Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-07 / 5. (3115.) szám

1933 január 6, péntek. 'PRSCGAlA^AG^AR'HIRriAE? Gyújtogatás okozta a teljesen elpusztult írancia óceánjáró gőzös katasztrófáját? A francia közvélemény óriási izgalommal fogadta a f/Atlantique pusztulásának hírét — A hajó 229 főnyi személyzetéből i8 pusztult el — Egymillió fontsterling ereiéig vannak érdekelve a tűzvészben az angol biztosító társaságok Pária, január 5. A L‘Atiantique óceán járó gőzös, amelynek tragédiájáról részletesen be­számoltunk, későbbi jelentési szerint menthetetlenül elpusztult A hajó pusztulásának híre tegnap kora délután érkezett Párisba s a iapok első jelentései nagy megdöbbenést keltettek s óriási izgalomba hozták a köz­véleményt. Rövid időn belül a harmadik francia óceánjáró gőzös jutott hasonló sorsra s a katasztrófa okát az első két esetben nem lehetett pontosan megállapítani, de a LtAtlantique pusztulásának körülményei sem tisztázódtak ezideig. A hajóst áreaság jelentése szerint az óceánjáró gőzös 206 főnyi személyzetet vitt kritikus útjára. A teljes pusztulásról már tegnap délután meg­jött a híradás, amit a. hajó fölött cirkáló repü­lőgépek közöltek. A koradélutáni órákban a pilóták jelentése szerint a hajó egyetlen óriási lángtengerben állott s megmentése teljesen lehetetlenné vált. A segély-hajók meg sem közelíthették a láng­ban álló óceánjárót, az oitási kísérletekben te­hát nem is vehettek részt. Ez a kilátástalan munka kizárólag a hajó legénységére hárult, amely két órán át emberfölötti erővel teljesí­tette kötelességét. Pár perccel reggeli négy óra után az egyik elsőosztályu utasfüJkében támadt a tűz rej­télyes és mindmostanáig földeritetíen körül­mények között. A lángok szélsebesen elharapóztak e a sikerte­len oltási kísérlet után Schoofs kapitány, a hajó parancsnoka, utasí­tást adott a mentőcsónakok lebocsátására és a hajó kiürítésére. A mentés izgalmas órái Először a Ruhr német gőzös került a L‘At- lantique közelébe, megpróbált rádióérintkezés- be lépni a kigyulladt hajóval, de ez nem sike­rült neki. Később derült csak ki, hogy a tűz már az első percekben elért a rádiófül- kéig és lehetetlenné tette a rádiótávirászok munkáját. A Ruhr küldte az első vész jelentés eket 6 egy­idejűleg Iebocsátotta valamennyi mentőcsónak­ját, hogy fedélzetére vegye a hajótörötteket. A L‘Atlantique legénységének nagy része ekkor már az óceánjáró mentőcsónakjain bo­lyongott a tengeren. A Ruhr matrózai 86 hajótörött tengerészt szál­lítottak a nemet hajó fedélzetére s fáradhatat­lanul folytatták a mentést, amig meg nem ér­kezett a többi segélyhajó. A nyolcvanhat meg­mentett tengerésszel a Ruhr folytatta útját Cherbourg felé, ahol partra tette őket. A L‘At!antique pusztulása rendkívül súlyos csapásként érte a francia kereskedelmi hajó­zást. A modern óceánjáró építése 350 millió fran­kot emésztett föl s a tüzbiztositási szerződé­seket úgy kötötték meg, hogy a francia ál­lam magára vállalta a kezesség legnagyobb részét. Viszontbiztosítás révén angol társa­ságok vannak erősen érdekelve, akiknek vesztesége meg fogja haladni az egymillió font sterlinget. A francia közvélemény szigora vizsgá a tol követel A francia közvélemény hallatlan izgalommal fogadta a katasztrófa hírét s nem tartja véletlennek, hogy rövid időn be­lül a harmadik francia gőzös pusztul el ha­sonló körülmények között. A sajtó gyújtoga­tásra gyanakszik és hiven tükrözi vissza a közvélemény gondol­kozását, amikor konkurrens érdekeltségek ke­zét sejti a katasztrófa fö'idézésében. Ez a vád egyelőre minden bizonyítékot nélkülöz s inkább csak a szerencsétlenség által kiváltott izgalom­ban leli magyarázatát. A sajtó a legszigorúbb vizsgálatot követeli. A tengerészeti minisztérium már össze is hivta a szakértőket, akikből bizottságot ala-' kit, s annak föladatává teszi a tüzkatasztrófa i keletkezési okának alapos megvizsgálását. Feltűnőnek tartják, hogy mind a három francia hajó tüzkatasztrófájá- nál meglepően hasonlóak voltak a kísérő­jelenségek. A ma reggelig befutott jelentések szerint a Ruhr német gőzös 86, a Fort Castíe angol gőzös 72, az Achilles holland gőzös pedig 32 hajótörött tengerészt vett a fedélzetére. Az Achilles gőzös vette föl az elpusztult hajó parancsnokát, Sohoofs kapitányt és két tiszt­jét is. Összesen 190 tengerészt mentettek ki az égő hajóból, eszerint tehát még tizenhat tenge­rész hiányzik a hajó 206 főnyi személyze­téből. Páris, január 5. A KAtiantique kapitányá­nak nyilatkozata is megerősíti azt a föltevést, a tűzvészt gyújtogatók okozták, v iilmondötu a kapitány, hogy ’ -'■é másfélórával a tűz kitörése után az oltás olyan eredményesnek mutatkozott, hogy bi-. zonyosra vették a teljes sikert. Öt órakor már úgy látszott, hogy az óceánjáró legény­sége úrrá lesz a dühöngő elem fölött. Ekkor hirtelen a hajó különböző részeiből hatalmas lángnyelvek csaptak ki. Most már minden további oltási kísérlet med­dőnek bizonyult s nem maradt más hátra, mint hogy legalább a hajó személyzetének életét he­lyezzék idejében biztonságba. Hat órakor adott parancsot a hajó kiürítésére s miközben a le­génység a mentőcsónakokra szállt, az egyik csónak tüzet fogott és kiborult, A csónakban elhelyezkedett matrózok némelyike megmene­kült, mig többen a tengerbe fulladtak, mások pedig a föltevés szerint elevenen megégtek. A kapitány azt is igen valószínűnek tartja, hogy az égő hajón is visszamaradt még néhány matróz, akiket a füst elkábitott, vagy az összeomló fa­lak maguk alá temettek. Maga a kapitány tiszt­jeivel déli háromnegyed 12 óráig maradt az égő hajón s csak akkor távozott a parancsnoki hídról, amikor a füsttől már léiegzeni sem tu­dott. Előzőleg alaposan átkutattatta a gőzöst s midőn bebizonyosodott, hogy hozzáférhető helyen egyetlen ember sem tartózkodik, maga ij menekült. Állítása szerint a legénység mind­végig a legnagyobb hidegvérüséggel viselke­dett, A tűzvész keletkezésének okáról a kapi­tány sem tud semmi bizonyosat mondani. Cherbourg, január 5. Sohoofs kapitány ma reggel egy vontatógőzösön kifutott a c-her­bourgi kikötőből, hogy kísérletet tegyen a sze­rencsétlenüljárt L‘Atiantique roncsának meg­mentésére. Az égő hajóroncsot a szél és az áram továbbsodorta az angol partok felé s nincs kizárva, hogy Portiam! és a Wight-sziget között valahol partot ér. Weymouthból látni lehet a lÁAtlantlque füs­tölgő roncsait. A katasztrófában eltűnt tengerészek számáról még mindig semmi bizonyosat nem tudnak, azt hiszik azonban, hogy a tűzvésznek tizennyolc-húszónkét emberál­dozata van. A hajó még mindig lángokban áll s a hullámok északi irányban viszik. Jelenleg Oherbourgtól észak iirányban 55 tengeri mérföldnyiTe hány- kódik. A mentési munkálatok nagy nehézsé­gekbe ütköznek. A hajóstársaság személyzeti listája szerint a hajó személyzetének létszáma 229 volt. Tegnap éjiéiig Cherbourgban 211 megmentett tengerészt partra tettek, eszerint tehát 18 ember veszítette- életét a ki­gyulladt hajón. A megmentett tengerészek kö­zül huszonhét a cherbourgi kórháziján fekszik, közülök kettőnek az állapota komoly aggoda­lomra ad okot. Az Atlantique ügye a parlamentben Cherbourg, január 5. A francia kereskedelmi miniszter tegnap este ideérkezett, hogy szemé­lyesen vegyen részt a vizsgálóbizottság munká­jában. A miniszter kijelentette, hogy a hajót elveszettnek tekintik, de azért kísérletet tesz­nek a cherbourgi kikötőbe való vontatására. Hányszor puderezi orrát naponta? A tulgyakorl utánpuderezés árt sts arcbőrnek. Számolja meg holnap, hány­szor kellett púderpamacsát haszná; A és holnapután reggel kenje be arcát Kitien-puderreL Ha nincs megelégedvs a Kitien-puder hatásával, mint üdíti és szépíti arcbőrét, adja vissza nekünk a dobozt és mi visszaadjuk pénzét. Tenosiniartalma folytán a Kitien- puder az arcbőrhöz tapad, de oly láthatatlanul, hogy az arc nem, veszti el természetes, fiatalos benyomásai, Miután nem tartalmaz puff adó rizs- port, (poudre de riz), nem tágítja a pórusokat, A végzetes tűz keletkezési oka a miniszter vé­leménye szerint valószínűleg sohasem fog ki­derülni. A miniszter magához kérette a L‘At­lanti que megmenekült személyzetét és köszöne­tét fejezte ki nekik heroikus fáradozásukért, de melegen megköszönte a német, holland és angol tengerészeknek is a mentési akcióban való részvételüket. A LdAtlantique szerencsétlensége ügyében interpelláció fog elhangzani a francia kama­rában. ! A Matin jelentése szerint a gőzös épitése350 j millió frankba került, de csak í 60 millió frank­ira volt biztosítva, úgyhogy 190 millió frank i fedezetlen maradt. SzmHÁzKönbi’KaLTCiRA Művészeti széljegyzetek Kevés ember tudja, hogy Boriin egyik neveze­tessége hz állami könyvtárban elhelyezett zene- muzeuin, amelyhez fogható az egész világon nincs. Zenekönyvtár ez tulajdonképpen és több százezer kötetből áll. Ezek a kötetek az egész világ zeneirodalmának a ritkaságait őrzik. A leg­primitívebb indiándaloktól a mai jazzband sláge­reiig, ucoai daloktól a legbecsesebb operazenéig minden itt található szellemesen átgondolt rend­szeresítésben. Ezeken a köteteken kívül egy kü­lön könyvtárban vannak összefoglalva könyvek és feljegyzések, dolgozatok és életrajzok, tervek és színpadi díszletek, szinlapok és kritikák, ha akár csak lazán is, de valamikékken zenével ösz- szefüggnek. A berlini zenekönyvtár legnagyobb érdekessége (olyan, ami egyedülállóvá teszi, mert ezt más hasonló múzeumban nem találni) a leg­híresebb zenészek, komponisták és reprodukáló művészek sajátkezű feljegyzései, korrektúrái, partitúrái, levelei és önvallomásai. Az a terem, ahol ezek a féltve őrzött kincsek nyertek elhe­lyezést, úgy festenek, mint egy nagybank páncél­termei: a termet ölelő hatalmas szekrények való­ban páncélszekrények és bennük őrzik a zene- irodalom legbecsesebb emlékeit: Beethoven és Bach kottái és feljegyzései tiz nagy szekrényt töl­tenek meg és két szekrényben Mozart iratait foglalták össze. A Mozart-gyüjtemény a legtöké­letesebb, mert hét éves korától haláláig majdnem minden fontosabb kompozíció itt található. Épp igy itt látható Liszt, Reger, Bruckner, Bartók és Kodály kéziratai, m«rt ez a páratlanul berende­zett könyvtár minden korra, népre és stílusra egyaránt tekintettel van. óriási értékek az üveg- szekrényben kiállított híres kompozíciók első kiadásai. Kéziratokon és kottalapokon Beethoven, Bach, Mozart megjegyzései, sajátkezű korekturái, szöveg- és kotíajavitások. Ebben a könyvtárban látható 1601-ből az első nyomtatott opera. Évente 20.000 ember látogatja ezt a múzeumot, amely a világérdekességek közt ia első helyen áll. Régi idők kutatása különben is nagy divat most, amikor a forradalmian újszerűből egy kis­sé erősen kiábrándult az emberiség. Ezzel szá­molt Mallorca szigetén két ügyes konzervátor, akiknek eszébe jutott, hogy 90 évvel ezelőtt itt időzött hosszabb ideig és szerelmesen Chopin és i George Sand. Az első ügyes ember egy spanyol volt, aki történeti alapou megállapította, hogy melyik szobában élt együtt a két viiághiresség és ezt a szobát múzeumnak rendezte be. Itt volt látható az a zongora, amelyen Chopin komponált, itt volt az az Íróasztal, amelyen George Sand dolgozott, sőt a tollat is megszerezte az ügyes spanyol, amellyel felváltva dolgoztak a szerelme­sek. Az üzlet kitünően jövedelmezett és nagy volt az irigység Mallorca szigetén, mert az utazók tódultak az ujonnnan berendezett múzeumba, és az ügyes spanyol mind;g újabb ereklyéket fede­zett fel csaléteknek. Végre akadt egy másik bá-, tor ügyes ember, aki ellenmuzeumot rendezett be a szigeten, egy másik szobát, ahol szintén Sand és Chopin szerelmeskedtek, írtak és kom­ponáltak. Ez a másik szaktekintélyeket vonulta­tott fel, igy bizonyítván a maga igazát. A sziget­látogatók most két csoportra oszlottak, ki-ki aho­gyan hitt az egyiknek vagy a másiknak. A két muzeumalapitó konkurenciája kezdett minden eszközzel dolgozni és a szigetlakok nagy gaudiu- mára egy harmadik ember jelentkezett azzal, hogy ő is alapit egy múzeumot, ha nem veszik be az üzletbe és ezt annál is inkább teheti, mert ő fedezte Tel a tulajdonképpeni Chopin-Sand szo­bát és olyan bizonyítékok birtokában van, ame­lyek ellen minden védekezés oly felesleges, mint amilyen lehetetlen. Egy ideig még azzal tartották sakkban ezt a harmadikat, hogy mélyen leszállí­tották a muzeális árakat, sőt ereklyéket potom pénzen adtak el lelkes zenebarátoknak; tollat, papirt, könyveket, amelyek persze a két nagy alkotóművésztől származtak. Az üzlet mégis inogni kezdett, mert a harmadik lesben állt és ha látogató jö.t, elcsípte és elárulta neki, hogy mindkét múzeum talmi. Erre elkeseredett küz­delem után a kettő kibékült, társaságot alapított és ebbe a harmadikat is belevette. A trió pedig felkerekedett és sikerült megtalálniuk a most már visszavonhatatlanul legvalódibb Chopin-Sand szobát, sőt azt a fürdőkádat is, amely az uj mú­zeum legbecsesebb emléktárgya és legnagyobb attrakciója lett. A szállodákat elárasztották e mú­zeum prospektusaival és csak természetes, hogy minden Mallorca-utazó megtekinti a „szent he!y“-et. Ha szerencséje van és a muzeum he­lyett egy rendes kis kocsmába téved, jó bor eb lenében szívesen elmondják neki a múzeum mu­latságos történetét. Mallorcát ma is számos pro­minens művész látogatja és most csak azt kérde­zik egymástól, vájjon ki olyan híres és nagy köz­tük, hogy abból a szobából, amelyben Mallorcán lakott, a jövő században múzeumot fognak csi­nálni. Berlinben ez most divatos körkérdés iro­dalmi klubokban, kávéházakban és egyéb helye­ken, ahol a halhatatlanok életükben tanyáznak. Én is ott hallottam. NEUBAUER PÁL, Az országos hivatali rendelet következtében a Földes-társulat öt tagja hagyta el Szlovenszkót Komárom, január 5. (Saját tudósítónktól.) A nyugatszlovenszkój színtársulat komáromi játékai az állandó szép látogatottság jegyé bon folynak le. Az előadások nívója kielégítő volt, néhány érdekes előadást is láthatott a közönség. Vaszary Piri vendégjátékai Móricz Zs'igmond „Légy jó mindhalálig" cimü da­rabjában ötödször vonzottak zsúfolt házat. Ugyancsak hatalmas siker volt a pesti mű­vésznőnek egy vidám estjével is- A januári előadásoknak azonban már nagyobb aggoda­lommal nézhet Komárom elébe, mivel a társulat öt tagja távozott el egy országos hivatali rendelet folytán. E különös rendelkezés kiadása következté­ben a különben sem megfelelő számú sze­replőgárda újból megcsökkent számban és értékben s egyenlőre nincs megnyugtatásuk afelől, hogy a hiányzó tagokat megfelelően pótolják-e? A szlovenszkói magyar színészet presztízse, a hangzatos nevű ,,nyugaisz!oven- szkóipozsonyi" színtársulat sorsa meg,kívánja, hogy akkor, ara iker a színészet is a kisebbsé­gi magyar kiuilura egyik nagyon fonlos esz­közének tekintjük, akkor ennek az eszköz­nek minden tekintetben kifogástalannak kell lennie. Félünk, hogy ezt a kifogástalan­ságot megtájnadhatóvá teszik az elbocsátá­sok. A nyugatszlo'venszkói színtársulat játé­kai eddig jobbak voltak a megelőző évek já- j tékaioálj félő., hogy es. mám sokáig fog bar-j tani. A színház felszerelése, a darabok kiál- li íáa most is sok kivánnivalót hagy maga után- túlontúl vidéki a keletszlovenszkóihoz képest. A magyar színészet ügyét nem szabad mos* tohag/erekként kezelni Szlovenszkón. Az előadások során szinr ekerült az „Ezerjó*4 Warmath-Brodszky operettje. Lendvay Ezsi, Horváth István, Hontihy Sándor dr., Sas®, Hortobágyi, a Gábor-Csorba pár tűntek ki a kedves, nyári hangulatú darabban, a mindig jelesen játszó Mihályi Vilcsivel, Ütő Endré­vel. Zilahy Lajos ,,Tűzmadár" színmüvét is bemutatta a társulat, jó előadásban. Honthy figurája erőteljes volt, Tauka Dóra drámait tehetségét ismét megmutatta, Korándy Sári finom eszközökkel hatott, Mihályi Vilcsi na­gyon lelkiismeretes. Horváth, Sass, Gábor emelkedtek még ki. A nagyon ötletes Vasza­ry János darabja szintén színre került: „An­gyalt vettem feleségül". Zenés vígjáték- Ez a népszerű Csorba Klárinak volt búcsúiéi- lépte: kedvesen, finoman játszott. Sass Imre szépen énekel, Gábor György sokoldalú szí­nész, Sárossy Mid, Hortobágyi Artúr, Mihályi Vilcsi játékát fogadta hálásan a közönség- Mindenesetre kiváncsiak vagyunk, a megfo­gyatkozott számú társulat milyen pótlékokkal s milyen sikerrel játszik majd, i«. ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom