Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-08 / 6. (3116.) szám

AZ IFJÚSÁG PROBLÉMÁJA Irta: Zólyomi Dezső Esterházy János őszinte és bátor karácso­nyi szózatának és ütés József egyetemi ta­nár mélyen szántó újévi cikkének a hatása alatt állok, amikor hozzányúlok a mai kor egyik legégetőbb problémájának, az ifjúság megmentésének a kérdéséhez. Mert ne kerül­gessük a szót, igenis, az ifjúság megmenté­séről kell ma beszélni. A teóriák, a szavak, az elmélkedés és a bölcsek tanácsadásának az ideje lejárt. Tettek kellenek, hősi elszántság kell, önzetlenségre, lemondásra, a hiúságok levetkezésére, áldozatkészségre van szük­ség és szeretőire, szeretetre, az Istenért! Ti bölcsek és beképzeltek: Szeretetrei A világ képe megváltozóit és ami tiz esztendővel ez­előtt a bölcsesség köve volt, az ma üm4om, törmelék, csak arra jó, hogy elsöpörjék. Ne higyjék, hogy egy fiatal forradalmár mondja ezeket. Túl vagyok az ólet delén, de­resed ő fejjel állok az uj kor küszöbén, ame­lyet átlépni nem tudok és nem akarok, mert nem az ón világomat nyitja meg elöltem, de látó szemmel látom az Ismeretlent, a Kike- rülhetetlení és megadom magamat, mert én is voltam — fiatal és én is ostromoltam a — múltat. Az ifjúsággal kétségtelenül haj van. Kike­rül az iskolából, zsebében a diplomával, neki indul az Életnek és kenyeret kér, megélhe­tést vár. Az Élet azonban Csehszlovákiában nem igen adhat sokat a magyar ifjúságnak, hiszen az öregek megélhetését is nagyon megnehezítette. Az ifjúság elég korán tudja meg, hogy az Élettől nem igen várhat sokat és csüggedten, reményevésztettép menekül olyan tanok és olyan politikai irányzatok li- dérotüzébe, amelyben kiég belőle minden nemzeti érzés, minden vallásos meggyőződés és minden ideál. Ez az a pont, ahol a „szent öregekre” — különösen Csehszlovákiában — a nemes és nagy feladatok tömege vár. Meg kell mente- niök az ifjúságot! Önzetlen példaadással, ál­dozatos szeretettel kell az ifjúság hóna alá nyulniok és vezetniük kell a nemzetmentés ma nehezen járható utján olyan célok felé, amelyek elérhetők 'és amelyek a megélhetést jelentik számára. Ébren kell tartamok benne a reményt. Mert az egész életnek a funda­mentuma a reménység és legyen bár valaki Krőzus vagy Lázár, egyetlen birtoka a Re­mény. Amint ez kicsúszik a lába alól, sem­mije. sincsen. És a reményt vesztett ember Dem ismer félelmet! És nem ismer Istent és nem ismer hazát! : j Esterházy Jánosnak igen nagy és mara­dandó érdeme, hogy ezt felismerte ‘és kész­nek nyilatkozott arra, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúságot belekapcsolja a kisebbségi küzdelembe és ezzel a kisebbségi magyar po­litikába. Ez az útja az ifjúság megmentésé­nek. Meg kell nyitni előtte az érvényesülés útját, erős elhatározással meg kell ragadpi a kezét és fel kell vezetni azokra a csúcsok­ra, amelyeken ma nagy és lélekben fiatal öregek állanak és amikor a küzdelmektől felhővülten és a harcban megedzödve felért oda, acélos, fiatal karjaira kell bízni azt a zászlót, melyet mocsoktalamil őriztek meg az apák. És lehetetlenné kell tenni, hogy az ifjút már az iskola padján gyilkos karjába ragadja a politika. Az a politika, amelyik a csehszlo­vákiai magyar ifjúság egy részét ma tudato­san és tervszerűen a bol&evizmus és a nem­zetköziség felé hajtja. A magyar gyermekkel, hogy úgy mondjam, születése pillanatától kezdve foglalkozniuk kell a mindenkori, ve­zetőknek. A magyar gyermeknek éreznie, tudnia kell, hogy őrködnek felette, hogy gondját viselik azok, akik majdan átadják neki a vezetést. A magyar gyermeknek, a felnövő ifjúnak a lelkében ott kell élnie an­nak a büszke tudatnak, hogy ő magyar, akire az a nehéz hivatás vár, hogy „minden pok­lokon keresztül*4 megőrizze nyelvének -és kul­túrájának tisztaságát, erejét. i Néhány nappal ezelőtt egy vizipóló mérkő­zést néztem végig a budapesti margitszigeti fedett uszodában. Száz és száz magyar ifjú lelkesült, izgult, figyelt, kiabált, éljenzett és kipirult arccal követte a küzdelmét, amelynek azt kellett eldöntenie, kié legyen a Magyar Kupa. Az a néhány száz fiatalember minden idegszálával a küzdelem folyásán csüngött. Mit érdekelte őket a pártok tülekedése, mit a mindennapi élet keservei? — ők a labdára figyeltek, amely egyik kézből a másikba re­pült a víz hullámzó, zöld tükre fölött. Fiata­lok voltak és élvezték a sportot. Pedig a ma­gyarországi ifjúság helyzete sem rózsás és az itteni ifjúság elhelyezése is probléma. De a magyarországi fiatalság kiéli magát a sportban és amiért nem könnyű a helyzete és nehéz a megélhetése, nem veti oda magát i szélsőségek karjaiba, amelyek öleléssel fo­gadják' az ifjút csak azért, hogy könnyebben megfőj! iiasaá.k. Ebben látom én az alapvető különbséget a magyarországi és a csehszlovákiai magyar if­júság között. Az utóbbi magára hagyottan, nem tud ellentáilni a kísértésnek és nem csoda, ha viharként omlik reája a hazug ta nők minden álnoksága és minden szennye. Az előbbit megmenti ettől a fiatalság tudata és játékos kedve. A magyarországi ifjúság kiélvezi a fiatalság minden szépségét és a politikát akkorra hagyja, amikorra kikerül az Alma Materből. A csehszlovákiai magyar fiatalság egyrésze viszont már az iskolában politizál és amikor odakerül, hogy fiatalos névvel és lelkesedéssel szolgálja nemzete ügyét, fiatal testében egy Matuzsálem lelkét hordozza, akit nem érdekel semmi és senki és aki már túl van mindenen. Ez az, aminek meg kell változnia. A fiatal­ságot vissza kell adni a — fiatalságnak. A rendkívül nehéz viszonyok és nem az embe­rek tették, hogy ez eddig nem történhetett meg az egész vonalon, mert hiszen eddig is voltak, akik nagy odaadással és szeretettel foglalkoztak az ifjúsággal, de ha Esterházy János szavaiból tettek virágoznak ki, úgy részegitő illattal telik meg a magyar ifjúság kertje. Talán a legnagyobb kincs, amit az ember az Istentől kap: a fiatalság. Ez a kincs ál­dássá vagy átokká válhat!k az emberek ke­zén. Ezért jól meg kell nézni azt a kezet, amelyre bizzuk. Meghalt Calvin Coolidge az Egyesült Államok volt elnüke Minden 5 percben kell orrát pudereznie? Miért kell rizsport használnia, melyet állandóan után kell pótolni, ha olyan . púdert szerezhet magának, mely órák­hosszat, minden időben tapad ? A Tenosin hatásaként, melyet saját módszerünkkel keverünk a Kitien-puder- hez, a Kitien-puder egész nap oly lát­hatatlanul tapad az arcbőrön, hogy senki sem vesszi észre, hogy ön púdert használt. Miután a Kilien-puder néni tar­talmaz puffadó rizsport (poudre de riz), nem tömi be és nem tágítja a pórusokat. Már holnap reggel kenje be arcát Kitien-puderrel és győződjön meg erről Coolidge az Egyesült Államok alelnökié let!;- Mikor Harding tizenkilenc hónappal hivatali idejének letelte előtt elhunyt, 1923 augusz­tusában Coolidge az alkotmány értelmében követője lett az elnöki székben. 1924 nyarán a köztársasági párt őt jelölte hivatalosan és november 4-én Coolidget igen nagy több • seggel az Egyesült Államok elnökévé válasz • tották. Elnöksége 1929 március 4-én telt le; ekkor választották elnökké Hoovert. Coo­lidge teljesem visszavonult a politikától és a Newyorki Életbiztosító Társaság igazgatója lett. Calvin Goolidige-ot. közéleti szereplése idején „a nagy hallgatónak14 nevezték, mint­hogy a politikában és a politikai küzdelmek során is mindig a hallgatás módszerét követ­te. Coolidge főleg elnöksége idejének első felében egészen rendkívüli népszerűségnek örvendett. Ebibe az időbe esett Amerika gaz­dagsági vimlása és ekkor bontakoztak ki leg­jobban azok a kedvező jelenségek mind gaz dasági, mind szellemi téren, amelyek ezt a virulást kisérték. A vo?t elQShGt hoTfan találták ágyában Ncrthampton, január 7. Coolidge volt ame­rikai köztársasági elnök halálával kapcso­latban megállapították, hogy csütörtök reg­gel, napi szokásának megfelelően, még hiva­talába ment. Délelőtt hirtelen rosszul érezte magát és ezért titkára kíséretében elhagyta irodáját és hazament. Felesége nem tartóz­kodott otthon és csuoán este negyed nyolc­kor (középeurópai idő), amikor sétájáról visszatért, ágyban fekve, holtan találta fér­jét- A halál közvetlen oka szivbénulás volt. Newyork, január 7. Coolidge volt köztár­sasági elnök csütörtökön meghalt. Calvin Coolidge váratlan elhunytával az Egyesült Államok politikai életét — bárha ilyenről európai értelemben alig lehet be­szólni — súlyos veszteség érte. A legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy jóllehet Coolidge immár négy esztendeje megvált az Unió elnöki székétől, amikor az elmúlt ősz­szel újra esedékessé vált az elnökválasztás, Hoover kilátásainak gyöngülését látva, a re­publikánus párt komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy mint esélyes jelöltet újra Coolidget állítsák a porondra a demokrata Roceevelttel szemben- Tisztán Coolidgen ma­gán múlt, hogy nem vállalta pártjának ezt a kétségkívül nem alaptalan bizalmát. Coolidge, aki az Egyesült Államoknak sorban harmincadik elnöke volt, 1925-ben óriási többséggel és pedig oly módon került az elnöki székbe, hogy még ellenfeleinek, a demokratáknak soraiból is több millió sza­vazó mellette foglalt állást. Coolidgeben lát­ták ugyanis még ellenfelei is a puritanizmus megtestesülését, tőle várták az elharapózott közéleti korrupció megszüntetését és tőle várták azt a prosperitást, amely az ő kor­mányzása alatt azután valóban be is követ­kezett; _ ' /_ Coolidge az elnöki széktől történt megvá­lása után is egyik vezérfér fia maradt az amerikai republikánus pártnak Azzá tették őt fejlett politikai érzéke, határozottsága, tisztakezüségé, de különösen egyéniségének az az amerikai fogalmak szerint meglehető­sen ismeretlen, kimért előkelősége és tar­tózkodása, amely még nagyobb súlyt tudott adni az Unió elnökének az amerikai alkot­mányban biztosított mondhatni abszolút jog­állásnak. Coolidge évek óta nem volt aktív politikus, de azért ma is változatlanul az Unió volt elnökét látta benne, a newyorki biztosító társaság vezérében, az Unió köz­véleménye. Amerikában megvolt minden ok arra, hogy Coolidgenek megkülönböztetett tiszte­lettel adózzon- Coolidge prototípusa volt az amerikaiak jelszót hirdető politikusának, ennek kifejezést is adott 1928-ban a Havan­nában megtartott pánamerikai kongresszu­son, amelyen Európával szemben leplezetle­nül hirdette az összes amerikai államok ér­dekközösségét. Coolidge, mint elnök, annyiban követte Wi!son politikáját, hogy nem akart hallani a Népszövetségről. Ellenben sürgette Európa leszerelését és külön leszerelőjavaslatot is juttatott a genfi Népszövetséghez. Javaslata ugyan kudarcot vallott és nyilváu ezért hárí­totta el magától azt a megtiszteltetést, hogy az Unió választói, amikor elnökségének cik­lusa véget ért, újra az elnöki székbe emel­jék, amire megvolt minden kilátása. Coolidge politikáját Európával szemben — mert. hiszen az európai kontinenst főképp ez a szempont érdekli — egyfelől a lefegy­verzésnek a siettetése jellemezte, amelynek maradandó emléke a Coolidge ösztönzésé­re megszületett Kellogg-paktum, másfelől az a szempont, hogy a hadi adósságokat a fegy­verkező európai adósok utolsó fillérig fizes­sék meg. Ennél az álláspontnál végig kitar­tott, ami azonban nem gátolta meg őt ab­ban, hogy saját hazájában a további fegyver­kezés mellett foglaljon állást, hangoztatva, hogy a KeUogg-paktunimal, amely tudvalé­vőén a háborút kizáró paktumnak volt szán­va, egyáltalán nem ellenkezik a szárazföldi és tengeri hadsereg erőssége. Egyik légiitől- j só elnöki funkciója volt, hogy tizenöt uj oir- kálóhajó építésére adott utasítást. Coolidge pályád Washington, január 7. Coolidge 1872 jú­lius 4-én született a Wyomíng állambeli Plymouth falucskában. Apja gazdálkodó volt. Középiskolai tanulmányai végeztével a mennyiségtan, majd később a jogtudomá­nyok köréiből végzett egyetemi tanulmányo­— Bélrenyheség, a máj és az epe- utak bántalmai, gyomor- és bélhurut aranyeres bajok esetén a természetes „Ferenc József4* keserüviz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasi- szervek pangását. Sok évi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József-viz használata a bélmü- ködést kitünően szabályozza, A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. . ... kai. Huszonhétéves korában már egy north- amptoni barik elnöke lett. Később városi szolgálatba lépett, polgármester, majd sze­nátor lett, végül pedig 1916-tól 1918-ig Mas- saohusetts állam helyettes kormányzója. Ez­után elnyerte a kormányzói tisztet is és 1919-ben az állam határain túlmenő nevet szerzett neki a bostoni rendőrség sztrájkjá­nak letörése. Egészen 1921 márciusáig tar­totta meg a kormányzói tisztet. Hardiingot ekkor választották elnökké és Elfómstték Calvin Coolidget Norihampton (Massaohusetts), január 7. Calvin Coolidget, az Egyesült Államok el­halt harmincadik elnökét szombaton temet­ték el Plymouth-ban Vermont államban. Az özvegy kívánsága szerint a temetési szertar­tást a lehető legegyszerűbben végezték. Reg­gel nyolc órakor Cooüdge tetemét felravata- lozták a St. Eduard kongresszusi templom­ban, ahol 10 óra 80 perckor gyászistentiszte­letet tartottak. A temetés délután három órakor kezdődött. A családtagodon kívül Hoover köztársasági elnök, Curtíis al elnök. Coolidge volt titkárai és miniszterei, Claudel francia nagykövet és a parlament negyvenöt tagja vett részt rajta. A varsá-hécst gyorsvonat pozdorjává zúzott egy autóbuszt Göding melleit Három hatott, egy halálos, három su'yos, két könnyű sebesült — A kaiasztrálát az autóbusz vezetőjének elővigyázatlansága okozta Göding, január 7. Pénteken este hat óra tájban szörnyű szerencsétlsenség történt a közeli Luzsi- ce község melletti vasúti átjárónál. Egy autóbusz, amely Navrátil Ferenc gayai lakos tulajdonát ké­pezi, kilenc utassal haladt Göding felé. Amikor az autóbusz a vasúti átjáróhoz ért, amely egy éles ka­nyarulatban van, Navrátil a sűrű esti ködben uem vette észre, begy a sorompó le vau bocsátva. Neki­vezette az autóbuszt a sorompónak, amelyet ke­resztültört s amikor az autóbusz a sínekre ért, ab­ban a pillanatban összeütközött a varsó—bécsi gyorsvonattal, amely éppen keresztülhaladóban volt. A karambol következményei borzalmasak voltak. A gyorsvonat pozdorjává zúzta az autóbuszt, amely­nek roncsai között halottak és sebesültek terültek el. A gyorsvonat mozdonyvezetője uyomban meg, állította a vonatot, a. katasztrófa valauienuj i áldo­zatát feltették a vonatra s Lnndenburgba -zátil­tották. A katasztrófának három halottja vau, azonkívül négy utas rendkívül súlyosan megsérült, köztük Navrátil, az autóbusz tulajdonosa, halálosan. Kct utas aránylag könnyű sérülésekkel úszta meg a szörnyű katasztrófát. > •*’.*umrniTV.~/ram ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Budapest, IV. Egyetem utca 5 ________________ Sz ép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene- Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője, - revíer rendszer. Olcsó polgári óratei Figyelmes teliiolgáláil 5 1933 január 8, vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom