszőrűén érvényes. (4) . Ha a panasz nyilván önkényes volt, úgy a Központi Egyeztető Szerv a panaszost a tényállás megállapításával felmerült költ­ségek térítésére kötelezheti a felet. A 9. §• szerint a rendes polgári és bünte­tő bíróságok, amennyiben a pénzügyi ver­senynorma megsértésének a kérdése előttük felvetődik, hivatalból, vagy a felek indítvá­nyára elrendelhetik, hogy a Központi Egyez­tető Szerv folytassa le az eljárást arról, hogy tényleg fennforog-e a pénzügyi versenynorma megsértése. A 10. paragrafus kimondja, hogy a Pénzügyi tanácstestület és a Központi Egyeztető Szerv eljárását kormányrendelet fogja szabályozni s hogy a Központi Egyeztető Szerv a pénzintéze­tek szervezeteinek, kiküldötteiből s a Nemzeti Bank által kiküldött elnökből áll. E tárgyban ugyancsak külön rendeletet ad ki a kormány. A 11—14. paragrafusok büntető szankciókat tartalmaznak e ezek szerint a pénzügyi verseny­norma megsértése, amennyiben nincs szó a 18. § szerinti büntetendő cselekményről, közigazgatá­si kihágás, amely 50—10.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal s behajthatatlanság esetén egy hó­napig terjedhető elzárással büntethető. Ennek a •kihágásnak büntethetősége egy éven belül évül el. A bűnvádi felelősség a tett elkövetőjét, a tet­testársat, fö-lbujtót és bűnsegédet is sújtja. A pénzintézet iga zgatós ágán a k, fel ügyel őb i zottsá- gának tagjai s vezető hivatalnokai ezenkívül külön felelősek a köteles gondosság elmulasztá­sáért-, ha az intézetükben ily kihágást elkövet­tek. Ha nem állapítható meg személy' szerint, Hogy ki sértette meg a pénzügyi normát, úgy a bírságot az intézet fizeti. A büntető határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A tettes- megbüntetése nem zárja ki a közigazga­tási hivatalok másnemű beavatkozását. Ugyancsak .50—10.000 korona birsággal sújt­ható az, aki a Központi Egyeztető Szerv tényke­dését lehetetlenné teszi s aki a hekövetelt jelen­tésekben, felvilágosításokban, szakértői nyilat­kozatokban lényeges pontokban valami valót­lant állít, vagy valamit elhallgat. A rendbírságok a Központi Egyeztető Szerv javára esnek. A költségeket és rendbírságokat közigazgatási végrehajtási utón szedik be. A Központi Egyeztető Szervnek a 4. § 1. bekezdé­se szerinti illetékekre vonatkozó határozatai végrehajtási címletek. A pénzügyi versenynonna megsértésével szer­zett előnyök polgári pőr utján nem érvényesít­hetők. A javaslat második része: A kamat színvonalának rendezése 15. §. (1.) Ha a Pénzügyi tanácstestület nem állapítja meg a pénzbetétek és kölcsönök leg­magasabb kamatláb tételeit, vagy ha a kormány ezeket a tételeket jóvá nem hagyja, úgy a kor­mány maga, amennyiben ezt a rendkívüli gaz­dasági viszonyok megkövetelik, megállapíthatja rendelettel azokat a testület s a Nemzeti Bank bank ügyi tanácsának meghallgatása után a pénzíigyminiszter indítványára. (2.) A kormány fölhatalmazást nyer, hogy amennyiben a kamablábtételek rendezésére az 1. paragrafus, vagy a jelen paragrafus 1. be­kezdése" szerint sor kerül, úgy hasonszeriien rendelettel rendezze a más hitelezőik és adósok között szerződésileg megállapított kamatokat a. Pénzügyi tanácstestület és a Nemzeti Bank bankügyi tanácsának meghallgatása után* j 16. §. (1.) Kama/tlábtéfelen értendő nemcsak la tiszta kamat, hanem a jutalék, kezelési (rezsi) | illeték s egyéb mellékes teljesítések, amelyek a jtőke hozadékit emelik. (2.) Oly szerződéses intézkedések, amelyekkel az adós nagyobb fizetésre kötelezi magát, mint i amilyet a megállapított kamatlábtételek meg- | engednek, érvénytelenek* | (3.) A kamatláb tét eleknek az 1., vagy 15. pa­ragrafus szerint való rendezése ama betétek és | kölcsönök megállapított kamataira i« vonatko­zik, amelyek eme rendezés hatálybalépése napja ielőtti időből származnak. | 17. §. A kamatlábtételek rendezése nem érinti a Nemzeti Bank és a Postatakarékpénztár téte­leit; ugyancsak nincsenek annak alávetve az emissziós hitelek. 18. §. (1.) Aki a kölcsönökért oly kamatot követel, ígértet magának, vagy fogad el, amely az esetleges mellékes teljesítésekkel többet tesz ki, mint amennyi a legmagasabb megengedett kamatlábtétel, aki a pénzbetét után oly kamatot nyújt, kí­nál, • vagy áigér, amely az esetleges mellékes szolgáltatásokkal többet tesz ki, mint amennyi a megengedett legmagasabb kamatlábtétel, azt a járási hivatal, amennyiben a tett ne<m büntetendő szigorúbban, közigazgatási kihágás miatt 100-tól 100.000 koronáig terjedő pénzbir- jsággal, vagy 3 hónapig terjedő elzárással bün­teti. Behajthatatlanság esetén, a bűnösség mér­téke szerint 3 hónapig terjedhető elzárásbtinhe­Poz»ony, február 13. A Duna-Bank február 12-én, vasárnap tar­totta ezóvi rendes közgyűlését. Az ülést Kadosa Pál elnök nyitotta meg, üdvözölte a szép számban megjelent részvényeseket. Megnyitó beszédében örömének adott kifeje­zést afölött, hogy annak ellenére, hogy a gazdasági válság nemcsak az egyes alanyo­kat, hanem ajz államot is súlyos megpróbál­tatásoknak' tette ki, a Duna-Bank. működésé­nek kedvező képét mutathatja 'be a részvé­nyeseknek. Ennek a kedvező helyzetnek magyarázata az a körülmény és körültekin­tés, amellyel már évekkel ezelőtt — a gazda­sága. válság rosszrafoTdulását várva — kihe­lyezéseit a legnagyobb óvatossággal eszközli. Természetes, hogy ez a körültekintő gazdál­kodás most hozza meg a .gyümölcsét. Azon reményének adott kifejezést, hogy úgy a kormány, mint a magángazdálkodás megte­szik azon intézkedéseket, amelyek az egész világon és nálunk is enyhüléshez fognak ve­zetni. A részvényesek üdvözlése után az igazga­tóság jelentésének felolvasására került a sor, melynek adataiból megállapítható, hogy a Duna-Bank az elmúlt esztendőben is taka­rékpénztári szellemben dolgozott és minden törekvése oda irányul, hogy a jövőben is ilyen irányú működést fejtsen ki. Az intézet mobilitása példásnak mondható; készpénz- állománya és azonnal esedékes követelései­nek összege több mint 46 millió ckoronát tesz ki. és ha figyelembe vesszük még azt, hogy Teeszkomip lobi igéi a. az intézetnek egy­általán nincsen, úgy a Duna-Bank gazdálko­dását mintaképül kell odaállítani. Nagyon örvendetes az igazgatósági jelentésnek azon része is, amelyben közli, hogy az intézet be­tétállománya egyáltalán nem csökkent. Bejelentette az elnök, hogy a banktörvény értelmében Kálay József dr-, Rehák Géza dr. és Reisz Gyula dr. kilépnek az igazgató­ságból. A felügyelő bizottság jelentését Kemény Lajos elnök terjesztette elő, majd a tiszta jö­vedelem felosztására került a sor. A köz­gyűlés egyhangúan elfogadta az igazgatóság azon előterjesztését, hogy az 1,533.635.20 tiszta nyereségből: 100 000 ókoron át a tarta­lékalap dotálására, 750-000 ökoronát osztalék kifizetésére, és 45.000 őkoronát az igazgató- sági tagok díjazására használjanak fel, míg a fennmaradó 638.631.20 ckorona uj számlá­ra vezettessék elő. Ezek után sor került az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság megválasztására, melynek eredménye a kővetkező: Igazgatóság: Kado­sa Pál, Gabik János, Doppler Egon, Duchaj János, Reisz Miksa és Kemény Lajos. Felügyelő bizottság: Izák Emil, Lemberger Samu, Milota Albert dr., Reobtocrik Vladimír, Reisz Gyula dr., Rehák Géza dr, és Jankó Zoltán. Á részvényesek nevében Seidner Jenő ke­resik. tana sós magyar és Belitsch Hugó igaz­gató német nyelven szólaltak fel, akik be­szédjükben a részvényesek legnagyobb elis­merését tolmácsolták az intézet •vezetőségé­nek és kiemelték, hogy a Duna-Bank mobili­tása, váltótárcájána'k és adósainak elosztása a legnagyobb rugalmasságot árulja el és örömmel észlelik, begy a Duna Bank nevét a kémvszoTerre®sé«rl Jelentésekben alig lehe­tett olvasni és az ilyen tételeknél is az inté­zetnek csaknem kivétel nélkül megfelelő te­tős állapítható meg. A 11. § 2—7. bekezdésének intézkedései itt is érvényesek. A járási hivatal döntés előtt hivatalból, vagy a felek egyikének indítványára a Központi Egyeztető Szerv véleményét, vagy pedig a dön­tő tények megállapítását kérheti be. Ha azon­ban pénzintézet (vállalat) üzésénél elkövetett tettről van szó, úgy a 7. § 2. bekezdése hason- szerűen érvényes. Záré rendelkezések A 19. paragrafus i. bekezdése szerint 1934 december 31-ig semmiféle uj pénzintézet nem. létesíthető g bank- és váltóügyletekre jogosító koncesszió nem adható ki. Ezenkívül a jelzett ideig a meglévő pénzintézetek uj fiókokat, ex- poziturákat, mellékhelyeket, fizető-, vagy gyűj­tő áll-om ásó kát, ügynökségeket nem létesíthet­nek. Amennyiben a pénzintézet a kormányható­ságoknak ilynemű engedélyét a jelen törvény- hatálybalépése napjáig igénybe nem vette, úgy az engedély hatályát veszti. Kivételt a kormány engedélyezhet különös méltánylást érdemlő ese­tekben. Aki ezt a tilalmat megszegi, az 100.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható. A jelen törvény kihirdetése napján lép ha­tályba. A kormánynak ama joga, hogy a kamat­lábat rendeleti utón szabályozza, két év múltán megszűnik. A jelen törvényt a pénzügyminisz­ter az ipar- és kereskedelemügyi miniszterrel, a belügyi, földművelésügyi, népjóléti és igazság­ügyi miniszterrel egy ért elemben hajtja végre. dezete volt. A mérleg adataiból világosan megállapítható a helyes és célszerű gazdál­kodás és az egyik felszólaló megelégedés ~~ - hangoztatta, hogy a Duna-Bank tényleg és valóban takarékpénztár. Kállay József dr. szólalt ezután fel. kije­lentvén, hogy az igazgatóságból való kilépé­sét a banktörvény tette szükségessé, de mint részvényes továbbra is együtt kivárt működ­ni a Duna-Bankkal. A szlovenszkói bankok — mondotta — nehéz helyzetben vannak. A Duna-Bank azon kevesek közé tartozik, amely a konjunkturális 1930-ik év állomá­nyát majdnem változatlanul megtartotta. Kadosa Pál elnök hálásan megköszönte az elismerést és ígéretet tett arra vonatkozóan, •hogy úgy ő, mint az egész tisztviselői kar a jövőben Is mindent el fog követni, hogy a Duna-Bank a nagyközönség bizalmát tovább­ra is kiérdemelje és ehhez a munkásságához Isten áldását és a részvényesek támogatását kéri. Küllőn megemlékezett Benkó István dr. kormánybiztosról, aki nagy megértéssel viseltetik immár 12-ik éve a pénzintézet ügyei iránt. Benkó István dr. szlovák és ma­gyar nyékéin mondott köszönetét az elisme­résért, ami után Kadosa elnök a közgyűlést berekesztette. Szlovenszkói bérlők szervezkedése. Nagy­szombati tudósítónk jelenti: Jelentettük már, hogy a ezlovenszkói bérlők körében mozgalom indult a bérleti összegeknek a gabonaáraikkal való összhangba hozása, illetőleg az ilyen cél­zatú szervez'kedéö érdekében. Az előkészítő bi­zottság vasárnap délelőttre a nagyszombati Tátra-mozi helyiségébe hívta egybe az alakuló gyűlést, amelyre számosán jöttek el Szlovén- szkó távolabbi vidékeiről is. A gyűlésen, amely kimondotta a ezlovenszkói mezőgazdasági bér­lők országos szövetségének megalakulását, Fa­la th, az előkészítő bizottság elnöke elnökölt. A szervezkedés céljait Diamant Samu, Teplánszky Pál, Gross Salamon és Kwfíler Béla ismertették felszólalásaikban. A megalakult, szövetség köz­pontja Nagyszombatban lesz. Az elnökség és a vezetőség megválasztása* után a gyűlés elhatá­rozta, hogy a bérlők panaszait küldöttség utján fogja eljuttatni a földművelésügyi miniszterhez. Tizenkétmillió pengővel csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelenítik: A Ma­gyar Nemzeti Bank jegyforgalma a február 7-i kimutatás szerint a január 31 -i forgalommal szemben 12 millió pengővel csökkent. E csök­kenést. a girobefizetósefc és a váltótárcaállomány apadása idézte elő. Az állami giroszámtákra 3 millió pengő, egyéb számlákra pedig 4 millió pengő befizetés történt, úgyhogy végeredmény­ben a girokövetelések állománya 7 millió pen­gővel emelkedett. A váltóesed ékességek össze­ge a váltóbenyujtásoik összegét. 8.1 millió pen­gővel haladta meg. Az érckészfet 1.1 millió pen­gővel növekedett. Az állami adósság a.pasztá- sára 1.2 millió pengő folyt be, amely összegben a rendes havi törlesztésen kívül a február 6-án tartott közgyűlésen megáila.pitott nyereségből az államot megillető részesedés is bennfoglalta- tik. Ugyancsak a közgyűlési határozat értelmé­ben az épületek értékéből 31.000 pengő leíra­tott, a tartalékalapba pedig 222.000 pengő utal­tatott be. Az „Egyéb tartozások14 az elmúlt évi nyereség elszámolása miatt 3.4 millió pergővel csökkent. Fontos az Egyesült Államokba szállítók szá­mára. Egy nagy newyorki cég e napokban Eu­rópáiba küldi képviselőjét, hogy ajándékcikke­ket (porcelánból, üvegből, fémből, etb.). mű­tárgyakat és háztartási cikkeket vásároljon itt be. A bevásárló címét, ki európai tartózkodása alatt Berlinben fog lakni, a Prágai Vásár infor­mációs irodá ja (Naohfragedieus!. dér PMM Prag yn., M-essepaJasá) ad> wöí, A Duna-Bank közgyűlése r 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom