Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-11 / 8. (3118.) szám

1933 január 11, sperda. ^R«GAiyV\A<WARHIRIiAn A hitlerlzmus két f őprogrampontja: a lengyel korridor megszüntetése és Ausztria békés csatlakozása Jung német nemzeti szocialista képviselő a költségvetési bizottságban kifejti pártja reál- programját — A rekontstrukciás tervek közül egyedül a középeuröpai gondosat realizálható t Megerősítik a prágai magyar követnek berlini követté való kinevezése hírét Budapest, jamiár 10. (Budapesti es&erkeez- tőtségünk teleifon jelentése.) A „Magyaror­szágé a legilletékesebb helyről úgy értesül, hogy a magyar diplomáciai testületben na­gyobb változások várhatók^ e®eket azonban Kánya Kálmán, a jövendő külügyminiszter fogja végrehajtani. Az uj berlini követ a lap szerint Masirevich Szilárd, Magyarország mostani prágai követe lesz, akinek helyére viszont Wettstein János, a berlini magyaT követség első osztályú tanácsosa kerülne. Az eddigi tervek szerint az uj washingtoni követ Pelényi János genfi miniszterrezidens lesz. akinek utódját még nem jelölték ki. A prágai lapok szenzációi az állítólagos olasz-magyar fegyverszállításokról Prága, január 10. A prágai cseh lapok nagy szenzációt csapnak abból a hír adásból, hogy ál­lítólag 40 vagon fegyvert irányítottak Olaszor­szágból Ausztrián át Ma gyár országra. A hir- adást természetesen az Arbeiterzeitung röpítet­te világgá, mely újság már több Ízben kolpor- tált hasonló „szenzációkat" s egyébként is rég ismeretes magyarellenes sajtóhadjáratairól. A szenzációt az osztrák kormány cáfolata elin­tézte, ez azonban, nem akadályozza a prágai esti lapokat abban, hogy tovább ne uszítsanak s uj részletekkel kiszínezve újból föl ne tálal-' ják az olasz^magyar fegyverkezésről szóló ten­denciózus híreiket. Az osztrák kormány a kö­vetkezőleg reagált a célzatos híradásra: — Egy bécsi lap azon híradásával kapcsolat­ban, hogy az alsóausztriai Hirtembergbe az utóbbi napokban 40 vagon katonai fegyver és gépfegyver érkezett Olaszországból és hogy de­cember 30-án és 31-én Hirtenbergbe több va- gonnyi hasonló szállítmány jött- az osztrák saj­tóiroda közli, hogy az esetben nem forog fenn fegyverkezés esete. Régi osztrák hadianyagról van szó, amely javításra szorul 6 csupán ez okból szállíttatott az osztrák gyárakba. A ren­deléshez a kormány megadta a hozzájárulását azon okból, hogy az osztrák gyárak munkát kapjanak. Ezzel elesnék az összes politikai és egyéb kombinációk, melyeket a rendeléshez fűztek. V A hivatalos cáfolat végül megállapítja, hogy a fegyvereik mennyiségéről túlzott kombiná­ciókat hoztak forgalomba., A cseh lapok az osztrák cáfolatot elégtelen­Prága, január 10. A képviselőház költségve­tési bizottsága ma folytatta az általános vitát az 1933 évi költségvetés felett. A vita foűyamán fölszólalt Salát szlovák néppárti képviselő, aki kijelentette, hogy kételkedik abban, hogy a ko­alíció az állam pénzügyi és gazdasági helyzetét megjavíthatná mindaddig, amíg a miniszté­riumok számát nem csökkentik, számog külföldi konzulátust meg nem szüntetnek, s nem kérik vissza a bankoktól és a szövetkezetektől a sza­nálások elmén adott pénzeket és nem szüntetik meg a rendelkezési alapokat. Szlovenszkóról azt állítják, hogy egyenértékű része a köztársaság­nak és mindamellett a szlovákokkal mint kve- rulánsokkai bánnak. Ez csak táplálja az autonó­mista mozgalmat Teplánszky szlovák agrárius azt kívánja, hogy a földreform által földhöz juttatott kisgaz­dák adótartozásaikat kamatmentesen ée rész­letekben fizethessék, követeld az állatbehozatali szindikátus megalakítását és állást foglal az infláció ellen, mert sok ember bankbetétekben Jung német nemzeti szocialista szerint poli­tikai és gazdasági okokra vezethető vissza a világgazdasági krízis. Politikai szempontból a krízis főokai a béke­szerződések. Már a hágai egyezmény 1930. évi képviselőházi tárgyalása során rámutatott arra, hogy a Né­metországra rákényszeritett fizetések nemcsak Németországra, hanem az egész világra is bor­zalmas hatással lesznek. Ez be is következett. A régi Ausztriában a pánszlávizmust mint ideált, mint eszmét nem üldözték. Kramárt a háború­ban hadbíróság elé állították éppen úgy a szó­nokot is, azonban békében senkinek eszébe nem jutott volna a pánszlávizmus eszméjét bi- róiíag üldözni, mert egy eszme ellen harcot helyezte el a pénzét, a betétek értéke megha­ladja a hatvan milliárd koronát. A betétek megadóztatását sürgeti. • Nem a nyelvkérdést látja a legfontosabb szlo­vák kérdésnek, hanem a gazdasági kérdéseket ég megállapítja, hogy ezen a téren Szloven- szkót súlyosan megkárosították főleg a keres­kedelempolitikai és a vámtárgyalásoknál és kü­lönösen Magyarországgal szemben mindig Szlo- venszkó mezőgazdáinak rovására kötnek meg­egyezéseket. Windirsch német agrárius a munkanélküli segélyezéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy helyesebbnek tartaná, ha a munkanélküli segé­lyezés helyett a bányatelepeken a munkanél­külieket folyószabályozási munkálatokra hasz­nálnák fel. Ugyancsak állást foglal az inflációs politika ellen. A betétkamatMbat négy száza­léknál alacsonyabbra szorítani nem szabad. A hitelkamatot azonban jóval olcsóbbá kell tenni a mai állapotnál. csakis eszmei alapon lehet folytatni. A szónok ezzel kapcsolatban kitér a VoJkseport-perre és hangsúlyozza, hogy a német nemzeti szocialista párt több hatá­rozatában a nemzetiségi autonómia mellett foglalt állást és nem gondolt soha sem a har­madik birodalom erőszakos eszközökkel való felállítására. Minden nemzeti szocialista tudja, hogy a har­madik birodalom egy állam eszme, amelynek megvalósulása még a messze jövő kérdése, ha Hitler birodalmi kancellár Í6 lenne. Hitler első­sorban is birodalmi politikát csinál, már pedig az ilyen politikusnak a valósággal kéül szá­molni. Nem lehet szó a németeknek egy birodalom­ban való egyesítéséről, mert ez Németorszá­got tizenöt európai állammal háborúba so­dorná. Ez a terv őrület volna és aki ezt ál­lítja, az a bolondok házába való. A német nemzeti szocialista politika Hitlerrel, vagy Hitler nélkül elsősorban is a lengyel korridor megszüntetésére törekszik és Ausztriának Né­metországhoz való csatolására, de ez is csak Franciaország, Olaszország és Anglia hozzá­járulásával történhetik, mert ezen államok hozzájárulása nélkül megint csak európai há­ború következne be és abban Németország tönkre menne. Páneurópát nem lehet megvalósítani, mert nem­csak politikai, hanem nagy nemzeti ée szociális ellentéteket ig kellene előbb kiegyenlíteni. Sok­kal közelebb áll Középeurópa gondolatának megvalósulása, mert olyan államokról van szó, amelyek szociális tekintetben egyenlő fokon áll­nak, tudniillik mindnyájan adós államok ée mindegyiknek rosszul megy a sora. Mi soha sem akarunk háborút, hanem csupán arról van szó, hogy az állam kormányzását úgy kell beren­dezni, hogy ne csak a közvetlen holnapra-, ha­nem a jövőre Í6 gondoljanak. A vitát ezután félbeszakították és azt délután három órakor folytatták. A délutáni vita A bizottság délutáni ülésén Hackenberg német szociáldemokrata képviselő rámutatott arra, hogy a vasutaknál az alkalmazottak el­bocsátásával még nehezebbé vált az állam­vasutak pénzügyi helyzete, mert az uj erők felvétele több pénzbe kerül, mint amennyit nyertek az elbocsátásokkal. A vasutak pénz­ügyi nehézségeit az autóbuszok és autók kon­kurenciája okozza. Követelte a munkanélkü­liség elleni kötelező biztosítás bevezetését. Pekarek cseh iparospárti elismeréssel nyug­tázza a koalíció hetes bizottságának munká­ját és kijelenti, ha a hetes bizottságnak sike­rült a költségvetésből 686 millió koronát tö­rölni, úgy ez vád a régi kormányokkal szem­ben és bizonyíték, hogy az eddigi kormányok és kormánytöbbségek nem gazdálkodtak ren­desen. Ezután Slavioek cseh nemzeti szocialista szólalt fel. Lapunk zártakor az ülés tart. nek tartják. A Národni Listy esti kiadása azt] jelenti, hogy vasárnap délután két órakor öt nagy olasz hadirepülőgép szállt át Kaxintia fe­lől jövet stájerországi Radgon városa fölött. Egy | A csehszlovákiai nemzeti szocialisták és a hitlerizmys 51 vörös csillag lovagjai Irta: VÉCSEY (8) Kis szünetet tartott előadásában, majd foly­tatta: — És a gyülölethangulatot, amely az emigrá­cióban Fjodor Szemjanovios ellen is láb ráka­pott, mi, akik az emigráció hangulatát irányít­juk, még mesterségesen tápláljuk is, mert men­nél ádázabb ellene a hangulat idekinn, annál nagyobb bizalmat szerez a szovjet urai köré­ben s annál eredményesebben végezheti felelős­ségteljes munkáját. — Igazán tragikus misszió, — jegyezte meg Kurt. — Tragikus minden ízében, de az orosz élet most át van szőve a nagy tragédiákkal. De az ö tragédiája csak akkor bontakozik ki teljes mértékben, ha megismeri az emigrációhoz való viszonyát is. Neki mindenkivel szemben bizal­matlannak kell lennie, tehát az emigrációval szemben is. Magam sem vagyok kivétel. Velem szemben is jogosult a bizalmatlansága. Mert az emigrációt keresztül-kasul szövi a szovjet kém­hálózata. Száz és száz veszedelmes ügynök dol­gozik közöttünk, akik mind a GPU fizetett em­berei, mindnek az a föladata, hogy bizalmunk­ba férkőzve, ellessék titkainkat. És ezek az emigráció minden körébe behatolnak, ott van­nak őfelségének, Kyrillnek, a minden oroszok cárjának udvarában is, ott vannak az emigráció vezető köreiben s ha Fjodor Szemjanovics titka ezeknek a lelkiismeretlen s kérlelhetetlen vér­ebeknek a kezére, kerül, akkor ő menthetetlenül veszve van. Baljóslatú csönd, majd Kirínov folytatta: Fjodor Szemjanovioenak tehát a legnagyobb óvatossággal kellett eljárnia. Hogy miképpen tartotta fönn kapcsolatait az emigrációval, azt magam sem tudom, do sejtem. Egészen bizo­nyosra veszem, hogy csak egyetlen bizalmas embere volt és csak azzal érintkezett. Ezzel az emberével a kapcsolatot egy pompásan meg- »zcrvezeH hirnükbálózattal tartotta fönn. Erről a hálózatról már közelebbi ismereteim vannak, de ne vegye rossz néven, hogy most, még nem (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) beszélhetek róla. Még nem érkezett el az ideje. — Értem 6 természetesnek találom, — mon­dotta Kurt, akit már az otosz ekkora közlé- kenysége is meglepett. — Hogy a dolgot mégÍ6 valahogy megértse, annyit mondhatok, hogy FjodoT Szemjanovics ügynökei a vörös csillag jegyével vannak ellát­va. Kétségbeesetten vakmerő emberek ezek, akik szivvel-lélekkel ellenforradalmárok, vi­szont azonban a világ meggyőződéses kommu­nistáknak tartja őket. A vörös csillag lovagjai az ellenforradalom legveszedelmesebb élhadse­rege. Jobban kell a szovjetnek ettől a gárdától tartania, mint bármilyenfajta antibolsevieta szervezkedéstől. — Sokan vannak? — Ellenkezőleg. Nagyon kevesen. A szerve­zet lényege olyan, hogy csak kevés ember vé­gezheti el az ilyenfajta munkát. Az egyik pó­luson, Moszkvában Fjodor Szemjanovics, a má­sik póluson, valahol Párisban, vagy Berlinben, vagy Rómában, talán az emigránsok táborában, vagy a szovjet valamelyik külügyi képvisele­tén, ezt én magam sem tudom, a titokzatos X, kettejük között pedig ez a zseniálisan megszer­vezett hálózat, a vörös csillag lovagjai. Kurt átható pillantással figyelte Kirinovot s amikor az orosz befejezte szavait, ezzel a kér­déssel fordult hozzá: — Ne vegye rossz néven, de meg kell kérdez­nem, honnan tudja ön ezeket? Az orosz hyugodtan állta Kurt fürkésző te­kintetét. Kiesé feléje hajolt, és úgy válaszolt: — E! voltam készülve erre. a kérdésre és egyáltalán nem bánt a bizalmatlansága. Termé­szetesnek találom, hiszen orosz emigránssal áll szemközt. Egészen halkra fojtotta a szavát, úgy hogy már Anita sem hallotta tisztán, amit, most mon­dott. — Azt mondta, hogy annak a szerencsétlen­nek ott a hullaházban tetovált jegye van a. jobb­karján, az oltás magasságában. Nos, ha én most iöMntóm a kabátom ujját a balkaromoc, já­szén az oltás magasságáig, akkor ugyanezt a pi­ros csillagot látná. — ön tehát... — Én tehát egyike vagyok a vörös csillag lovagjainak s az a szerencsétlen ott a halottas kamrában, akit sem névleg, sem személy sze­rint nem ismertem, lovagtestvérem volt. 7. ■ ANASZTÁZIA Patetikusan hangzott ez, de ez a patetikus kitörés egészen hozzáillett Kirinov egyéniségé­hez. Olyan megdöbbentően hangzott a sötét orosz história itt a barátságos polgári étterem nyu- gateurópai miliőjében, mintha valami fantaszti­kus mesét mondott volna el egy hagymázas beteg. Kurtnak az első gondolata most FjodoT Szem­janovics volt. Bántotta és nyugtalanította a neki küldött tizemet sorsa eddig is, most azon­ban tudta, hogy ellenséges kezekbe került Fjo­dor Szemjanovics üzenete és ez a szerencsétlen embert a végső veszedelembe döntheti. — Ön most Fjodor Szemjanovicsra gondol, — fordult hozzá hirtelen Kirinov. — Természetesen szegény barátom sorsa ag­gaszt. Az orosz töprengve gyúrt galacsinokat a pu­ha kenyérbélből. — Segítenünk kell rajta. Segíteni fogok rajta. — Segíteni? Hogyan tud rajta segíteni? — Hogyan? Hát értesíteni fogom. Nyomban útra kelek s figyelmeztettem őt a veszedelemre. Még lesz annyi ideje, hogy meneküljön. Kurt szkeptikusam csóválta meg a fejét. — Aligha. Az, aki megszerezte Dsszip Szeme- nov iratait, már bizonyára útban van Moszkva felé. — Nem. Nincs útban Moszkva felé. Itt van még Prágában, — mondotta teljes határozott­sággal Kiriuov. Majd, látva Kurt kérdő tekintetét, mosolyog­va fűzte hozzá: — Naponkint háromszor kapok megbízható jelentést., a legutóbbi jelentés egy órával ezelőtt futott be. Hat. csekaügynök volt tegnap Prágá­ban, százszázalékos biztonsággal állíthatom, hogy ezek valamelyikénél vau Fjodor Szemja­novics önhöz intézett levele. A hat csekaügynök ebi*** £ giiil&D&tbes saég Prágifcau fcstfikodik/ 'Egy lépést sem tehetnek anélkül, hogy erről ne értesülnék. Oh, a mi szervezetünk tökéletesebb ebben a tekintetben, mint a Sotland Yard. — Ez megnyugtat. Akkor közvetlen vesze­delem nem fenyegeti Fjódőrt? — Egészen bizonyos, hogy megelőzhetjük a veszedelmet. Én már ma este indulok. Tiz óra ötvenkor, a varsói gyorssal. Mintha hirtelen ötlete támadt volna, Kurthoz fordult. — A leghelyesebb volna, ha ön is velem tar­tana. Az emberrel minden megtörténhetik. Le­het, hogy valami baj ér. Nem félek és nem attól tartok, hogy leleplezhetnének, ez ellen biztosít­va vagyok. De mi történik akkor, ha valami más szemcsét!enség éT? Hogy jut el akkor az üzenet Fjodor Szemjanovicshoz? — Nem, nem — tiltakozott Anita —, erről szó sem lehet. Kurt nem utazhatik. Ez politikai ügy és veszedelemmel jár, semmi értelme, hogy Kurt belekeveredjen a dologba. Kirinovnak engesztelékeny mosolyra nyilt az ajka. — Oh, engedjen meg, Madame, a döntés joga ebbein az ügyben tényleg önt illeti meg. De Kurtnak tetszett az ötlet. Kirinovot az utón tényleg veszedelem érheti, őneki azonban semmiféle bántódása nem lehet. Semmiféle po­litikai összeesküvésben nem vett részt, két oroszországi útja minden baj és kellemetlenség nélkül ment végbe, a szovjetről irt objektív cikkeit és könyveit pedig az orosz sajtó nagy megelégedéssel fogadta, és az osztrák, meg a német szovjetbarátok társasága Kurt-ot disz- tagjává i® választotta. — Szivem, a doktor eszméje egészen helyes, sőt még helyesebb volna, ha magam egyedül vágnék neki az útnak. Nyolc nap alatt fordul­nék Moszkva és Varsó között. Kurt olyan meggyőzően tudott beszólni, any- nyira megnyugtatta Anitát, hogy az asszony is hamarosan beleegyezett Kurt utazásába. Abban állapodtak meg, hogy Anita elkíséri kettejüket Varsóig s ott fogja bevárni az urát. Kirinov átvette az útleveleket azzal, hogy délután be­szerzi a szükséges vízumokat s megállapodtak abban, hogy este félkilénekor találkoznak a Wilson-pá!yaud var éttermében. Kurtnak még volt egy missziója, amiről nem szólt Kirinovnak. Az óramutató veszedelmesen közeledett a félháromhoz, a Masaryk-pályaud- varon veié találkozója a rendőrtiszttel. * folytatjuk.) I marbuirgi hir szerint 6 olasz katonai gép repült át Radeimen fürdő fölött és a magyar határ tájékán tűntek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom