Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-04 / 2. (3112.) szám

6 írassa 1953 január 8, kedd. lelkész özvegy© és annak fia, Babarék Zoltán albertfalvai gyári tisztviselő ment. Ezután a re­formátus asszonyok köre és n különféle testü­letekhez tartozó gyászoló közönség haladt, amely szintén több, mint ezerfőayi volt. A gyász feiélil az egész ul vonalon az üzletek redőnyeit lehúztál; és a járdákon száz és stát főnyi közönség nézfe végig a temetési mene­tet. Jóval elmúlt fél négy, a műkor a temetőbe leiért a menet, ahol a dűszeinhelynél a gömó­ri lelkészek énekkara gyász-dali énekelt, majd Vargha Imre rimaszombati református lelkész imádkozott és mondott Sólek iKtm&r- koló szép búcsúbeszédet. A tiszáninneni egyházkerület récéről Magda Sándor dr. főjegyző, a gömö-rj esperessé;* lel­készei nevében Ablonczy Pál hanvai lelkész, helyettes esperes, az egyházmegyei tanítóság! nevében pedig Bösiörmcuyi Andor rimapál- falvai igazgató-tárni tó búcsúzott el érzékeny i hangon az egyházkerület örökre távozó volt vezetőjétől. A temetési szertartást a rima- szombati magyar dalegylet férfi karának gyászén eke fejezte be. — A száraz Amerika nedves Szilvesztere. Nowyorkból jelenlik: A prohibic-iós törvény életbeléptetése óla most zajlóit le Amerika dzennegyedik szilvesztere amelyet az külön­böztél meg az előbbiektől, hogy a probibiciós •rendőts-ég teljes passzivitással viselkedett. A szil veszi éri hangulatot féktelen jókedv jelle- mezt-o. A vendéglők és kabarék zsúfolásig megteltek és pompás üzleteket csináltak. A terítékek ára 5—20 dollár között vá!lakozott, az ,-ásványv'iz“ azonban fantasztikus árakon kelt el Ilyen elnevezés alatt fogyasztották ugyanié töménytelen mennyiségben a még mindig tiltott szeszt. Newyorkban csak kevés halotlja volt a mentilaikoholnak, annál több akut alkohol mérgezés történt. Broadwayon óriási ember tömeg hullámzott az egész éj­szakán át s a tizenhét fokos hideg sem tudta lehűteni a szilveszteri hangulat lázál. A po­litikusok és gazdasági vezetők újévi nyilat­kozata feltűnően tartózkodóak. Általánosság­ban azt remélik, hogy Roose veinek sikerül­ni fog Amerika gazdasági izoláltságát meg­szüntetni és visszakapcsolni az Egyesüli Ál­lamokat a világgazdaság vérkeringésébe. a íjfoténT spanyol anarchisták véressé fgrwsk Barcelona, január 2. Az anarchisták titkos bomba, és lőszerraktárainak felfedezése rend­kívül ionfes adatok birtokába juttatta a ható- súgókat. A lefoglalt okmányokból kitűnik, hogy a háttérien a ,,fcohém“ név alatt műkö­dő anarchista egyesültei állt, melynek szer­vezete az egész országra kiterjedt. Az iratok a stratégiai pontok tervrajzán kívül részletes utasításokat tartalmaznak a mozgalom vidéki vezetői részére. Az anarchistáknak az volt a terve, hogy január 10-cn — a vasutasok álta­lános sztrájkjával egyidőben — országos fór. radídmj mozgalmat robbantanak ki. Azokat a tiszteket, akikre nem számithattak, már elö- r eh aláír,-. ítélték; az illetők lakás® elé őröket áiilitoltak volna, akik a tiszteket revolver­lövéssel nyomban 1c terített ék volna, mihelyt azok az uccára lépnek. Az anarchisták re­mélték, hogy a vezetőitől megfősz (ott katona­ságot könnyen megnyerhetik mozgalmuknak. Sikertelen vasutassztrájk Spanyolországban Madrid, január 2. Az anarchisták január el­sején egész Spanyolországban közlekedési sztrájkot akartak proklamálni. A mozgalom csődöt mondott. Valamennyi vasútvonalon szabályos a forgalom és csak egy-két helyen került a sor kisebb sztrájkokra. Saragossában némi zavarok mutatkoztak, de a rendőrség azonnal erélyesen közbelépett és a sztrájk- mozgalom vezetőit letartóztatta. Kettős tragédia a iskolás­gyermekek jé ghohhi-mérkőzésén A jég alá került kisfiú magával rántotta a háláiba a segítségére siető írnia embert Pilsen január 2. Újév napján egész Pilsent nagy izgalomba hozta egy súlyos szerencsét­lenség, amely a délutáni órákban történt a Pilsen melletti halastón. Délután négy órakor hokit játszottak pil- seni iskolás-gyerekek a befagyott halastón. A tizen kétéves Brucek Vencel alatt hirtelen beszakadt a jég s a kisfiú elfnérült. A kisfiúk és a parton álldogáló felnőitek között vad pánik tört ki, de hamarosan akadt egy ember, aki megőrizve hidegvérét a fuldokló segítségére sietett: Grohmaiin Fer­óin and kereskedősegéd, aki leereszkedett a jégben támadt résbe. Azonban Brucek lerántotta a viz alá Groh manni s most már mindketten fuldokolni kezűtek. A parton álldogálók erre övékből és sálken­dőkből rögtönzött kötelei fontak, hogy Groh- mann, akit a vízben is görcsösen szorított magáihoz az iskolásfiu, a kötél segítségével kimászhasson a jégre. Grohmann el is kapta a kötelet, de amikor ki akarták húzni, a kötél elszakadt s a következő pillanatban Grohmann a kis­fiúval együtt elmerült. A két holttestet csak mintegy félóra múl­va húzták ki a jég alól, de az előhívóit orvos már csak a beállott Indáit konstatálhatta. A teiemeket beszálditották a pilseni temető •halottasházába. i A hasí'ngsi nemzetközi sakkverseny Hastings, január 2. (A Prágai Magyar Hírlap jelentése).. A nemzetközi mesterverseny negyedik fordulóján a két favorit: Flohr és Pirc mérte óez- sze erejét. Flohr a vezércsel me-gnyitás-u játszmá­ban némi helyzeti előnyt ért el Pric-cel szemben, azonban a kitünően védekező jugoszláv rém ere tudta vinni a játszmát. Tylor változatos küzdelem ben vesztett Ste-iner Lajos ellen, aki Ilyen módon a harmadik helyre került. Sultán Khan legyőzii Mise Menőiket, az Alexander—Tho-mas és a Midi 1 —Jackeon játszma remisvei végződött. A mester versenyen Pirc vezet 3 és fél egységgel, nyomatom következik Fiolír 3, Stclner 2 és fél egységgel. A Major Openen a vezető Rejfir és Rellsí-d- mérkőzése döntetlennel végződött. Waiter játszm 1 ja Sergcant-nel szemben függőben maradt. A J zsonyi mesternek gyalogelőnye van. Waiter «?• függőjátszmája miatt versenyben helyzetét m nem lehet megállapítani. Jelenleg Ko-ltanov.s Rejfiir és Rellstab ve-zet 3:3 egységgel. Vasárnap szünet volt, az ötödik fordulóra hé- főn este került ser. — Meggyilkolt csecsemő a pályatest mellett Paidubitzból jelentik: Tegnap este a prága—par i , bitzá vonalon, Svitkov állomás közelében egy cr. esemő holttes-tére bukkantak. Az orvosi vizsgái megállapította, hogy a csecsemő a vonatban j< világra s kevéssel azután megfojtották s kidobta a robogó vonatból. A nyomozás megindult a to> tiális anya kézrekeritésére. — Csavargásért elítélték V&nák Jánost Pozsonyi sz-erkesztóségünk telefonálja: Van János volt papot, akinek víharo sü-gyeivel ; utóbbi évek folyamán többizib-ei foglalkoz a sajtó, legutóbb csavargásért vonta feleli ség re a p-ozsonyi rendőrbiróság és nyolc nr elzárásra Ítélte azzal, hogy büntetésének k töltése után illetőségi helyére toloncolják. — A bécsi „töU6'tol!kiráIy“ pokolgépes tréfa/a. Béréből jelentik: Szilveszter napján . pokolgép t • találtak a bácsi postatakarékpénztár palotáján,- lépcsőjén. A doboznak főleg az adta meg a pokol gép-jelleget, hogy egy óraszerkezet tikiak olt b n ne. A rendőrség szakértelemmel nyitatta fel a ve­szedelmes dobozt, amelynek tartalma már kevés-'- veszedelmes volt, amennyiben fiirészpor között e, szerencse-malacot, egy papendekli-kéményeepröt a postatakarékpénztárnak címzett újévi üdvözlet: I valamint egy töltőtollat találtak. Az utótokból ar j következtetnek, hegy a rossz tréfát Wlnkler. I bécsi „töltőtoll-király11 követte el, akinek ha?oi; j reklámtriikkök miatt már gyakran volt baj • { hatóságokkal GYŐZTEM Irta: MOLNÁR-KATA A fénytől, tánctól, illatoktól á'forrósodott terem terrasza-daját nekitárták a tengerparti éjszaka sós hősének. Magda a nyitott ajtó mellett ült le. innen egészen jól figyelhette a szőke asszonyt. A szőke asszony — egv ezéditően karcsú, káprázatoson szépséges aeszonj’o&cda — már egész este tán-oolt, tulideges lényének akkora saétp-azariásával, a szer­te’en jókedvnek valami olyan, kihívó rutinjával táncolt, hogy Magda, amint f gyelte. egy kis enyhe makeiávat! eres®tette lejjebb se-emp lláj-át: — Ugyan, még ha bepezsgőzött volna... Ö maga — Magda — sem pezsgő: inni, sem tán­colná nem szokott. Harmadéves orvosn övén dók volt cs e-gy kicsit felülről nézett ezekre a dolgokra. Egyébként n-agyon egészségesen ambiciózus ember volt ez e fiatal lány. nagyon önállóan és fensőbb- sógesien viselte megát a tudományokban és egyéb okos dolgokban, amelyekhez meglepően sokat ér­teit, de emellett nagyszerűen értett a divathoz, a modern muzsikához és a saját csinosságához is; és n-agyon besszantetta. hagy egészen váratlanul beleszeretett egy fcrf’oito, aki pedig annak a szé- ditően szőke asszonynak udvar óét. aki úgy táncolt ezen az estén, min- ha bepezsgőzött vo-’n-a. Pedig ezen az est-ón nem le azzal a bizonyos férfiúval tán­colt. Hanem egy másikkal, aki azonban szintén udvarolt neki. Aminthogy — úgy látszott — az összes íttl-évő férfiúik kizárólag azért töliiöt-ték en­nek a nyárnak néhány gyónyöri'sége-s belét éppen ezen a fölötité-bb drága tengerparti fürdőhelyen, hogy ezzel a káprázatosán szőke amerikai asszony­nyal elfeled tessék vád pere viszontagságait. Magda hriirl éten rápillantott az unoka-becsére, aki out üli m-eltetta és jókedvű ka-ma&z&hséggel nyelte a táncolók másvllágí élvc-zetét. — Mi az, Pista, te is őt nézed? Szép ez a különös ezőke asszony, mi? A retten'őc-n hosszú hirte-fenszőke fiú. akit egy sport sorsjegy főnyereménye juttatott a kétheti tengerparti nyaratíáR-hoz és akiben volt annyi jó izl'OH. hegy a kótszemélj es nyaralásihoz éppen Mag­dát kérj-e föl partnerül, — a rettentően szőke tmolcaöccs ezolgá.atkész elragadtatással hajolt közelebb. — Ah. óh,... mi az hogy! Téged nem szúrt meg ez a rózsa itt a dekoltázsodnál? — kérdezte egész---n váraí-ten-uil de nem m-nden értelem nélkül, mert köz-ben egy letört rózsáitokét kapirgált lej­jebb Magda válláról — De ne nézz ide. mert m-eghe-n-dw-utez. Hogy mi­lyen *'/*>’id ez o te de-ko-ká/wod! Ordit be ól-e a tudomány é« m erkő'c* Ordi-tóan diszk rét! Na. a Mm. Happy dekoltáwwi or-litóan non diszkrét. __ M'n-degy, — mondta Matfki ÖMfin-té*. —• Ami­lyen Bzé>p . . , — Ab. óh---- ordítok, olyan szép! Az összes as szonyok az epéjükben vannak ezervLrozva körü­lötte. Ordító í Na a férfiak. — — Orditan-ak! Nem? — 6h, pazarul ordítanak. — Na. azért nem is m’n-degyík ordit. Mert nem is ezzel a eötétképü olasszail lehet látni leg- gyak-rr-bban, hanem v-aikan-i más nte-mzetsógbel-ivei. e-gy nagyon m-agassak — — Áh, tudom már. Az most nincs itt a terem­ben, Az is egy p-eeti ember, m-agyar! Vafaml úri nagy-kutya. Kár, hogy most nincs itt. Ordótó jó együtt nézni őket! Mire Ií-ap-py m-ell-etit az a Ta- máeey már nem is ordít Hanem ordas, mit szólsz, nem szellemes? — N-n! — mondta Magda, és a Magda -hangjával egyidőben egy férülbamg is ugyanezt mondta a hátuk mögött. — Nnn-a! Az unoka-őccs fordult m-eg először az ujonnan- jött hangra, de rögtön vissza is kapta fejét, a Magda pipacs-vörös arcába meredt és csak ennyit mondott: — Ordító. Egy hal-álrai-fcélit komo'yTságáv-ail áTPt föl. feszesen és min-d-en leszám-oufera készen, de Magda villám­gyorsan mézzé változva rá mosoly goit: — Pista, egy limonádét kérek fcöied. de azonnal Pista kénytelen volt eltűnni, Magda pedig szem­befordult hirtelen azzal a naigyon magas férfival, aki o-t.t ál Lt a háta megölt. — Miért hozott ennyi-re zava-rba, mondja, kérem? Ne-m taiál-hojtott volna fájdail-omm-entes-eibb módot is arra, hogy e-h-algat ásson? — De hiszen én a viliágért sem akarom, hogy c-l'haililgas-s-on! — mceo-lygo-tt rá a világ legel őzók e- nyebb és le-gnagj-szerlib-b jókedvével a férfi. — Eiknkezőleg, m-c-geiigedi. hogy bemutatkozzam? Tárnics y ... Magdának muszáj volit egy csöppet etreeteilnie m-agát. — Ha már meghallotta a beszélgetésünket, úgyis tudja, hogy tud-om e nevét! — De én nem tudom a maga nevét és nincs fo­galma ró-Ia, mennyire szere i-ném tudná, hogy hívják! Magda nyelt egyet, de megnnondta. — Bíró Magda. — Milyen kod vés neve van! Nagyon kedves magától, hogy Magdáinak hívják. Sokkal kedvesebb, mintha mrs. Happynek hivriáik, — nem? Magda gyanakodva nézte a férfik — De igen... Va-lto-z nüleg nagyon boldogtalan lennék, ha úgy lenne tulfüszerezve magáva-1 «z éle- em. mint a m-re. Happyó ... A férfi pompásan mulattatva kacagott. — Ha tudná, mennyire sajnálom most szegény mrs. Ilappyt a maga uitm-uita-t-áisa nyomán! De ha van magában egy kis keresztényi áldozatkészség, mogm-en-the né őt a szenvedéstől. Nem lenne haj­landó átvenni tőle a tűrés keresztjét? • Ma^-da az első pLlilairw-lbau meg se tudott szólalni. j Aztán nagyin okos, nagyon mos.olyos nyugalommal ennyit mondott: — Nem, köszönöm Nem szeretem az elhizakodott embereket,. Bólintott, búcsúzáéképpen; és kiment a nyitott terraszaj-tón A férfi meghajtotta magát, mosolyog­va állt féke az utjá-ból és hosszan, jókedvűen u-tánanézett. Még volt, egy beszé’get-óeük később, egy délelőtt lenn a strandon, ahol Magda egy szélfogó kosár- székben éppen rekordba lógázta lábait, amikor a férfi hirtelen megállt e’őtte: — Halló, kedves Magda! Hogy én mennyire örülök magának! Már egy hete keresem mindenütt. Talán csak nem hi-rteleneaöke if'ju hódolója tartja zá-r alatt? Magda szarkasztikusán mozdította meg az orrát. — Csak nem mi vagyunk ezek a barátságos is­merősök? Úgy emlékszem, hogy eddigi egyedüli találkozásunk végén bátorkodjam maigát faképnól hagyni. — Sajnos, valóban ezt cselekedte! Még ar-na sem engedett i-döt, hogy ifjú hódolója. — — De ne bolygassa már egyre az öcsémet! Neki semmi köze hozzám azon az egyen kívül, hogy ezi-dőszerimt ő tart ki engem. A férfi egy pillanatra elképedt, aztán hangosan fölka-cagott. — Tessék ...? — Na igen, ugye, bogv ez nem sok, — nézegette mennyei ártatlansággal Magda a szandáljai orrát, — magának bizonnyára több köze van mrs. Iiappy- hez... A férfi ökaratloimil is eln-evettc magát, aztán hiirtelen ezt kérdezte: — Mondja, kedves Magda, miért fáj magának olyan nagyon az a gyönyörű asszony? Csak nemi a szépsége fáj, mondja? A.zl hiszi, hogy maga talán kevésbé szép. mint mrs. Ha-ppy? Maga te van olyan szép, mint ő. Csak maga más. De higyje el, hogy éppen ez a legnagyszerűbb dolog a világon, amit a jó Isten csak kitalálhatott a férfiak gyönyö­rűségére: hogy az asszonyok olya n n-agyon-nagyon sokfélék! Magda nagyot bólintott. — Igen, — mondta gyanús jóindulattal, — alighanem igaza van. E' kell hinnem a jó Istenről, hogy azt a sok mindenféle asszonyt mind ki-zá-ró- lc-g a maga gyönyörűségére teremtette. Még mrs. Ilappyt is. De engem ne-m. Éppen csak a sokféle­ség kedvéért, engem nem .. jó? A férfi pompás derűvel nevetett. — Igen, azt hiszem, maga külön is egészen sok- 1 féle. Kár. hogy nem hajlandó ezt m-eg közel iitőbben bebizonyi-tan-i. Úgy látszott, hogy Magda váratlan komolysággal valóban gondolkozni kezd « dolgon; de aztán egy percnyi szünet u-tán ma-jd-nemhogy szórakozott hangon csak ennyit mondott, — Tudja mit, majd még diskuráliunk erről. Éo futtában üdvözölve a férfit, szaladt n part felié, ahonnan hosszúlábú unokaöccse integetett j feléje. A diskurzus azonban elma-radt, mert Magd ■ ! nem lehetett'ele-'ni sz unoikaöcos mell51 e«v per< j re sem. Egy este aztán leadta a portosnál po- ■ j cLm-ét, Taimássy ur részére, a fcnyeremény-nyar-d-lá - immár leélvezvén: csomagolt, és hazautazott «/ uno-kaöccsel. Körülbelül három héttel később ped.;: — egészen véletlenül — Pesten akadtak egymásr - a férfival, valahol a klinikák körül az uccán. A férfi arcán 0 viszontlátásra olyan nagy. de ifi > vidámság ragyogott föl. hogy egyszerre elöm-lot: ott körülöttük az Üllői-utón a tengerparti nyár egész no-psugaras melege, az azúrkék ég alatt vitorlázó yaohtok feliér ragyogása, a gondtalan gyönyörfeégü két hét min-den színe, ize, méze. ámya-fénye. — Magda, kedves Magda! Hogy van? — Immár nagyszerűen köszönöm! És a maga szivedoibogása hogym nt szolgál mrs. Happy nélkül? Vagy őt is magával hozta? — Az Is-tenért, mii nem jut még eszébe? Mrs. Happy és az én szerény vagyon-om! — Ah, ah — természetesen, sajnos, — a vagyo­nok is lehetnek sokfélék ... A férfi elértette és jókedvűen föl-neve tett, — És ami a legérdekesebb ezt. 0 gyönyörűség--t is az é-n számomra teremtette a jó Isten, mit szó -hozzá! Elkísérhetem. Magda? Hová megy most? — Én? ... Legényiakásra. — Tessék...! — A férfi igen furcsa meglepő­déssel nézett Magdára. — Igen hát el kell hinnem. ha mondja----de akkor talán n-eau is akarja, hogy to vább kisérjem? — Dehogynem, egyebet sem akarok, mint hogy elkísérjen! Soha jobbkor ne-m találkozhatott vo-lna velem, igazán! De miért álét meg? — Valóban ... Egy kicsit most megzavart úgy hirtelen, csak azért. Mondja, Magda, magát ott várják már? — Hogyne! De hiszen maga egészen odavan! Min csodálkozik ennyire, mondja? — Nem is t-ud-am — mondta a férfi lassan, — talán csak magán csodá.kozom vagy magamra? Magda,... maga ne-m is tartozik a sokfélék közé. — Úgy látja, hogy nem? Ezért ilyen rosszkedvű tahin? —• kérdezte Magda csodálkozva, jókedvűen és ehevelte magát, A szeme valami 1<ifű"1'észhetel­lent rejtett, a férfi is megérezte, de a verőfényes derű már megkeseredett körülötte, furcsa kellet fenséggel ment a lány me'il-ett. Egy szép régi bérpalota kapuja elölt álltak meg. — Én már itt vagyok — mondta Magda és kezét nyújtotta. — Isten vele! Kívánjon jómulátást, aztán megyelí. A férfi fölnézett a ház három eme!ebére, aztán vissza Magdára és elnevet-te magát, de a no vétó 0 érdes volt, sértett, — Hát ha azt akarja, hogy mondjam,. t. jómula- tást, Magda! Jónnnla-ást! És azonnal megszabadí­tom jelenléteimtől. Csak azt szerettem volna még megkérdezni ha ugyan micgengedii, hogy ... hogy is mond jam.. jr hogy az ugynevezotf magánügyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom