Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-08 / 6. (3116.) szám

1933 január 8, rasimap. 17 Divatkirályok Charles Frédértc Worth Vasárnapi divatlevél A napokban kezembe került Paul Poiret, a francia divatkirály legújabb könyve. „Kn ha- biilant Tépoque14 —- „Ahogyan a kort öltözte­tem14. Nemcsak a hivatásom, mint divattudósi- tónő, késztetett elolvasására. Nagy személyisé­gek körül mindig keletkeznek legendák, de kü­lönösen igy van ez, ha azok tevékenysége nyil­vános jellegű, a politikával, a művészettel vagy az iparral és kereskedelemmel függ össze. A gondolat hősei, sajnos, csak a legritkább ese­tekben kerülnek a közérdeklődés gyújtópontjá­ba. Igazságtalanság, de igy van: sokkal többen ■ismerik Hitlert, mint Koohot, — többen Cheva- Jiert, mint Chestertont és többen sokkal többen Warthot. Patout és Poiret, mint az akár arány­lag legdivatosabb filozófusokat: Bergsont, Freudot és Spengi ért. Legalábbis mi nők — valljuk meg őszintén — igy vagyunk vele. Divatkiráiyok... Az ember. sokszor nem tudja, igazi uralkodókról vagy csak egy divatos cperett-tenoristáról van szó. Ott élnek a francia és világérdeklődés, középpontjában, mintha csak a megtestesitői lennének mindama fénynek és ragyogásnak, ami sokban ép az ő alkotóerejük révén jut kifejezésre. S akárcsau a nagy színé­szeknél és mozicsillagoknál,, roppant arányú reklámapparátus teszi Ítéletünket bizonytalanná: igazi hatalmat képviselnek-e vagy csak. egy nagy arányú üzleti vállalkozás ügyes igazgatói? De nem volt ez mindig igy! A francia divat már évszázadok óta uralkodó Európában, de az első divatkirály, akit a szó mai értelmében annak lehet nevezni, csak a múlt század köze­pén alapította meg minden civilizált országra kiterjedő birodalmát. Mintha csak a sors iróniája lenne: az első nagy- francia divatkirály, Charles Frédéric Worth, angol eredetű volt. Mint ■ fiatal segéd ikerült Parisba 1820 táján és Gagelin-nél, egy nagy posztókereskedőnél lett segéd. Itt ismerke­dik meg későbbi feleségével, aki „Demosielle de Magazin11 vagyis raktárkezelőkisasszony volt Gagelin üzletében. Mint annyi más férfi, ő is nagyrészt a nőnek köszönheti gyors emelkedé­sét. Worth felesége kultúrtörténeti személyiség, csakúgy vagy még inkább, mint a férje: ö volt ugyanis az első „mannequin14. Worth a .felesége graciózus alakján mutatta be vevőinek. a szö­vetek esését, a hozzáillő sáliakat' stb. A „La Parisienne“ ogyik munkatársa népszerűsítette őt az egyik cikkében, tőle származik a „manne- qIlin11 vagyis élő ..divatbábu14 megjelölés. Worth csakhamar önállóéi tóttá magát és egyik zse­niális ötlete követi a másikat. Az eddig ural­kodó szokásokkal ellentétben kész ruha- ég ka- bátmodelleket árusít, — egyesíti a szövet •«- s egyéb anyag 'és kellékkereskedők, á szabók mű­ködését és — természetesen — hasznát is! Ezek a; kész modellek aztán exportképesek és ezek indulnak el világhódító útjukra, ismertté téve mindenütt alkotójuk nevét. De Worth tovább . megy. Uj szövetmintákat- kreál és uj sza-bási lehetőségeket Felesége s a többi, akkoriban még uj és szokatlan menne- quinjei révén, akik nemcsak az üzletben, de minden társadalmi eseményen, szinbázban,. ló­versenyen, a Bois de Boulqgne elegáns 'séta- helyein ' hordják és népszerűsítik divatháza ru- ha-m-odeiljeit, szinte rákényszeríti a párisiak'ra s • az ott megforduló előkelő idegenek révén a külföldre is ízlését, elképzeléseit. így lesz' dí­va tirányitóvá, divatfejedelemmé, igy lesz meg­alapítója nemcsak a párisi Worth divatház nagyságának, hanem munkamódszerei révén, amit a párisi konkurrencia is átvesz,- — a párisi nőidavatipar határtalan fellendülésének. Működése fénykorában, 1850-ben például mind­össze 58 nőidivatmühely volt Páriéban, a szá­zadforduló idején már közel kétezer s ma? Százezrekre megy Pátiéiban a nőiéi vat iparból élők száma, De ne higyjük, hogy Worth útja akadály és gondmentesen egyenes és sima ut lett volna. Keserves küzdelmei voltak, még sokkal nagyob­bak, mint a ma divatirányi tóinak a „morál11 elől télé tel vei. Komikusán hangzik, d-%|ügy volt: a megbotránkozás vihara, követte Worth ötletét, araikor a „bavolet11, azaz hajat és nyakat elta­karó szövetfodor nélküli kalapokat, mert kreál­ni. vagy mikor elvetette a tujtengő és' már unalmas eáldivatot szabadabbá téve egy kissé á '— nyakat! • . Worth- vezette be Eugenie császárnő révén .a krinoIiDt is. legalább is ő tette népszerűvé. Mert a .^eltalálás11 dicsősége egyik honfitársáé., Ki­csit igazságtalan a gúnyos idézőjel a föltalálás szó körül. Ugyanis a rengeteg alsószoknya sú­lya, amit akkor azért, hogy a ruha előirt, szé­lességét kitöltse, hordani kellett, sokszor fizikai fájdalmakat és rosszallóiét okozott. Eszerint a krinolin csaknem kényelmes újításnak számí­tott! A francia udvar rendeletére a madagaszkári be néz idő tt királyné számára is készített Worth egv krinolinos ruhát. Nagy volt azonban a franr cia követ csodálkozása, amikor Őt a királyné az uj ruhájában fogadta, de a hozzátartozó krinor lint, mint baldachint függesztette fel a trónja félé! ... Worth felelős a „Cul de Paris“-nak nevezett divatötletért is. amely a mi szótárunkban „tur- nörös-ruba“ néven ismeretes. Állítólag egy ucca- seprönöt' látott egyszer, amint ez felsőszoknyá­A telepaták, jósok, távolbalátók egyetlen csodatette: a zsíros üzlet Mii tudnak az újkori fekete mágia bűvészei? — A tüheresés, a gondolatátvitel, á jóslás szemfényvesztő trühhjéneh leleplezése Pozsony, január. Az utóbbi időben való­sággal megrohamozták Pozsonyt és Szloven- szkó több városát az okkult tudományok lo­vagjai, -a távolbalátók, a telepatikus fenomék, hipnotizőrök, mágusok és más szemfény­vesztők. Járt itt Wintery, Schenk mester (az utóbbinak e héten holt híréi költötték, tehát sokáig fog élni), Alii ben Astra, Ali ben Dil, Madame Károlyi, Mister Ca-ssa-ímva méta nem tudom én hány ilyen misztikus férfin­Általában el lehet mondani, hogy vala­mennyien elég jó üzletel csináltak Pozsony­ban. Ennek oka, hogy a gazdasági válsággal küzdő nagyközönség mintha valami csodát várna ezektől az állítólag természetfeletti erővel rendelkező egyáltalán nem csodás lé­nyektől és szívesen adja oda utolsó obulusát. Most is egy előkelő szálloda halijában vala­mi távolb alát óféle hirdeti magát öles plaká­ton. Schenk mester legutóbbi ittlétekor jó aratást csinált, az emberek, a naiv, laikus emberek — de orvosok, komoly professzo­rok is — csak úgy tódultak előadásaira a Vigadóba. Ali ben Astránái már csaknem kitört a botrány. A különben rokonszenves bécsi távolbalátót egy jótékonyoélu városi akcióra akarták megnyerni és felléptetni, de szegény Astráuak a sajtó bemutatón peehe volt, úgyhogy jónak látta Pozsonyt hamaro­san elhagyni. A telepaták trükkjei Ha végignézzük egy ilyen telepata, jövőbe­látó vagy hipnotizőr előadásának műsorát, rájövünk, hogy csaknem mind egy és ugyanazon produk­ciókat mutatja be. A műsor rendesen azzal kezdődik, hogy a ,*müvé«z“ ur felkéri a nagyérdemű közönsé­get, • hogy rejtsen el valahova például egy 'gombostűt, ő; azalatt kimegy és azután mé­dium utján , vagy anélkül meg fogja találni. Ez az úgynevezett érintéses gondola tát viteti, amely bevezetés a hipnózishoz. A hipnózist a Szlovenszkón érvényben levő régi magyar törvény tiltja ugyan, de sokan nem respek­tálják és a hatóságok engedélyt adnak nyak­ra-főre ilyen előadások tartására. Tiltja a törvény az éber szuggeszciós mutatványt is, mert a közönséggel elhiteti a hipnotizőr, hogy „természetfeletti erővel44 rendelkezik. De éber szuggeszciós kísér let eket is sűrűn csinálnak, Schenk mester is csinálta úgy, hogy kis híjjá volt, hogy a rendőrség be nem tiltotta előadásait. A tüheresés A „tükeresés44 úgynevezett reflex játékon alapszik, amit bárki könnyen elsajátíthat és bemutathat. A publikum annyira laikus ezen a téren, hogy a természetes magyarázattal nem törődik és elhiszi, amit lát, amit bema­gyaráznak neki. A tü'keresést akárki megpró- báLhátja otthon is. Kiválaszt hozzátartozói közül egy személyt, talán -inkább nőt, aki­nek érzékenyebb idegzete van és elrejtet ve­le apró tárgyat (gombostűt) a szobában. (Mig az elrejtés történik, a gondola tát vivő kimegy a szobából.) Bejön, megfogja a kiválasztott nő (médium) egyik kezét, mig a másik ke­zét a homlokára helyezi és megáll a szoba közepén, közben azt mondja a médiumnak. Gondoljon erősen arra a helyre, ahol a tü ©I van rejtve. Erősen gondolom arra az irány­ra! .. . A kísérletező ezalatt fejével, testével mind a négy irányban egész kis mozgást végez. Amelyik irányba aztán érzi, hogy a médium keze enged, megindul és a másik kezét ki­nyújtja bizonyos irányba. A trükk lényege az, hogy a kísérletező az érintési kontaktust a kellő pillanatban átvegye a médiumtól. A kí­sérletezőnek nem szabad gondolni személy­re, tárgyra vagy helyre, ö csak kinyújtja me­reven a kezét, sőt esetleg behunyja a szemét is, hogy minél jobban át tudja venni a ref­lexet. Közben folyjon azt mondja a médium­nak, hogy: ,,pontosan parancsolja nekem, hogy a jobb kezemmel oda nyúljak, ahol a tű el van rejtve. E parancs folytán a médium tényleg intenziven gondol az irányra és a tü megkerül, a produkció sikerült! Előfordul például, hogy a telepata nem találja a tüt és a legnagyobb zavarba, jön. Ilyenkor a telepata felemeli a kezét, mert az elrejtett tárgyat valahol fent sejti (egy .vendég gallérjába tűzve vagy a pol­con). A médium erre úgy a teftepafa homlokán lévő kezével, valamint a másik kezével is felfelé irányu­ló mozdulatot fog csinálni. Ezt a talán alig milliméternyi mozdulatot fogja fel a telepata, azt veszd át és a trükk si­kerül, a hírnév meg van mentve. Ez nem nagy művészet, csak senki sem próbálta még meg, de tiz ember közül nyolcnak biztosan fog sikerülni. Tessék megpróbálni! Az érintés nélküli gondolatátvitel Az érintés nélküli gondolatátvitel már ne­hezebb, de ez sem boszorkányság. Ezt Schenk meg sem próbálta, Gold, aki orvosnövendék volt, igen ügyesen csinálta- Itt a médium a telepata mögött áll és az elindulásából követ­keztet a gombostű elrejtésének irányára. ... és kész a btamázs A ■ telepatikus fenoménnak természetesen minden- eshetőségre fel kell készülnie, nehogy a publikum előtt" esetleg blamálja magát, nevetségessé ne váljék, mert ez kenyerébe kerülhet. Ezért minden mester előre gondoskodik néhány médiumról, akik kirántják a csávából, meg­mentik a helyzetet és a mester tekin­télyét. Egy mesternél legutóbb is állandóan ott volt a terem bejárójánál néhány kiválasztott fia­talember, akiket ingyen engedtek be az elő­adásra. Ezek aztán siettek médiumnak je- Ietkezn'i. Feltűnő sok is volt mindig a mé­dium- Persze ez akkor nem tűnt fel, de a be­avatottak tudják, hogy volt közöttük egészen „jósaíkaratu“ médium is. Ilyen volt az indián táncra jelentkező, aki minden este egy és ugyanaz a személy volt Ezt persze a publikum, amely minden este má's volt, nem vette észre. Médiumnak lenni nagy közönség előtt nem a leghálásabb dolog. Néha komoly, meglett emberek is jelentkez­nek, akikből a Mester nevetség tárgyát csi­nál és sokszor évekig is emlékeznek reá (plá­ne kisvárosban), hogy nini ez a B. ur, akit a hipnotizőr szopós gyerekké varázsolt át. ott meg X ur megy, akiből tojásos kofát, csinált. Persze napirenden van a telepátia sarlatánjainak leleplezése, Kisvárosban ez, nem igen főid ni elő, mert ott az emberek hiszékenyebbek, naivabbak, de Berlinben, Bécsben, Hamburgban gyakori eset a telepatikus csalók leleplezése. Legutób Edgár Hirsonl, Hanusseu állítólagos tanítvá­nyát leplezték le Berlinben a Viktória szín­padán. A leleplezője Fred Milánó telepata volt- Az esetről a lapok is. beszámollak, ö is ;a tü-mubatványon kezdte, aztán kifütyülték, úgyhogy e!í kellett hagynia a színpadot, sőt Berlint is. Ugyancsak Berlinben leplez­ték le nemrég Orlandó di Lassó -.híres44 tele­patát, akinek foga szintén a gombostükere- sésbe tört bele. Legutóbb Pozsonyban az egyik mesternél egy olyan ur jelentkezett médiumnak, aki már „nem mai gyerek44 e téren, tudott róla, hogy létezik a reflex és uralkodott magán. A mester tudománya erre csődöt mondott. Dü­höngött és hogy ne blamálja magát, először könyörgésre fogta: „Kérem ne tegyen tönk­re!44 — majd azt mondta a médiumnak, hogy nem elég intelligens, képtelen a gondolatait koncéntrálni stb. Ezzel egyenesen terrorizálta médiumát, beadta a derekát és a Mester meg vor4 mentve. Bűnügyekben nem lehet,.. Bűnügyekben telepatát egyáltalán nem le­het használni, mint nyomozót. Az erre vonat­kozó hírlapi közlés mind csak — blöff. A tele­paták kisebb városokban fel szokták keresni a rendőrség bűnügyi osztályának vezetőjét, akinek felajánlják szolgálataikat. Többnyi­re persze udvarias elutasításban van részük, de ez nem akdályozza meg őket abban, hogy másnap a helyi lapokban meg ne jelentessék: ,,X. Y. á híres telepata és hipnotizőr fent- jári rendőrségünkön, ahol felajánlotta szolgá­latait ebben és ebben a bűnügyben (gyil­kosságban). A rendőrkapitány ur a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozott róla és meg­ígérte, hogy a nagy port felvert bünügy nyo­mozásában igénybe veszi a Mester szolgála-. tait.44 Már csak azért sem lehet bűnügyben a tele­pata segítségére a rendőrségnek, mert a tele­pata csak úgy tud valamit megtlálni, ha van egy médium, aki tudja a helyet, ahol agyil- kos bujkál vagy a bűnjel el van rejtve. Ek­kor pedig már a rendőrség is lecsap rá. mé­dium és telepata nélkül is. Emlékezetes, hogy az eltűnt Kobn Elza esetében Hanus- sen mester néhány nagyképü frázisnál egye­bet nem csinált. Füt-lát jósolnak Jó csalétek az is a telepatáknak és távol­balátóknak, hogy füt-fál megjósolnak. Ez és ez fog bekövetkezni. Nagy földrengés lesz, nagy vasúti szerencsétlenség stb. Különösen a párisi Madame Thébé jóslataival vannak olykor tele a lapok. Ami aztán beválik, arra mindenki visszaemlékszik. Lám a Madame ezt megjósolta! De ami nem válik be, arról senki sem be­szél és főként maga a jós a .legmélyebben hallgat, A Hanussen-per tanuhága A múlt évben lefolyt bécsi Hanussen-per- nél lehetett legjobban látni, hogy az egész szakvilág mulatott a bíróság jóhiszeműségén és naivságán, amikor megengedte Hanussen- nek, hogy a bíróság előtt bizonyítsa be ter­mészetfeletti képességeit. Még az ügyészt is sikerült meggyőznie a csalással vádolt Ha- nussennek arról, hogy természetfeletti képes­ségei vannak. Pedig az ügyésznek egyszerűen a berlini vagy hamburgi könyvkiadókhoz-kel­lett volna fordulnia, akik szívesen bocsátot­tak volna rendelkezésére néhány könyvet, amiből ő maga is elsajátította volna ugyanazt, amit Hanusseu mesternél agy megcsodált. A per vége felmentés lett, de a per azér jó. lecke volt a távolbalátóknak, jósoknak, mert. játy — hogy óvja., — az alsószoknyák felett hátul összekötötte. Másnap Metternich hercegnő hordta az első „Óul de Paris“-rahát a lóverr seny téren! Kevesen tudják, hogy a mai női bundákat is elsőnek Worth hozta ki. Addig csak a kocsisok hordták a prémet szőr öze ttel kifelé fordítva. Úgyszintén az első kinnonós zabáén kabátot is Wortlh kreálta, ötletét az 1867-es világkiállítás megtekintésére Párisba érkezett Tai-koun japán herceg diszkimonójából kopirozta le. —Mindenkit14 ő öltöztet. Királynékat, nagyvi­lági dámákat, színésznőket. Eléri az első rekord­árat: a Marlboroughi hercegnőnek 1000 dollá­ros ruhát. szállít, pedig nem volt azon se csipke, se drágakő. Csak a Worth szabás. A modell Araikor meghalt Eugénia császárnő ezt táv- liratozfca hozzátartozóinak: '„Jó és rossz nap- 1 janiiban egyaránt legdrágább és leghübb bará­tom volt .*“ Fia vette át a hatalmas vállalatot és jelenleg annak unokaöccse! vezetik a most is világhíres párisi Worth divatházat. Múltjuknak megfele­lően, ők képviselik a nemes tradíciót a női di­vatban, a sok uj csillag, a kissé ,,jött-ment“ sok újabb divatkirály között. Radványi Magda,

Next

/
Oldalképek
Tartalom