Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-01 / 26. (3136.) szám

^ ^ sz®m • Si©rcia ■

—^w«■ r~n ■ m —r■ rsumrr'y 1 t ■^.L^M^t.'i inr ivr»*n».-■ -.ái<rrn:/v>f^rvnii ii wbhi

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága 1!., Panska ulice 12.

évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SZLoVeflSZkÓÍ éS TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok lk emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt /V*/ * •> ' Prága II., Panská ulice 12. 11! emelet

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKQl TlCtpilCLpjCl - - Telefon: 34184, - -e ■■'**'.'

Egyes szám ára 1.20 Ke, vasárnap 2.—Kő ^ SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP P R rt H M

Az m feie

Irta: Groó Géza dr.

A berlini „diadaléjszaka” után

Hitler berendeziiedik a hatalomban

Személycserék — Minisztertanácsok — Frick a kormány közvetlen programjáról — 1 szociáldemokraták ne® csatlakoztak a kommynlsta sztráikmozgaSomhoz — 1 kfiifüld áliásfoilalása

„1914 óta nem veit ekkora lelkesedés”

Az ősi föld: Szlovenszkó földje, melyről a múlt napokban állapította meg a „Slovák“ egy — talán nem is eléggé méltatott — cikke, hogy ősi földje ez az itt élő magyarságnak, mely „itt nőtt fel, melyet a szlovák szülői öld ugyanazon vérséggel kapcsol a szlováksághoz, mely itt ápolja atyai és ősei sir- ját s amelynek kedves és drága minden, e földön levő kőszál és kis patak..

Hát ez tényleg így van. A szlovenszkói magyarság ezt már régen így tudta, igy érezte — s lehel, hogy csak az ezen érzéshez való joga volt eddig kétségbe vonva. Tagadhatatlanul jól esik megállapítani az ősi földhöz való jognak nyílt elismerését, ha csak egy újságcikk keretében is, amely cikk egyébként a közös ősi föld jogán a szlovákság alkalmas és hasznos szövetségesének itéií a magyar kisebbséget a Dérer-Téle iskolareform ellenében megvívandó harcához. A szlovenszkói magyar kisebbséggel való ezen együttműködés indokolásaként a közös ősi földre való utalás talán az első, a nyilvánosságnak szánt megnyilvánulás, mely úgy emlékezik meg a szlovenszkói magyarságról, mini ősei jogán részeséről a szlovenszkói földnek.

Nem egy ízben tett vallomást a szlovenszkói magyarság Szlovenszkó ősi földje iránti szeretetéről és nem egy Ízben fejezte ki hitét és meggyőződését, hogy a közös múlttal megszentelt ősi föld közös sorsot tartogat és juttat mindazoknak, akiknek bölcsője ezen a földön ringott. Erre a sorsközöseégre utalt és hivatkozott minduntalan a magyar kisebbség és vonta le azt a törvényszerű következtetést, hogy ennek a sors közösségnek a megtagadása vagy legalább is ignorálása csak kárát és vesztét okozhatja azoknak, akiket egymáshoz fűzött ez a közös sors, akik egyek Szlovenszkó ősi földjének szere- tetében s akiknek lelkét, mentalitását egymáshoz hasonlóvá tette Szlovenszkó ősi földjének varázsa.

Ha szlovák testvéreink ezt a sorsiközösséget kifejezetten nem is vették tagadásba ugyan, azt sem állíthatjuk, hogy kifejezetten elismerték volna, de sőt inkább gondosan kerülték ezt ható tényezőként elismerni s még inkább kerülték levonni annak helyes és egyedül természetes konzekvenciáit.

Pedig talán nem tévedünk a megállapításban, hogy szlovák testvéreinkben sem mai keletű ez, a szlovenszkói magyarságnak mindenesetre jóleső beismerés és tudat. Egyéni s nem a köznek szánt szlovák megnyilvánulásoknak nagy sora bizonyíthatná ennek a megállapításnak helyességét s annál fájdalmasabb, hogy meg nem indokolható politikai opportumitás tudatosan nyomta el kifejtését a szlovenszkói népek eorsközös- ségi tudatának. Prága Ítéletétől való félelem máig is meg tudta akadályozni a testvériségnek szlovák részről is való nyílt elismerését s meg tudta tagadtatni a Szlovenszkó őst földjéből fakadó sorsközösséget. És ez annál fájdalmasabb, mert hiszen ma már túl vagyunk mindenen, túl vagyunk minden jogos előnyön, amit a szlovenszkói sorsköizösség mindannyi un knak nyújthatott volna, kihullott kezünkből minden, amit talán együttesen megtarthattunk volna. Talán puhább lett volna a kenyér, kevesebb a mun kát lan kéz, ha szlovák testvéreink erősebb akarattal és öntudattal korábban jutnak el annak megismeréséhez, hogy atyáink, őseink s egykor a mi sirhantjaink egyformán szlovenszkói földből formálódnak, aminthogy egyformán nyújtott életet mindannyian knak ez

Berlin, január 31. Hitler kancellár ma délután négy órára minisztertanácsot hivott egybe. Az uj kormány második tanácskozásán a kormányprogramról tárgyalt és azokról a rendszabályokról, amelyeket foganatosítani kell az állam közigazgatásában. A tegnapi minisztertanács elvi jelentőségű határozatait ma kellő praktikus intézkedésekkel támasztották alá. A tárgyalás elsősében a munkaalkalmak megszervezésének nagy birodalmi terve állott* Hitler kabinettje ezenkívül érintkezésbe lépett Luther dr.-ral,, a Birodalmi Bank elnökével és tájékozódott a pénzügy! helyzetről. Végül a fontosabb személyi kérdéseket is elintézték, igy többek között az államtitkárok és a poroszországi birodalmi biztosok kicserélését. Popitz porosz pénzügyi főbiztos állásában marad, mert Schwerin- Krosigk gróf birodalmi pénzügyminiszter megmaradása azt jelenti, hogy Hitler kitart az eddigi pénzügyi politika mellett. Mussehl államtitkárt valószínűleg kicserélik Hugenberg élelmezésügyi miniszter egyik bizalmi emberével. A nemzeti szocialisták Kaebler közoktatásügyi főbiztos helyébe a saját emberüket delegálják, valószínűleg Rust tanügyi tanácsost.

Hitler kancellár ma délelőtt hivatalosan tárgyalt Kaas-szal, a centrumpárt vezérével. Hitler fölajánlotta az igazságügyi tárcát a centrumnak. A kormányhoz közelálló körök szerint Bell dr. centrumpárti képviselőt jelölték erre a posztra, de a jelölés illuzórius, mert a centrum a B. Z. am Mittag értesülése szerint nem hajlandó aktivan részt venni Hitler kormányában. A nagy katolikus párt lábhoz tett fegyverrel fog Hitler kabinetijére vigyázni és addig, amig az szigorúan az alkotmány keretei között marad, nem támadja. Néhány hónapig a centrum a parlamentben tartózkodni fog a szavazástól, ami biztosítja Hitler kormányának a létét. A személyi ügyek terén egyelőre nem tisztázódott az a kérdés, vájjon Goering tárcanélküli miniszter megmarad-e a birodalmi gyűlés elnöki méltóságában, vagy helyét átadja Stoehr nemzeti szocialista képviselőnek. A nemzeti szocialisták szívesebben látnák, ha Goering a birodalmi gyűlés élén maradna.

Ma reggel hírek terjedtek el Berlinben, hogy

a föld. A most érkező beismerés úgy hat, mint a mindent elsimító, kiengesztelő, de már a lelkeket megülő közös nyomor felismerő szava, mely egymáshoz tereli a lelkileg sebzetteket.

A szlovenszkói magyarság úgy is, ha későn jött is, szívesen regisztrálja a szlovenszkói sorsközösségnek nyilvános vállalását, mert meg van győződve arról, hogy ez az első lépés a közös sors védelmi vonalának kiépítéséhez. i

De vau valami, van még egy tényező, mely ezt a megnyilvánulást értékesebbé teszi előttünk. És pedig az, hogy az érdekközösségen túl érzelmi közösségen alapszik e megállapítás, a megszentelt ősi föld közős szeretőién, ennek az ősi földnek mindainyHammerstein tábornok, a birodalmi őrség főparancsnoka, lemondott állásáról. Ezeket a híreket a kormánykörök határozottan megcáfolják és egyúttal közük, hogy a hadügyminiszter egyáltalán nem szándékozik változtatásokat eszközölni a birodalmi őrség vezetésében.

A kommunistákat esyellra nem bántják

, Berlin, január 31. Frick dr. belügyminiszter a Hivatalos lappá előléptetett Völkischer' Be- übachter mai számában részletesen beszámol a kormány parlamenti terveiről. Többek között a következőket írja:

— A baloldali pártok bizonyára ülésezni kívánnak. Egyelőre nem tudom, hogy az öregek tanácsa init határoz a parlament összehívása kérdésében. Mindenesetre bizonyos, hogy a mai néhány teljhatalommal lehetetlen tovább kormányozni. A parlament elé fölhatalmazási törvényjavaslatot terjesztünk, amelyben arra kérjük, hogy hatalmazzon föl bizonyos átszervezési akciók végrehajtására. Szükségünk van ezekre a teljhatalmakra, hegy az erők kicserélésének és megújításának nagy munkáját a birodalomBerlin, január 31. Ma éjije] a nemzeti szocialista roihamosztagok és a Stahlhelm különítményei nagy tüntetést rendeztek a német fővárosban. A tüntetés idején Berlin számos kerületében a kommunisták röpcédulákat osztogattak és azonnali általános sztrájkra szólították fel a munkásságot. A rendőrség többször erélyesen közbelépett és számos kommunistát letartóztatott. A Rote Fahne ma reggeli kiadását elkobozták, mert nyílt

nyiunkat átfogó és lelkeinket fogva tartó va- ráizsán.

Szinte ellentmondásként hat, hogy a nagy materiális .rohanás mai korában a közös anyagi érdekekért folyt.annyi harcban, a közös kenyér megvédésében nem tudtak egymásra találni az egyazon föld varázsaiból táplálkozó lelkek, amelyek ma épp ezen az alapion együvétartozóknak ítéltetnek. Ámde akkor az ugyanazon közös anyagi javakért, érdekekért folyó harcokban még'tilalomfák állták útját azon megismerésnek, hogy egy földből valók vagyunk, egyazon földdé leszünk. Ma nincs akadálya e megismerésnek, a tilalomfák az elpusztult, letarolt gazdasági küzdőtér üszkös romjai között hevernek.

Vannak érzelmek, melyek ellen hiába Iában mindenütt keresztülvihessük. Csak igy tudjuk népünk szellemi és nemzeti megújításának tervét végre valóságra váltani.

Poroszország és a birodalom viszonyáról Frick a következőket mondotta:

— A meglévő helyzeten nem kívánunk változtatni. Átvettük a birodalmi főbiztosok rendszerét. Goering í&reanélimJl miniszter Poroszország belügyi kormánybiztosa s ez elég nekünk. Egyébként a birodalom és az egyes országok viszonya ma nem aktuális. Politikánk iránya természetesen ebben a kérdésben is olyan lesz, mint eddigi nemzeti szocialista állásfoglalásaink dokumentálták.

Arra a kérdésre, vájjon a kormány rendszabályokat foganatosit-e a kommunista párt ellen, Frick a következőképpen felelt:

— Ezen a téren egyelőre nem kezdek semmit. Tudom, hogy a kommunisták az elmúlt napokban röpcédulákat osztogattak és általános sztrájkra szólították fel a munkásságot. Ha a kommunista párt nem változtatja meg eddigi taktikáját, akkor természetesen kénytelen leszek a legnagyobb szigorral közbelépni, hogy az általános sztrájk kitörését meggátoljam.

harcra szólította fel a tömegeket. A szociáldemokrata Vonvaerts nem azonosítja magát a kommunista sztrájkmozgalommal. A lap a következőképpen ir:

— A munka beszüntetésének politikai eszköze legális eszköz. Ha a nép szabadság- jogairól van szó, akkor a sztrájk ezerszeresen indokolt. Mindazonáltal a taktika és az értelem ma azt parancsolja, hogy ne kíván- junk sztrájkot, mert ellenkező esetben a

zadozunk, melyeknek szálait hiába tépjük, szaggatjuk tudatosan csak azért, mert tehertételként félreismerjük azokat. Ne szegy éljék szlovák testvéreink se, hogy őket ugyanaz a titokzatos erő teszi Szlovenszkó szerelmeseivé, miint az itt élő magyarságot: Szlovenszkó ősi földjének varázsa, melyet túl az egyéni léteken, érzelmeken, közösségeket is mozgató tényezőnek kell felvennünk és el is mernünk. Nem tagadhatják meg az egymáshoz tartozás érzését azok, akiknek szivében kiirthntatlanul és egyformán él a közös rög szeretetőCsodálatos, hogy nem szorul szorosabbra kézfogása azoknak, akik ennyire egyformán éreznek át egy azonos érzést.

Kudarcot vallott a kommunistát sztrájkmozgalma