Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-10 / 7. (3117.) szám
xn. évf. 7. (3117) szám ■ Kedd ■ 1?53 január Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£_ A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyem szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KC, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágáik. Panská ulice 12. l|. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága H* Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PR AHA Tiiulescu vallomásai (sp) Prága, január 9. Amikor a felbérelt román tüntetők merényletet követtek el a kolozsvári magyar konzulátus éllen, a Parisban ratifikált francia-orosz és a Varsóban elfogadott lengyel-orosz semlegesség! szerződés még nem okozott annyi fejtörést a románoknak, mint ma. Jelentőségét ég veszedelmeit még nem látták világosam Bukarestben, s egyedül a pompás szimatu Titulescu lázadt föl a francia-lengyel-orosz paktumhoz adandó román beleegyezés ellen. Azóta a helyzet megváltozott. A románok gyengének érzik Beszará- bia helyzetét, mert Franciaország saját politikája érdekében hajlandó föláldozni az oroszoknak ezt a — román területet, „Semmi közöm hozzá“, hangoztatja Paris, ha Beszarábiáról van szó és a romáu kormány kénytelen-kelletlen csatlakozott, volna a francia paktumrendszerhez, ha a nagybefolyásu és okos Titulescu nem rendez palotaforradalmat, néhány ügyes saklriiu- zással nem buktatja meg a Rist ur zsoldjábam álló Vajda-kormányt és nem játsza át a hatalmat a német barátságról hires Maniu kezébe. Tudjuk, hogy e lépés óta a francia-román viszony elhidegült, s Bukarest ismét a francia kölcsönök előtti szerelmére, Rómára kacsintgat. Olvastuk, hogy a lengyel-román kereskedelmi viszony hirtelen „tarthatatlanná vált" és Lengyelország gazdaságilag „elhidegült^, amit szintén nem magyarázhatunk mással, mint az orosz kérdésiben uralkodó román-lengyel ellentéttel. A varsói tábornokok bukaresti látogatása a jövőben valószínűleg elmarad, hisz nincsen többé: közös cél: a szovjet elleni katonai fölkészülés a lengyel határ vagy Beszarábia védelmére. S nem túlzások azok a jelentések sem, amelyek szerint a legújabb bukaresti kormányválság a franciák válasza Titulescu néhány hónap előtti csinyte- vésére, e a párisi front, barátainak, elsősorban Károly királynak, felhasználásával kiüti a nyeregből Maniut, hogy a liberálisok hatalomra- kerülésével ismét megbízható g minden francia kívánságnak (különösen, ha kölcsönökkel támogatják) készséggel engedelmeskedő politikusokra bizhassa Románia vezetését. Bennünket ezek az események túlzottan nem érdekelhetnek. Károly király hangulatai elvégre romániai magánügyek, s nem tartoznak az európai nyilvánosság elé. De mindaz, ami Romániában történik, mint háttér fontos lesz abban a pillanatban, amint komolyan foglalkozunk Titulescu mai budapesti magyarbarát nyilatkozatával, amely egyenesen megvesztegető édességgel és pátosszal száll síkra a magyar-román barátságért, zöld asztalt, kiegyezést sürget, szerelmi vallomást tesz a magyaroknak és szinte szokatlan ünnepélyességgel hangoztatja, hogy ez alkalommal „ex chatedra“ beszél, mint Románia leghivatottabb és legfel el őségt e 1 jesebb képviselője. Titulescu majd eleped a vágytól, hogy a románok nevében keblére ölelje a maf yar nemzetet. „Hogyan ?“ kérdezzük csodál- ozva, „tegnap még kövekkel és ocsmányságokkal harcoltak a romának Kolozsvárott minden ellen, ami magyar, e ma felhívnak a szerelemre?" Mi okozta e változást, illetve fai változott meg? A magyarok semmiesetre, s a románok jól tudják, hogy a magyar politika iránya ugyanaz, ami hónapokkal ezelőtt volt, sőt talán még határozottabban az. Ha a románok szerelmet vallanak a magyaroknak, azokkal a magyarokkal van dolguk, akiknek valamennyi törekvését ismerik. Tehát mi ez? Elsősorban az ügyes Titulescu diplomáciai Udvariaskodása, amely a balkáni miniszter temipramentumához és mentalitásához hiven azonnal a lelkesedés paroxizmusaként ihat, de aminek nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani. Diplomáciai formaság délies túlzásokkal megfogalmazva. Ezenkívül in tő jel és ijesztgetés minden szövetséges felé, aki úgy véli, hogy Románia nem folytathat más politikát, mint azt, amely a kisantant és a fran- eiabarátsáig vasbéklyóiiba szorítja. „.Megmutatom", gondolja a megsértett önérzetü román miniszter, „hogy nem vagyunk kénytelenek párisi diktandóra mozogni, ha olyasvalamit akarnak tőlünk, ami káros Romániára, megmutatom, hogy bosszúból csatlakozhatunk a Duna medencéjében uralkodó ellen irányzathoz is; az olasz—magyar—^német fronthoz, ha Titulescu a budapesti pályaudvaron a zöld asztalhoz invitálja Magyarország vezető tényezőit A román külügyminiszter szenzációs nyilatkozata a román-magyar barátság szükségéről - „Üljünk végre ie már a zöld asztalhoz és kapcsoljuk ki azokat a látszöiagos ellentéteket, amelyek a valóságban seholsem léteznek" E^anfy lemond, ufiődja Puca lesi Bukarest, január 9. A román nemzeti pa- rasztpá.rt szombaton és vasárnap nem tudott megállapodni a király magatartásával kapcsolatos helyzet megítélésében. Mint ismeretes, a kormány Dimítrescu tábornok e&end- őrfőparanesnok azonnali elmozdítását kérte, mig a király vonakodott a kormány határozatát szankcionálni. A kormánypárt tanácskozásai ma folytatódtak, de beavatott körök szerint a Maniu-kormány lemondása elkerülhetetlen. A miniszterelnök kedden Szi- najáhan beadja a királynak az ösSzkormány lemond/ át. Titulescu állítólag szolidáris marad a kormánnyal, más hírek szerint viszont 6 alakítja meg az uj kormányt Titulescu hétfőn délután Szinajába érkezett Politikai körök szerint a román parasztpárt örökét a liberális párt veszi át, amely feloszlatja a parlamentet s uj választást hirdet. Sándor jugoszláv király Romániába jön Bukarest, január 9. Politikai körökben élénken kommentálják Sándor jugoszláv király romániai látogatását. A jugoszláv király a közeli napokban Szinajában tárgyalni óibajt sógorával, Károly királlyal. Az utazás pontos időpontjáról egyelőre érkezett jelentés, de valószínű, hogy .Sándor január 17-én érkezik Szinajába s ezért Károly király meghósszabbitja ottani tartózkodását. Titulescu szerint roman-magyar barátságra van szükség Budapest, január 9- (Budapesti ezerkeszr •tőségümk telefon jelentése.) Vasárnap éjfélkor az Orient-expresszel Budapesten átutazott Titulescu román külügyminiszter, aki a pályaudvaron a sajtó kép viselői előtt a következő nyilatkozatot adta: — Engem a kormányválság egyénileg nem érdekel, mert nem ismerem azokat a körülményeket, amelyek a válságot előidézték. Egyet azonban hangsúlyozottan kijelenthetek és felhívom önöket, hogy ezt szószerinti szövegében közöljék. Nekem egyetlenegy kívánságom van és ez az az őszinte kívánság, hogy a magyar-román barátságot, amelyről már annyit szónokoltam és beszéltem, váltsuk át közös erővel valósággá. Legyen végre ez gyakorlati alapokon nyugvó, komoly, becsületes, férfias és őszinte barátság, nem pedig üres szavakkal való dobálózás, mint eddig volt, felelőtlenül mindkét részről. Hivatalos felelősségem teljes tudatában innen, a budapesti pályaudvar perronjáról szólítom fel alkalmasabb hely hiányában a magyar illetékes tényezőket arra, hogy üljünk végre le már a zöld asztalhoz és kapcsoljuk ki azokat a látszólagos ellentéteket, amelyek a valóságban sehol sem léteznek. Lássuk végre a tetteket. Én a magyar-román optánstárgyalás forró csatái idején tanultam meg bámulni, csodálni és becsülni a magyarokat, főleg Apponyi gróf személyén keresztül és ez a csodálat, ez a megbecsülés és tisztelet követeli azt. hogy végre őszintén és becsületesen szorítsuk meg egymás kezét és ne csak fenyegetésekre használjuk azt. Húzódik a román kormányválság Bukarest, január 9. A nemzeti pairasztpárt ■elnöki tanácsa tegnap este ülést tartott a kormányválság ügyével kapcsolatiban. Az ülésen, amely végig rendkívül izgalmas volt, elhatározták, hogy Titulescu hazaérkezése egyszer Párisban fitymálóan bánnak velünk". A budapesti zályaudvaron elhangzott Titu- lescu-nyilatkozat tehát elsősorban ijesztgetés, gesztus a nagy szövetségesek felé, amelyek az elmúlt hetek alatt politikai hadi terveikben feltűnően elhanyagolták a román érdekeket. Bármily meleghangú és konkrét javaslatokat tartalmazó, sőt a nyílt és őszinte tárgyalásra fölszólító is a hivatalosság kidomboritásával elhangzott nyilatkozat, (amikor szem előtt kell tartani, hogy Titulescu jól tudja, miféle követelésekkel lépnének föl a magyarok a becsületes, őszinte, nyilt kiegyezési tárgyalásokon), másnak nem szabad tekinteni, mint diplomáciai eszköznek és cselfogásnak, bizonyos, a magyarságtól távoleső román politikai célok érdekében. Egy azonban világos. Románia és szövetség gesei között szakadás állott be. A feltünést- keltő és tudatosan túlzottan magyarbarát nyilatkozat nem hangzott volna el, ha az orosz kérdés miatt nincs ellentét Bukarest és Páris között, ha a franciáktól pénzügyileg elhagyott Romániát nem taefcitja a gazdasági kényszerűség egyre paranoeolíóbbau aa olasz—német gabonafelvevő fronthoz s talán akkor sem, ha a legújabb francia ellenlökés nem teszi problematikussá a román fővárosban Titulescu nehezen kivívott müvét, a Maniu-kormányt. A nyilatkozat Titulescu bosszúja, illetve kellemetlenkedése Páris felé. A többi Bukarestben jön. Lehet, hogy a sürgősen hazatávira- tozott „nélkülözhetetlen" ismét győz és kezébe kaparintja a hatalmat. Lehet, hogy a franciák győznek és Románia alkalmazkodik. De tagadni többé nem lehet, hogy Románia a jelen pillanatban kizökkent a kisantant és a franciabrátság rendes kerékvágásából s ha vissza is tér oda, közben sok olyat tesz, ami a kisantant nézőszögéből kompromittálja. A magyarság viszont szépen megköszöni Titulescu meleg szavait, udvariasan útjára engedi a román minisztert, de nem feledkezik meg arról, hogy Románia igazi arca az, amely Kincses Kolozsvár uocáim üvöltött minden ellen, ami magyar s nem az, amely a diplomácia közismert jól neveltségébe burkolózva lemosolyog néhány budapesti újságíróra a nemzetközi luxuövonat hálókocsijának ablakából. A magyarság az első pillanatban úgy érzi, ■előtt nem dönt a kormány lemondása ügyében. Titulescu ma délután érkezett Bukarestbe. Titulescu megérkezése után azonnal Szinajába utazik, ahol a király kihallgatáson fogadja. Amint visszaérkezik Bukarestbe, azonnal összeül a nemzeti parasztpárt elnöki tanácsa és dönt a kormány' lemondásának kérdéséről. A Currentul értesülése szerint a király szeretné megtartani a jelenlegi kormányt, mert el akarja kerülni az uj választásokat. Az esetben, ha a nemzeti parasztpárt továbbra is szolidáris marad M>i- chalakeval, akkor nincs más megoldás, mint Dúca kormányalakítása. A magyar félhivatalos üdvözli Titulescu megnyilatkozását Budapest, január 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A 8 Órai Újság vezércikkben foglalkozik Tituleecunak a budapesti pályaudvaron tett nyilatkozatával és azt írja, hogy a magyar külpolitika az elmúlt évtizedben nemcsak szavakban, de tettekben is kifejezte készségét a szomszédi jóviszony ápolására, sajnos ezen készségnek éppen Magyarország szomszédai között nem igen akadt visszhangja. Ha most Tiiulescu nyilatkozatából ilyen visszhangot olvashatunk ki —' Írja a lap — azt annál szívesebben üdvözöljük, mert egyúttal hajlandóságot kell látnunk benne azon előfeltételek megteremtésére, amelyek Magyarország és Románia baráti együttműködését megérlelhetik. A Veíer Mussolini „nagy politikai offen- zivájáror Prága, január 9. Malypetr miniszterelnök pártjának estilapja, a Vecer ,Mussolini nagy hogy Titulescu patetikus gesztusa mindössze sakkhuzás, — sok lépésre előre kiszámított sakkhuzás, amely valójában sohasem azt jelenti, amit közvetlenül mutat, hanem sokkal távolabb eső, egész más oldalakra és konstellációkra vonatkozó csapdákat és veszedelmeket. A magyarság számtalan csalódás után igy érzi és ezért fogadja fenntartással a nyilatkozatot, de ha nem igy van s Románia illetékesei ez egyszer tényleg komolyan keresik az utat Magyarország felé és hajlandók minden előítéletet vagy túlzást félretéve megegyezni ée az ellentét csiráit örökre kiölni, akkor természetesen örömmel üdvözölné azt a nyilatkozatot, amely egy ellenfélnek vélt ember ajkáról hangzott el és mégis a legszebb szavakkal emlékezik meg a magyarságról s örömmel volna ha jlandó leülni a zöld asztalhoz, amihez meghívták, hogy egyszer végre véget érjen Középeurópábau a mai lehetetlen helyzet s az ellentétek csiráinak kiküszöbölésével a dunai nemzetek megtalálják az egymáshoz —• és az igazi békéhez —♦ vezető utat.
