Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-26 / 21. (3131.) szám

2 1953 fcaraAT 26. ostttgrtflfc hogy nem bánija tovább Oh erőn tea-vél A radikális párt szemmellá (hatóan revideálta eddigi felfogását és igy a helyzet határozot­tan a kormány javára tolódott el. Ennek el­lenére a kritikus pillanat még nem mait el s nem lehetetlen, hogy a hivatalnokok fize- lésének é« a nyugdijaknak leépítési tervei­nél a szavazás mégis az ellenzék álláspontjá­nak ad igazai Habsburg Ötté Hfnilisilurgtiái 813 millióba került az államnak a műit évi munkanélküliség Czecii miniszter a költségvetési bizottságban megállapítja, hogy a munkanél­küliek tzáma sokkal magasabb, mint amennyit a statisztikai adatok kimutatnak Bérűn, január 25. Habsburg Ottó ma délben meglátogatta Hindenburg német köztársasági elnököl Búvárba jókat akar építeni Németország? London, január 25. A Daily TeJegraph ma ismét „leleplezd*4 Németországot, Azt írja, hogy a német delegáció Géniben azzal a kéréssel fog a Nép-szövetség elé állaní, hogy engedje meg tengeralattjáró naszádok építését. De ez még a jobbik eset, A német birodalmi kormány attól sem riad vissza, hogy minden bejelentés nélkül hozzálát a tengeralattjáró flotta építéséhez és csak azután fog erről jelentést tenni a Népszö­vetségnek azzal a megokolással, hogy Német­ország szomszédállama? erős buvárnaszád-flotta fölött rendelkeznek. A „végszükségállapoT Németországban? Berlin, január 25, A „Vossisehe Zeitung” Schleieher kancellár hétfői audienciájával kap­csolatban, amely kizárólag belpolitikai kérdések megvitatására adott alkalmat, azt irja, hogyha a birodalmi gyűlés renitens lesz, az elnök nem uj választásokat fog kiírni, bánéin proklamálni fogja a „végszükségállapotot** és elhalasztja az uj választásokat. A lap ehhez a hírhez hozzáfűzi, hogy ebben az esetben a birodalmi kancellár jóvátehetetlen konflik­tusba keverednék az alkotmányhoz ragasz­kodó rétegekkel. Ismerve a birodalmi elnök alkotmányos érzüle­tét, azt kell föltételezni, hogy. ezt a. tervet eléje terjesztették, de hogy ő maga. azt bizonyára el­utasította. Kommunista eüentünietés a berlini Bülow»!éren Berlin, január 25, A rendőrség messzemenő intézkedéseket tett a kommunisták ma délután­ra tervezett tüntetésének ellenőrzésére. A kom­munisták ma délután fölvonultak a Bülow-té- ren a Liebknec'ht ház elé és nagy beszédeket mondanak ott. Prága, január 25. A képviselőház költségve- I tési bizottságának szociális vitája folyamán J Kasper német nemzeti szocialista képviselő ki­jelentette, hogy nem fog reagálni Hassold dr. német nemzeti párti képviselő beszédére, mert nem tartja, alkalmas fórumnak a költségvetési bizottságot a két német párt közti ellentétek megvitatására. Majd követelte a genfi rendszer alapján történő munkanélküli segélyezés módo­sítását. Hackenberg német szociáldemokrata, azt kí­vánja, hogy az állam támogassa az önkormány­zati testületeket a produktív munkanélküli se­gélyezés keresztülvitelében. A lakók védelmé­ről szóló törvény a mai viszonyok között, véle­ményt) szerint nem fölösleges, sőt kétszeresén is szükséges a kisemberek védelme. Windirseb német agrárius követeli a szociális- biztosítási törvény módosítását és a betegsegélyzőpénztárakban az önkormány­zati választások kiírását. A kötelező munkaközvetítést elutasítja éppúgy, mint a negyvenórás munkahetet. Svoboda cseh szociáldemokrata arra utal, hogy a mai súlyos időkben a munkásnépréteg teljes védelmet igényal. A munkanélküliek se­gélyéhez hozzá kell járulniok a műnk a ad óknak. Stetka kommunista azt állítja, hogy a szociá­lis és népjóléti minisztérium költségvetését, tel­jesen indokolatlanul csökkentették. Czeh népjóléti miniszter i munkanélküliségről Ezután szólásra jelentkezett Czech népjóléti miniszter, aki beszéde elején a gazdasági vál­sággal és a tömeges munkanélküliséggel kap­csolatban kijelentette, hogy ma az üveg- és porcelíániparhan foglalkozta­tott munkások hetven százaléka van kereset nélkül, a vas- és gép-, a textil-, vegyi, épitési és grafikai iparban ugyancsak óriási munkás- elboesájtások történtek. A népjóléti minisztérium legfontosabb fél- adatának tartja, hogy munkát szerezzen a munkásoknak. Egy gazdasági tervet kell ki­dolgozni, amely ezt lehetővé tegye. Elsősor­ban is élénkíteni kell az építkezési tevé­kenységet Ez a munkakezdeményezés ter­mészetesen csodákat nem müveiket mindad­dig, amíg az egész gazdasági élei: át nem orientálódik és át nem alakul. A munka- piac válságát az ipar racionalizálása is nagy­ban előmozdította- A racionalizálás a gazda­sági válság elleniéire is még mindig tovább tart. Egv szlovén szkói üveggyárban ma egyetlen munkás képes egy pantográfgépet kezelni, amely egyszerre huszonnégy üveg­tárgyon a legszebb üvegmintákat rajzolja, holott légebben ehhez huszonnégy munkás­ra volt szükség. A nyitrai iparfelügyelőség ! kerületébe tartozó iengyárbaü, amely le­égett és amelyet újból felépítettek, a len tö­résére két gépet állitotak be, amelyek ugyanazt a munkát végzik, amit régebben hatvan munkás végzett el- Ugyancsak a nyit- rai iparfelügyelőség kerületében van egy papirzacskógyár, amelyben egy automatikus’ gép elvégzi az összes munkákat, kezdve a papír vágásától a papírzacskó teljes elkészi- téséig, anélkül, hogy emberi munkát igény­be kellene venni. Valóságos művészete a ra­cionalizálásnak egy ruszi.nszkói ecetgyár, ahol egy gép minden emberi segítség nélkül; egész napon át teljesen önállóan dolgozik, nemcsak, hogy tisztítja a palackot, elkészíti az ecetet, hanem le is zárja az üveget, sőt még vinyettával is ellátja, az egész helyiség nap közben kulccsal lezárható és a gép min­den emberi, felügyelet nélkül önállóan dol­gozik- Számos ehhez hasonló példát lehetne fölhozni ‘ mondja a miniszter ré '.j amelyék' ugyancsak azt bizonyítják, hogy az ipar ra-_ cionalizáMea mennyire fokozza a munkanél­küliséget. A miniszter ezután részletesen foglalkozik a negyvenórás munkahéttel és kimutatja, hogy akkor, amikor a minisztérium az erre vonatkozó kezdeményező javaslatot benyúj­totta, még nem volt annyi munkanélküli, iríint ma. Ha a munkaidőt akkor — 1931 ok­tóberében — negyvennyolc óráról negyven órára szállították volna le, a munkanélküli­ség jelentősen csökkent volna, mert 228.000 munkás, juthatott volna ezáltal munkához. Ma már a nemzetközi munkakonferencián, ame­lyet a nemzetközi munkahivatal hivott egybe, húsz állam negyvenórás munkahét mellett foglalt állást és jellemző, hogy a legkapita­listább állam, az Egyesült Államok is sürgő­sen követeli a negyvenórás munkahét beve­zetését. A miniszter szerint rendezni kell a inunkapiae problémáját is. A minisztérium erre vonatkozóan ugyancsak 1921-ben tör­vényjavaslatot nyújtott be a munkaközvetí­tésre vonatkozólag, de ezt mind a mai napig nem lehetett megvalósítani. A munkanélkü­liek összeírása ellen sok panasz merült fel és egyesek azt állítják, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak. A munkanélkü­liek statisztikájának összeállítása nagyon ne­héz. Az 1930 december elsejei népszámlálás 294.487 munkanélkülit állapított meg, ugyanakkor a munkaközvetítő hivataloknál a munkanélküliek száma csak 155.233 volt. Ebből tehát kitűnik, hogy a valóságban a munkanélküliek szánja sokkal magasabb, mint amit a munkaközvetítő hivatalok ki­mutatnak. 1931 novemberében a. munkaközvetítő hiva­taloknál 337.654 munkanélküli jelentkezett-, mig 1932 novemberében 601.438 munkanél­küli, tehát egy év .leforgásán belül a munkánéIküliek száma a munkaközvetítő hivatalok jelenté­se alapján 263-784 személlyel emelkedett. Ezzel szemben 1981 novemberében a szociá­lis biztosítási központ kimutatása szerint biz- tositya volt 2,350-000 munkás, 1932 novembe- réSen; 2.(J49Ö0Ö,.mjíhká.s,. vagyis'. ;~7 ^ müntó válf ki egy éven belül a szociális biztosításból, akik közül a munka közvetítő hivataloknál csak mintegy 260.000 jelentkezett. Ezek a számadatok bizonyít­ják, hogy a munkanélküliek száma sokkal 51 vörös csillag lovagjai Irta: VÉCSEY . (21) Ez a szilárd elhatározás most visszaadta nyu­galmát. Megfontoltan, minden egyes mozzana­tot külön mérlegelve gondolta át az esemé­nyekben. élményekben annyira gazdag elmúlt napok történetét. Attól a pillanattól kezdve, ahogy Kurt beszámolt Fjodor Szemjanovics szerencsétlen leveléről, amely a lavinát megin­dította-, addig, hogy férjétől és Kirinovtól a varsói pályaudvaron búcsút vett. És ahogy az eseményeket most összefüggésben látta, meg­győződéssé érlelődött benne az a gondolat, hogy Voriczin Anasztázia hercegnőnek valami köze van ehhez az ügyhöz. Férje elmondta a hercegnővel való különös tárgyalását a prágai orosz étteremben. Vájjon miért búcsúzott a her­cegnő ezekkel a rejtélyes szavakkal: Csak egy tanácsom van az ön számára, őrizkedjék a vö­rös csillag lovagjaitól! Miért kellett őrizkednie Kiírtnak Fjodor Szemjanovics titkos ügynökei­től? Talán ájuló volt közöttük, aki tőrbe csalta Fjodor Szemjanovicsot, azt a szerencsétlen, Prágában meggyilkolt Szemenovot e most leg­újabban Kirinovot és az ő urát? Ki lehet ez az áruló? igen, Anasztázia hercegnő sokat tud és Anasztáziával beszélnie kell. k .Prágában tehát megszakította útját, bízott benne, hogy még aznap találkozik a hercegnő­vel. A kék csillagban szállott meg újból & ahogy lemosta az ut porát, rögtön táviratot küldött, Ladnára Heh Rabnak, a hűséges barátnak, ér­tesítette őt a Kürtőt fenyegető veszedelemről és kérte, hogy jöjjön föl Prágába, hadd tárgyal­ják meg a teendőket. Déli tizenkettőtől, az orosz étterem bejáratá­val szemben '•irkáit. Szemügyre vett, minden női, akire úgy ahogy ráillctl az a személy leírás, amelyet Anasztáziáról adott Kurt. Am még ke­vesen jöttél: az étterembe és egészen jelenték- telerj arcú ér. termetű nők, csupán egy óra táj bán sűrűsödött meg az emberáradat, úgyhogy nehéz volt figyelemmel kisér ni a, beözönlőket. Wigrs Anitának megdobbant a szive. A Henrik­(Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) ucca sarkán hármas csoport fordult be, két m s ogy férfi. Két egyformán magastermetü nő s a jobboldali öltözete, de meg egész külseje pon­tosan rá illett Voriczin Anasztáziára, úgy ahogy Kurt lerajzolta előtte. Habozás nélkül átsietett az ut túlsó oldalára s mielőtt a hármas csoport elérte volna a pincehelyiség lejáratát, elébük toppant. Franciául szólította meg őket. — Bocsássanak meg, hogy igy, a formák be riem tartásával föltartóztatöm önöket útjukban. Reám nézve életbevágó fontosságú ügyről van szó. Voriczin Anasztázia hercegnőt keresem. Az ő támogatását akarom megnyerni. A jobboldali nő kissé meghajtotta a fejét és úgy válaszolt: — Én vagyok Voriczin Anasztázia. Miben le­hetek a szolgálatára? Készséggel állok rendel­kezésére. Talán befárad velünk az étterembe? — No vegye, kérem, rossz néven, ha arra ké­rem, hogy tartson velem, ebédeljünk együtt a Bluo star-ban. Ott zavartalanul beszélhetünk. Itt túlsók az ember s főleg túlsók az orosz. Anasztázia egy pillanatig habozva nézett tár­saira, de Anita újból megszólalt és bánatos, kö­nyörgő hangja most hatott. Anasztázia talál­kozót adott kísérőinek egy koradélutáni órára, és aztán a, két nő megindult a Kék csillag irá­nyában. A rokokóstilü étteremnek egyik belső sakk­asztalához ültek, amelynek közelében Senki sem volt. Anita összeállította a menüt s a figyelmes pincérek némán, zajtalanul szolgálták ki őket, Énnél alkalmasabb helyet nem találhattak vol­na a megbeszélésre. — A férjem, mielőtt Oroszországba indult volna, fölkereste a hercegnőt s tárgyalt önnel. — Igen, emlékezem Kurt Resner urra & em­lékezem arra a különös tárgyalásra is, amely közöttünk végbement. Asszonyom szintén eb­ben :\i ügyben kíván beszélni velem? Aligha hi­szem, hogy többet mondhatnák, mint amennyit férjének mondottam. Éttesiteti kívánom a történtekről. Való­színű' 'g az ön szemében ír nagy újság lesz, amit most elmondok. Huszonnégy órája, amióta Varsóból elindultam, halálos aggodalomban va­gyok. A segítségét, vagy legalább is a jóindu­latú tanácsát kérem, hercegnő. A gyöngéd, finom kezek reszkettek a fölindu- lástól. Anasztázia megérezte a vihart, amely most ebben a lélekben végbemegy s jóságos mozdulattal végigsimogatta Anita jobbját. — Nyugodjon meg, asszonyom, főleg pedig erősítse meg a lelkét, mert lelkierő s elszántság kell annak a harcnak megvívásához, amely most magára vár. Biztosítom arról, hogy én mindent megteszek, bár nem tudom, hogy mennyi áll a módomban, de legalább használ­ható tanáccsal fogok szolgálni. Anita most őszintén elmondott minden ese­ményt, ami Fjodor Szemjanovics levelének meg­érkezése óta történt. Anasztázia figyelmesen hallgatta végig, egyetlen arcizma sem rándult meg s még egy szemrebbenéssel sem árulta volna el, hogy mit érez ez elbeszélés hallatára. Amikor odáig ért Anita elbeszélése, hogy Kiri­novot elfogták, akkor Anasztázia keze görcsö­sen ökölbe húzódott, arca falfehérségüvé vált- s rekedt hangon csak annyit szólt, közbe: — Folytassa, folytassa! Amikor Anita befejezte elbeszélését, a her­cegnő jó ideig meredt maga elé. Végre szilárd, határozott hangon megszólalt: — Meg fogjuk menteni a férjét! És most menjünk egy nyugalmas helyre, ahol zavarta­lanul tarthatjuk meg a haditanácsot, 14, AZ ÉLŐ KÍSÉRTET Kürtőt az első kihallgatás után az épületnek hátsó felébe vezették s a második emeletre vit­ték föl. Égy vastag tölgyfaajtót nyitottak meg előtte s fölszólítotrák, hogy lépjen be a, szo­bába, — Egyelőre ez lesz az otthona, -— mondotta gúnyos hangon az a csókáiéin, aki a Gr and Hotel közelében föltartóztatta. — Be kell érnie ezzel a szűk kis szobával. Kurt körülnézett a szűk és alacsony helyi­ségben. Egyetlen ablaka sűrű vasráccsá! volt ellátva, A szoba bútorzata igen szegényes,1 egy­szerű vaságy, szalmazsák benne, amelyre kétes tisztaságú lepedő volt. rádobva s az ágy. egyik sarkában egy összegyűrt vánkos és pokróc.. Mosdó is vau a helyiségben, ez is egyszerű vas bútordarab, piszkos törülközőkendő lóg le az oldalán. Rozoga asztal, mellette faszéit,' ez a' szoba egész bútorzata, A falon Lenin képe. Minden gazság ennek a nagy szellemnek égisze a'att. történik? — merült föl Kurtban a kérdés. — Csomagját már áthoztuk a G-rand Hotel­ből s beadjuk azokat a holmikat, amiket szük­ségesnek tartunk. Persze, itt nem lesz olyan ké­nyelmes szállása, mint a Grandban lett volna. ”— Könyveket, újságokat kaphatok? — kér­dezte Kurt. Bárcsak megengednék, hogy olvas­hasson és igy üsse el azokat az órákat, amelyek ügyének eldőltéig most már az unalom s az örökös aggodalom kétségbeejtő rémségeivel ülepednek a lelkére. — Ebben az irányban egyelőre nem történt semmi intézkedés, — válaszolta a esek a em­bere. — Tollat, tintát és papirost? — Ha majd Mensinskij elv társ így intézkedik. Magára hagyták és kívülről rázárták az aj­tót, Az ajtón most néhány centiméter átmérőjű nyiláé tárult föl. Ezen. át fogják éjjel-nappal megfigyelni. Kurt leült a székre, tenyerébe hajtotta fejét, és elgondolkodott. Visszaidézte emlékezetébe az iménti kihallgatás minden részletét. A gépéu- nak tehát ez a módszere, csalárd módon igy ál­lították föl a csapdát ellene. Hogy a kétségte­lenül el nem maradó diplomáciai közbenjárásra további fogvatartása szempontjából elfogadható ürügyet kovácsoljanak, a szovjet elleni titkos összeesküvés vádjával kell illetni őri A vád azonban egymagában nem elegendő, tehát az osztrák konzulátus felé tárgyi bizonyítékokat kell gyártani. Ezek mindenre képesek, valószí­nű, hogy iratokat is gyártottak, amelyek el­képesztő hűséggel utánozzák akár a. Fjodor Szemjanovics, akár az ő tulajdon írását. Vájjon mikor nyomták rá a vörös csillag bé lyegét? Most visszaemlékezik arra, hogy tegnap este a Grand Hotel bárjában, egy kokta.il elfo­gyasztása után, olyan borzasztó fáradtság vett erőt rajta, hogy szemei csaknem lecsukódtak. Pedig alig volt még tiz óra. Akkor ö ezt a hosszú utazás okozta fáradalomnak tulajdoni tóttá, elbúcsúzott Méyerlein konzultól s fölment, szobájába. Arra alig tud visszaemlékezni, min< vetkőzött 1c e hogyan került az ágyba. Hát persze, hogy ez az egyszerre föllépő nagy áh niosság nem származhatott mástól, mint-valami altató szertől, amit italába csempésztek. $ ami kor szinte öntudatlanul, mint. egv fadarab fe kildött szállodai ágyában, akkor a cseka embe rei behatoltak szobájába, s rányomták halkat- j;ÍTa a. vörös csilla" bélyegét. * (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom