Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-01 / 1. (3111.) szám

1933 járni fa* 1, vasárnap. tMAfifc&n-HI RliAP A szlovenszkói magyarságot tragikus kettős veszteség érte: Meghalt Péter Mihály püspök és Blanár Béla tartományi képviselő A politikai halszák idegizgalmai állították meg a harcos püspök szivét — Blanár hazaszállítás közben mentőautóban Kassa határában lehelte ki telkét Rim&sBombát, december 31. (A Prágai Ma­gyar Hírlap tudósítójának telefon jelentése.) A magyar kisebbség veszteséglistájára, a december SO-iáki dátummal egy nagy név került: Péter Mihály református püspök meghalt. Alig néhány nap leforgása alatt immár a má­sodik nagy csapás éri Rimaszombat magyar­ságát, az egész magyar kisebbséget és külö- nöskéippen a magyar református egyházat. Kedden temettük igazán országos részvét megnyilvánulása mellett a magyar protestáns pedagógia egyik legkiválóbb munkását, Ve­ress Samu dr. nyugalmazott főgimnáziumi igazgatót, az uj esztendő második napján Péter Mihály református püspököt fogjuk a temetőbe kisérai. Egy érdemekben gazdag, örökösen mun­kálkodó, nemzetét és egyházát a rajongásig szerelő magyar kálvinista pap távozik Péter Mihály személyében a magyar közéletből. Egy megtörhetetlen egyéniséget döntött ki a halál a magyar kisebbségi front harcosai közük aki­ben valóban a tizenhetedik századbeli gályarab kálvinista papok mártir-lelke lobogott. Rava­talánál megilletődött lélekkel áll a szloven­szkói magyar kisebbség és a hála, szeretet soha el nem múló érzéseivel vesz búcsút a püspöktől, aki valóban „jó harcot harcolt, a futást elvégezte és a hitet megtartotta". Péter Mihály életrajza Péter Mihály a Zemplénmegyei Beregnyőn született 1867 május 13-án. Egyszerű föLdmü- vescsaládiból származik és a szülői ház puri­tán, munkás légkörében tanulta meg a mun­ka szeretetét és itt alakultak ki jellemének fő alapvonásai: a vallása és nemzete iránti hűség, a törhe­tetlen munkaszeretet és a puritanizmus. A tehetséges parasztgyermek gimnáziumi ta­nulmányokra ment és iskoláit Sárospatakon végezte. A magyar református világnak ez a híres alma matere táplálta Péter Mihály lel­két az évszázados tradíciók eszméivel. Teoló­giai tanulmányai befejezése után 1898-ban tette le lelkészi esküjét. Első éveit a zem- p lén megyei Kisa záron töltötte lelkészi minő­ségben, "ahonnan 1901-ben került Gálszécsre. Gálszécsen működött egészen püspökké vá­lasztásáig, 1929-ig teljes 28 esztendőn keresz­tül és ez a három évtized volt életműködésé­nek tengelye. A gálszécsi református egyház- községet a lég virágzóbb egyházak sorába emelte. Híveinek többsége ugyan magyar anvanyelvü volt, de az egyházközség negyed­része szlovákok sorából toborzódott. Péter Mi­hály nem ismerte a nemzeti türelmetlenséget és elfogultságot és működésének kezdete óta azon volt, hogy a szlovák kálvinisták lelki szükségletei kellőképpen kielégül jenek. A hívek számarányához képest állandóan ma­gyar és szlovák nyelven hirdette az Isten igé­jét és a sárospataki református lapokban irt cikkeiben sürgette a szlovák kálvinisták imádságos és énekes könyvének kiadását. Az ő iniciativájára jelent meg 1923-ban a sz’ovák kálvinista zsoltáros könyv és a szlovák kálvi­nista vallástani könyvek kiadását is állandóan sürgette. Egyházirodalmi működése Péter Mihály a református egyháznak egyik legkiválóbb szónoka és egyházi írója is volt. Beszédeit a hit ereje, a lélek bensőségé fütötte és valamennyi egyházi beszéde egy-egy remek­műve az egyházi szónoklásnak. Irodalmi és publicisztikai munkássága rendkívül széleskörű volt. Napilapok, hírlapok és hetilapok hasábjain jeieDtek meg cikkei és tanulmányai, amelyek közül több külön kiadást ért meg. Könyveit a kritika és a közönség a legnagyobb elismerés­sel fogadta. Állandó munkatársa volt a Sáros­pataki Református Lapoknak, a protestáns egy­házi iskolai lapnak, a Téli Újság cimü refor­mátus néplapnak, a Protestáns Szemlének s az Adalékok Zemplénvármegye történelmi múltjá­hoz cimü Sátoralján megjelenő történelmi folyó­iratnak. Munkatársa volt a szlovenszkói reformá­tusok lapjának, a Református Egyház és Isko­lának és a Szeretet cimü néplapnak. Társadalmi irányú cikkei, közleményei sűrűn jelentek meg a Prágai Magyar Hírlap hasáb­jain is. Régebben az Egyetértésben, az Újságban, a Va­sárnapi Újságban, a Nemzeti írásiján, a Magyar RÁDIÓM Szóban is síirün megjelentek cikkei. Papi Dol­gozatok cimen két kötetet kitevő egyházi be­szédet foglalt össze és adott ki. Megírta Lónyai Zsigmondnak, I. Rákóczi György diplomatájá­nak, aki a fejedelmet a linzi békekötésen kép­viselte, élet- és jellemrajzát, s megirta a gál- ezécsi református egyház történetét. Hisztoricus név alatt megirta az Otáz’ka Slovenskyoh Kál- vinov cimü röpiratot, amelyben a szlovák kál­vinista egyház problémáját fejtegette. Zpevnik cimen szlovák egyházi énekes könyvet állított össze és adott ki. Egyházi működése Három évtizednél nagyobb Időre terjedő ki­váló papi tevékenysége nem maradt elismerés nélkül. A református egyház hamarosan felis­merte Péter Mihály papi és emberi érdemeit és egymásután tisztelte meg azokkal a megbízások­kal, amelyeknek betöltésével Péter Mihály olyan hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar re­formátus egyház életében. Már kezdetben fő­jegyzője és taoácsbirója volt a felsőzempléni egyházkerületnek, majd a Tiszán in ne ni kerület tauácsb'irája, jegyzője volt hosszabb időn ke­resztül. Azután az egyetemes konventnek és a törvényhozó zsinatnak volt rendes tagja és főjegyzője, majd a Tiszáninneni református egyházkerü­letnek Pálóczi Czinke István püspök műkö­dése idején püspökhelyettese. Amikor 1929 nyarán Pálóczi Czinke István korára és meg­rendült egészségi állapotára való tekintettel lemondott a püspöki méltóságról, az egyház- kerület bizalma Péter Mihályt szólította a ne­héz és terhes pozícióba. Rimaszombati első lelkésszé és az egyházkerü­let püspökévé választották. Ünnepélyes beikta­tása 1929 november 10-én történt meg. Péter Mihály püspöki működése Qui episcopatum desiderat, bonura opus desi- derat, — aki a püspöki hivatal után vágyódik, jó dolog után vágyódik, mondja az írás. A szlovenszkói magyar református egyházkerüle­tek élére kerülni azonban nem nyugalmas, gondmentes föladatot jelent. A református püs­pöknek itt szenvedésekkel, fáradságokkal és tövises martiriummal szegélyezett az útja. Pé­ter Mihály jól tudta ezt, amikor 1929 november 10-én a rimaszombati ősi kálvinista templom­ban beiktatták méltóságába. Püspöki program- adásában a szlovenszkói magyar református egyház helyzetét a Pál apostol idejébeni hely­zethez hasonlította és kijelentette, hogy nem rózsás a püspöknek az ágya, nem sima az útja, hanem nagy küzdelem vár reá. Ez az előrelá­tása valóra is vált-. Péter Mihály hároméves püspöki működése a szakadatlan küzdelftm jegyében ment végbe. Ennek a püspöki működésnek mérlegét elisme­réssel fogja följegyezni a református egyház- történelem: sikerült neki egyházkerületében a hitéletet elmélyítenie, a buzgalmat fokoznia. Emellett hervadhatatlan értékű szolgálatokat tett szenvedő nemzete ügyének is. A püspök kálváría.’árása Életének alkonyán nagy keserűséget okozott Péter Mihály lelkének az a villongás, amely a rimaszombati második lelkészi állás betöltése körül kitört. Ez a harc fegyelmi útra is terelő­dött, majd a papiroson megegyezés is jött létre, tehát forma szerint nyugvópontra jutott, a kér­dés, azonban az a poütikai intrika, amelyet szociáldemok­rata körökből a püspök ellen Indítottak, nem akarta a Jrékét, nem akarta a nyugalmat, a szociáldemokrata agitáció tovább folyt és ennek a harcnak dúló vihara közepette kö­vetkezett be a püspök tragikus halála. Tragikus halál a harc viharában Péter Mihály csütörtökön értesült arról a leg­újabb akcióról, amelyet a rimaszombati úgyne­vezett „magyar" szociáldemokrata párt vezető tagja, Hudicius István dr. indított Péter Mihály ellen és amely akciónak az volt a célja, hogy keresztülerőszakofja Péter Mihály lelkészi fizetésének leszállítását. A két év óta szakadatlanul folyó hajsza, amely annyi keserűséget okozott az idős lel­késznek, ekkorára már végleg felőrölte ide­geit A csütörtökről péntekre virradó éjszakát álmat­lanul tültötte s keserűen panaszkodott az újon­nan fölkorbácsolt szenvedélyekre. Péntek dél­utánra volt egybehiva a presbiteri gyűlés, Amíg a földszinten a presbitérium tanácsko­zott, addig emeleti szobájában Péter Mihály már a halállal viaskodott Öt órakor föl kellett hivni az ülésről a beteg­hez Eszényi Gyula dr. főorvost. A főorvos látva a püspök súlyos betegségét, injekciót adott neki.. S amíg este félnyolc óra tájban a presbité­riumban hevesen vitatkoztak a püspök ellen megindított akció ügyében, addig az emeleten I Péter Mihály, akinek fizetését le akarták szállítani, utolsó küzdelmét vívta a halállal. Zehery István és Eszényi Gyula orvosok új­ból otthagyták az ülést és fölszaladtak a be­teghez, segíteni azonban nem tudtak, a szív fölmondta a szolgálatot és Péter Mihály há- roranegyednyolc óra tájban visszaadta lelkét teremtőjének. A halál híre nyomban elterjedt Rimaszombatban s mindenütt óriási részvétet keltett. Péter Mihály holttestét a református egyház tanácstermében ra­vatalozták fel. A temetés január másodikén, hétfőn délután két órakor történik a református templomból. A család, a rimaszombati református egyház és a tiezáminneni református egyházkerület gyászjelen­tést adott ki a püspök elhunytáról. Az utolsó pásztorlevél Meghatódott érzéseket kelt és szinte postíhumus iratnak tekinthető az a három nyomtatott oldalt kitevő pásztorlevél, amelyet Péter Mihály Újév alkalmából bocsátott ki. Kende le te szerint körle­velét az Újév első napján tartandó istent'sztelct alkalmával minden anya- és leányegyházban a szó­székből fel kell olvasni s a szlováknyelvü gyüleke­zetekben hii szlovák fordításban tolmácsolni keli. A pásztorlevélibcn a püspök az elmúlt év sivár­ságaira mutat rá s a jövőre nézve a vallásos élet erősödésétől várja a javulást. „Az elmúlt esztendő első napján —■ mondja egyebek között — azt hittük, hogy az idő kereke jobb irányba fordul. Keservesen kellett csalódnunk. A leviharzott év sem volt kedvezőbb, mint az előb biek, sőt súlyosabb, nagyobb megpróbáltatások ka", járt minden megelőzőnél. A gazdasági krízis nőve kedett, kísérője volt az egész világon az erkölcs sülyedés, nagy méretet öltött mindenütt a hitet leneég, a vallástalaaiság, növekedett a nemzetek, az országok közötti irigység, szere tétlenség t.. gyűlölet, a régi boldogság mintha egészen eienyó szett volna s az egyiptomi 10 csapás látogatta vol na már esztendők óta az emberiséget". — A pász torlevél az egyház iránti hűségre és fegyelemre és a nemzet iránti kötelességekre figyelmezteti a református híveket. — „Ml e földön — úgymond — csak vándorok, átutazók vagyunk, de míg e föl dön élünk, a test és vér ide köt minket e földb'lz egy földi hazához és abban egy nemzethez. Ad játok meg azért Istennek, ami az Istené, a császá*­3 D B ARS m m biztosan meggyógyítja A; JK gT :MTM SL wiételyhórei B ASB B in szarvasmarháit, iuhalt. Kapható minden patikában. Lesóntult malacai, hízói meggyógyulnak, erőteljesen fejlődnek, ha a napi takarmányhoz néhány gramm PE& €-D‘-Vitam5nt kever. A PEKK sokkal olcsóbb lett. .........■... MEBlltfl. BAATISíAVaJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom