Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-29 / 24. (3134.) szám
1938 Január 29, vasárnap. Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz iák, hogy a maguk kis pecsenyéjét kivadász szák belőle. A fürdők és az ezzel kapcsolatos idegenforgalmi kérdés irányítása most a polgármesteren kívül Borvendég és Liber alpolgármesterek éő Kovácsházy Vilmos tanácsnok kezében van. Ez az utóbbi az, aki valósággal fanatikus hittel és lelkesedéssel vetette magát a fürdőváros ügyének szolgálatába. Az ő kezdeményezésének köszönhető a három uj forrás feltárása is és ő az, aki Bánlaky Gézával, a városi gyógyfürdők vezérigazgatójával egye temben a meggyőződés erejével hirdeti és vallja, hogy a fürdőváros kiépítése jelend Budapest 'j-lvojét, gazdagságát, idegenforgalmát. Ennek az eszmének és a vele szorosan összefüggő idegenforgalmi propagandának adott Kovácsházy olyan lendületet, amelynek nyomán ma. a világon mindenütt ismerik és — ami még fontosabb — elismerik a magyar fővárosnak szépségét és turisztikai és gyógyfürdő-jelen !őségét is. Ma, a szerény újrakezdés idején, még nem tudhatjuk, hogyan és milyen tempóban születik meg Budapest-fürdőváros. De meg kell születnie, mert Isién és az emberiség ellen való vétek volna, ha a kincsnek az a tömege, amit a budapesti gyógyforrások jelentenek, elfolynék a semmibe. Z. D. Budapest, január 28. ■ A Rudas-fürdő előtti kis parkban, az^ Er- zsébet-hid budai oldalán az utóbbi időben három uj hőforrást tártak fel. Hetven fok meleg kénes viz tör elő a föld mélyéből, gőz- feihőbe burkolva a környéket, mint valami nagy természeti csoda, amit a budapesti föld mibe rejteget magában. Valóban csodálatos dolog is ez! Van itt egy milliós város, egy milliós magyar Lourdes, amelyik — ugylát- szlk — szinte alá van aknázva a gyógyerejü meleg vizekkel, amelynek csodálatos kincsei vannak, anélkül, hogy csodái lennének, — holott lehetnének. Az orvosi' tudomány megállapítása szerint alig van olyan fürdőzéssel kezelhető betegség, amelyre ezek a c&odafóriások írt nem hoznának és a helyzet ma •mégis az, hogy sokkal kisebb gyógyerejü fürdők a világhír csúcsára emelkednek, amig Budapest fürdőiről alig tudnak. Pedig, ha van a világon város, amelyet minden adottsága arra predesztinált, hogy a világ első fürdővárosa legyen, akkor Budapest az. Fekvése, klímája, kultúrája, berendezkedése, intézményei, operája, színházai, középületei, lakosságának vendégszeretete, nagyszerű szállodái, kereskedőinek Ízlése, udvariassága, hozzáértése, világhíres orvosai, klinikái, szanatóriumai, kirándulóhelyei, minden. minden, amit a legíinyásabb, a legraffi- náltabb kulturember egy várostól vár, minden megtalálható itt és itt vannak a világ legnagyobb gyógyhatással megáldott forrásai — és Budapest mégsem fürdőváros, ami lehetne, aminek lennie kellene. Miért? Hiszen már ötszáz esztendővel ezelőtt, a török hódoltság idején ismerték ezeknek a forrásoknak nagyszerű gvózvitó erejét és a Rudas-fürdő és a Király-fürdő ebben az időben épült, Székeli Musztafa budai pasa parancsából. Uvylátszik, őt század sem volt e’egendő, hogy a budai hegvek tövében kiépüljön a világnak olyan fürdővárosa, amelynek sehol párja nem akadhatna. Igaz — és talán ebben találunk feleletet a kérdésre —, hogy a magyarnak idevetve Európa közepébe, nem igen volt ideje, hogy a maga ügyeivel foglalkozzék A magyarságnak az volt a tragikus hivatása, hogy mindig mások javát őrizze, más országok — a Nyugat! — kultúráját mentse, idegen érdekekért vérez- zék és pusztuljon, életét, vagyonát, haladását, erejét, erkölcsi .kincsének minden kamatát az európai érdekek oltárán áldozza s hamvassza e], hogy azután — jutalmul — oda jusson, ahová juttatták. Ezekben a harcokban Budapest háromszor hamvadt el és háromszor kellett újjászületnie. A háború előtti években Bárezy István volt Budapest polgármestere. A legzseniálisabb emberek egyike, aki valaha Magyország fővárosának élén állott. Telve energiával, az alkotás erejével és lázával, nagy és szent eb Szántsággal fogott hozzá ennek a városnak világvárossá való átépítéséhez. És sikerült is neki Budapestet a világ egyik legszebb városává fejlesztenie. Nagyszabású és lelkes munkája közepette ő volt az, aki felismerte a gvégyforrásokban rejlő óriási kincset is és talán legszebb álma volt, hogy Budapestet a világ első fürdővárosává fejlessze. Sajnos, ez az álma nem válhatott egészen valósággá. Közbejött a háború — és szertefoszlott az Alom. De mégis alkotott ezen a téren is. A Szent Gellert-gyógy fürdő, a Széchenyi-gyógy- ftirdő. a Hunsária-Ivóesarnok jelzik ennek aj titánnak az útját a fürdővárossá való. fejlődés . fe’é. A régj Tabánnak, ennek a romantikát lehelő ősi városrésznek, kertvárossá való kiépítése is ennek a fürdőváros-álomnak e?yi'k rómbadclt darabia, amelyik, ki tudja, mikor, .válik immár valósággá. Bárezy elment, a háború is elmúlt,, uj emberek kerültek az élre Ezekből sem hiányzott az akarat, a lelkesedés, ő bennük is égett az alkotási vágy. de mégsem tehettek semmit, A magyar főváros mai vezdőinék az a szomorú sors jutott osztályrészül, hogy átmentsék a mull dicsőségéből azt, ami' ipept-' helQ és eltakarítsák azokat a romokat, amelyeket a forradalom és a bolsevista dulás itt- hagyott. Nagy feladat volt ez, amelyik ugyancsak egész embert kíván. Becsületére válik Budapest mai vezetőinek, elsősorban Sioőez Jenő po Kár mesternek, hogy ezt a hálában, nehéz fe'adatoí immár sikeresen befejezték. Most már mintha derengene, mintha megint közelednék az az idő. amikor. — hogv a ' társnál maradiak — a fürdőváros ügyét • is * eJőbbré lelet majd vinni és a kérdést ki le- 1 hot ragadni azoknak a kezéből akik vadőr- 1 zó’.: módjára ezt a területet is megrohamoz- 1 ____________________________A __ ■( ....................... .................. 1 Í3 3'*- Ajánlja a „Nagyasszonyt“ nőismerősei | közti •*' i Scblau ur letévedt az útról, Fülébe a hóvihar tútoí, Benne kétségbeesés lázad: Nem leli a menedékházai De Schlauer ott terem csodára, A mellén teng egy pompás Ssmpa. A borzalomnak így lett vége Hazavitte a PERTRSX fénye. a nagyigényüefc elemei „Pénzüsffisigatiii statáriumnak" aposztrofálta Nitsth Andor Sipfissi a lilsíissilsl vitában a repiiii&izottságok síiisasiiS aiSSiisé! „Hí Ifién ellátás csak romokat hagy masa sitin" — Miért szállították le a szlaweuszkój szeszfinomiták kontingensét! Prága, január 28. Az állami költségvetés k'épvise.pházi bizottsági vitájában a pénzügy- miniszteri tárca tárgyalásánál újból felszólalt Nitsch Andor,, a szepesi német párt 'képviselője, aki szövetkezett pártjaiuk nevében vette üzemek ellenőrzését is jobban szorgalmazni, hogy eltűnjék ott az a rossz gazdálkodás, amely pia ezeket az üzemeket közmondásosakká teszi, Az adósra? hatása Szlovenszkán — Közönségünk sohasem tud adójával rendbejönni, mert adószámlája soha sincs lezárva, mindig újabb és újabb adókkal jönnek a pénzügyi hatóságok évekre visszamenőleg. Éz az állandó bizonytalan helyset azután súlyosan kihat a gazdaságot éltető hiteléletre is, s annak mai krízisét még jobban ki .mélyíti. A pénzintézetek nem nyújtanak hiteit, mert hiszen nem tudják azt, hogy mely pillanatban áll elő a kincstár oly követeléssel, amely az ö követelésüket kétségessé teszi. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy nálunk a gazdasági válság oly óriási méreteket öltött. Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalán* kiütésnél, és börviszketésnéi a természetes Ferenc József kés erű víz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rotthadó anyagoktól, fíz orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc JózseF viz abszolút megbízható hashajtó. F\ Ferenc József keserű viz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüz* letekben kapható. véuyteleunek minösitik » csak annyit mondanak, hogy ez tiszta statárium a pénzügy- igazgatás terén. Kétféle mérték r- Tudomásunk van arról is, hegy egyes nemzeti egyesületek, mint például a Sloven- ská Liga stb., befolyással bírnak az adóügyi hatóságokra. Hiszen vidékem egyik járásában az adóhivatal főnöke elnöke a Slovenszká Ligának! Nem tűrhetjük, hogy az adózás terén kétféle mértékkel mérjenek:' az egyik mérték szolgáljon csupán a többségi népek részére, a másik — természetesen sokkal rosszabb —< pedig a kisebbségi népek számára. Ha a mi fiaink jók katonáknak, — mint azt a brünni eset j? igazolja —, úgy kell, hogy az adózás szempontjából is egyenlő elbánásban részesüljünk. Mi a kétféle elbánást tűrni nem fogjuk! bon ekés alá a kormánytöbbség veszedelmes •adópolitikáját. — Ha a pénzügyi hatóságok a mai esztelen politikájukat továbbfolytatják, hogy a magám gazdaságok álladókat gyöngítik, úgy rövidesen beáll a gazdasági élet összeomlása -- mondotta egyebek közt a képviselő, EiigÜs volt pénzügyminiszter óva intette utódját, hogy a magángazdaságok álladéká- hoz hozzányúljon. Siód óla szenátor egyik pozsonyi beszédében megállapifotta, hogy gazdaságunk legnagyobb része már a tökéből s nem annak járadékából él, A közönség ezt már rég érjj és tudja, csak a pénzügyi hatóságok nem akarják ezt még észrevenni. Jó volna, ha a pénzügyminisztériumban megszervezett tanulmányi osztály az irányban dolgozna, hogy megállapítaná a mai válságos időkben gazdasági életünknek tényleges és néni fiktív jövedelrnét, mint azt most teszi s épnek alapján adná ki instrukcióit a? a lantos hivataloknak. De követelnünk kell, hogy a pénzügyminisztérium ne csak a magángazdálkodást ellenőriztesse, hanem tessék az állami Tessék, miniszter ur, odahatni, hogy az adóhivatalokban rend teremtessék, de ne mélíóztassók minden hibát csak a közönségben keresni § az adózókat egyszerűen adősikkasztóknak nyilvánítani. Rá kell mutatnom a Keletszlovenszkóri s különösen Kassán, Eperjesen s a Sz>ep ességben működő adóvégrehajtó repülőbirottságok káros. működésére. Mi végigéltük ott annakidején a háborút. Keletszlovenszkó sokáig hadszíntér volt, de olyan ijedt, kétségbeesett arccal nem fogadták az emberek a Höfer-jelentéseket, mint amilyen kétségbeeséssé] s elkeseredéssel olvasták az emberek a replöbizottságokról szóló hireketAz ilyen eljárás csaijs gazdasági romokat hagy maga után, végsőkig elkeseredett emberekét.-m A törvények nemcsak arra valók, hpgv azok rendélkezései a polgárság által betartassanak. A tisztviselőknek is azok szerint. kel| eljárniok. Törvénytelenséget elkö- vetniö knem szabad s ha mégis megteszik, akkor megbünteteudők. Kérdem a miniszter urat, hogy mennyiben volt törvényes a Keletsz ovenszkón szerepelt hírhedt repüiöbizofl,súgok munkája?! A pénzügyi jogot alaposan ismerő szloven- szkói jogászok ezt az eljárást teljesen törA sztogeaszhéi sssssfi&emitdk koRflnsense A szónok sürgette, hogy a késmárki erpozi- túrát egészségesebb helyiségben helyezzék ej ás szóvátette a szlovenszkói sze»sztüiomiták kontingensének 50 ezer hektoliterrel való igazságtalan leszállítását. Fölvilágositást kívánt a pénzügyminisztertől a furcsa intézkedés motívumairól, mert a szónok tudomása szerint ez csak azért történt, hogy öt nagy morván túli szesz.fi no mi tó helyzetén javítsanak. A szónok a következő szavakkal fejezte be beszédét:--- A kormánypolitika alapföltétele a bölcsesség, a meggondoltság és az okosság. Sajnos, mi Szlovenszkón mindeddig ennek csak az ellenkezőjét láttuk, éreztük és tapasztaltuk. Február ‘Mit Illést fi rí pártiéiig ISils parlamenti kitiltja Prága, január 27. Hivatalosan kösijk: Az országos keresztény szocialista, magyar nemzeti és szepesi német pártok közöl? parlamenti klubja február 1-én, szerdán délelőtt 11 órakor Prágában a parlamenti klubhelyiségben fontos értekezletet tart mmrmxrrrv- x'jttxir.w ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ $uüa»e&f, IV, Egyetem utca 5 Szép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéhazban cigányzene. Az ErzMbet'pince a főváros legszebb sörözője, revier rendszer. @S«35® polgári őfsí3s§ rssiveEraraes &isjB©f!gpd*a$! rzrcronannmm '“í?ocrwm 5
