Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-20 / 16. (3126.) szám

Szlovák-ruszin-magyar-német blokk

nmm Iskolareformja ellen

A Slovák állásfoglalása az egyiüfmiiködés mellett — Kooperáció a morvántuli katolikus pártokkal is

Prága, január 19. A szJovesnszkói országos (katolikus iskolatanács — mini jelentetWilk — akciót kezdeményezett a Dérer-féle iskolareform ellen s kezdeményezésére előrelátóra tó- Ja.g egy zárt frontba fogja kovácsolni ebben a kérdésben nemcsak az összes katolikus pártokat, de a többi vilégietekezeteket is s először fog megtörténni, hogy a szlovákok, ruszinok, magyarok és németek egy akcióban összefognak- A kezdeményezést a Dérer miniszterhez közelálló Právo Lidu azzal igyekezett diszkrediiálni, hogy azzal kapcsolatban a szlovenszkói katolikus püspöki kart

Az egyházi iskola védelme ügyében szövet-1 látjuk, hogy Dérer miniszter nem fog-e meg- ségre lépünk az összes Morván túli katoliku-j hátrálni etette és nem fogja-e visszavonni fosokkal. Egységes frontot építünk (ki és meg-1 kolaügyi javaslatait.44

Dérer iskolaügyi tervezete

Irta: ALMÁSY IHIH4LV

— Harmadik közlemény —

azzal vádolta meg, hogy a magyar irredentákkal szövetkezéseképpen aposztrofálta. A Slovák a szociáldemokrata lap támadására vezető helyen a következőket Írja:

„A Dérer-fétte járásiatok elleni harcunkban mi, szlovák katolikusok határozottan számítunk a mi magyarjaink és ruszinjaink támogatására éppen úgy, mint a morvántuli cseh, német ée kengyel katolikusokéra. Mi magunk választjuk szövetségeseinket s azokat választjuk magunknak, akiket akarunk. Ebben az esetben szövetségeseinkül akarjuk a hivő magyarokat, akár katolikus, akár protestáns vallásnak is legyenek és pedig azért, mert a szlovákok és magyarok érdekei az egyházi iskola kérdésében azonosak. Ebben a pontban együttesen fogunk föllépni magyarjainkkal. akár tetszik ez a hazátlanoknak, akár nem,

— Ha a Právo Lidu az összes egyházi és vallási érzületű magyarokat általánosítva irredentáknak minősiti, mi ugyanolyan joggal vehetjük le a vallásos magyarok homlokáról ezt a bélyeget és kijelentjük: a mi keresztény magyarjaink nem irredenták.

Hü és odaadó polgárai ennék az államnak, akik pénz- és vóráldozatot hoznak a haza oltárára. Ezt végeredményében maga Dérer miniszter is honorálta, amikor a most támadott tanügyi javaslataiban a mi kisebbségeink részére iskolai autonómia mellett foglalt állást Ha Dérer dr. tud ily nemesen gondolkozni kisebbségeinkéi szemben, mi katolikusok nem lehetünk szűkkeblűbbek, hogy szőve leégéseinket ne választhassuk a Dérer által dédelgetett nemzeti kisebbség soraiból.

mi az egyházi népiskolák, illetve középiskolák kérdésében határozottan a szlovák— magyar együttműködés mellett tartunk ki A miniszter ur szócsöve tovább mesélhet irredentizmusról. 0sak csinálják. De be kell ismernie, hogy akikkel mi szövetkezünk, azok olyan emberek, akik itt Szlovenszkón nőttek fel, akiket a szlovák Szülőföld ugyanazon vers éggel kapcsol miliő zzánk. Atyáik és őseik sírjai itt fekszenek. Minden kő^zál. minden kis patak kedves és drága számukra.

Olyan emberek, akik szeretik szőkébb hazájukat s bizonyára képesek megszeretni az egész országot, azaz a csehszlovák köztársaságot te De nézzük, kivel szövetkezik az iskolaügyi miniszter ur pártja? A magyar szociáldemokrata pártnak nemrégiben kongresz- szusa volt Budapesten. Erre a kongresszusra elment Dérer jobbkeze Pozsonyból, Ocb. titkár és a csehszlovák szociáldemokraták nevében meleg szavakkal üdvözölte a magyar szociáldemokrácia kongresszusát- Üdvözölte annak dacára, hogy ennek a magyar szociáldemokrata pártnak a parlamenti képviselői a budapesti parlamentben és a második inter- nacionálé kongresszusain mindig és következetesen jó magyar hazafiak szerepében léptek föl, akik a békeszerződések revízióját kívánják, tehát Szlovenszkónak újból a magyar járom alá juttatását. Bármelyik Magyarországról kiüldözött bolsevista vagy szocialista senki, aki az egész világot vógígcsavarogta, mindig talál védelmet országunkban és a mi szocialistáinknál. A szlovén szkói magyar kormánylapok, amelyek Dérer miniszternek közvetlen befolyása alatt állanak, az ő pozsonyi pártnyomdájában jelennek meg s ma is nagy tömegével magyar emigránsokat alkalmaznak. Ezek az emigránsok elvesztették egyik hazájukat és nem szerették meg a másikat, amely kenyeret ad nekik. Ezek azok a hazafiak, ezek államunknak amaz őrei, akikkel a szociáldemokrata párt Dérer Ivánnal az élén barátkozik. Éppen azért mi kijelentjük, hogy

a szociáldemokrata uraknak mákszemnyi erkölcsi joga sincsen azt állítani a mi püspöki karunkról, hogy az irredentával szövetkezik, amikor a szociáldemokraták saját tetteikkel eltartják és támogatják ezt az irredentát.

Eunél többet mondunk. Mi Dérer Ivánnal izemben uemcsak a mi magyarjainkkal szövői kezünk', hanem még tovább >is megyünkII

A világháború után uj fejlődési állomáshoz érkezett nemzetiségpolitikai törvényhozásnak legszebb alkotása Észtország 1925 február 5-én kelt törvénye a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról- E törvényről egész irodalom keletkezett már és e lap hasábjain is számtalanszor szó volt róla. Ha alapelvoit ennek ellenére mégis újból összefoglaljuk, úgy ezt -azért tesszük, hogy bemutassuk a nemzetiségi iskolaügy önkormányzaiának eddig megvalósult legtökéletesebb formáját és ahhoz mérjük a Csehszlovákiában ma érvényes rendszert, valamint a Dérer Iván tervezetét.

Észtországban a német, orosz és svéd kisebbségnek feltétlenül, a többi kisebbségnek pedig azzal a teltétellel van igénye a kulturális önkormányzatra, hogy számuk, a 3000 lelket eléri. Azok a kisebbségek, amelyek a törvényben részükre biztosított ön- kormányzati intézményeket életbe akarják hívni, ezt a kívánságukat parlamenti képviselőik vagy közművelődési szervezeteik utján az állami kormánnyal közük. A kormány e közléstől számított két hónapon belül köteles a választók névjegyzékeit vezető önkormányzati intézményeket utasítani, hogy az illető kisebbség valamennyi tagjának különleges jegyzékét elkészítsék. E jegyzékbe íelyett polgárok két hónapon belül töröltethetik nevüket és ha az e törlések után e jegyzékben szereplő polgárok száma kisebb, mint az illető kisebbséghez tartozó teljesko- ru polgárok — az utolsó népszámlálás által — megállapított számának fele, úgy a választást nem Írják ki és az illető kisebbség csak újabb három év leheltével emelhet ismét igényt az önkormányzat életbeléptetésére. Ellenkező esetben a kormány elrendeli a kisebbségi kulturális tanácsba való választási- Amennyiben e választáson az illető kisebbség választási jegyzékeiben szereplő polgároknak kevesebb mint a fele vesz részt, úgy a kulturális tanácsot nem hívják egybe és az illető kisebbség megint csak újabb három esztendő múlva emelhet igényt a kulturális önkormányzatra. Elegendő szavazat leadása esetén a kulturális tanácsot egybehívják, de ha ez nem határozza el legalább kétharmad többséggel, hogy a kulturális önkormányzatot életbe lépteti, úgy a tanácsot feloszlatják és a kisebbség csak három év elteltével kérheti ujibó.1 az önkormányzatot

Mindezeknek az intézkedéseknek célja annak a biztosítása, hogy a kulturális önkormányzat valóban az illető kisebbség nagyobbik részének, nem pedig csak egy töredékének akaratában gyökerezzék Az akarati elemet, amely nélkül a modern felfogás szerint valamely nemzetiségi hovatartozás el nem képzelhető, az észt törvény azzal is kidomborítja, hogy nemzett kataszterek (regiszterek) összeállítását írja elő, amelyekbe beiratkozhatnak a kulturális önkormányzati intézményekre igény jogosultsággal bíró nemzeti kisebbségekhez tartozó és legalább 18 éves észt állampolgárok. Ez a beiratkozás állapítja meg az illető kisebbségi önkormányzati testülethez való tartoznod óságot Az illető egyének azonban nevüket ki is töröltethetik a kataszterből, amivel megszűnnek a nemzett önkormányzati testülethez tartozni

A nemzeti kulturális önkormányzati intézmények hatáskörébe tartozik: a) az illető kisebbség nyilvános és inagántanintézeteinek szervezése, igazgatása és felügyelete, és b) a kisebbség egyéb közművelődési feladatairól való gondoskodás és az e célból életbe hívott intézetek és vállalatok igazgatása- Az önkormányzati intézményeknek fenntartásához részben az állam és a helyi önkormányzati hatóságok járulnak hozzá, de ezenkívül az illető kisebbség kulturális tanácsa közadókat is kivethet a kisebbségek tagjaira. Ezeket az adókat a kulturális tanács költségvetése irányozza elő és a kormány hagyja jóvá. A kulturális önkormányzat szervezetei a máj- említett kulturális tanácson kívül a kulturális igazgatóság. Helyi kérdések megoldására és szabályozására a tanács kulturális gondnokságokat létesíthet, amelyeknek tevékenységi köre egyes járásokra terjed ki a bennük fekvő városokkal együtt. A kormány hozzájárulásával több járás részére közös kulturális gondnokság is létesíthetőAz észt törvény, amelynek megalkotásában a revali parlament kisebbségi, különösen nőmet képviselői is igen tevékeny, sőt kezdeményező szerepet játszottak, azon az elven épül föl, hogy a nemzett kisebbségek az államon bedül külön kollektivitást, külön jogi személyt alkotnak, amely — tekintet nélkül a területre — magában foglalja mindazokat az egyéneket, akik az illető kisebbséghez tartozamdóknak vallják magukat. Első törvényes megvalósulása ez a nemzeti kisebbségek úgynevezett személyi elven alapuló autonómiájának, amely már Kossuth Lajosnak szeme előtt lebegett, amidőn az 1862 május 1-én aláirt konföderációs tervezetében azt a gondolatot vetette fel, hogy „az ország lakói szabadon egyesülhetnek nagy nemzeti egyletekké, tarthatnak kieebb- nagyobb gyűléseket és időhöz kötött értekezleteket44 és „statútumokat hozhatnak szervezetük és nemzetiségi és vallási érdekeikre vonatkozólag44. Ezeket a gondolatokat valósította meg az észt törvény a nemzeti kisebbségek iskolaügyi és közművelődési feladataira nézve, de persze sokkal tökéletesebb formában, hiszen keletkezését több mint hat évtized választotta el a Kossuth tervezetétől és ezalatt a hosszú idő alatt óriásit fejlődött a törvényhozási ée közigazgatási technika. Az észtországi nemzetiségek kulturális tanácsa az általános, egyenlő és titkos választójog elvein felépülő képviselete ezeknek a kisebbségeknek ée az állami kormány felügyelete és ellenőrzése alatt teljes hatáskörrel szervezi, szabályozza és intézi az illető kisebbségek egész iskolaügyét. Az állam ennek az önkormányzatnak biztosításával nem szabadul ama kötelessége alól, hogy a kisebbségi iskolák fenntartásához hozzájáruljon, de a kisebbségi kulturális tanácsnak jogában áll ezenfelül közadók módjára behajtandó adókat kivetni a kisebbség tagjaira, hogy fedezze azokat a kiadásokat, amelyekre az állami hozzájarulás nem elegendő. A kisebbség tagjai tehát végeredményben önként vállalják magukra ezeket az adókat, hiszen azokat csak azokra a személyekre lehet kivetni, akik önön akaratukból iratkoztak be a nemzett kataszterbe.

Egészen más alapelveken nyugszik az 1919 december 8-án kelt és a nemzeti kisebbségek iskolaügyéről szóló lett törvény- E törvény értelmében a kisebbségek iskoláinak igazgatása a népnevelési minisztérium külön kisebbségi ügyosztályának hatáskörébe tartozik. Ezen az ügyosztályon belül minden kisebbség részére külön osztály működik, amely osztályoknak főnökei közvetle uül a miniszternek vannak alárendelve. Ilyen osztályokat szerveztek az oroszok, a zsidók, a németek, a lengyelek és a fehér oroszok részére. A kisebbségi osztályok fő nőkéi nemzetiEgüket. valamennyi kulturális ügyben azzal a joggal képviselik, hogy a népnevelési minisztérium minden ügyosztályával érintkezésbe léphetnek és tanácskozási joggal résztvehetnek a minisztertanácsban mindazokban a kérdésekben, amelyek az általuk képviselt nemzetiség kulturális érdekeit érintik. A kisebbségi osztályok főnökeinek személyére uőzvo az illető kisebbség a népművelési miniszter utján előtér*

jesztést tesz a minisztertanácsnak, még pedig addig az időpontig, amíg a nemzeti kisebbségek törvényes képviselete más szabályozást nem nyert, a parlament kisebbségi pártjainak vezérei révén- Minden kisebbség iskolaügyi osztályánál iskolai ügyi tanácsot szerveztek, amely az osztály főnökéből, a neki alárendelt alosztályok vezetőiből, továbbá az illető kisebbség és a hozzája tartozó tanítók testületének három-három delegátusából áll. A tanács foglalkozik azokkal az iskolák megnyitására, bezárására .és átalakítására, továbbá a tanítók elbocsátására és más kérdésekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a kisebbségi osztály eléje terjeszt, de ezenkívül ön önmaga is javaslatokat nyújthat be és azoknak letárgyalását követelheti. Megjegyzendő végül, hogy a kisebbségi osztályokban alkalmazott tisztviselőket, a kisebbség által jelölt egyének sorából kell kinevezni.

Lettországban tehát nincsen kulturális önkormányzat olyan értelemben, hogy az egyes nemzetiségek kulturális és iskola- ügyeit a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok összessége által választott egyének intéznék. Minthogy azonban a népnevelési minisztérium kisebbségi osztályának tiszt viselők anát az illető kisebbség parlamenti képviselőinek jelölése alapján nevezik ki, az osztály főnöke a minisztertanács ülésein is részt vesz és az osztály véleményező szerve kizárólag kisebbségi egyénekből tevődik össze, minden biztosíték megvan arranézve, hogy az illető kisebbség kulturális és iskolaügyeit a bürokrácia úgy fogja intézni, amint azt a kisebbség összes-égének érdekei megkívánják. A nemzeti kisebbségek csakugyan tel jes m ér tékben érvén vési tik befolyásukat az iskolaügyi közigazgatásban és meg vannak elégedve a mostani rendszerrel, amely lehetővé teszi a kisebbségi iskolák független és önálló szabályozását és kulturális javaik ápolását úgyszólván „az állam nevében44 biztosítja. (Folyt, köv)

Tornaijának és környékének óriási részvéte mellett temették el Szántó Ferencet. Tornaija katolikusságának apostoli buzgalmu lelkiatyját

Tornaija, január 19. Kedden délelőtt temették el Szántó Ferenc nyugalmazott mé'hi plébánost a tornaijai katob'kus templomból a városka ée a környék lakosságának mély részvéte mellett.

Szántó Ferenc nemes papi egyénisége, kiváló emberi jellemvonásai az elköltözött lelkipásztornak örök emléket állítottak a lelkekben. Nagy tehetsége, kiváló erényei és vonzó, elbűvölő egyénisége magasba Ívelő pályát jelöltek ki a számára, de gyenge, beteges fizikuma és visszahúzódó szerénysége gátat szabtak ennek. Megmaradt egyszerű papnak, de népének vezetője, híveinek igazi atyja volt s példát mutatott mindenkinek, hogy kötelességét kiki azon a poszton teljesítse, amelyre az isteni gondviselés állította.

Rozsnyón végezte iskoláit és a sa.jóparti Athén kultúrájának nemes fegyverzetével vonult az élet harcaiba. Rövid káplánoskodás és az Uza- panyiton eltöltött pár évi plébánoskodás után 17 évvel ezelőtt Méhibe került. Sokat küzködött beteg szervezetével és két évvel ezelőtt nyugdíjba kényszerült Tornaijára költözött, de betegsége ellenére híveinek élt, meggyöngült szervezettel végezte a tornaijai leányegyház lelké- ezi teendőit olyan buzgó odaadással, hogy életével fizetett önkéntesen vállalt munkájáért.

Már méhi plébános korában felismerte a tornaijai leányegyház szükségleteit és azt olyan csodálatosan tudta megszervezni, hogy a semmiből virágzó egyházat ée az egyháznak szép templomot emelt. A templom felszentelése már nyugalombavonulásának idejére esett, ennek a templomnak élt ezidőtÖl és innen is kisérték utolsó útjára.

Kiváló papi erényei mellett nemzetéhez való hűségéé ragaszkodása volt egyik kiemelkedő emberi jellemvonása. Éveken át képviselte a magyar nemzeti pártot a járási választmányban, majd Tornaijára költözve a községi katolikus párt vezetője volt a községi elöljáróságban. Mindig a köz javáért dolgozott és ez a magyarázata, hogy utolsó utján vallási és nemzeti különbség nélkül kísérte a részvét.

A temetési szertartást Dittel István rozs nyél kanonok végezte nagy papi segédlettel. A templomban megható hangú beszédben vett búcsúf a nagy halottól. A méhi dalárda szívbe markoló érzéssel énekelt gyászdalokat. Béres Román méhi iskolaigazgató vezetésével. A templomból kirokedt nagy gyászoló tömegek Majorok János csoltói plébános mondott gyászbeszédet. A sírnál Kemény Dezső Hcei esperes-plébános, az elhunyt paptársainak nevében, Roniháoyi Árpád pedig a tornaijai iskolaszék ég híveinek nevében búcsúztatta a halottat. A gyászoló gyülekezetben Huba Miklós járási főnökkel az élén képviselve volt minden hivatal, egyház és testület és nagy számban volt ott. a rovsuyói egyházmegye papsága, köztük Priviczky Gyula dr. kanonok, plébános, a megboldogultnak iskolatársa, P.itkó püspöki titkár és Maján rőzenyói spirituális