Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-28 / 23. (3133.) szám
JSd WBSíSSBSasa 'VKPiAxAI’jL »tA-VxXARl-llUllA£> ittaa jamu&r 38, »aomt>at | Nitsch: A mai súlyos helyzetet j a szerencsétlen békeszerződések okozták 11 %.v Níisch képviselő fölszélaiása a képviselőház költségvetési bizottságában - „Oly külpolitikai konstelláció lehetősége készíttessék elő, amely munkaalkalmat szolgáltatna*’ Ü A némát sízoc jáMcjüÓk'rata élesen kikel az. adó- behajtási túlkapások ellem, A vitában részt vettek még Daniké! szlovák néppárti, Macek cseh szociáldemokrata, aki az éiőadó véleményével ellentétben, a hosszúié járatú beruházási kölcsön kiírása mellett foglalt állást, majd beszélt még Réseké néniét gazdasági párti. A vita a késő éjjeli órákig fog tartani. Szombaton még letárgyalják a pénzügyi javaslatot és a déli órákban szavazásra kerül a-sor. Az ellenzék részéről eddig 300 módosító indítványt nyújtottak be, , amely elvet a többség természetesen el fog utasítani.iittilssi Margit grófnő lissbsi illádéit tartat! férjének a királipucci alatti szereplésétől g; Bécs, január 27. Bethlen Margit grófnő a Kulturbund meghívására tegnap este előadást tartott Becsben. Előadása során a Betíhlencsalád történetével, majd Bethlen István politikai tevékenységével foglalkozott. Ez alkalom- j mai eddig ismeretlen és igen fontos momen-! fimiot említett meg néhai Károly király rnáso-; (tik visszatéréScveí kapcsolatban. Férjem- c na-; pókban — mondotta — rettentő belső küzd el-' .mén ment keresztül. Meggyőződ éses rój a lista 1 létére kénytelen volt ellenállni a királynak, hiszen Európa megszállással fenyegette meg Ma-' gyarországot. Követ kövét után ment a király-: hoz, kértek, könyörögtek neki. né vigye az or- j szagul rgmláéba visszatérésével. Saját fülemmel- hall ottani, amikor férjem Kakovszky Istvánnal telefonált. Kivettem beszélgetésükből, hogy Rnkovi-zky azt .mondotta, hogy férjem életét veszély fenyegeti. Budapest körül akkor nem 'volt, katonaság és a kritikus éjszakán férjem Gömbösnek adta át. a fővezényletet, aki órák alatt hatalmú* csapatot szervezett és visszavonnia ra. késztette a király csapatait. Budapest, január 27. (Budapesti sraerkes&tiőöé- gürik tcieíou'jelcnt-ése.) A. legitiimísta Nemzeti Újság a gróf-uónok K-árol-y király visszatérésére vonatkozó visszaemlékezéséi nem fogadja el autentikusnak s arra való hlv®tíkoaássa.l, hogy a Bethlen mcgb-íiyilmére vonatkozó kitétel az előadásról között- félhivatalos tudúskás'bau nemi szerepel, várja Bötih’.eu István gróf auifemtikus és minden kételyt fdcsEaiió cáfolatát. Meg keli jegyezni, hogy a tudó- s.ifásiiak ezt, a részét-, amely Bethlen és Rakóvaz'ky tólef-cJi-hes-»élget-éis-ére vomühozotl. vsak a Pesii Van'ó közölt'-. A rendeletien össze- féffseieüestségi így Prága, január 27, A képvisé-Lőiház ■ednöksé* gó tegnapi ülésén •elhatározta, hogy az egyes pária menti kluboknál sürgetni fogja azon kérdői vek megválaszolását, amelyekben a parlamenti kluboknak pontosan föl kell sorolni ök, hogy moly törvényhozók vannak va- lanudy bank, takarék- vagy biztosító Intézet ig ■) i g.i í óságába i). A mennyiben a k In bók ek-cú újabb £ ürge-lóerő sem adják meg a válasz;, akkor a képviselőiház elnöksége minden e gyos képviselő ügyét külön-külön ki fogja, vizsgálni. Egyelőre bevárja a részvény-- fái-smgok közgyűléseit., hogy meggyőződés! .- / -i //.r!i. hány képviselő válasz lati.a. be ittu- -,-alaiiiHy társa súg' igazgatóságába. Iá rí \ éiiviár-.a.súgi l.ő/gj lőó-.vok után a képviselőim/.. elnöksége végérvényesen rendezi a törvényhozók összeférheletleneégi ügyeit. Prága, január 27. A képvisedötház költség- vetési bizottságában, mint azt röviden már jelen-tettük, a népjóléti és egészségügyi tárcák tárgyalása során szövetkezett pártjaink nevében felszólalt Nit§©h képviselő is. — A miniszterelnök ur két Súlyos problémáról beszél állandóan — mondotta többek között —, az egyik a műnkanélküMeég kérdése, a másik a mezőgazdaság kilátástalan Oielyzsté. A népjóléti miniszter ur az ipari visszafejlődés okát főképpen a raciotnalizá- 1 abban keresi s a mmikanéllcülis-éget olyképpen gondolja megoldhatónak, hogy be akarná vezetni a 40 órás munkahetet s a munkaközvetítést államosítaná. A földművelésügyi miniszter ur egy lépéssel tovább megy. ő a krízis okát a nemzetközi konstellációban látja, amelynek egyik folyománya a nagy munkanélküliség. az általános elszegényedés és ezáltal a belső fogyaszt ópiac csökkenése. Ő ezzel szemben kontinentális megoldást kíván A mi álláspontunk az, hogy a mai su%os helyzetet, a szerencsétlen békészerződebek okozták. Abban egyetértünk tíodza miniáí- ter úrral, hogy- bizony regionális intézkedésekkel a kérdést megoldani nem lehet, hanem csakis az elkövetett hibák jóvátételévé!. Ezt a mi álláspontunkáit most már nagyon sok cseh politikus és közgazdász is vallja- A nagyhatalmak nem zárkózhatnak el ez ©lül, ha nem akarják, hogy Európa ma-holnap a boIiSevizmttfi áldozata légyén. H ssiönkaelfeaímak teremtésének igesl p9?IS5feájs — A népjóléti miniszter ur által javasolt intézkedések, neon érnek sokat- 'Hiszen a munkanélküliek nagy tömege nem az éhen- halástól éppen csak hogy megmentő, csekély munkaméikuli-segélyt akarja, hanem munkát kíván. A cél tehát az kell hogy legyen, hogy oly tóilfpoHtikáí kunfciéflácdó lehetősége készáltéssék , elő, amely munl^lk^makat szolgáltatnia ; és az elernyedt gazdaságot ismét üzembe hozza. Az óriási muittkainiélküli-segélyeket, amelyek összege ma már megközelíti az évi egy milliárd koronát, az állampénztár rövidesen alig fogja tudni előteremteni- Az a gazdasági ostromállapot, amelyben ma Icledziüiik, a helyzetet napról-napra súlyosbítja, úgy hogy a külügyminiszter ur akarva- néni akar v a előbb-utóbb mégiscsak kényszerülni fog arra, hogy a szomszéd©8 országokkal, Németországgal, Ausztriával és Magjarországgal olyan viszonyt teremtsen, amelyre már nem azt lógja mondani, liogv az korrekt, hanem hogy az valóban barátságos. Addig, amiig ez a kardinális kérdés megoldást nem nyer, hiába csinálnak s követednek államférfi aink akármit, minden csak tengiődéö, foltor/jgatás marad— Az elmúlt nyáron alkalmam volt a gazdasági visszafejlődés szomorú példáját látnom a Szepesi égben és Abaujban, a Gölnie és a Bodva völgyében. A megszűnt ipari vállalatoknak és a kihalt bányáknak ezer és ezer munkanélkülije tengődik ezen hajdan gazdag vidéken s a® egykor jobb módhoz szokott üzereiioséttenek már a nyáröu csak az erdők bogyóiból és gyümölcóeiből tewJtet- ték nyomorult életüket. Mindenütt felém hangzott az. egyöntetű kiáltás, hogy „mi nem segélyt, alamizsnát akarunk, hanem munkát, munkát! Kössék meg a kereskedelmi szerződést Magyarországgal, liogv fánkat, áruinkat újra elszállitihassuk 1“ Az eltévelyedétl külpolitika okozta ott azt a szerencsétlea helyzetet, amelyben ezer és ezer ember sínylődik. Nitech képviselő itt <szívbernarkúJó szomorú eseteit mondja el az - e vidékekén látóit nyomornak « egyúttal indítványokat, terjesztett he a lakóiéig kétségbeesett helyzetén való segítés érdekében. 5i. Kormány fürdő politikája A szociális intézmények óriási pénze* kot vontak el a. gazdaságtól mondotta a továbbiakban Nit»ch képviselő- - Ezeknek az intézményeknek egyik legfon tusa bb föladata volna gazdasági életünket, elsősorban a iriezögaadatsájgot olcsó s hosszú lejáratú hitellel ellátni. Ehelyett azt-látjuk, hogy a szociális biztositó intézet a Tátrában hatalmas szanatóriumot akar építeni, amely ismét csak azt fogja szolgálná, hogy ott biztosítsák néhány protekciós ember elhelyezkedését. A tátrai lakosság, az ottani fürdők s gyógyhelyek nevében a legerélyesebben tiltakozom az építkezés ellen, mert ezzel a ma amugyis csupán tengődő tátrai telepeket teljesen tönkreteszik. A tátrai telepek ma főleg a betegpénztárak által odautalt, gyógyulást váró emberekből élnek s ha ezeket, a jövőben központilag kezelt nagy állami intézményekben helyezik majd el. akkor a magánvállalatok ki szenvednek Már pedig az államnak nem lehet érdeke, hogy a magánvállalatokat, amelyek adót. tizeinek, közterheket viselnek, tönkretegye e helyüket oly állami intézmény foglalja el, amely sem adót uern fizet, sem közterheket nem visel- De gazdaságosság szempontjából sóm helyes ez, mert a szociális intézmények sohasem fogják tudni azon az áron ellátni betegeiket, mint. azt a magánvállalatok teszik. Ha ma a m agáni n fézményekuél egy beteg ellátása naponta maximálisam 50 koronába kerül, úgy a nagy állami intézményekben — ismerve az ottani állapotokat. — egy betegnek napi ellátása nem 50. hanem 80, sör 100 koronába fog kerülni. Ezenkívül erkökstelem dolog abból a pénzből, mehet a magángazda Ságtól vontak el. e gazdasággal szemben konknrréns vállalatot építeni g így art tönkretenni* A. közegészségügyi tárcán belül az állami fürdőkkel és gyógy intézményekké! foglalkozott a képviselő. A minisztériumnak az állami fürdők ügyeivel foglalkozó ügyosztályában — mondotta Nitsch Andor — megvan a jószándék a tátrai fürdőkkel való együtt- mun kálikodásra, különösen az idegenforgalom és a telepek .felvirágoztatása érdekében- E tekintetben feltétlen szükség lenne a határátlépés megkönnyítésére s Itt követelnem kell a 60 éve fennálló Kárpátegyesület számára is azt a jogot, amely a többi lengyel és csehszlovák turistaegye* sületnek már régen megadatott, hogy tagjaik részére rövid utón meg tudják szerezni a határátlépési igazolványokat. Ez évben látszott meg csak igazán, hogy a magyar vendégeknek a csehszlovák idegenforgalomból való kikapcsolása mekkora gazdasági kárt okozott. Ezért jólesőm béli regisztrálnom • azt a re- kompenzációs megoldást., amely tehetővé teszi a magyarországi vendégeknek a csehszlovákiai e elsősorban a tátrai fürdőhelyek látogatását. Kérem egyúttal, hogy a nyári szezonra is létesítsenek hasonló megoldást. Ezenkívül szükséges azonban -- bár úgy hiszem, hogy ez a kívánság hiábavaló — hogy az adózás terén adjon a kormány engedményeket a fürdőiparnak, de még fontosabb volna, hogy uj ezanatóriumépitkezés helyett a. szociális intézet olcsó hitellel siessen ezeknek a gyógyintézméiíyeknek a segítségére A nyilvános kórházak és gyógyíntézmé- nyek terén különösen Szlovenszkón és Ruszinszkóban még nagyon sok a teendő, ezért felszólitem a minisztériumot, hogy ezeknek az intézményeknek a mai karnak megfelelő épületeket és berendezést biztosítsanak. ¥ig¥8í8téKet PopridnaK Ne csak ankéteket tartsanak e nagyszerű terveket dolgozzanak ki, hanem gondoskőd' janak e tervek kiviteléről is. Ilyen volna a nagy vízvezeték megépítése^ amely a tátr&alji községeket és Poprádot egészséges vízzel látná el. Kérem a minisztert hogy a legsürgősebben lásson hozzá e terv keresztülviteléhez, ami mér soká nem várathat magára, - - : bögy á tavalyi poprádi tífuszjárvány, amelyet .aaorvosd.ügye^égnek.és. lelkiismeretességnek sikerült idejében leküzdenie, a Jó vőben meg . ne ismétlődhessék. A Skoéti-örökösök harca a sokmilliós hagyaték körül Skoda Hedvig heparöHe bátyját, hogy megrövidítette az osztozkodásnál Bécs, január 27. A bócoi Landefígrriöhtoü tegnap tárgyalták Skoda Károly, az 1929Jben elhalt pileeiii nagyiparos örököseinek pőrék Skoda Hedvig Karolina a bátyját, Skoda Emil zisinkövi nagybirtokost, pŐrölte bo félmilJló korona erejéig. Amidőn Skoda Károly dr. 1929 januárjában baleset következtében meghalt, három gyermeke örökölte vagyonát. A legidősebb, Skoda Emil akkor 21 éves volt, Károly 18 éves és Hedvig 17. A végrendelet értelmében a három gyermeknek egyenlő arányban kellett osztozkodni az örökségen. A legidősebb Emii számára a végTendeléf.fönntartotta, hogy átvegye a csehországi nagybirtokokat cs testvéréinek megfelelő kártérítést fizessen ezért. Skoda dr. hagyatékát több, mint 30 millió koronára becsülték. Skoda Hedvig nem volt megelégedve a neki juttatott örökségréeszel és bepörölte Emil bátyját. Keresetében azt állítja, hogy Skoda Emil a, vagyon föl osztását olyképpen ajánlotta, hogy fiatalabb testvéreit megkárosíthassa. így egy bécsi hátuk egyhatodát írták, rá a piu naszöéía,. amelynek értékét 300.000 eiMingbm állapították meg, de aztán ezt a házrészt csak 110.000 sllllngro becsülték, meg. Azonkívül Skoda Emil az o javára ifalta a hagyatékból-az Amstel-bankkal szembeni követeléseket, amelyek 1.56Ó.0ÓÖ koronára rúgtak, noha akkoriban ez összegnek már csak 60 százalékát érték még. HsszeSen tehát 3 millió koronával károsodott Skoda Hedvig. Skoda Emil ügyvédjének irodájában aztán Skoda Emil és Hedvig tárgyalásokba bocsátkoztak, amelyek azonban' rOhSzúl végződtek. Amidőn Skoda Hedvig szemére vetette bátyjának, bógy meg akarta rövidíteni, Skoda’ Emil állítólag megfenyegette, hogy agyonlövi és aztán -- amint a kereset állítja ‘ —- arculiitötte. 1932 márciusában a testvérek megegyezték. Skoda Emil arra kötelezte magát, hogy félmillió koronát készpénzben kifizet húgának éé male- tici nagybirtokán 1,200.000 koronát bet-ábláztat a. javára. A félmillió koronát azonban nem fizette ki, mire pörre került a sor. A tegnapi tárgyaláson kihallgatták a tanukat, akik azt vallották, hogy a megegyezést kézezorifással erősítették meg. A bíró erre a tárgyalást Ítélethozatalig elnapolta. Valószínű, hogy a civódó örökösök addigra végleg meg fognak egyezni. Vége a szibériai iagynah? Prága, január 27. Csehszlovákia délnyugati Szegélyén felhős ég és némi csapadék mellett a. hőmérséklet —9 fokra emelkedett az előző napi nagy hidegek után. Helyenként még mindig erős hidegekről számolnak be, de általánosságban a szibériai fagy enyhüléséről lehet beszélni. A hőmérséklet ' Tróppauban még mindig —26, Ceaezlatiban —22, Rimaszombatban -*-21 fok volt, ma reggelre azonban a legtöbb helyütt 8— 10 fokkal emelkedett a hőmérő higany Oszlopa. A meteorológiai ihtézet holnapfa derűs napot 'iósol,: váltakozó felhőzettel, minimális csapadékkal s helyenként köddel. A hőmérsékletben nagyobb változás nem várható. Pária, január 27. Ma reggelre a fagyhulíám alábbhagyott.. Tegnap még —9 fokot, mértek í'ám-ban. ma már --J fok volt a. hőmérséklet. A Pyróüüéuöokbau “18 fok hideg van. A hegyvidékről öt fagyási halálesetet jelentenek. A náthalázból felgyógyuló általános gyengeséget, és táradt- 1 ságot érez. Az izmok ernyedtek, 1 az idegek gyengék. Masszírozza g magát orvosi előírás szerint ALP A | Ír m e nt ó1o s sősborszesszel. ^ p| E masszázs elősegíti a vérkerin- gést. erősíti az izmokat, felfrissíti gl É az idegeket és növeli a tetterőt. Permetezzünk lakásokban és tár- §| sashelyiségekbeu llpávaí! Ezáltal p alaposan fertőtlenítjük a levegői. m i
