Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-31 / 25. (3135.) szám
I XII. évf. 25. (3135) szám » 3 1933 január 31 Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184, SÜRGÖNY CÍM: K 1 R L fl P, PRfiHfl Előfizetés* ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egy*9 szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja A CÉLBAN w HITLER KRMCELLRR 1 harzburgi front kormányt a'akitott Németországban - Papén, Ina- berg, Frick, Goering a kormányban — 1 parlamenti többség a centfumpárt magatartásaiéi függ — HázfeioszZatís vagy házelnapoiás? Az &íj német kancellár a centrummal tárgyai Az előzmények Berlin, január 30. A beavatottakat Hitler kinevezése nem érte váratlanul. Amikor Hindenburg elfogadta Papén ajánlatát ég Sohleiohert megbuktatva Pa.penre bizta a nemzeti szocialistákkal való tárgyalásokat, a beavatottak tudták már, hogy Papén és Hitler múlt heti tanácskozásai után a két férfi már megegyezett. Papén egyenesen Hitlerhez ment ég fölajánlotta neki a kancellárságot. Hitler elfogadta azt és Hugenberg .is beleegyezett a megoldás tervezett módjába. Némi nehézséget okozott, hogy Papén a porosz főbiztosi hivatalt magának tartotta meg, holott a nemzeti szocialisták ezt a tárcát is követelték. A kormány megalakítása előtt a centrummal senki sem tárgyalt, mert a nagy katolikus; pártot fait accompli elé kívánták állítani. A í centrum elé most két megoldási módot állítanak: vagy eltűri a Kitíer-Papen-Hugenberg- j kormányt, vagy Hindenburg föloszlatja a bi- j rodalmi gyűlést és a közeljövőben nem ir ki | uj választásokat. 1 A harziburgi front kormányának nyomása alatt j a centrum valószinüleg kénytelen lesz Hitlert j ideig-óráig tolerálni. ! Papén kancellár vasárnap délután jelentési tett Hindenburgnak a tárgyalásokról és a pártok véleményéről. Hindenburg elfogadta a jeHITLER A következmények Az ni kancellár (&p) Prága, január 30. Hosszú várakozás után megtörtént, amit Európa két év óta tulajdonképpen biztosra vett: & német nemzeti szocializmus átvette a kormányhatalmat a birodalomban. Régi, sokszor emlegetett kérdéseink és kétségeink azonnal akuttá válnak. Hitler kitünően agitált az ellenzékben és újfajta lendületével megtörte a régi pártok begyökerezett nagyságát, — de vájjon érvényesülni tud-e ereje és programja a hatalmon belül? Vájjon a vezér valóra váitja-e ígéreteit? Vájjon a körülmények és az intrikák nem gáncso'ják el, mint elgáncsolták Brüninget, Papent és Schleichert? Egy bizonyos. A hatalomrakerülés nem úgy történt, mint Hitler elgondolta. A néptribun két utat látott maga előtt: egy legálisát és egy erőszakosat. Azt hitte, a kancellári székbe vagy a német nép legális többségének lelkesedése emeli be, a választások eredménye, — vagy, ka ez nem megy, fegyveres híveinek minden akadályt legyőző ereje, az államcsíny. Egyik sem történt. Nem a nép eget ostromló kívánsága lökte maga előtt a „megvált ót“ Berlinbe, jöttét nem jelezték csillagok és csodák, trombitahangok sem és — háT Istennek — vér sem, ágyudörgés sem, mint ahogy talán pártjának Leninen buzduló elemei veszedelmes lázálmaikban elképzelték. Hitlert kancellárrá nem tette meg sem a nép, sem önmaga, Hitlert kancellárrá legnagyobb ellenségei tették meg: volt ellenfele és mostani ura-parancsolója, Hindenburg, volt legyőző elnyomója és mostani hűséges tanácsadó szolgája (olyanféíeképpen szolgája, mint Talieyrand volt Napóleonnak) — Papén ur. A német politika lélegzetakaszló iramában sok minden történhetett az utóbbi időben, amíg ez a váratlan harmadik megoldási mód bekövetkezett. Mi történt? Az általános, a végső politikai kiábrándulás és levitézlés történt meg. Brüning nem tudta megoldani a helyzetet a parlamenttel. Levitézlett. A parlament bukása után két hatalom maradt a birodalomban: Hitler és a junkerek. A munka- képtelen parlamentarizmust ez a két hatalom még együttesen buktatta meg, de harzburgi frontjuk szétszakadt, amint a destruáló célt elérték. A junkerek és Hitler útja kettévált. A junkerek, akikhez természetesen a nagyipar is csatlakozott, megkísérelték Hitler nélkül. Nem adtak többé pénzt a nemzeti szocialista agitációra és Papén re bízták a kormányzást. Hitler meggyengült, de Papén szintén levitézlett, mert sehol sem ért el eredményt. Talán a katonák, gondolta Hindenburg és Schleicherre bízta a kormányzást. Schleicher érezte, hogy egyedül gyenge és kétfelé keresett támaszt: először a nemzeti szocialistáknál, amennyiben Strasserrel belülről meg akarta bontani egységüket, hogy a légy ötig i- tett pártot kényelmes eszközként bekapcsolhassa az „alkotmányos" kormányzásba. Amikor ez nem ment, a baloldallal, a szakszervezetekkel keresett összeköttetést. A junkerek és Hitler veszélyt szimatoltak. Az általános elgyengülésben a két legyengíteti és csalódott hatalmi tényező, miután keserves próbálkozások után belátták, hogy egyedül képtelenek a birodalom kormányzását kézbevenni, savanyu arccal és eredeti elképzeléseikből jócskán engedve, kezet nyújtottak egymásnak s megszületett a IiitleT—Papen- kormány. A junkerek megtörték Hitlert, Hitler megtörte a junkereket — s az apróra tört darabkák már könnyen összekeverődheltek. Az uj kormány készen áll, de Hitler borába Hindenburg és Papén nagyon sok vizet vegyített. Ettől a vizes bortól a német nép talán már be sem rúg. A külföld csak Hitlert látja, csak Hitlert kiált és nem gondol arra, hogy az uj berlini kormány legalább annyira Hindenburg ég Papén kormánya, mint ahogy Hitleré. Koalíciós uralom. — s hogy egy tiszta eszme menynyit veszíthet átütő erejéből, ha másokkal Ie- paktál, azt a szociáldemokrácia mutatja mindenütt. ahol koalíciós kormányokba lépett. Azon sem csodálkoznánk ezek után, ha a kény- szerűségből leszehdült ég ,,sznIónkopoeso vált Berlin, január 30. Hindenburg köztársasági elnök ma délben fogadta Hitler Adolfot, a nemzeti szocialista párt vezérét és Papén volt kancellárt. Hosszabb tanácskozás után Hindenburg Hitlert kancellárrá nevezte ki és az uj kancellár javaslatára elfogadta a kormánylistát, amely a következő: Papén volt kancellár Hitler helyettese lesz és Poroszország főbiztosa, Neurath báró külügyminiszter, Frick belügyminiszter, Schwerin Krosigk gróf eddigi pénzügyminiszter megmarad pénzügyminiszternek. Blomberg báró tábornok hadügyminiszter. Hugenberg birodalmi gazdaságügyi miniszter és élelmezésügyi miniszter. E!tz von Rübenach báró postaügyi és közlekedésügyi miniszter. Goering tárca nélküli birodalmi miniszter és egyúttal a léghajózás birodalmi biztosa. Ugyanakkor Goeringre bízták a porosz belügyminisztérium vezetését is. Goereoke a munkaalkalmak megszerzésének birodalmi főbiztosa továbbra is hivatalában marad. Az igazságügyi tárcát egyelőre nem töltötték be, mert a tárcát arra az esetre tartogatják, ha a centrummal sikerül megegyezni és a centrum elküldi bizalmi emberét a kormányba. A kancellár még ma délután tárgyalásokba bocsátkozik a centrummal és a bajor néppárttal. A kabineti első ülését délután öt órakor tartotta meg. Az eskü Berlin, január 30. Hivatalosan jelentik: Hindenburg köztársasági elnök délután két órakor kivette a hivatali esküt Hitler Adolf uj kancellártól és az újonnan alakított kormány tagjaitól. nemzeti szocializmus mellett az elégedetlen szélsőjobboldaliak uj ellenzéki radikális pártot alapítanának, mint ahogy a kormáDyképes szociáldemokrácia mellet mindenfelé kialakult a kommunista párt. Hitler bizonyára érzi a lesze- lidülés és a kompromisszumkötés veszedelmét. De mit tehetett ellene? Három-négy választás bebizonyította, hogy a vágyva-vágyott abszolút többséget nem tudja elérni s a szavazók száma stagnál, sőt e6ik. Pénz nincs az agitációra. Az erőszak lehetetlen, mert a birodalmi ör&ég kitart a bálványozott Hindenburg mellett s a tábornokok még Papennél is jobban elzárkóznak a plebejus Hitler elől. Mit tenni? Örökké ellenzékben maradni? Lemorzsolódni? A hatalomra- jutás lehetőségét elszalasztani a nép hatalmas támogatása ellenére, mint ahogy elszalasztottá annakidején a francia Boulanger, akit a nép Ugyanúgy bálványozott, mint Hitlert, s aki végül mégis szánalmas politikai figurává torzult? A választók türelmét továbbra próbára tenni? Passzivitásban maradni? Strasser példája igazolja, hogy a párt legjobbjai türelmetlenkednek, s gyors cselekvést akarnak. A hatalom átvéteBerlin, január 30. Hitler a délutáni órákban közvetítői segítségével megkezdte a tárgyalásokat a centrumpárt delegátusaival. A centrumnak fölajánlotta az igazságügyi tárcát arra az esetre, ha a párt a parlamentben nem szavaz Hitler ellen. Az uj kancellár a köztársasági elnöktől egyelőre nem kapta meg a teljhatalmat a parlament feloszlatására, de bizonyos, hogy lét várják. — Jöjjön, aminek jönnie kell: Hitler Iepaktálva legnagyobb ellenfeleivel a hatalom felé nyúlt. Talán belülről sikerülni fog, ami kívülről nem sikerült, gondolja, talán mégis alkalom kínálkozik a nemzeti szocialista program megvalósítására. Mi sikerülhet? Tagadhatatlan, hogy Hitler nem választotta meg rosszul a lélektani pillanatot annál a kompromisszumnál, amibe a körülmények belekergették. Ha sikerül a centrum semlegességét kivívni, a legitimitás és az alkotmányosság látszata megmarad és a kancellár öt-hat hónapra biztosítva, a parlament támogatásának fölemelő érzésével a háta mögött, hozzá kezdhet az újjászervező munkához. Ha nem sikerül a centrumot megnyerni, Hindenburg föloszlatja a birodalmi gyűlést és az elnöki teljhatalmat biztosító alkotmányos jog alapján őszig nem ir ki uj választást. Az öt-hat hónap igy is megvan s ez az idő elég a kellő átszervezéshez. Később még bővebben kell imi Hitler programjáról, de már most, az első pillanatban sejthetjük, mi a program s mi lesz az átszervezés. Az olasz minta mindenfelé diadalmaskodni fog, szükség esetén Hindenburg átadja Hitlernek az erre vonatkozó okiratot. Az uj kormány főtörekvése, hogy időt nyerjen. A birodalmi gyűlés főbizottságát, az úgynevezett öregek tanácsát, holnap helyett már ma délután bárom órára összehívták és az uj kancellár azonnal a tanács elé terjeszti kívánságait. Hitler a birodalmi gyűlés elnapolását kéri. A főbizottság legutóbb II mn 'iWIH'1,1 IMII .. inni' I .....I I I I I I 1 ső t a külpolitikába is olasz orientáció kerü Schleicher francia orientációja helyébe. Az el nöki teljhatalom segítségével módosítják a vá lasztási törvényt. Hitler ötszázezer katonáj;' egyesitik a birodalmi őrséggel és rendesen f fegyverzik. A kommunizmust tüzzel-vassa! nyomják. A baloldali szabad agitációnak v t vetnek. Schachtot, a legnagyobb szakértő: > kapcsolják a szanálási munkába. Húgén :g kölcsönt szerez. Hitler beiktatja az államéi oe a kötelező munka alapelvét. Ha a választójogot módosítják és a ba' Jatt tüzzel-vassal elnyomják, ha Hitler kr „máit tisztességesen fölfegyverzik és» megfizeti. , akkor öt-hat hónap múlva jöhet az uj vál; sztás. Visszatérhet az „alkotmányos élet", Hitlernek nincs többé mit félnie tőle. Hacsak mai szövetségesei nem kötik meg a kezét és nem gáncsolják el programját. Hacsak a harzburgi front nem bomlik föl és Hugenberg nem erőlteti a Hohenzollerneket. Hacsak az ország legmélyebb rétegeiben nem keletkezik váratlan ellenállás A német birodalom sorsa ma e jjhacsak'-októl függ. ^ lentést és ma délelőttre magához kérette Hitlert ég Papent. Hitler kinevezésének útjában ekkor már nem állt akadály.
