Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-01 / 26. (3136.) szám

^ ^ sz®m • Si©rcia ■ —^w«■ r~n ■ m —r■ rsumrr'y 1 t ■^.L^M^t.'i inr ivr»*n».-■ -.ái<rrn:/v>f^rvnii ii wbhi Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága 1!., Panska ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SZLoVeflSZkÓÍ éS TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok lk emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt /V*/ * •> ' Prága II., Panská ulice 12. 11! emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKQl TlCtpilCLpjCl - - Telefon: 34184, - -e ■■'**'.' Egyes szám ára 1.20 Ke, vasárnap 2.—Kő ^ SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP P R rt H M Az m feie Irta: Groó Géza dr. A berlini „diadaléjszaka” után Hitler berendeziiedik a hatalomban Személycserék — Minisztertanácsok — Frick a kormány közvetlen programjáról — 1 szociáldemokraták ne® csatlakoztak a kommynlsta sztráikmozgaSomhoz — 1 kfiifüld áliásfoilalása „1914 óta nem veit ekkora lelkesedés” Az ősi föld: Szlovenszkó földje, melyről a múlt napokban állapította meg a „Slovák“ egy — talán nem is eléggé méltatott — cik­ke, hogy ősi földje ez az itt élő magyarság­nak, mely „itt nőtt fel, melyet a szlovák szü­lői öld ugyanazon vérséggel kapcsol a szlo­váksághoz, mely itt ápolja atyai és ősei sir- ját s amelynek kedves és drága minden, e földön levő kőszál és kis patak.. Hát ez tényleg így van. A szlovenszkói magyarság ezt már régen így tudta, igy érezte — s lehel, hogy csak az ezen érzés­hez való joga volt eddig kétségbe vonva. Ta­gadhatatlanul jól esik megállapítani az ősi földhöz való jognak nyílt elismerését, ha csak egy újságcikk keretében is, amely cikk egyébként a közös ősi föld jogán a szlovák­ság alkalmas és hasznos szövetségesének itéií a magyar kisebbséget a Dérer-Téle isko­lareform ellenében megvívandó harcához. A szlovenszkói magyar kisebbséggel való ezen együttműködés indokolásaként a közös ősi földre való utalás talán az első, a nyilvános­ságnak szánt megnyilvánulás, mely úgy em­lékezik meg a szlovenszkói magyarságról, mini ősei jogán részeséről a szlovenszkói földnek. Nem egy ízben tett vallomást a szlovensz­kói magyarság Szlovenszkó ősi földje iránti szeretetéről és nem egy Ízben fejezte ki hi­tét és meggyőződését, hogy a közös múlttal megszentelt ősi föld közös sorsot tartogat és juttat mindazoknak, akiknek bölcsője ezen a földön ringott. Erre a sorsközöseégre utalt és hivatkozott minduntalan a magyar ki­sebbség és vonta le azt a törvényszerű kö­vetkeztetést, hogy ennek a sors közösségnek a megtagadása vagy legalább is ignorálása csak kárát és vesztét okozhatja azoknak, akiket egymáshoz fűzött ez a közös sors, akik egyek Szlovenszkó ősi földjének szere- tetében s akiknek lelkét, mentalitását egy­máshoz hasonlóvá tette Szlovenszkó ősi földjének varázsa. Ha szlovák testvéreink ezt a sorsiközössé­get kifejezetten nem is vették tagadásba ugyan, azt sem állíthatjuk, hogy kifejezetten elismerték volna, de sőt inkább gondosan kerülték ezt ható tényezőként elismerni s még inkább kerülték levonni annak helyes és egyedül természetes konzekvenciáit. Pedig talán nem tévedünk a megállapítás­ban, hogy szlovák testvéreinkben sem mai keletű ez, a szlovenszkói magyarságnak mindenesetre jóleső beismerés és tudat. Egyéni s nem a köznek szánt szlovák meg­nyilvánulásoknak nagy sora bizonyíthatná ennek a megállapításnak helyességét s an­nál fájdalmasabb, hogy meg nem indokolha­tó politikai opportumitás tudatosan nyomta el kifejtését a szlovenszkói népek eorsközös- ségi tudatának. Prága Ítéletétől való félelem máig is meg tudta akadályozni a testvériség­nek szlovák részről is való nyílt elismerését s meg tudta tagadtatni a Szlovenszkó őst földjéből fakadó sorsközösséget. És ez annál fájdalmasabb, mert hiszen ma már túl va­gyunk mindenen, túl vagyunk minden jogos előnyön, amit a szlovenszkói sorsköizösség mindannyi un knak nyújthatott volna, kihul­lott kezünkből minden, amit talán együtte­sen megtarthattunk volna. Talán puhább lett volna a kenyér, kevesebb a mun kát lan kéz, ha szlovák testvéreink erősebb akarat­tal és öntudattal korábban jutnak el annak megismeréséhez, hogy atyáink, őseink s egykor a mi sirhantjaink egyformán szloven­szkói földből formálódnak, aminthogy egy­formán nyújtott életet mindannyian knak ez Berlin, január 31. Hitler kancellár ma dél­után négy órára minisztertanácsot hivott egybe. Az uj kormány második tanácskozásán a kor­mányprogramról tárgyalt és azokról a rendsza­bályokról, amelyeket foganatosítani kell az ál­lam közigazgatásában. A tegnapi miniszterta­nács elvi jelentőségű határozatait ma kellő praktikus intézkedésekkel támasztották alá. A tárgyalás elsősében a munkaalkalmak megszer­vezésének nagy birodalmi terve állott* Hitler kabinettje ezenkívül érintkezésbe lépett Luther dr.-ral,, a Birodalmi Bank elnökével és tájéko­zódott a pénzügy! helyzetről. Végül a fontosabb személyi kérdéseket is elintézték, igy többek között az államtitkárok és a poroszországi biro­dalmi biztosok kicserélését. Popitz porosz pénz­ügyi főbiztos állásában marad, mert Schwerin- Krosigk gróf birodalmi pénzügyminiszter meg­maradása azt jelenti, hogy Hitler kitart az ed­digi pénzügyi politika mellett. Mussehl államtit­kárt valószínűleg kicserélik Hugenberg élelme­zésügyi miniszter egyik bizalmi emberével. A nemzeti szocialisták Kaebler közoktatásügyi fő­biztos helyébe a saját emberüket delegálják, valószínűleg Rust tanügyi tanácsost. Hitler kancellár ma délelőtt hivatalosan tár­gyalt Kaas-szal, a centrumpárt vezérével. Hit­ler fölajánlotta az igazságügyi tárcát a cent­rumnak. A kormányhoz közelálló körök szerint Bell dr. centrumpárti képviselőt jelölték erre a posztra, de a jelölés illuzórius, mert a centrum a B. Z. am Mittag értesülése szerint nem haj­landó aktivan részt venni Hitler kormányában. A nagy katolikus párt lábhoz tett fegyverrel fog Hitler kabinetijére vigyázni és addig, amig az szigorúan az alkotmány keretei között ma­rad, nem támadja. Néhány hónapig a centrum a parlamentben tartózkodni fog a szavazástól, ami biztosítja Hitler kormányának a létét. A személyi ügyek terén egyelőre nem tisztázódott az a kérdés, vájjon Goering tárcanélküli minisz­ter megmarad-e a birodalmi gyűlés elnöki mél­tóságában, vagy helyét átadja Stoehr nemzeti szocialista képviselőnek. A nemzeti szocialis­ták szívesebben látnák, ha Goering a birodalmi gyűlés élén maradna. Ma reggel hírek terjedtek el Berlinben, hogy a föld. A most érkező beismerés úgy hat, mint a mindent elsimító, kiengesztelő, de már a lelkeket megülő közös nyomor felis­merő szava, mely egymáshoz tereli a lelki­leg sebzetteket. A szlovenszkói magyarság úgy is, ha későn jött is, szívesen regisztrálja a szlovenszkói sorsközösségnek nyilvános vállalását, mert meg van győződve arról, hogy ez az első lé­pés a közös sors védelmi vonalának kiépíté­séhez. i De vau valami, van még egy tényező, mely ezt a megnyilvánulást értékesebbé te­szi előttünk. És pedig az, hogy az érdek­közösségen túl érzelmi közösségen alapszik e megállapítás, a megszentelt ősi föld közős szeretőién, ennek az ősi földnek mindainy­Hammerstein tábornok, a birodalmi őrség főpa­rancsnoka, lemondott állásáról. Ezeket a híre­ket a kormánykörök határozottan megcáfolják és egyúttal közük, hogy a hadügyminiszter egy­általán nem szándékozik változtatásokat eszkö­zölni a birodalmi őrség vezetésében. A kommunistákat esyellra nem bántják , Berlin, január 31. Frick dr. belügyminiszter a Hivatalos lappá előléptetett Völkischer' Be- übachter mai számában részletesen beszámol a kormány parlamenti terveiről. Többek között a következőket írja: — A baloldali pártok bizonyára ülésezni kívánnak. Egyelőre nem tudom, hogy az öregek tanácsa init határoz a parlament összehívása kérdésében. Mindenesetre bizo­nyos, hogy a mai néhány teljhatalommal le­hetetlen tovább kormányozni. A parlament elé fölhatalmazási törvényjavaslatot terjesz­tünk, amelyben arra kérjük, hogy hatalmaz­zon föl bizonyos átszervezési akciók végre­hajtására. Szükségünk van ezekre a telj­hatalmakra, hegy az erők kicserélésének és megújításának nagy munkáját a birodalom­Berlin, január 31. Ma éjije] a nemzeti szo­cialista roihamosztagok és a Stahlhelm külö­nítményei nagy tüntetést rendeztek a német fővárosban. A tüntetés idején Berlin számos kerületében a kommunisták röpcédulákat osztogattak és azonnali általános sztrájkra szólították fel a munkásságot. A rendőrség többször erélyesen közbelépett és számos kommunistát letartóztatott. A Rote Fahne ma reggeli kiadását elkobozták, mert nyílt nyiunkat átfogó és lelkeinket fogva tartó va- ráizsán. Szinte ellentmondásként hat, hogy a nagy materiális .rohanás mai korában a közös anyagi érdekekért folyt.annyi harcban, a kö­zös kenyér megvédésében nem tudtak egy­másra találni az egyazon föld varázsaiból táp­lálkozó lelkek, amelyek ma épp ezen az ala­pion együvétartozóknak ítéltetnek. Ámde ak­kor az ugyanazon közös anyagi javakért, ér­dekekért folyó harcokban még'tilalomfák áll­ták útját azon megismerésnek, hogy egy földből valók vagyunk, egyazon földdé le­szünk. Ma nincs akadálya e megismerésnek, a tilalomfák az elpusztult, letarolt gazdasági küzdőtér üszkös romjai között hevernek. Vannak érzelmek, melyek ellen hiába Iá­ban mindenütt keresztülvihessük. Csak igy tudjuk népünk szellemi és nemzeti megújí­tásának tervét végre valóságra váltani. Poroszország és a birodalom viszonyáról Frick a következőket mondotta: — A meglévő helyzeten nem kívánunk változtatni. Átvettük a birodalmi főbiztosok rendszerét. Goering í&reanélimJl miniszter Poroszország belügyi kormánybiztosa s ez elég nekünk. Egyébként a birodalom és az egyes országok viszonya ma nem aktuális. Politikánk iránya természetesen ebben a kérdésben is olyan lesz, mint eddigi nemzeti szocialista állásfoglalásaink dokumentálták. Arra a kérdésre, vájjon a kormány rend­szabályokat foganatosit-e a kommunista párt ellen, Frick a következőképpen felelt: — Ezen a téren egyelőre nem kezdek semmit. Tudom, hogy a kommunisták az el­múlt napokban röpcédulákat osztogattak és általános sztrájkra szólították fel a munkás­ságot. Ha a kommunista párt nem változtat­ja meg eddigi taktikáját, akkor természete­sen kénytelen leszek a legnagyobb szigorral közbelépni, hogy az általános sztrájk kitöré­sét meggátoljam. harcra szólította fel a tömegeket. A szociál­demokrata Vonvaerts nem azonosítja magát a kommunista sztrájkmozgalommal. A lap a következőképpen ir: — A munka beszüntetésének politikai eszköze legális eszköz. Ha a nép szabadság- jogairól van szó, akkor a sztrájk ezerszere­sen indokolt. Mindazonáltal a taktika és az értelem ma azt parancsolja, hogy ne kíván- junk sztrájkot, mert ellenkező esetben a zadozunk, melyeknek szálait hiába tépjük, szaggatjuk tudatosan csak azért, mert teher­tételként félreismerjük azokat. Ne szegy él­jék szlovák testvéreink se, hogy őket ugyan­az a titokzatos erő teszi Szlovenszkó szerel­meseivé, miint az itt élő magyarságot: Szlo­venszkó ősi földjének varázsa, melyet túl az egyéni léteken, érzelmeken, közösségeket is mozgató tényezőnek kell felvennünk és el is mernünk. Nem tagadhatják meg az egymás­hoz tartozás érzését azok, akiknek szivében kiirthntatlanul és egyformán él a közös rög szeretető­Csodálatos, hogy nem szorul szorosabbra kézfogása azoknak, akik ennyire egyformán éreznek át egy azonos érzést. Kudarcot vallott a kommunistát sztrájkmozgalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom