Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-20 / 16. (3126.) szám

Szlovák-ruszin-magyar-német blokk nmm Iskolareformja ellen A Slovák állásfoglalása az egyiüfmiiködés mellett — Kooperáció a morvántuli katolikus pártokkal is Prága, január 19. A szJovesnszkói országos (katolikus iskolatanács — mini jelentetWilk — akciót kezdeményezett a Dérer-féle iskolare­form ellen s kezdeményezésére előrelátóra tó- Ja.g egy zárt frontba fogja kovácsolni ebben a kérdésben nemcsak az összes katolikus pártokat, de a többi vilégietekezeteket is s először fog megtörténni, hogy a szlovákok, ruszinok, magyarok és németek egy akció­ban összefognak- A kezdeményezést a Dérer miniszterhez közelálló Právo Lidu azzal igye­kezett diszkrediiálni, hogy azzal kapcsolat­ban a szlovenszkói katolikus püspöki kart Az egyházi iskola védelme ügyében szövet-1 látjuk, hogy Dérer miniszter nem fog-e meg- ségre lépünk az összes Morván túli katoliku-j hátrálni etette és nem fogja-e visszavonni fo­sokkal. Egységes frontot építünk (ki és meg-1 kolaügyi javaslatait.44 Dérer iskolaügyi tervezete Irta: ALMÁSY IHIH4LV — Harmadik közlemény — azzal vádolta meg, hogy a magyar irreden­tákkal szövetkezéseképpen aposztrofálta. A Slovák a szociáldemokrata lap támadására vezető helyen a következőket Írja: „A Dérer-fétte járásiatok elleni harcunk­ban mi, szlovák katolikusok határozottan szá­mítunk a mi magyarjaink és ruszinjaink tá­mogatására éppen úgy, mint a morvántuli cseh, német ée kengyel katolikusokéra. Mi magunk választjuk szövetségeseinket s azo­kat választjuk magunknak, akiket akarunk. Ebben az esetben szövetségeseinkül akarjuk a hivő magyarokat, akár katolikus, akár pro­testáns vallásnak is legyenek és pedig azért, mert a szlovákok és magyarok érdekei az egyházi iskola kérdésében azonosak. Ebben a pontban együttesen fogunk föllépni ma­gyarjainkkal. akár tetszik ez a hazátlanok­nak, akár nem, — Ha a Právo Lidu az összes egyházi és vallási érzületű magyarokat általánosítva ir­redentáknak minősiti, mi ugyanolyan joggal vehetjük le a vallásos magyarok homlokáról ezt a bélyeget és kijelentjük: a mi keresztény magyarjaink nem irreden­ták. Hü és odaadó polgárai ennék az államnak, akik pénz- és vóráldozatot hoznak a haza oltárára. Ezt végeredményében maga Dérer miniszter is honorálta, amikor a most táma­dott tanügyi javaslataiban a mi kisebbsé­geink részére iskolai autonómia mellett fog­lalt állást Ha Dérer dr. tud ily nemesen gon­dolkozni kisebbségeinkéi szemben, mi kato­likusok nem lehetünk szűkkeblűbbek, hogy szőve leégéseinket ne választhassuk a Dérer által dédelgetett nemzeti kisebbség soraiból. mi az egyházi népiskolák, illetve középis­kolák kérdésében határozottan a szlovák— magyar együttműködés mellett tartunk ki A miniszter ur szócsöve tovább mesélhet irredentizmusról. 0sak csinálják. De be kell ismernie, hogy akikkel mi szövetkezünk, azok olyan emberek, akik itt Szlovenszkón nőttek fel, akiket a szlovák Szülőföld ugyanazon vers éggel kapcsol miliő zzánk. Atyáik és őseik sírjai itt fekszenek. Minden kő^zál. minden kis patak kedves és drága számukra. Olyan emberek, akik szeretik szőkébb hazá­jukat s bizonyára képesek megszeretni az egész országot, azaz a csehszlovák köztársa­ságot te De nézzük, kivel szövetkezik az is­kolaügyi miniszter ur pártja? A magyar szo­ciáldemokrata pártnak nemrégiben kongresz- szusa volt Budapesten. Erre a kongresszusra elment Dérer jobbkeze Pozsonyból, Ocb. tit­kár és a csehszlovák szociáldemokraták ne­vében meleg szavakkal üdvözölte a magyar szociáldemokrácia kongresszusát- Üdvözölte annak dacára, hogy ennek a magyar szociál­demokrata pártnak a parlamenti képviselői a budapesti parlamentben és a második inter- nacionálé kongresszusain mindig és követke­zetesen jó magyar hazafiak szerepében lép­tek föl, akik a békeszerződések revízióját kí­vánják, tehát Szlovenszkónak újból a magyar járom alá juttatását. Bármelyik Magyaror­szágról kiüldözött bolsevista vagy szocialista senki, aki az egész világot vógígcsavarogta, mindig talál védelmet országunkban és a mi szocialistáinknál. A szlovén szkói magyar kor­mánylapok, amelyek Dérer miniszternek közvetlen befolyása alatt állanak, az ő po­zsonyi pártnyomdájában jelennek meg s ma is nagy tömegével magyar emigránsokat al­kalmaznak. Ezek az emigránsok elvesztették egyik hazájukat és nem szerették meg a má­sikat, amely kenyeret ad nekik. Ezek azok a hazafiak, ezek államunknak amaz őrei, akik­kel a szociáldemokrata párt Dérer Ivánnal az élén barátkozik. Éppen azért mi kijelent­jük, hogy a szociáldemokrata uraknak mákszemnyi erkölcsi joga sincsen azt állítani a mi püs­pöki karunkról, hogy az irredentával szö­vetkezik, amikor a szociáldemokraták saját tetteikkel eltartják és támogatják ezt az irredentát. Eunél többet mondunk. Mi Dérer Ivánnal izemben uemcsak a mi magyarjainkkal szö­vői kezünk', hanem még tovább >is megyünk­II A világháború után uj fejlődési állomás­hoz érkezett nemzetiségpolitikai törvényho­zásnak legszebb alkotása Észtország 1925 február 5-én kelt törvénye a nemzeti ki­sebbségek kulturális önkormányzatáról- E törvényről egész irodalom keletkezett már és e lap hasábjain is számtalanszor szó volt róla. Ha alapelvoit ennek ellenére mégis új­ból összefoglaljuk, úgy ezt -azért tesszük, hogy bemutassuk a nemzetiségi iskolaügy önkormányzaiának eddig megvalósult legtö­kéletesebb formáját és ahhoz mérjük a Cseh­szlovákiában ma érvényes rendszert, vala­mint a Dérer Iván tervezetét. Észtországban a német, orosz és svéd ki­sebbségnek feltétlenül, a többi kisebbség­nek pedig azzal a teltétellel van igénye a kulturális önkormányzatra, hogy számuk, a 3000 lelket eléri. Azok a kisebbségek, ame­lyek a törvényben részükre biztosított ön- kormányzati intézményeket életbe akarják hívni, ezt a kívánságukat parlamenti képvi­selőik vagy közművelődési szervezeteik ut­ján az állami kormánnyal közük. A kormány e közléstől számított két hónapon belül kö­teles a választók névjegyzékeit vezető ön­kormányzati intézményeket utasítani, hogy az illető kisebbség valamennyi tagjának kü­lönleges jegyzékét elkészítsék. E jegyzékbe íelyett polgárok két hónapon belül töröltet­hetik nevüket és ha az e törlések után e jegyzékben szereplő polgárok száma kisebb, mint az illető kisebbséghez tartozó teljesko- ru polgárok — az utolsó népszámlálás által — megállapított számának fele, úgy a vá­lasztást nem Írják ki és az illető kisebbség csak újabb három év leheltével emelhet is­mét igényt az önkormányzat életbelépteté­sére. Ellenkező esetben a kormány elrendeli a kisebbségi kulturális tanácsba való vá­lasztási- Amennyiben e választáson az illető kisebbség választási jegyzékeiben szereplő polgároknak kevesebb mint a fele vesz részt, úgy a kulturális tanácsot nem hívják egybe és az illető kisebbség megint csak újabb há­rom esztendő múlva emelhet igényt a kultu­rális önkormányzatra. Elegendő szavazat le­adása esetén a kulturális tanácsot egybehív­ják, de ha ez nem határozza el legalább két­harmad többséggel, hogy a kulturális önkor­mányzatot életbe lépteti, úgy a tanácsot fel­oszlatják és a kisebbség csak három év el­teltével kérheti ujibó.1 az önkormányzatot Mindezeknek az intézkedéseknek célja an­nak a biztosítása, hogy a kulturális önkor­mányzat valóban az illető kisebbség nagyob­bik részének, nem pedig csak egy töredéké­nek akaratában gyökerezzék Az akarati elemet, amely nélkül a modern felfogás szerint valamely nemzetiségi hovatartozás el nem képzelhető, az észt törvény azzal is ki­domborítja, hogy nemzett kataszterek (re­giszterek) összeállítását írja elő, amelyekbe beiratkozhatnak a kulturális önkormányzati intézményekre igény jogosultsággal bíró nemzeti kisebbségekhez tartozó és legalább 18 éves észt állampolgárok. Ez a beiratkozás állapítja meg az illető kisebbségi önkor­mányzati testülethez való tartoznod óságot Az illető egyének azonban nevüket ki is tö­röltethetik a kataszterből, amivel megszűn­nek a nemzett önkormányzati testülethez tartozni A nemzeti kulturális önkormányzati in­tézmények hatáskörébe tartozik: a) az illető kisebbség nyilvános és inagántanintézetei­nek szervezése, igazgatása és felügyelete, és b) a kisebbség egyéb közművelődési fel­adatairól való gondoskodás és az e célból életbe hívott intézetek és vállalatok igazga­tása- Az önkormányzati intézményeknek fenntartásához részben az állam és a helyi önkormányzati hatóságok járulnak hozzá, de ezenkívül az illető kisebbség kulturális ta­nácsa közadókat is kivethet a kisebbségek tagjaira. Ezeket az adókat a kulturális ta­nács költségvetése irányozza elő és a kor­mány hagyja jóvá. A kulturális önkormány­zat szervezetei a máj- említett kulturális ta­nácson kívül a kulturális igazgatóság. Helyi kérdések megoldására és szabályozására a tanács kulturális gondnokságokat létesíthet, amelyeknek tevékenységi köre egyes járá­sokra terjed ki a bennük fekvő városokkal együtt. A kormány hozzájárulásával több já­rás részére közös kulturális gondnokság is létesíthető­Az észt törvény, amelynek megalkotásá­ban a revali parlament kisebbségi, különö­sen nőmet képviselői is igen tevékeny, sőt kezdeményező szerepet játszottak, azon az elven épül föl, hogy a nemzett kisebbségek az államon bedül külön kollektivitást, külön jogi személyt alkotnak, amely — tekintet nélkül a területre — magában foglalja mind­azokat az egyéneket, akik az illető kisebb­séghez tartozamdóknak vallják magukat. El­ső törvényes megvalósulása ez a nemzeti ki­sebbségek úgynevezett személyi elven ala­puló autonómiájának, amely már Kossuth Lajosnak szeme előtt lebegett, amidőn az 1862 május 1-én aláirt konföderációs terve­zetében azt a gondolatot vetette fel, hogy „az ország lakói szabadon egyesülhetnek nagy nemzeti egyletekké, tarthatnak kieebb- nagyobb gyűléseket és időhöz kötött érte­kezleteket44 és „statútumokat hozhatnak szervezetük és nemzetiségi és vallási érde­keikre vonatkozólag44. Ezeket a gondolatokat valósította meg az észt törvény a nemzeti ki­sebbségek iskolaügyi és közművelődési fel­adataira nézve, de persze sokkal tökélete­sebb formában, hiszen keletkezését több mint hat évtized választotta el a Kossuth tervezetétől és ezalatt a hosszú idő alatt óriásit fejlődött a törvényhozási ée közigaz­gatási technika. Az észtországi nemzetiségek kulturális tanácsa az általános, egyenlő és titkos választójog elvein felépülő képviselete ezeknek a kisebbségeknek ée az állami kor­mány felügyelete és ellenőrzése alatt teljes hatáskörrel szervezi, szabályozza és intézi az illető kisebbségek egész iskolaügyét. Az állam ennek az önkormányzatnak biztosítá­sával nem szabadul ama kötelessége alól, hogy a kisebbségi iskolák fenntartásához hozzájáruljon, de a kisebbségi kulturális ta­nácsnak jogában áll ezenfelül közadók mód­jára behajtandó adókat kivetni a kisebbség tagjaira, hogy fedezze azokat a kiadásokat, amelyekre az állami hozzájarulás nem ele­gendő. A kisebbség tagjai tehát végered­ményben önként vállalják magukra ezeket az adókat, hiszen azokat csak azokra a sze­mélyekre lehet kivetni, akik önön akaratuk­ból iratkoztak be a nemzett kataszterbe. Egészen más alapelveken nyugszik az 1919 december 8-án kelt és a nemzeti ki­sebbségek iskolaügyéről szóló lett törvény- E törvény értelmében a kisebbségek isko­láinak igazgatása a népnevelési miniszté­rium külön kisebbségi ügyosztályának hatás­körébe tartozik. Ezen az ügyosztályon belül minden kisebbség részére külön osztály mű­ködik, amely osztályoknak főnökei közvetle uül a miniszternek vannak alárendelve. Ilyen osztályokat szerveztek az oroszok, a zsidók, a németek, a lengyelek és a fehér oroszok részére. A kisebbségi osztályok fő nőkéi nemzetiEgüket. valamennyi kulturális ügyben azzal a joggal képviselik, hogy a népnevelési minisztérium minden ügyosztá­lyával érintkezésbe léphetnek és tanácsko­zási joggal résztvehetnek a minisztertanács­ban mindazokban a kérdésekben, amelyek az általuk képviselt nemzetiség kulturális érdekeit érintik. A kisebbségi osztályok fő­nökeinek személyére uőzvo az illető kisebb­ség a népművelési miniszter utján előtér* jesztést tesz a minisztertanácsnak, még pe­dig addig az időpontig, amíg a nemzeti ki­sebbségek törvényes képviselete más szabá­lyozást nem nyert, a parlament kisebbségi pártjainak vezérei révén- Minden kisebbség iskolaügyi osztályánál iskolai ügyi tanácsot szerveztek, amely az osztály főnökéből, a neki alárendelt alosztályok vezetőiből, to­vábbá az illető kisebbség és a hozzája tarto­zó tanítók testületének három-három dele­gátusából áll. A tanács foglalkozik azokkal az iskolák megnyitására, bezárására .és át­alakítására, továbbá a tanítók elbocsátására és más kérdésekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a kisebbségi osztály eléje ter­jeszt, de ezenkívül ön önmaga is javaslatokat nyújthat be és azoknak letárgyalását köve­telheti. Megjegyzendő végül, hogy a kisebb­ségi osztályokban alkalmazott tisztviselőket, a kisebbség által jelölt egyének sorából kell kinevezni. Lettországban tehát nincsen kulturális önkormányzat olyan értelemben, hogy az egyes nemzetiségek kulturális és iskola- ügyeit a nemzeti kisebbséghez tartozó pol­gárok összessége által választott egyének in­téznék. Minthogy azonban a népnevelési mi­nisztérium kisebbségi osztályának tiszt vi­selők anát az illető kisebbség parlamenti képviselőinek jelölése alapján nevezik ki, az osztály főnöke a minisztertanács ülésein is részt vesz és az osztály véleményező szer­ve kizárólag kisebbségi egyénekből tevődik össze, minden biztosíték megvan arranézve, hogy az illető kisebbség kulturális és iskola­ügyeit a bürokrácia úgy fogja intézni, amint azt a kisebbség összes-égének érdekei meg­kívánják. A nemzeti kisebbségek csak­ugyan tel jes m ér tékben érvén vési tik befo­lyásukat az iskolaügyi közigazgatásban és meg vannak elégedve a mostani rendszerrel, amely lehetővé teszi a kisebbségi iskolák független és önálló szabályozását és kulturá­lis javaik ápolását úgyszólván „az állam ne­vében44 biztosítja. (Folyt, köv) Tornaijának és környékének óriási részvéte mellett temették el Szántó Ferencet. Tornaija katolikusságának apostoli buzgalmu lelkiatyját Tornaija, január 19. Kedden délelőtt temették el Szántó Ferenc nyugalmazott mé'hi plébánost a tornaijai katob'kus templomból a városka ée a környék lakosságának mély részvéte mellett. Szántó Ferenc nemes papi egyénisége, kiváló emberi jellemvonásai az elköltözött lelkipász­tornak örök emléket állítottak a lelkekben. Nagy tehetsége, kiváló erényei és vonzó, elbű­völő egyénisége magasba Ívelő pályát jelöltek ki a számára, de gyenge, beteges fizikuma és visszahúzódó szerénysége gátat szabtak ennek. Megmaradt egyszerű papnak, de népének veze­tője, híveinek igazi atyja volt s példát mutatott mindenkinek, hogy kötelességét kiki azon a poszton teljesítse, amelyre az isteni gondviselés állította. Rozsnyón végezte iskoláit és a sa.jóparti Athén kultúrájának nemes fegyverzetével vonult az élet harcaiba. Rövid káplánoskodás és az Uza- panyiton eltöltött pár évi plébánoskodás után 17 évvel ezelőtt Méhibe került. Sokat küzködött beteg szervezetével és két évvel ezelőtt nyug­díjba kényszerült Tornaijára költözött, de be­tegsége ellenére híveinek élt, meggyöngült szer­vezettel végezte a tornaijai leányegyház lelké- ezi teendőit olyan buzgó odaadással, hogy életé­vel fizetett önkéntesen vállalt munkájáért. Már méhi plébános korában felismerte a tor­naijai leányegyház szükségleteit és azt olyan csodálatosan tudta megszervezni, hogy a sem­miből virágzó egyházat ée az egyháznak szép templomot emelt. A templom felszentelése már nyugalombavonulásának idejére esett, ennek a templomnak élt ezidőtÖl és innen is kisérték utolsó útjára. Kiváló papi erényei mellett nemzetéhez való hűségéé ragaszkodása volt egyik kiemelkedő emberi jellemvonása. Éveken át képviselte a magyar nemzeti pártot a járási választmányban, majd Tornaijára költözve a községi katolikus párt vezetője volt a községi elöljáróságban. Min­dig a köz javáért dolgozott és ez a magyará­zata, hogy utolsó utján vallási és nemzeti kü­lönbség nélkül kísérte a részvét. A temetési szertartást Dittel István rozs nyél kanonok végezte nagy papi segédlettel. A temp­lomban megható hangú beszédben vett búcsúf a nagy halottól. A méhi dalárda szívbe markoló érzéssel énekelt gyászdalokat. Béres Román méhi iskolaigazgató vezetésével. A templomból kirokedt nagy gyászoló tömegek Majorok Já­nos csoltói plébános mondott gyászbeszédet. A sírnál Kemény Dezső Hcei esperes-plébános, az elhunyt paptársainak nevében, Roniháoyi Árpád pedig a tornaijai iskolaszék ég híveinek nevében búcsúztatta a halottat. A gyászoló gyülekezet­ben Huba Miklós járási főnökkel az élén képvi­selve volt minden hivatal, egyház és testület és nagy számban volt ott. a rovsuyói egyházmegye papsága, köztük Priviczky Gyula dr. kanonok, plébános, a megboldogultnak iskolatársa, P.itkó püspöki titkár és Maján rőzenyói spirituális

Next

/
Oldalképek
Tartalom