Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-05 / 3. (3113.) szám
Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K6; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes sz&m árm 1*20 Ké, vasárnap 2.—KC. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal;. Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA Jugoszláv demars Londonban a tervezett olasz-albán vámunió miatt Izgatom Parisban — Hz adriai probléma az érdeklődés középpontiéban Tüzek az Adria kürtii (sp) Prága, január 3. A külpolitikai újév előterében — főleg Középen ró pában — az adriai probléma áll- Olvassuk, hogy Parisban nagy nyugtalanságot keltett az olasz-albán vámuniós terv híre és a jugoszláv követ Londonban állítólag máris interveniált ebben az ügyben. Ugyanakkor aiz olasz-román barátsági szerződés megújításának körülményei a diplomáciai érdeklődés középpontjába kerültek és a világ kíváncsian várja, vájjon a francia barátságban némileg csalódott Titulescu a váratlan francia-orosz és lengyel-orosz szerződés ellensakkihúzásaként megköti-e a tágabb értelmű olasz-román szerződést, amely a kis- antant bizonyos értelemben vett cserben- h agyasát jelentené. Tudjuk, hogy a román- okisz eszmecserét ugyancsak az adriai kérdés határozza meg: Olaszország semlegességi fogadalmat kíván kicsikarni Bukaresttől az esetleges olasz-jugoszláv konfliktus alkalmára, Olaszország legtermészetesebb és Velence nagy napjaitól kezdve legrégibb törekvése, hogy megvesse a lábát az Adriai tenger keleti partján. Nem hódítási vágy vezérli (Ve-: lence is legföljebb kultúrát hozott a dalmát partokra, de a népeket nem nem retteni tette el), hanem gazdasági étetérdeke: szüksége van a levantei piacokhoz vezető útra és szüksége van a keleti agrárállamok gabona- fölöslezével való egyenes összeköttetésre. Egyébként ennek az összeköttetésnek a közép- és keleteurópai agrárállamok sem láthatják kárát, ellenkezőleg hasznuk származik belőle. A látszólagos harciassággal szem ben elvitathatatlan, hogy Olaszország az elmúlt évtizedben csodálatos eredményt ért el az őszinte, komoly kibékülések terén- Németország nem ellensége többé, az Ausztria elleni gyűlölet elpárolgott, Magyarország és Bulgária csaknem szövetségesed, Görögországgal, Törökországgal kitűnő a viszony, s mindenki csodálja azt a szivélveaséget. mely Jlómát Szovjetorcszországhoz fűzi. Csak két ország nem vesz részt az olasz külpolitika konszolidálódásában: Franciaország és Jugoszlávia. Olaszországgal szemben a „nagy román testvér", Franciaország, amelynek útját a világháborúban még a föld legtöbb népének rokon szén ve kísérte s tulajdonképpen az osztrák-magyar monarchiát sem számíthatta elkeseredett ellenségei közé, ma sokat vesztett népszerűségéből. A vazallusok érthető odaadásán kívül egyetlen állam sincs, mely a napi szükségleten túl hű maradna Parishoz. Kézi ellenfeleihez két uj és hatalmas állam csatlakozott: Amerika és Olaszország- Anglia tartózkodó s legújabban mintha az egyik balkáni szövetséges is ingadozna. Ez a szövetséges: Romania. Parisban néhány hét előtt óriási meglene- t■est keltett, amikor Titulescu megtagadta Románia hozzájáru'ását a franciák egyik legfontosabb külpolitikai akciójához, a Németország bekerítését és a rapállói •német- orosz vád- és dacszövetség hathatós ellensúlyozását jelentő francia-orosz és lengyel- orosz semlegességi szerződéshez- Még nagyobb volt a meglepetés, amikor Bukarestben nem Vajda miniszterelnök franciabarát politikája győzött, hanem Titulescu oroszellenes rendszere s a román fővárosba delegált francia preceptorok befolyása jóformán máról-holnapra elpárolgott. ,.E-z nyílt lázadás", Írták a francia lapok. A román ellenállásnak kél, oka vol!: egy politikai és egy gazdasági. A politikai ok: Besszarábia. Franciaországnak az egyre harria.sabbá váló Németország clszigelelé'-se céljából sürgősen szüksége volt Páris, január 3. A párisi sajtó érthető nyugtalansággal közli az olasz-albán vámunióról szómó híreket. Az Eeho de Paris szerint a jugoszláv kormány semmiesetre sem egyezhet bele a vámunióba, amely Olaszország helyzetét tetemesen megerősítené Albániában. A lap reméiü, hogy az olasz mi- nisztrelnök eláll Szándékától, mert eDJenkezö esetben az adriai tenger partvidékének békéjét veszélyezteti. A vámunió esetén a nagyhatalmak kényteűouek volnának a tiránai szerződést közelebbi vizsgálat tárgyává tenni és eldönteni azt a kérdést, vájjon össze. egyezíethetök-e a népszövetségi paktummal és a nagykövetek tanácsának Albániáról szóló 1921es döntésével. Az olasz tervek de fac- to a békeszerződések territoriális határozatainak megvá'foztaíására törekszenek. Annyi bizonyos, hogy az európai közvéleménynek a közeljövőben nagyobb figyelemmel kell tekintenie a római, a tiránai és a belgrádi eseményekre, mert az izgalom az adriai tenger környékén nagy és könnyen végzetessé válhat, A Sendoiti dssnars London, január 3. A londoni jugoszláv követ ma meglátogatta a britt külügyminisztert, de látogatásának céljáról a lapok nem nyilatkoznak. Jó forrásból származó hírek szerint Jugoszlávia az albániai és az adriai események miatt interveniált Londonban. & iugcszlávfsi helyzet „nmét ionos kizfet- iünest keltett** London, január 3. A Weekend Review j nyugtalanítónak találja a szebbek olaszéi!enes : kitöréseit. Franciaországnak csak az lehet az ! észszerű politikája Jugoszláviával szemben- ! — írja — ha megakadályozza, hogy a szerb ; az orosz semlegességi nyilatkozatra, .s ezért elhanyagolt oly csekélységeket, mini Besszarábia Romániáihoz tartozásának végleges rendezése. Hogyan, szisszenlek föl Bukarestben, Franciaország egyenesen megköveteli re vízi óellenes politikánkat, amíg Erdélyről és közvetve francia érdekről van szó, de cserben hagy, ha másfajta román terület épségéről van szó, holott Besszarábia ugyanolyan ,.szent" része Romániának, mint Erdély?! Ti- tiulescu méltatlankodva utasította vissza a f ra-nc i a k ivánságokat. Az elhidegülés másik oka gazdasági. Románia nem kap több pénzt Parisból sőt a franciák kezdik visszakövetelni pénzüket. Viszont Románia természetes gazdasági lébe-, tőségei Franciaország ellenlábasaihoz, Németországhoz és Olaszországhoz vezetnek, amerre a párisi parancs tilalomfát állított. Se pénz, se posztó — ez nem megy. Ha a párisi segítség elmarad, Románia kénytelen az utakat egyengetni természetes gazdasági partnerei felé. A nagy szláv szerelem amúgy is kényelmetlen már Bukarestben, elvégre a román nép ugyanagy idegen elem Keletközép- európa f rancia zselici bán álló szláv tengerében, mint Magyarország. A szláv fajok az uj lengyel orosz ölelkezés után lassan-lassan diktatúra a morvátok ellen tanúsítóit kíméletlenségével megismételje az 1914-iki szerencsétlenséget. A New States mán szerint a jugoszláviai helyzet ismét kincs közi eltűnést keltett; megújultak Jugoszlávia szokásos marakodásai Olaszországgal és újabban Bulgáriával is. A belgrádi kormány lenliére van igen sok alatt valójának és a szoimszédállamoknak is- A diktatúrát központosító pánszerb politikája Mukden, január 3. Japán jelentések szerint a japán csapatok a hétfőről keddre virradó éjjel Sangthaikvan kínai határváros közelében kínai területre léptek és megszállották a várost. Ez az első eset, hogy a japánok behatoltak a tulajdonképpeni Kina területére. Moszkva, január 3. A Szovjet hatóságok Uk. ; rániában több halálos ítéletet hoztak a gabona leszállításának szabotázsával vádolt m?- | zögazdasági tisztviselők pőrében. Az urCckovi kerület tizenegy vezető hivatalnokát azzal vá- i doRák, hogy hamis adatokat szolgáltattak be kibékülnek s ez veszélyes lehet. Keresni kell a kivezető utat a szláv ölelésből, mint Első Carol király és német-olasz barát tanácsadói keresték annakidején. Az olaszokhoz vezető ut simának látszott. Az egyedüli akadályt Olaszország reviziós- párti magatartása jelentette, de az Is enyhült, amikor a római kormány a Steed-féle háborús rémhírek cáfolatában hivatalosan rámutatott arra, hogy a revíziót csak békés utón, valamennyi érdekelt fél hozzájárulásává^ tudja elképzelni. Ez Románia szempontjából kevésbé veszedelmes lehetőség, mint az orosz-francia szerződés, mely egyenesen nyitva hagyja a hess zambiai kérdést. Az ul Róma felé nyitva áll s készül a Délromán iából Albániába vezető vasútvonal is, amely a fölös román gabonát Rómába szállíthatja, készül a többi kereskedelmi szerződés s a nagy kedvezmények fejében Románia bátran megteheti a híres semlegességi fogadalmat, elvégre az nem a kisautónt-eszme feladását jelenti, niért a kisantanl-eszme csak Magyar- ország s nem Olaszország ellen irányulHa a román—olasz barátságos szerződési a semlegességi záradékkal kiegészítve megújítják, tüzek gyulnak az Adriai tenger partján. miatt egyaránt gyűlölik ‘az elnyomott hordátok, szlovének és macedónok. A közvélemény végül felhívja a figyelmet az angol közéleti vezetőíérfiak múltbeli nyilatkozatára, amely elítéli a jugoszláv diktatúrát. Ugyanezzel a nyilatkozattal foglalkozik a Spectator is, amely a jugoszláviai helyzetet bírálva hangoztatja, hogy a belgrádi túlzott központosító törekvés az oka a horvát és dalmát nyugtalanságoknak. Pék ingből érkezett jelentések szerint a japán katonai repülőgépek ma délelőtt kilenc órakor megkezdték a sangkaikvani zóna bombázását. A japán tengere szetiigyi minisztérium rendeletet adott ki, hogy a Sei- sebo kikötőben horgonyzó flotta készenlétben álljon és szükség esetén azonnal a kínai vizekre induljon. inni adtak az éleiü parasztoknak: halálos ítélet Szabotázspgr&k Szevletukralnában — Tizenegy elsült a kormánynak a fagyokról és a gabonát ért több másfajta kárról, a termés mennyiségét kisebbítették, az álilami gabona nagy részét saját céljaikra fordították és a hatáskörükbe tartozó kollektív gazdaságokban az előirt leszállítandó mennyiséget önkéntesen leszáL Ha Olaszország kierőszakolja az albán—olasz vámuniót; a tüzek tartós tápot kapnak. Hiába volt a belgrádi kieantantkonferneia, hiába kii - di Paris Jouvenelt Rómába- nagy békítő misszióval, mint Berlin küldte Bülowot 1914-ben, hiába szavazta meg a francia kamara az osztrák kölcsönt, amely hátvédet biztosított a franciái:- nak Becsben a németek és az olaszok ellen (gyönge hátvéd, bármennyibe került!), hiába rombolják le a szerb hazafiak a traui oroszlánokat, amelyeken évszázadokig ott ragyogott a „pax" szó, — a tüzeket eltagadni nem lehet. Elkeseredetten hangoztatják Rómában, hogy Velence dalmáciai oroszlánjait a sokat óeeáro. osztrák elnyomás évszázadokig épségben hagg - ta, s a szerbeknek kellett jönni, hogy meggy c- lázzák az olasz nagyság szimbólumait! Az elkeseredés itt is, ott is forr. s mementó lehet, In nem is holtbiztos még, amit- a közelmúltban cgv nagy csehszlovákiai lap irt az adriai kérdd komplexummal kapcsolatban: „Európa érth tétlen fatalizmussal tekint az eljövendő esen: - nyék elé. Ma valamennyi gyermek tudja m;í . hegy a legközelebbi háború a lengyel korrido . vagy a Földközi tenger hegemóniája miatt te : kitörni." Az Ég adja. hogy no így legyen! Japán katonák kínai területen
