Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-19 / 15. (3125.) szám

6 1933 január 19, csütörtök' 6_______________ paii3»aBiiiJi'iiarnwT^,Mw—icbsp1^bbwí lak rá. Mivel a főhadnagy árnak számos autó- tulajdonom isemröse volt, az olaj 4É.a beazin- ismét gyorsan fogyott. Az egész ügyet tisztára a véletlen fedte föl. Az történt ugyanis — kevéssel karácsony előtt —, hogy egy katonát, aki a kbeli repülőtéren repii'őgépraodellje részére valami t'adcszkát szedett föl, Zeitüammel, az asztalosmühely pol­gári vezetője, tolvajnak mondotta. A katona tiltakozott a sérté9 ellen és fölhozta, hogy ez az elnevezés sokkal inkább másokra áll. Az egész repülőtér katonái tudniillik tudtak a dologról és nyíltan beszéltek róla. A műhely­vezető följelentette a katonát, az ügy az irodába került s Zeiihammel műhelyvezetőt hamarosan elbo­csátották, áliitólag 15 kilogram szappan el-; tulajdonitása mialt, amit beismert — Vrsecky főhadnagy pedig bevonult a fogházba. Nyílt titok, hogy Zeithammel összeköttetésben állott a főhadnaggyal. Vrsecky főhadnagy most főképpen Zeitham- j jmdre hivatkozik, aki neki az olajat és a benzint: adta volna. Ami az égeri „sofőri&kola4* honorá-! xiumait illeti, a főhadnagy ur azt állítja, hogy ; honoráriumot „nem vett föl44, csak „kapott14. B3mBBnEtig9^08BmSBaraaBBartgl Megindul a Sörök nyelvújítás Megtisztítják a török beszédet a perzsa és arab elemektől Isztambul, január. Törökországban most nagy reformterveket hajta­nak végre, hegy a szellemi és technikai kulaurá-ban egyaránt elmaradt török népet magasabb nívóra emeljék. A török népet nemcsak modernizálni, de egyszersmind európaizálni is akarják. Az bizonyos, hogy Törökország kükő képe a vi­lágháború óta nagyon megváltozott. EltöröPék a feznek viseletét és a rendelettel ellenszegülőkét nagyon súlyos büntetésekkel, sőt a viss zacc őket egy időben halállal is büntették. Bevezették a latin betűs Írásmódot, a Koránt pedig, a mohamedánok t szent könyvét a félhold országában már nem arabul, hanem török nyelven olvassák. Igaz, hogy ezek a változások ha szembeötlőek is. de inkább csak felületesek, melyek ma még nem változtattak t népnek, legalább :s a vidéken élő tömegeknek a. mentalitásán. Az idő azonban talán majd Komáinak ad mégis igazat. Az önmagát reformáló Törökországnak egyik legérdekesebb és legnagyobb feladata az, am't talán egy szóval lehetne jellemezni: nyelvújítás. A török nyelv alapjában véve keverék, melyben Dl tűnőén sok az arab és a perzsa elem. Ami a leg­érdekesebb, ezek az arab és perzsa jövevénysza­vak, avagy mondatok nem az iilető népek köznapi beszédéből származnak, hanem saját hazájukban is már rég elfelejtett és csak az Írástudók, a legmű­veltebb emberek által ismert klasszikusok korából valók. Ma már elmúltak ugyan azok az idők, ami­kor az akkor hivatalos ozmán török' nyelvben több­oldalas mondatokat kerekítettek ki a hozzáértők, de az arab és perzsa befolyás most is még a leg­hétköznapibb birodalomban, az újságírásban is feltűnő. A nép nem is érti ezeket a szavakat úgy, hogy ha a ma még 90 százalékot kitévő analfa­béták meg is tanulnának betűt olvasni, nem oko­sodnának ki a számukra idegen irodalmi nyelvből. Viszont nagyon nehéz dolog csak úgy egyszeri­ben kiküszöbölni ezeket a jövevényszavakat. A tö­rök nyelv aránylag rendkívül szegény a szavak­ban, alig rendelkezik 35—-10.000 szónyi anyaggal. Ha már mcst ebből egyszeriben elhagynák a na­gyon tekintélyes mennyiséget kitevő arab és per­zsa részt, úgy egyike volna a legszegényebb nyel­t veknek. Ezért alapította most meg nemrégiben a minden­ről gondoskodó Kemál pasa a Török Nyelv Ki­vizsgálására Alakult Bizottságot4*, melynek fel­adata, hogy a régi törökeredetü, így például a szumir és a dsagati nyelvekből újabb szavakat képezzenek. A török tudósok most azon fáradoz­nak, hogy gazdagítsák a török nyelvet és pedig nem modern szóképzések, hanem ókori archaikus emlékek felelevenítése utján, ötvenezer uj k'f jé­zust, fogaimat akarnak megjelölni, ötvenezer szó után kutatnak. Első pillanatra talán fantasztikus­nak tetőző ez a terv, de a szívós energiájú akara­tát mindenütt érvényesíteni tudó Kemál pasa erő sen bízik benne, hogy a nemzeti öntudatára é’ re­dő Törökországot uj, tisztán török, egészen nem­zeti nyelvvel ajándékozza meg. Rendkívül olcsó tátrai rendezés. A PMH utazási osztálya közli, hogy január hónapban a következő árak mellett tud a Tátrában népszerű olcsó rende­zéseket nyújtani: 5 nap 220 Kő. 10 nap 395 Kö. 20 nap 720 Kő. Ezekben az árakban a gikurzus dija fs benne van. Közelebbi felvilágosítást nyújt uta­zási osztályunk. 25%-os kedvezményes körntazisi Jegyek Német or-zágban. Németországban bevezetik a körutazási jegyeket, amelyek 25% oa kedvezményt nyuj anak A jegyek 299 km-ig 15 napra 6 azontúl 80 napra érvényeik. Árváltozások «» egyén! ráma! ntazásokp.áL A PMH utazási osztálya közli, hogy a 70% os olasz kedvezmény kihasználásával rendezendő egyéni római és olaszországi utazások áraiban csekély változás tör!ént. Utazási osztályunk külön ár lapot nyomatott ezekről az utazásokról é* kéa&- séggel m "küldi minden érdeklődőnek. Milliárd mikroba palotájában A világ legparányibb, de legveszedelmesebb hadserege Béc9, január 17. A teremben minden csendes. Egy gázláng serceg amott a sarokban. Erős- fczagu folyadékok illata terjeng a levegőben. Itt állunk a bécsi 6zereológiai intézet dísztermé­ben, aho! minden sarokból fontos számok inte­getnek felénk. Az asztalokon sárga és vörös ceruzákkal megjelzett lombikok, poharak hall­gató csendben, némán várják a mestert, aki öez- ezeállitotta őket az asztalokon, hogy a sok mér­ges auyag közepette védje az életet — e csodá­latosan egyetlen kincset, amelyet megóvni igyekszik a legnagyobb anyagi áldozatok árán is az ember igyekezete. A szereológia a baktériumokat kutatja, azok­nak éietmegnyilvaníliásaival foglalkozik és az általuk előidézett betegségek pontos körrajzát iparkodik feljegyezni. Á végtelen türelem és a lelkiismeretesség, a tudós munkájának ez a két pillére foldozta itt egybe az elme képzettársítá­sának csodálatom lehetőségét, amelynek birtoká­ban tovább kutat az utód, aki majdnem elfog­lalja ezeket a székeket is és igy generációk ad­ják át egymásnak azt az adathalmazt, amely végül az ismeretek birtokában bástyákat emel az élet védelmére. A boszorkánykonyha Az egyik viBanymeiegitőben — állandóan 37 fokon tartva — ott hevernek különböző táp­anyagokban az emberi szervezetet támadó bak­tériumok, a betegség csirái, amelyek a legfon­tosabb szerepet töltik be e vizsgálatok köze­pette. Különböző vénsavók, továbbá fehér ege­rek, valamint a tengeri malacok és nyulak sok példányából lecsapolt fertőzött vér kitáplálja, illetve terjeszti azokat a csiraféleeégeket, ame­lyekből csak ezután fogja észlelteit megállapí­tani a tudós. Valóságos boszorkánykonyha ez; minden titokzatos és ha valahol, itten valóban semmi sincs megengedve az „idegennek14. De hogy is lehetne ez máskép. Amikor mérgek, egész városok megfertőzésére elegendő bakté- riumtömegek hevernek szerte az ember körül. 20—30 liter húsleves készül itt naponta, hogy tápanyagul szolgáljon a klinikákról beküldött kóroknak kivizsgálásához szükséges csirákhoz. Egész különös étvágya van a baktériumnak. Harminc-negyven kiló marhahúst- kell kifőzni, hogy ezeket a kis, láthatatlan élőlényeket kellő energiával lássa el a céltudatosan gondolkodó ember. És amidőn ellenségének életét igy védi a tudós, akkor tulajdonképpen az életért küzd, j szeműién a halálos kórral. Heroizmus és hivatás­érzés kell ahhoz, hogy parányi részleteredmé­nyeket csikarjon ki az ember a kérlelhetetlen kaszástól, mert sohasem adódik egykönnyen az elégtételt jelentő eredmény. A tífusz, meg a tuberkulózis, a vérbaj és a rákos fertőzések száz ég százezer esete itt kapja meg útlevelét, amely­nek folytán vagy kiderül még az Isten napja a beteg felett, vagy az orvostudomány feladja a pácienst. Aggodalom, szorongó félelem és bor­zalmas magárahagyatottsá" az, amely a hozzá­tartozók ezreinek és tizezreinek gondolatvilá­gát bilincseli ide ehhez a palotához, amelyet joggal lehet a baktériumok elleni küzoelem Népszövetségének nevezni. Századok után is kisül a gyilkosság A másik teremben már mozgalmasabb az élet és fojtóbb az illat. Itt senyvednek azok a sze­rencsétlen állatok, amelyeket az ember saját életének védelmére feláldoz. 1200 házinyul és több, mint 4000 egér teszi gazdag állományát ennek az állatseregletnek, amelyhez még néhány tucat tengerimalac és 40—60 galamb is hozzá­tartozik. Legérdekesebbek azok az oltóanyagok, amelyeket a házinyulak adnak. Van ezek között egy, amely különösen a bünözővilág réme, mert segiteégével még évszázadok után is kimutat­ható, hogy vájjon emberi vér cseppent-e vala­melyik ruhadarabra? Ez az úgynevezett forenzi vérpróba. A bécsi intézet legnagyobb sikere azonban az az újabb eljárás, amelyet- különösen a spanyolnátha elleni elkeseredett harcban nagy eredménynek számit. Amott ötmillió ménét tar­tanak a kaptárokban, amelyek havonta 40 liter szérumot adnak. Ezt az oltóanyagot különösen a köszvény ellen alkalmazzák állítólag nagy si­kerrel. Érdekes az alagsor helyiségében elhelyezett postahivatal is, ahol a legnagyobb körültekin­téssel csomagolják el a legtávolabbi külföldre szánt orvosi szakvéleményeket, melyekhez a legpontosabb ellenőrzés csatolja a megfelelő szérumot. Érdekes továbbá az a kitűnő, emlé­kekben gazdag könyvtár is, amely a bécsi or­vostudomány világhírű szaktekintélyeinek, Paltauf, Ghwosíek, Pirquet, Clairmont, Busson, Baeoher, valamint Eisler tanároknak emberöltő­ket kitöltő munkásságából maradt fenn. ,J Efiiárreviziő — háton! jelent44 állítja az agrárpárt Veíer A Lidové Listy állásfoglalása a revízió ellen Prága, január 18. Denes külügyminiszter expozéját erősen kommentálják a prágai cseh lapok. A Lidové Lisly legutóbb vezér­cikket szemei a külügyminiszter fejtegeté­seinek s ebben egyebek közt ezt Írja: — A múlt héten tájékoztattuk barátainkat azokról a veszedelmekről, amelyek a nem­zetközi békét a békeszerződéseik ellenségei által kezdett nagyszabású revizionista kam­pányból kifolyólag veszélyezlelik. Megálla­pítottuk, hogy bennünket a német revizio- nizmus köz ve. ve, a magyar azonban közvet­lenül érint és hogy ez a magyar veszedelem ?. német revízión izmustól függ. A szomszé­daink revizionista áluijairól való ítéletünket szombaton megerősítette Benes külügymi­niszter nyilatkozata, aki a revizionizmusnak szentelte beszéde legjelentősebb részét. Hangsúlyozni kell, hogy Benes miniszter is tudatában van e veszedelem nagy méretei­nek, mert kijeién tetve, hogy bárminemű te­rületi revizionizmus a háború veszélyéhez vezethetne. Igen helyén való, hogy Benes dr. ez alkalommal oly nyíltan beszélt- Ebben az ügyben szükség volt határozott szóra és a legszívesebben dedukálnók Benes szavaiból, hogy határaink semmiféle revíziójába nem me­gyünk bele s hogy azzal szem be szál lünk úgy hatalmi, mint diplomáciai eszközök­kel. Semmiféle határreviziét nem enge­dünk magunkra kényszeríteni, sem erő­szakkal, sem szép szóval, ha netán a nép- szövetség vagy a nagyhatalmak valami­lyen nemzetközi konferenciáin akarná ezt az úgynevezett „európai béke41 kedvéért. Mi azt kívánjuk, hogy az európai béke való­ban meg maradjon. De a nagyihatalmaknak vagy a népszövetségnek ehhez egészen más eszközöket kell találniuk, mint amilyen a határ re vízió lenne egyik vagy másik „kis ál- la.m“ rovására. Mi nem vagyunk „kis ál­lam44, hogy minket, beo-ü leiünket, terület- állományunkat kótyavetyéljék. Ezt tudnia kell mindenkinek, nemcsak a külföldön, ha­nem a belföldön is­— Az elmúlt években idehaza is elhang­zottak szavak felelős személyek ajkáról, me­lyek beismerték, hogy az államhatárok bizo­nyos korrektúrákra szorulnak, de hogy eze­ket a korrektúrákat egyetértésben keil meg­ejteni mindazokkal, akiket ez illet stb. Ma teljesen közömbös, hogy a békeszerződések jók-e vagy rosszak, általában itt az ideje, hogy szaki'síink a politikai filozofálással, mert csak fölöslegesen helytelen dedukciók­ra vezet, amelyek katasztrofálisan hatnak a közvéleményre. * • — Az, ami a Magyarországnak szóló s Ausztrián keresztül szállított fegyverek kö­rül történik — folytatja alább a Lidové Lisly — fölötte gyanús. A japán példa ragadós s ki biztosit bennünket afelől, hogy Magyar- ország Németországgal egyetemben nem akarja-e a népszövetséget hasonlóan vala­milyen „kész dolog elé“ állítani, ahogy az Ázsiában történik. A magyar kormány aka­rata ellenére — természetesen csak hivata­losan — egy meglehetős erejű fegyveres osztag és önkéntes katonai organizáció be­hatol köztársaságunkba s olyan „helyzetet teremt44, amelyről Genf „tárgyalni fog“. Biz­tos, hogy visszaverjük őket s maga a nép- szövetség is elrendeli, hogy vonuljanak a határok mögé, de ki fog bennünket kárpó­tolni azokért a károkért, amelyek ezzel kap­csolatban keletkeznek, amikor Magyaror­szágról már manapság sem lehet kapni egy hatost sem? Magyarország desperádó-polBi­kát üz s még elvesztett játszmájának jóvá­tételét sem képes megfizetni. Éppen azért Cato módjára naponta kell ismételnünk: csak a saját erőnkben bizzunk i ne bíz­zunk semmiféle népszövetségben. A népszövetség csak akkor segít, ha látja, hogy saját magunk tudunk segíteni magun­kon. Szövetségeseinknél is csak annyi su- lyunk lesz, amennyi erővel magunk rendel­kezünk — fejezi be fejtegetéseit a Lidové Lisly. Ma lypelr miniszterelnök pártjának esti lapja, a Veoer „A halárrevizió háborút leut“ cimen végnap a következőket irta: — Igen erős intelmet kapott Magyaror­szág Prágából. A csehszlovák miniszter nyíl­tan megmondja, hogy a határreviró, vagyis a területi változásokra célzó törekvések hábo­rút jelentenek. Kimondottan hangsúlyozta, hogy a revizionista kampány — és igy ter­mészetesen a magyar revizionista kampány­ra gondolt — amely a mi területünk egy ré­szét szeretné megszerezni, veszedelmet, eset­leg háborús konfliktus veszedelmét vált-jaki. Wagner Rihárd utolsó farsangja Most lesz ötven éve — 1883 február 13-án — megha.t Wagner Rihárd a velencei Vend- raimin-Ca.ergii Palazzo iöl-sziimii lakosztályá­ban. A palotán ma is V/agner-relieiies márvány tábla emlékezteti kívülről a nagy lagúna gondolás utasait, hogy itt adta vissza halhatatlan lelkét Teremtőjének a legna­gyobb német zeneköltők egyike. Azokat a termeket, ahol Wagner lakott, idegenek nem nézhetik meg, meri a palota magántulajdon és tulajdonosa, Campo-Franco herceg család­jával a té.ii, őszi é3 tavaszi időt itt tölti. Palotája, a Palazzo Vendrarmn-Calergi (va­lamikor Palazzo Loredan) a renaissance Dá­lia egyik 'legszebb palotája. Pletro Lembor- i dinak ez az egyik legnagyszerűbb alkotása időkön, művészi divatokon túl, mint valami régi, fejedelmi kastély büszkélkedik Velence kincsei között. A főépület két emeletét öt dupa ablaksor arányosan tagolja, a hom- lokleiet Pál ma G Lován e rázlrize díszíti Cesor diadalmas bevonulásáról. A széles márvány­kapu fölült, amalyhez hat kecses márvány­lépcső vezet, a történelmi nevezstességü fel­irat: „Non nobls Domine44 áll. Jobbra, kissé a háttérben a szárnyépület fekszik, amely­nek földszinti termeiben lakott 1882 és 1883 telén Wagner Rihárd- Ezt a részt kis kert választja el a Cárnál© Grande hullámaitól. A pa óta a Vendraminik tulajdonából már reges-régen más tulajdonba került, de mai napig is „Palazzo Vendramin-Calergi44 & neve, hiszen úgy a Vendramin-, mint a Ca- lergi-osaiád Velence közlársaság ősi arany- könyvében a legrégibb nemesek sorában, van. Akinek nevét ebbe a „Libro d‘oro“-ba iriák, azok a köztársaság világsorát döntő nagytanácsának tagjai voltak. A 13-ik szá­zadban, amikor a velenceiek elfoglalók szi­geteiket, már úgy a Calergik, mint a Vend­raminik, az utóbbiakból az akkori dogé 13 származott, a legelőkelőbb nemességhez tar­toztak. Különös véletlen, hogy Wagner Rihárd - nak, aki életét a Calergik ősi palotájában fe­jezte be, fiatal, küzdelmes korában egy Ca- lergi Mária, született Nesseirode grófnő, volt leglelkesebb pártfogója. Wagner második pá­risi tartózkodása idején, amikor nehéz anya­gi gondokkal küzdött, alkotó géniuszának egyik legnagyobb hódolója Galergi Mária volt, maga i,s híres zongora művésznő, Liszt Ferenc tanítványa és Liszt szerint Chopin egyik legjobb interpre'áiora. Előkelő össze­köttetősei, gazdagsága és lelkes pártfogása révén sokat segített a fiatal Wagner nehéz sorsán. De a diadalmas Wagner győzelmét már nem élte meg, korán, fiatalon meghalt. A Palazzo Vendramint 1844-ben Berry her­cegnő vette meg, aki a telet mindig ebben a palotában töltötte. A hercegnő második há­zasságát Lucohesi-Palli Etore gróffal kötötte, Berry Károly Ferdinánd herceggel való első házasságából pedig egy leánygyermeke szü­letett, a későbbi pármai herceguő, Zita volt magyar királyné nagyanyja és egy fia, Cham- berd gróf, a francia trónkövetelő- Berry her­cegnő a velencei előkero élet középpontjában, élt, palotája a főrangúnk találkozóhelye lett. A palota egész második emeletét színházzá alakították át, nagy színpaddal, háromszáz zsülyés ülőhellyel, ahol olyan nagyszerű ope­rai és Goidoni-előadásokat tartottak, hogy egész Olaszországban Ilire volt. A hercegnő halála után a palota a herceg­nő második házasságából származó fia, Lucchesi-Palti harceg tulajdona lett, övé ma is. Wagner Rihárd egykori lakosztályát már teljesen átalakították, ma már csak Signor Augusto majordomus tud emlékei után be­szélni a nagy zeneóriásról. Signor Augusto édesapja is a palota majordomusa volt, 5 segítette ki 1883 farsangján Wagner R'bár- dót gondo ójából, mikor feleségével a velen­cei karnevál ünnepségeiről éjjel hazatért. És aizt mondotta Wagner Rihárd kedvesembe, rének: — Amico mio il Carnevale é andanto! Tragikusan igaza volt. öt nappal később a „Maestro" rvár liánul meghalt,*

Next

/
Oldalképek
Tartalom