Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-20 / 16. (3126.) szám

1933 Jármát 20, péntek. ^RKGAlAW^AR-HlnLAÖ A megbánás és régi elvei között ingadozva védekezik Hock János a nemzetgyalázás vádjával szemben A forradalom kaotikus állapotaival menti „Sieljrteleo cselekedeteit" Fejet hajt a kormányzó előtt, de vállalja a köztársaság amerikai propagálását Budapest, január 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk teieifonjelentése.) Ma déle.őtt íédliz órára volt kitűzve Hock János, az emigráció­ból visszatért októbrista vezér bímperének tárgyalása. A reggeli órákban a törvényszék épülete körül semm líé.e mozgalmasság nem volt észlelhető. A kapuban egyetlen rendőr- őrszem állott, mig az elsőemeleti folyosón, ahol a Hock ügyét tárgyaló tanácsterem van, kettős őrszemek állottak. Mindenütt nyuga­lom volt és távolról sem mutatkozol! olyan érdeklődés, amilyen nagyobb politikai pereket szokta kis érni. Kilenc óra körül egymás után érkeznek a tör­vényszék épülete elé Hock barátai, régi har­costársai és egykori kerületi korlesei. Hock János a védNsítak padlás) A főtárgyalás megkezdését délelőtt félitiz órá­ra tűzték ki, de a fogházőr már negyedtiz órakor felvezeti a tárgyalóterembe Heckot. Fekete prémes iéikabátjában, botjára támaszkodva las­san lépked, sápadtan és mosolyogva fogad­ja az üdvözléseket. Védője, Nagy Vince de., eléje siet, lesegiti róla télika bálját. Hock közben hangosan kö- szönget jobbru-balra. Néhány percig beszél védőjével, utána egyenként kezet fog régi ismerőseivel. Ezután he yet foglal a vádlottak padján és zseb­kendőjével izgatottan törli pápaszemét. Pontban féltiz órakor belép Töreky Géza, a íőtárgyalás elnöke a bíród tanács élén és megkezdődik a tárgyalás. Hock személyi ada­tainak felvételekor emondja, hogy 1859 de-! cember 31-én születeti Devecserben, római j katolikus plébános, vélt tábori lelkész. Majd , kéri az elnököt, hogy a további kérdésekre, ülve fele hessen. Az elnök ezt megengedi. — Egyelőre foglaljon helyet a vádlottak padján, azután székre is ülhet, — mondja. Hock védője engedélyt kér gyorsíró alkalma­zására. Az elnök elutasítja a kérelmet azzal a megjegyzéssel.- hogy nem kifogásolja, hogyha gyorsíró jegyzi a tárgyalás anyagát, de hites gyorsíró kirendelését fölöslegesnek tartja. Hock, Károlyi és Szende menioraiiidufita Az elnök ezután közli, hogy négy rendbeli, a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntettel van vádolva. Ezután elrendeli az 1922. év folyamán a népszövetségi ligához intézett memorandum • felolvasását. Ezt a memorandumot Hock, Károlyi Mihály és Szende Pál Írták alá és a Bécsi Magyar Újság 1922 augusztus 22-i számában jelent meg. Hock egyre izgatottakban és eápadtabban . figyeli a memorandum fölülvasását. „Balásom, hogy hibáztam..." Elnök; Megértette-e a vádat? Hock; Megértettem, de nem azonosítom magam a memorandummal. Í Pacifista voltam egész életemben. Az volt a Szándékunk, hogy r a memorandumot eljuttatjuk a népszövetség­hez és annak tartalmát én az interparlamen­táris unió ülésén ismertetem, j Ekkor fölkeresett Giessweiu Sándor barátom és meggyőzött arról, hogy a memorandum csak árthat a magyar eszméknek. Meggyőztél, mondtam neki és e’álltam a me­morandum ismertetésétől. Én akkor a viszo­nyoknak megfelelően, kétségtelenül szolidaritást vállaltam Károlyi­val és Szendével, de a memorandum nyílva- nosságrahozatalába nem egyeztem bele. Í Hock hangja egyre remegőbbé válik és így folytatja: — Én azért jöttem haza, hogy mindenre igaz­ságot követeljek. A honvágy és hazaszeretet hozott haza, ezek­nek tüzével, hevével Írtam cikkeimet akkori­Í ban is a Bécsi Magyar Újságban. Elnök: De akkor azonosította magát a me­morandummal? Hock; Ismétlem, nem járultam hozzá, hogy a Imemorandumot nyilvánosságra hozzák. Elnök: A memorandum egész stílusa és a [benne foglaltak teljesen fedik az önök menta­litását. — Én nem akartam, hogy a memorandum nyilvánosságra kerüljön. Most már belátom, hogy helytelenül cselekedtem, mikor azzal azo­nosítottam magam, — válaszolja Hock. Elnök: Akkor kellett volna belátni ezt, de az önök mentalitása akkor az volt, hogy Magyarországot és Horthyt a sárba tapossák. Az egész világot hívták segítségül — amint Ír­ták — az „akkori középkori Magyarország megdöntéséhez" és modern demokráciát köve­teltek, amelynek önök leszuek a vezetők Sajtókampány au emigrációból Hock lehajtott fejjel alig hallhatóan mondja: Nem volt igazuk. Töreky elnök elrendeli többi cikknek felolva­sását, ami ellen a védő seimnisógi panaszt je­lent be. Ezután Hock remegő hangon ezeket mondja: — Ma már biztositva látom Magyarország sorsát és jövőjét és mélyen meghajtom fejem Horthy kormányzó előtt. Elnök: Hogy lehet az. hogy ma isy bőszé1? — Emésztési nehézségek, gyo­morfájás, gyomorégés, rosszullét, fej­fájás, idegizgaimak, álmatlanság, gyen- jeségi állapotok, munkaképtelenség esetén a természetes „Ferenc Józsefi keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, a vérkeringést helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egész­séges álmot hoz. Az egyetemi klini­kákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a Ferenc József víz használata folytán éhségérzetüket majdnem teljesen visszaszerezték. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- letekben kapható. (lem, mikor volt Magyar őrs zágo® katonai rémuralom? Hock: Ha nem is szervezett formában, de volt katonai rémuralom, azt mindenki tudja. Menekülés a uöfss réfnizsralsm elöl Hock ezután elmondja, hogy a vörös rém­uralom elöl menekült ki az országból és így ő néni emigrált. A hercegprímástól ajánló­leveleket és felhatalmazást kapott, hogy Amerikába® missziót teljesiteen a magyarok között. Az elnök félbeszakítja őt és azt mondja, hagy majd őrről később beszélhet. Majd azt firtatja, hogy Hock János milyen körülmé­nyek között kerüli a Bécsi Magyar Újsághoz. A iőcsi Magyar Újságnál Rock: Megtörve és teljesen szegényen, : nem koldulhattam az idegenben és ezért ; kellett, hogy a laphoz menjek, hogy minden­napi kenyeremet megszerezhessem. Pedig hát azt mondják, hogy két millió aranykoro­nát loptam el az állam pénzéből. | Töreky erre váratlanul meleg és rokon- | szenves ha neon ezt mondja: | — Anyagi dolgokkal öünut soha senki sem j vádolta. I ; Csehszlovák btSríSnben I Hock meghatódva mond köszönetét ezért ■ a megállapításért, majd elmondja, hogy 1 a Bécsi Magyar Újságot magánosok alapi- j tották és később Károlyi szubvencionálta. Amikar 1924-ben Amerikából visszatért. t Hock János lehajtott fejjel neműn mr, rnaj'U szül­te suttogva mondja: — Pap vagyok, aki mindenkor a szereleíet tartom szem előtt. A forradalom utáni állapotok káoszában talán helytelenül cselekedtem, de elragadott az akkori idők bizonytalansága és helyemben az elnök ur sem tehetett volna máskép. Töreky erre erélyesen rendre utasítja. — Ez már mégis szemtelenr-ég. ilyet mondani, — mondja kemény hangon az elnök. Ezután az elnök folytatja a harmadik vád­pont ismertetését, amely a kormányzósórtésekre vonatkozik. Ezekben a cikkekben Hock úgy állította be Horthyt, hogy romba döntötte azt az orszá­got. amit Károlyi Mihály megmentett. Elnök: Kár, hogy nem mondja el, hogy Otran- tonál ho"’”an harcolt Károlyi és LLnder? Hock: Szerettem volna, ha ezt a cikket ki­kapcsolták volna a tárgyalás anyagából, mert az sérti a kormányzó tekintélyét. — A maga piszkolódásai nem sérthetik a kormányzót, ö olyan magasan áll az ilyesmi fölött — válaszolja az elnök. Az októberi forradalom Hock ezután az októberi forradalmat ismerteti a saját szem­szögéből nézve és kijelenti, hogy a Károlyi- kormányt a félként király nevezte ki és az esküt tett felelős kormány kérte öt fel arra, hogy lewen a nemzeti tanács elnöke. . Az elnök ur is tanúsíthatja — mondja azután Hock — hogy akkoriban az uccán is csókolóz- tak az emberek a forradalom örömére. Töreky: Már aki. Rock ezután kezébe veszi a vádirat egy példányát, az elnök és a bíróság felé lobog­tatja és könnyekkel a szemében, elcsukló hangon ezeket mondja: — Tizenöt olyan ember volt ilyesmik miatt vád alá helyezve, akik paktummal és amnesztiák ulján szabadon jöhettek haza. Én nem kértem amnesztiát, nem kötöttem pak­tumot és hazajöttem, hogy a bíróság elé álljak. Az elnök ezután a negyedik vádpontot is­merteti- Felolvassák Hock Jánosnak a Bécsi Magyar Újságban Kossuth halálának évfor­dulójára irt cikkét. Hock felolvasás közben fejével többször helyeslőén bólint, majd vé­gül azt kérdezi: Mi az, amit a bíróság ebben a cikkben inkriminál? Elnök: ön azt irta, hogy az emigrációt a katonai rémuralom űzte ki a külföldre, Kér­szakitott a lappal és a kommunistává lett Károlyival is. Megírta neki, hogy személyét továbbra is be^ cbüli, de politikai fölfogását nem osztja. Hock ezután kitér arra, hogy a csehek letartóztatták és három hónapig börtönben ült. A csehek többször kijelentették, hogy 5 a leg- sovénebb magyar. Cáfolja, hogy beszélt volna Benessel és Masarykka! és egyáltalában nem akarta, hogy visszahelyez­zék őt a hatalomba, hiszen soha nem is volt hatalom a kezében. Elnök: De benne volt a hatalmon lévők társaságában? Az elnök ezután bejelenti, hogy két újság­cikk és egy küiügyminisztériumi átirat kerül tárgyalásra. Az ügyész zárt tárgyalást kér, ami ellen a védő tiltakozik, az elnök azonban elren­deli a zárt tárgyalást, amely után szünet követ­kezik. Déli félegy órakor újból megnyitják a tárgya­lást és ekkor a Chicago Tribuneban 1921 és 1922-ben Hock aláírásával megjelent cikkekről van szó, amelyekben a vádlott élesen támadta Magyarországot. Hock csikágöi szereplése Hock kijelenti, hogy nem vállalja ezekért a cikkekért a szerzőséget, ő 1921 szeptember 20-án érkezett Csikágóba é6 cikke már szep­tember 15-én megjelent. Ilyesmi Amerikában uzus. Sohasem Irt ebbe a lapba, csak egyszer adott interjút, akkor is az ő nevét írták a cikk alá, de a cikk anyagát nem az interjúból, hanem a Bécsi Magyar Újság cikkeiből vették át. ő csak később, Bécsben olvasta ezeket a cikke­ket. Elé le hamisításra több példát hoz föl és közli, hogy az angol nyelvű Chicago Tribüné bécsi szerkesztője megígérte neki, hogy lejön a főtársryalásra és bizonyítani fogja ezt. ő azon­ban azt válaszolta, hogy erre nincs szüksége. Hock megemlíti azt is, hogy Csikágóban tartott előadása után bankett volt, amelyen ő hazafias pohárköszöntőt mon­dott és a Himnuszt énekelték. Az elnök bejelenti, hogy a szóbanforgó cik­kek kéziratának megszerzésére az ügyészség fölkérte a washingtoni magyar követséget, de onnan negatív válasz érkezett. Hock közli, hogy pozitiv módon bizonyíthatja, hogy nem ö irta ezeket a cikkeket. Fölolvassák az első inkriminált cikket, mire az elnök egyebek közt megjegyzi: — Miféle hazafias célja volt annak, hogy meg- utáltassák Magyarországot? Ezeknek a cikkek­nek csak ez lehet a következménye, mint ahogy ez is volt a célja. Hogy gondolhattak arra, hogy ehhez a fegyverhez nyúljanak? „igrsseJt bűné, nem az ország bűne*' nock védekezni kezd az elnök eme fölfogá­sával szemben és kijelenti, hogy becsületes em­ber nem azonosíthatja magát azokkal a gyil­kosságokkal, amelyek egyes kilengések követ­kezményei voltak, de ezeket a bűncselekményeket nem azonosíthat­juk Magyarországgal és annak törvényes fe­jével. Elnök: Pedig azt tették.-— Nem azt tettük, — válaszolja Hock. Elnök: Senki sem mondta és most sem vonja kétségbe senki, hogy történtek kilengé­sek és történt néhány gyilkosság. De önök ezt a néhány tettet úgy értékesítették, hogy abból az egész országnak kára származott. Önök azt állították, hogy az egész ország gyilkol, hogy a kormányzó a főgyilkos, hogy itt nincs jogrend, szabadság, önök, igenis, ezt csinálták. Önök nem objektívon itták meg. hogy Itt né­hány gyilkosság történt, amit mindenki sajnál. Ilock ezután elmondja, hogy ő Kecskeméten volt képviselő tizenöt éven keresztül és onnan egyre-másra kapta a leveleket, amelyekben a gyilkosságokról írtak. Akkor elborított a fáj­dalom — folytatja a vádlott —, megírtam, igenis, megírtam a Bécsi Magyar Újságban ezeket a cikkeket, de a gyilkosok­kal sohasem azonosítottam az országot. Azonban nincs cikkemnek olyan hangja, amely izgatni akart, hanem olyan hangja, amely csil­lapítani akart. A IsSsSársasági államforma preparálása Az elnök ezután bejelenti, hogy megkezdik az öt rendbeli nemzetgyalázás vádpontjainak tár­gyalását. Ismerteti a Kaliforniában megjelenő Magyarság cimü lap 1923 február elsejei számá­ból Hock Jánosnak „Miért jöttem Amerikába" cimü cikkét, amelyben Ilock köztársasági propagandát űzött. Az elnök megkérdezi a vádlottól, hogy mit hoz föl védelmére. Hock; Nem védekezhetem, mert nem tudom, mi a vád. Elnök: Miért propagálta a köztársaságot? — Az amerikai magyarság köztársasági ér­zelmű és Hafcsburg-propagandát nem vesz be, — mondja Hock. — Nem látom be, mi kifogá­solni való van azon, hogy én Amerikában köz- társasági propagandát csináltam. Töreky ezután részleteket olvas föl az ame­rikai lapokból, melyekből kitűnik, hogy Hockot mindenütt nagy ovációval fogadták. Hock sűrűn bólogat és mondja: Igaz, úgy volt. Az elnök ezután bejelenti, hogy Hock Csiká­góban é6 Btif fa lóban tartót beszédeiben gyaiáz- ta a magyar nemzetet. Hock fölugrik és izgatottan kiáltja: Nem gy aláztam! Károlyi ajánlása Töreky ezután felolvassa Károlyi Mihály nyílt levelét, amelyben Hockot az amerikai magyar­ság figyelmébe ajánlja, mint aki felvilágosítja Őket a magyarországi eseményekről. Annak sza­vahihetőségéhez kétség nem fér, akinek a ke­zébe az esküt letettük — mondja Károlyi. Hock közbeszól: Nem volt az eskü. Az elnök részleteket olvaö fel Hock beszé­deiből, amelyekben a munkások nyomoráról és elnyomatásáról van szó. Hock: Egy pap nemcsak a túlvilág! boldog­ságra ad utalványt, hanem dolgozik ig a szegé­nyek érdekében. Az elnök ezután felolvas egy cikket és meg­kérdi, hogy tőle származik-e, mire Hock kije­lenti, hogy igen, nagv iáiban tőle, ami jó benne az az övé, a többi kitalálás. (De­rültség.) Hock kapcsolata az emberi logok ligájával Az elnök ezután felolvassa a Chicago Tri­büné egy cikkét, amelyben Hock ezeket Írja: Ma Magyarországon a katonák és mágnások, az urak, a munkásokat lenézik. Elátkozott or­szág ez. A bulláiéi Magyar Újságban Hock Jánosnak hasonló tartalmú cikke jelent meg. Az elnök megkérdi tőle, hogy ő irta-e ezeket a cikkeket. Hock: ötezer cikket írtam, ötezer gyermeke­met szórtam szét a nagyvilágban, már nem ismerem meg őket. Töreky elnök ezután az emberi jogokat védő liga működésével foglalkozik és azt ál­lítja, hogy ez a liga aljas eszközökkel dolgozott Ma­gyarország ellen. Hock kijelenti, hogy a liga megalakulásakor, 1925-ben nem is volt Parisban. A liga humanisztikus törekvéséit magáévá tette, de a Magyarország-ellenes propogan- val sohasem azonosította magát. Az elnök délután három órakor a tárgyalást megszakította s annak folytatását délulán öt órára tűzte ki. ítélet a késő etsái órákban vagy holnap várható. • - ­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom